A határozat elvi tartalma: A végelszámolással megszűnt korlátolt felelősségű társaságnak nem jogutódja a vagyonfelosztás következtében a társaság vagyonából részesedő tag, ezen az alapon nincs helye a perbeli jogutódlás megállapításának. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Gf.VI.30.033/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperesek: cég1(cím1) I. rendű, név1 (cím2) II. rendű, név2 (cím3) III. rendű Az I-III. rendű felperesek képviselője: Czudar Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Czudar Balázs ügyvéd) Az alperesek: név3 (cím4) I. rendű, név4 (cím5) II. rendű, ügyvéd1 (cím6) III. rendű, cég2 (cím7) V. rendű, Fővárosi Törvényszék (cím8) VI. rendű alperes Az alperesek képviselői: Dr. Miskolczi Tamás ügyvéd (cím9) az I. rendűért, Nagy-Kozák és Pátzay Ügyvédi Iroda (cím10, ügyintéző: dr. Nagy Kúria VI.Gf.30.033/2026/2 2 Gábor ügyvéd) a II. rendűért, Dr. Berecz V. Sándor ügyvéd (cím11) a III. rendűért, Dr. Ujvárosi Erika kamarai jogtanácsos az V. rendűért, Dr. Varga István ügyvéd (cím12) a VI. rendűért A fellebbezést benyújtó fél: a III. rendű alperes A per tárgya: kártérítés A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Ítélőtábla, Gf.V.40.024/2025/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes
- augusztus 1-jétől
- szeptember 24-ig bejegyzett társaságként működött, egyedüli tagja a cég3 (székhely: cím13, nyilvántartási szám: F-9) volt. [2] Az I. rendű felperes
- március 25-én kelt szerződéssel a perben érvényesített kárigényét a II. rendű és a III. rendű felperesekre engedményezte, ezért a Zalaegerszegi Törvényszék a II. rendű és a III. rendű felperesek perbelépését engedélyezte. Az alperesek az Kúria VI.Gf.30.033/2026/2 3 I. rendű felperes perből való elbocsátásához nem járultak hozzá, ezért a jogelőd I. rendű felperes és a jogutód II. rendű és III. rendű felperesek a perben pertársakként vettek részt. [3] A törvényszék
- szeptember 8-án kelt ítéletében 103.500.000 forint tőke és járulékai, valamint 5.119.450 forint perköltség II. rendű és a III. rendű felperesek részére történő egyetemleges megfizetésére kötelezte az I. rendű és a II. rendű alpereseket. Kötelezte továbbá az I-III. rendű alpereseket 50.000.000 forint és járulékai, valamint 2.648.000 forint perköltség a II. rendű és a III. rendű felperesek részére történő egyetemleges megfizetésére. [4] Az V. és VI. rendű alperesekkel szemben előterjesztett keresetet elutasította, és kötelezte egyetemlegesen az I-III. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg az V. rendű alperesnek 3.735.000 forint, a VI. rendű alperesnek 2.000.000 forint perköltséget. [5] A törvényszék ítélete ellen az I-III. rendű felperesek, a II., a III. és a VI. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezéssel támadott határozat [6] A Pécsi Ítélőtábla végzésében a törvényszék ítéletét az I. rendű felperesre vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és az eljárást az I. rendű felperes vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a és 240.§
(1)bekezdés f) pontja alapján – hivatalból – megszüntette. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az ítélet meghozatalát követően az I. rendű felperes jogutód nélkül megszűnt,
- szeptember 24-én törölték a cégjegyzékből. A megszűnése előtt a perben érvényesített követelését a II. és a III. rendű felperesre engedményezte, akik az elsőfokú eljárás alatt perbeléptek. Hangsúlyozta, hogy a perköltségfizetés tekintetében – annak természeténél fogva – jogutódlás nem lehetséges, félbeszakadásnak a Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja folytán nincs helye. A fellebbezési kérelem és az észrevétel [7] Az ítélőtábla végzése ellen a III. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását kérte. [8] Arra hivatkozott, hogy az I. rendű felperes végelszámolással történő megszűnésekor a korábban csatolt vagyonfelosztási javaslat szerint a vagyon anyagi jogi jogutódjává az alapító egyedüli tagja, egy liechtensteini cég vált. Figyelemmel arra, hogy jelen eljárás folyamatban van, és a I-III. rendű felperesek egyetemlegesen kötelezettek perköltség viselésre, az I. rendű felperes vagyonát is érinti a már megállapított és az esetlegesen megállapításra kerülő Kúria VI.Gf.30.033/2026/2 4 perköltség, amelyért az I. rendű felperes vagyonát megszerző volt tagnak kell a megszerzett vagyon erejéig helytállnia. Ebből következően csak úgy szüntethető meg a per az I. rendű felperes vonatkozásában, ha egyidejűleg helyette a vagyonát jogutódként megszerző alapító tag kerül perbeállításra. [9] Előadta, hogy az I. rendű felperes a végelszámolás okán cégjogi értelemben nem rendelkezik jogutóddal, azonban az alapító tag polgári jogi szinguláris jogutódnak minősül ugyanúgy, mint a II. rendű és a III. rendű felperes engedményesek. [10] Az II. rendű és a III. rendű felperesek észrevételükben – annak tartalma szerint – az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérték. Kifejtették, a cégjogi vagyonátszállás nem azonos a perbeli jogutódlással. A végelszámolás során fennmaradó vagyon kiadása számviteli és cégjogi aktus, nem perbeli jogutódlási tényállás. A Pp. 48. §-a szerinti perbeli jogutódlás csak akkor állapítható meg, ha az anyagi jogi jogviszony egésze vagy meghatározott része átszáll. A jelen esetben azonban a perbeli követelés már korábban engedményezésre került, az I. rendű felperes a perben kizárólag a perköltségviselés tekintetében maradt érintett, amely jogviszony természeténél fogva nem ruházható át. Állították, hogy a perköltség nem „vagyonfelosztási tétel”, a perköltség nem fennálló tartozás volt az I. rendű felperes megszűnésekor, hanem egy folyamatban lévő eljárás esetleges jövőbeli következménye, amelynek perbeli érvényesíthetősége az I. rendű felperes megszűnése folytán megszűnt. A Pp. 240. §-a nem teszi lehetővé, hogy a megszűnt fél mögötti vagyontömeg „perbe kényszerítésével” a jogutódlás mesterségesen létrehozható legyen. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést Pp. 365. §
(2)bekezdés c) pontja alapján bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. [12] A Kúria az ítélőtábla végzésében meghozott döntésével és indokaival is egyetértett. Az ítélőtábla megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy az I. rendű felperes jogutód nélküli megszűnésére tekintettel az eljárást az I. rendű felperes vonatkozásában a Pp. 379. §-a és 240.§
(1)bekezdés f) pontja alapján – hivatalból – meg kell szüntetni. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemeli az alábbiakat. [13] A cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan az I. rendű felperes korlátolt felelősségű társaságot a cégbíróság a 2025. szeptember 24-i hatállyal kérelemre (a végelszámolás befejezésének eredményeként) törölte a cégjegyzékből. A Ptk. 3:4. §
(4)bekezdése szerint a jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, és a Ptk. 3:48. §
(1)bekezdés c) pontja alapján jogutód nélkül megszűnik, ha a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel kimondják megszűnését, feltéve, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. Az I. rendű felperes tehát a cégjegyzékből történő törléssel megszűnt, ennek folytán pedig perbeli jogképességgel a továbbiakban nem rendelkezik. A III. rendű alperes által is Kúria VI.Gf.30.033/2026/2 5 elismerten a polgári jog szabályai szerint nincs általános jogutóda, azonban az alapítójának szinguláris jogutódi minősége sem állapítható meg a törvényszék nem jogerős ítéletében terhére megállapított perköltség, illetve a jogerős ítéletben később esetlegesen megállapított perköltség vonatkozásában az alábbiak szerint. [14] A Ptk. 3:159. §-a értelmében a korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni. A Ptk. 208. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 3:324. §
(3)bekezdése értelmében az egyszemélyes társaság egyedüli tagja a hitelező keresete alapján köteles helytállni a társaság ki nem elégített követeléseiért, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. A Kúria hangsúlyozza, az egyszemélyes társaság alapítójának e rendelkezés szerint fennálló helytállási kötelezettsége nem jogutódlás, hanem önállóan érvényesíthető igényként a társaság tagjának a gazdasági társaság elkülönült jogalanyiságával, és saját helytállási kötelezettségének hiányával kirívóan visszaélő, és ennek eredményeként a társaság hitelezőinek vagyoni érdekeit sértő magatartása szankciójaként meghatározott – a tag korlátozott felelősségét áttörő – hitelezővédelmi szabály. Éppen ezért annak alkalmazását a Ptk. (az I. rendű felperes esetén megvalósult) végelszámolással történő megszűnés esetén kizárja, hiszen ez esetben kielégítetlen hitelezői követelések nem maradhatnak fenn. [15] A III. rendű alperes a fellebbezésében maga sem tudott olyan anyagi jogi rendelkezést megjelölni, amely megalapozná az állítása szerint bekövetkezett anyagi jogi jogutódlást. [16] A Kúria a fentieken túl hangsúlyozza, az I. rendű felperes megszűnésekor a III. rendű alperesnek nem állt fenn esedékes követelése a volt I. rendű felperessel szemben. Az elsőfokú bíróság által megítélt (nem a III. rendű alperes javára fizetendő), a volt I. rendű felperest terhelő perköltség viselését rendező nem jogerős ítéleti rendelkezéssel szembeni fellebbezések folytán indult másodfokú eljárás az I. rendű felperes tekintetében – a jogutód nélküli megszűnésére tekintettel – nem folytatható, így vele szemben jogerős marasztaló határozat nyilvánvalóan nem hozható. [17] A fentiekre figyelemmel helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy a perköltségfizetés tekintetében nincs helye jogutódlának. Olyan esetben pedig, amikor a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogszabály alapján a jogutódlást kizárt, a bíróságnak a félbeszakadás megállapítása helyett a per megszüntetéséről kell határoznia. [18] A Kúria ezért az ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzését a Pp. 389. § alapján alkalmazandó 383. §
(2)bekezdése és 386. §
(4)bekezdése alapján – annak helyes indokaira utalással – helybenhagyta. [19] Az eljárás az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] Mivel a II. és III. rendű felperes jogi képviselője észrevételében nem számított fel a Kúria által elbírált fellebbezéssel összefüggő perköltséget, így arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. Kúria VI.Gf.30.033/2026/2 6 [21] A Kúria a végzését tárgyaláson kívül hozta meg. [22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdésének d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] 2016. CXXX. törvény 240. §
(1)bekezdés f) pont [24]
- évi V. törvény Ptk. 3:
- §
(1)bekezdés c) pont, 3.
- §, 3:
- §
(3)bekezdés A döntés elvi tartalma [25] A végelszámolással megszűnt korlátolt felelősségű társaságnak nem jogutódja a vagyonfelosztás következtében a társaság vagyonából részesedő tag, ezen az alapon nincs helye a perbeli jogutódlás megállapításának. Budapest,
- március
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző