A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a korábbi gyakorlattól való eltérés indokait fel kell tüntetni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.V.30.554/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: Dr. Mészáros Pál ügyvéd (cím1.) Az alperes: alperes1 A per tárgya: Keresetlevél visszautasítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 1.Pkf.50.627/2022/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 16.P.21.329/2022/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Gfv.30.554/2022/2 2 Indokolás [1] A felperes szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti, 134.146 forint pertárgyértékű keresetét tartalmazó keresetlevelét az elsőfokú bíróság végzésében a polgári perendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján – az alperes jogelődje által a felperes ellen korábban kibocsátott és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyásra tekintettel – ítélt dologra hivatkozással visszautasította. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta. [3] A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen a másodfokú bíróság, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 346. §
(4),
(5)bekezdését,
- §-át,
- §-át és annak indokolását, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdését és 6:2. §
(1)bekezdését jelölte meg. Ugyanitt Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
- cikkére és a
- évi L. törvény (Fmhtv.) „miniszteri indokolására”, valamint az 1208/B/
- AB határozat sérelmére is hivatkozott. [4] A felperes a felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán a felülvizsgálati kérelmet tartalmazó beadványában a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján kérte a felülvizsgálat engedélyezését is. Hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértő döntést hoztak, határozataik a joggyakorlatot fejlesztő kérdéseket vetnek fel, tekintettel arra, hogy a szakirodalom és a hivatkozott alkotmánybírósági döntés szerint a fizetési meghagyásos eljárás nem valósít meg érdemi döntést. Álláspontja szerint ezzel szemben a megtámadott ítélet (helyesen: végzés) „ragaszkodik a jogerő intézményéhez és ítélt dolognak tartja a fizetési meghagyásos eljárás során hozott határozatot, abban az esetben is, ha annak jogalapját támadja a fél”. Érvelése értelmében a felülvizsgálat engedélyezése esetén lehetőség volna a joggyakorlat fejlesztésére. [5] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem az alábbiakra tekintettel nem megalapozott. [6] A keresetlevél előterjesztésével célzott peres eljárás kétségtelenül vagyonjogi per [Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pont]. A Pp.
- §
(1)bekezdés értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. Amint azt a Kúria a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK véleményének (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontjában rámutatott, a vagyonjogi perekre előírt korlátozás a keresetlevelet visszautasító végzés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén is érvényesül. Erre tekintettel a felperesnek a Pp.
- és
- §-aiban foglaltakra tekintettel a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie, mely kötelezettségének eleget tett. [7] A Kúria a rendelkezési elvre [Pp.
- §
(2)bekezdés] figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezésének vizsgálatát csak a fél kérelmében megjelölt ok/okok körében végezheti el. Erre tekintettel az adott ügyben csak a felperes által felhívott Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározottakat vizsgálhatta. E jogszabályhely a joggyakorlat egységének (első fordulat), vagy továbbfejlesztésének (második fordulat) biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését. [8] A Kúria a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulata alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet Kúria V.Gfv.30.554/2022/2 3 olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni, azzal, hogy elsőfokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat (PK vélemény
- pontja). [9] Ha tehát a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. [10] A Kúria rögzíti, hogy a felperes beadványa kizárólag a III.
- számú, „[a] Pécsi Törvényszék döntésével kapcsolatos felülvizsgálat jogi indokolása” megnevezésű alcím alatt tartalmaz döntéseket, az alábbiak szerint: „BH2020.324., BH2021.335.”. [11] A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem olyan beadványok, amelyek benyújtási helyét, határidejét és tartalmát a Pp. külön-külön szabályozza: az engedélyezés iránti kérelemre a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése, míg a felülvizsgálati kérelemre a Pp. 412. §
(1)bekezdése és 413. §
(1)bekezdése vonatkozik. [12] A Pp. 410. §
(3)bekezdése szerint az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók, ez azonban nem mentesít az alól a követelmény alól, hogy a két kérelem szerkezetileg elkülönülten tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket. [13] Ehhez képest a felperes beadványának kizárólag a felülvizsgálati kérelem része tartalmaz eltérőként jelölt döntéseket, ezért a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulatában foglalt követelmények – figyelemmel a PK véleményben írtakra is – nem teljesültek, így a felülvizsgálat engedélyezésére a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással, a kérelemben előadottak alapján nincs lehetőség. [14] A fentiek hangsúlyozása mellett a Kúria megjegyzi, hogy a felperes által BH számon feltüntetett és a Kúria határozatai közül azonosított Pfv.V.21.965/2018/
- és Pfv. III.20.924/2020/
- számú döntések megjelölt részei az Alaptörvény jogszabályok értelmezésére vonatkozó
- cikkéhez kapcsolódnak. A BH 2020.
- számon közzétett határozatban is kifejtettek szerint felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértést kell előadni, a Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás utolsó előtti bekezdése szerint az Alaptörvény a jogrend alapja, ugyanakkor az Alapvetés C) cikk
(3)bekezdése, az R) cikk
(2)bekezdése és a T) cikk
(2)-
(3)bekezdése alapján az Alaptörvény nem jogszabály. Az Alaptörvény
- cikke szerint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük. Következésképpen a beadványban hivatkozott jogszabálysértések vizsgálata során a Kúriának a megsértettként állított jogszabályi rendelkezést az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmeznie, és erre figyelemmel kell állást foglalnia a jogszabálysértésről. A Kúria azonban nem vizsgálhatja, hogy a jogerős határozat sérti-e az Alaptörvényt, tekintettel arra, hogy erre kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdés d) pontja alapján. A kifejtettek értelmében az Alaptörvény rendelkezéseire hivatkozással a felülvizsgálat engedélyezése kizárt. Továbbá: az Alaptörvény jogszabályok felsorolását tartalmazó T) cikk
(2)bekezdésében a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet szerepel. Kúria V.Gfv.30.554/2022/2 4 Ennek okán a
- évi L. törvény miniszteri indokolása nem minősül jogszabálynak, a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását a jogszabályok céljának megállapítása során kell figyelembe venni (Alaptörvény
- cikk). Jogszabálysértésként az 1208/B/
- AB határozat vélt megsértése sem értelmezhető. [15] A Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pont második fordulata alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (PK vélemény 2. pont). [16] A felperes kérelme a korábbi gyakorlattól való eltérés körében semmilyen indokolást nem tartalmazott, így annak érdemi vizsgálata szintén nem volt lehetséges. [17] Mindezekre tekintettel a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont egyik fordulata alapján sem volt lehetőség a felülvizsgálat engedélyezésére. [18] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzés felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdésének megfelelően eljárva megtagadta. [19] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében az eljárás illetékmentes. [20] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Bartal Géza s.k.a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró