A határozat elvi tartalma: Védjegy törlése iránti eljárásban vizsgálandó szempontok. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. ügyintéző: dr. György Ádám ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek – a dr. Mikófalvi Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegy törlése iránti kérelmet elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 3.Pk.22.489/2021/8-I. számú végzése ellen a kérelmező által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 120.000 (Százhúszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek Indokolás [1] A kérelmező a jogosultja a
- június 19-i elsőbbségű, ...8 lajstromszámú, „ORRSZI PORSZI” színes ábrás védjegynek, amely a Nizzai Megállapodás szerinti
- osztályba sorolt „gyógyászati készülékek és eszközök; meleg levegővel működő gyógyászati készülékek; pumpák gyógyászati használatra; orrüreg tisztítására szolgáló készülékek; orrváladék-eltávolító eszközök” áruk tekintetében áll oltalom alatt. A védjegy egy grafikusan díszített, két sorban írt „ORRSZI PORSZI” feliratból, és egy, a felirat mellett üldögélő, tapírra vagy elefántra hasonlító, ormányos állatka ábrájából áll. A kék nagybetűkkel írott „ORRSZI” szóelem feleakkora betűkkel íródott, mint a „PORSZI” szó; utóbbi kezdőbetűje mintegy kétszer olyan nagy, mint a szó többi betűje. A betűkben a belső részekben piros szivecskék töltik ki a rendelkezésre álló helyet, annak megfelelően elforgatva. [2] A kérelmező
- szeptember
- napján a fenti védjegy törlését kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal). Kérelmét a védjegyek és a földrajzi Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 2 árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára és
(4)bekezdésére, valamint az 5. §
(1)bekezdés a) pontjára, és
(2)bekezdés a) pontjára alapította. [3] A kérelmező előadta, hogy jogosultja a
- szeptember 27.-ei elsőbbségű ...6 lajstromszámú „N...V...” európai uniós szóvédjegynek, valamint a
- november 29.-ei elsőbbségű ...5 lajstromszámú „Baby N...V...” európai uniós szóvédjegynek, mely védjegyek árujegyzékébe a
- osztály egyes árui tartoznak, továbbá
- december óta használója és piacvezető forgalmazója az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” néven ismert, porszívóhoz csatlakoztatható orrszívó készüléknek, mely megoldást az
- december 22.-ei elsőbbségű ...3 lajstromszámú szabadalma véd. Előadta, hogy az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” kereskedelmi név és megjelölés alatt 1995-től kezdve megszakítás nélkül forgalmazza orrszívó termékét, azt évi több mint 50.000 db-os mennyiségben adja el, miáltal a kérelmezőt, mint piacvezetőt a fogyasztók széles körben ismerik. Ebből következően a kérelmező a tárgybeli védjegy elsőbbségéhez képest korábbtól fogva használta az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” megjelölést, és emellett az a Vt.
- §
(2)bekezdése szerinti belföldön lajstromozás nélküli közismert szóvédjegynek minősül a
- áruosztályban. A kérelmező jogosultja továbbá a Vt.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” kereskedelmi- és domain névnek is. Érvelése szerint az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” védjegy közismertségnek örvend Magyarország piacán, így azt a Vt. 4. §
(2)bekezdése szerint védelemben kell részesíteni. A kérelmező álláspontja szerint a törölni kért védjegy az összetéveszthetőségig hasonló a kérelmező belföldön lajstromozás nélkül közismert „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” védjegyéhez, az azonos kereskedelmi névhez, az „orrszivoporszivo.hu” domain névhez, valamint a „N...V...” és „Baby N...V...” védjegyekhez. A kérelmező tudomása szerint a kérelmezett 2013-ban felhagyott a megjelölés használatával, ezért a kérelmező kérte a Hivatalt, hogy hívja fel a kérelmezettet annak alátámasztására, hogy a törléssel támadott védjegyet meddig használta. [4] A kérelmezett a törlési kérelem elutasítását kérte. Utalt a kérelmező korábbi, 2014. március 4. napján kelt törlési kérelmére, mely eljárásban született korábbi jogerős határozat álláspontja szerint kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson. Hivatkozott a belenyugvásnak a Vt. 17. §
(1)bekezdése, valamint 33. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti szabályaira is. Érvelése szerint a kérelmező, mint konkurens piaci szereplő tudott a védjegy használatáról. Vitatta, hogy a kérelmező alkotta meg a porszívóhoz csatlakoztatható orrszívó terméket, előadva, hogy annak kidolgozásában a kérelmezett édesapja vett részt. Hivatkozott arra, hogy orrszívó termékeit
- óta évi több 10.000 db-os nagyságrendben gyártja, forgalomba hozza, illetve reklámozza védjegyével ellátva. Előadta, hogy a kérelmező éveken át „A...” árujelzővel forgalmazta orrszívó termékeit, így a fogyasztók számára legfeljebb ez válhatott ismerté. Kifejtette, hogy az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” soha nem volt a kérelmezői cég kereskedelmi neve, és az „orrszivoporszivo.hu” domain név pedig nem a kérelmező, hanem egy magánszemély számára került delegálásra. [5] A Hivatal tárgyi határozatával a törlési kérelmet elutasította és kötelezte a kérelmezőt 381.000 forint eljárási költség megfizetésére. Határozatát a Vt.
- §
(1)bekezdés Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 3 b) pontjára,
(2)és
(4)bekezdésére, 5. §
(2)bekezdés a) pontjára, valamint 33. §
(4)bekezdésére alapította. [6] A Vt. 5. §
(2)bekezdés a) pontjára alapított törlési okot a korábbi határozatra tekintettel a Hivatal nem vizsgálta. [7] A Vt. 4. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése szerinti törlési ok tekintetében megállapította, hogy a
- osztályba sorolt termékek vonatkozásában releváns fogyasztónak az e termékeket megvásárló és felhasználó átlagfogyasztót kell tekinteni. Ezt követően a Hivatal azt vizsgálta, hogy az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” megjelölés közismert védjeggyé vált-e Magyarországon a támadott védjegy bejelentését megelőzően. Rögzítette, hogy az előterjesztett 2006-os és korábbi számlákon a megjelölés nem védjegyszerű formában, hanem a termék megnevezéseként szerepelt, a K/5 számú mellékletként csatolt számlák pedig szintén nem voltak alkalmasak a Hivatal szerint a védjegy közismertségének alátámasztására, mert azok a kérelmező részéről történő 1995-1996-os megrendeléseket igazolták. Mindezekből a Hivatal arra következtetett, hogy a kérelmező bizonyítékai nem támasztották alá az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel közismertségét. [8] A kérelmező két európai uniós védjegyét összevetve a támadott védjeggyel a Hivatal azt állapította meg, hogy a védjegyek között hasonlóság nem áll fenn sem vizuális, sem fonetikai szempontból. Konceptuálisan vizsgálva a védjegyeket arra a következtetésre jutott, hogy az „ORRSZI PORSZI” kifejezés egy játékos szókapcsolatnak, fantáziaszónak minősül. Nem osztotta a kérelmező álláspontját abban, hogy ez az összetétel az európai uniós védjegyek fordításának volna tekinthető, mert álláspontja szerint az átlagos fogyasztó a "V..." szóelemet aligha azonosítja a „vacuum cleaner” (porszívó) rövidítéseként. A Hivatal szerint a kérelmező európai védjegyeit fantáziaszónak kell tekinteni, ezért konceptuális szempontból sem állapítható meg a hasonlóságuk a támadott védjeggyel. Emellett az asszociációs alapon fennálló összetéveszthetőség vizsgálata során sem találta megalapozottnak a kérelmezői érvelést. Megállapította, hogy az árujegyzékek hasonlóak, azonban a védjegyek keltette teljesen eltérő összbenyomásra figyelemmel az összetéveszthetőségig való hasonlóság az interdependencia elvének mérlegelése mellett sem volt megállapítható. Mindezekből arra következtetett, hogy a Vt.
- §
(1)bekezdés b) pontja tekintetében a törlési kérelem nem megalapozott. [9] A Hivatal megvizsgálta a kérelmező védjegycsaláddal kapcsolatos érvelését is, amelyet szintén nem talált megalapozottnak. [10] A Vt. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti törlési okot vizsgálva a Hivatal megállapította, hogy a csatolt dokumentumokon az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóelemek nem kereskedelmi névként funkcionálnak, a kérelmező cégnevében pedig nem szerepelnek, így a domain név vonatkozásában is megalapozatlannak ítélte a Vt. 5. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított törlési kérelmet. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 4 [11] Vizsgálva a kérelmezett belenyugvásra való hivatkozását a Hivatal akként foglalt állást, hogy a belenyugvásra vonatkozó szabályok jelen ügyben nem alkalmazhatóak. [12] Mindezek alapján a Hivatal a törlési kérelmet elutasította és a védjegy oltalmát változatlan tartalommal fenntartotta. [13] A kérelmező megváltoztatási kérelmében a Hivatal határozatának megváltoztatását és a ...8 lajstromszámú védjegy törlésének elrendelését kérte. Továbbra is az „Orrszívó Porszívó” megjelölés közismertségét állította, és hivatkozott annak a tárgyi védjegybejelentése napját megelőző folyamatos, intenzív és hosszantartó használatára, amelyet álláspontja szerint a Hivatal tévesen ítélt meg. Nézete szerint tévedett a Hivatal abban, hogy az „Orrszívó Porszívó” szóösszetétel leíró jellegű lenne, továbbra is hangsúlyozva, hogy azt a kérelmező, illetve ügyvezetője alkotta meg. A megjelölés fogyasztók általi ismertsége tekintetében utalt arra, hogy a 2006. évben 63.842 db készüléket értékesített, amely alapján - figyelembe véve az évi születések számát - a kérelmező már 2006-ban piacvezető volt, és megjelölését a törlési kérelem benyújtásáig 24 éven át használta. Vitatta, hogy a támadott védjegy domináns „Orrszi Porszi” szóösszetétele fantáziaszóként lenne értékelhető, álláspontja szerint az az általa korábbtól fogva használt „Orrszívó Porszívó” megjelölés rövidített, becézett változata. A kérelmező szerint a Hivatal tévedett az európai uniós védjegyekkel való összehasonlítást illetően is, azok ugyanis nem értékelhetők fantáziaszóként. A Vt. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti törlési okkal kapcsolatban előadta, hogy a kereskedelmi név nem szűkíthető le a gazdasági tevékenységet folytató személy, vagy jogalany nevére. Álláspontja szerint a Hivatal súlyos eljárási hibát vétett, amikor a Vt. 33. §
(4)bekezdésére való hivatkozással nem vizsgálta a Vt. 5. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti törlési jogalapot. A belenyugvással kapcsolatban kifejtette, hogy a felek közti korábbi törlési eljárás a belenyugvást megszakította. [14] A kérelmezett a megváltoztatás iránti kérelem elutasítását kérte. [15] Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasította és kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek 247.650 forint eljárási költséget. Határozatát a Vt. 4. §
(1)bekezdés b) pontjára,
(2)bekezdésére, 5. §
(1)bekezdés a) pontjára,
(2)bekezdés a) pontjára, 8. §
(1)bekezdés a) pontjára, 33. §
(1)bekezdés a) pontjára és
(4)bekezdésére alapította. [16] Elsődlegesen a kérelmezettnek a korábbi törlési eljárásban hozott határozat jogerőhatásával és a belenyugvással kapcsolatos védekezését vizsgálta, hangsúlyozva, hogy azok előkérdését képezik a törlési kérelemben felhozott védjegyoltalmi akadályok érdemi vizsgálatának. Osztotta a Hivatal álláspontját abban, hogy a Vt. 33. §
(4)bekezdése alapján mellőzendő a Vt. 5. §
(2)bekezdés a) pontjára alapított törlési kérelem vizsgálata. Egyetértett Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 5 ugyanakkor a Hivatallal abban, hogy a Vt. 5. §
(1)bekezdés a) pontja érdemben vizsgálható volt, annak ellenére, hogy ez a jogszabály a megelőző törlési eljárásnak is a jogalapját képezte, mivel a kérelmező ebben a körben, abban az eljárásban nem tett tényállításokat. [17] A törvényszék eltérő indokolással bár, de osztotta a Hivatal álláspontját a belenyugvás kérdését illetően. E tekintetben azt hangsúlyozta, hogy a Vt. 33. §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásának feltételét - a törölni kért védjegy használatának 5 egymást követő éven át való eltűrését - a jelen esetben nem lehetett megállapítani, ezért a Vt. 33. §
(2)bekezdés b) pontja álláspontja szerint nem akadályozza a védjegy törlését. [18] A Vt. 4. §
(1)bekezdés b) pontjára és
(2)bekezdésére alapított törlési kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság mindenben egyetértett a Hivatallal. Hangsúlyozta, hogy az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel közismertségét a támadott védjegy bejelentését megelőző időpontra kellett volna a kérelmezőnek igazolnia, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok azonban egymástól viszonylag távol eső időpontokban mutatják a megjelölés használatát, mely bizonyítás a törvényszék álláspontja szerint alkalmatlan volt olyan mértékű folyamatos és intenzív használatot igazolni, ami alapján a megjelölésnek a releváns fogyasztók körében elért közismertségére lehetne következtetni. Az elsőfokú bíróság egyetértett a kérelmezettel abban is, hogy a kérelmezői megjelöléshasználatban nem volt koncepció, néhol az „ORRSZÍVÓ-PORSZÍVÓ” máshol az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel használata látszik, míg bizonyos esetekben a kérelmező a szóösszetétel mellett önálló fantázianeve – „A...” - alkalmazott. A törvényszék hangsúlyozta, hogy a Vt. 4. §
(2)bekezdése szerinti közismertséghez a megjelölés különösen nagy fokú, általános és országos méretű elismertségét kell igazolni az átlagos fogyasztói körben, mely mértékű ismertséget azonban a kérelmező a felajánlott bizonyítékokkal nem tudott meggyőzően igazolni. [19] Az elsőfokú bíróság abban is egyetértett a Hivatallal, hogy a ...6 lajstromszámú „N...V...” és a ...5 lajstromszámú "Baby N...V..." európai uniós védjegyek nem akadályozzák a támadott védjegy oltalmát a Vt. 4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. Ezek a védjegyek ugyanis megközelítőleg sem hasonlítanak a támadott védjegyhez vizuálisan és fonetikailag egyértelműen különböznek a védjegy domináns „ORRSZI PORSZI” szóelemétől, mely eltérést az ábrás kialakítás tovább erősít. Kifejtette, hogy a releváns hazai fogyasztótól aligha várható el, hogy az európai uniós védjegyek "V..." szóelemében a „Vacuum Cleaner” (porszívó) jelentést ismerje fel és az angol nyelvű szóösszetételnek az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” jelentést tulajdonítsa; így még kevésbé valószínű, hogy azt az „ORRSZI PORSZI” szóösszetétellel kapcsolja össze pusztán a jelentés alapján. Hangsúlyozta, hogy az összevetett megjelölések formális hasonlósága híján az asszociatív összetéveszthetőség veszélye - Vt. 4. §
(4)bekezdése - is egyértelműen kizárható. [20] A Vt. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti lajstromozást kizáró okkal kapcsolatban a törvényszék egyetértett a Hivatallal abban, hogy mivel az "orrszivoporszivo.hu" megjelölés nem tartalmazza a kérelmező cégnevét, így e tekintetben névviselési jog sem védi ezt a megjelöléshasználatot. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 6 [21] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a Hivatal határozatát - részben eltérő indokolással - helybenhagyta. [22] A határozattal szemben a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a kérelmezett 196755 lajstromszámú „ORRSZI PORSZI” színes ábrás védjegy oltalmának - keletkezésére visszamenőleges hatállyal történő - törlését kérte. [23] Álláspontja szerint a törvényszék nem tett teljeskörűen eleget a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének, mivel végzésében az eljárás során becsatolt bizonyítékok közül kizárólag néhányat ragadott ki és röviden értékelte azokat, figyelmen kívül hagyva a kérelmező által becsatolt számlákat, a Nyelvtudományi Intézet szakvéleményét, valamint a csatolt leírásokat. A törvényszék elmulasztotta figyelembe venni és értékelni azt a tényt is, hogy a kérelmező a releváns piacon
- óta folyamatosan és töretlenül jelen van, időben tehát a kérelmező lépett korábban a piacra, a kérelmezetti szóösszetétel pedig a kérelmező által kitalált és használt „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” megjelölésből ered. [24] Hangsúlyozta a fellebbezés, hogy a kérelmező az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” megjelölés közismertségének alátámasztása céljából az eljárás során terjedelmes mennyiségű és nagy időtávlatot felölelő bizonyítékokat csatolt, mellyel kapcsolatosan a Fővárosi Törvényszék által tett megállapításokat a kérelmező a fellebbezésében vitatta, ezek között a kérelmezői megjelöléshasználat koncepció nélküli voltára utalókat is. [25] Állította a kérelmező a fellebbezésében, hogy a Fővárosi Törvényszék végzése nem áll összhangban a törvényszék korábbi 3.Pk..../2012/
- számú végzésével, amelyet a M1103692 ügyszámú „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel Magyar Nemzeti védjegybejelentése tárgyában hozott. Ebben a végzésben a törvényszék a benyújtott bizonyítékok alapján megállapította, hogy a 15 éve fennálló folyamatos országos, illetve a környező országokra is kiterjedő védjegyhasználat, a jelentős mértékű, piacvezető pozíciót megalapozó piaci részesedés és a több évre visszamenően dokumentált széleskörű reklám és marketing tevékenység együttesen megalapozza, hogy a vásárlóközönség az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” megjelölést a jelen ügy kérelmezőjével azonosítsa. Azonos bíróság részben azonos tanácsa jelen ügyben pedig teljesen eltérően értékelte a jórészt azonos bizonyítékokat, a törvényszék tárgyi végzésének indokolása ezért kirívóan okszerűtlen. [26] Sérelmezte a fellebbezés a végzés azon megállapítását is, mely szerint a kérelmező a csatolt bizonyítékokkal nem tudta igazolni a megjelölés közismertségét. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt a bizonyítékokkal alátámasztott körülményt, mely szerint a szóösszetételt a kérelmező
- óta folyamatos jelleggel - már 28 éve - használja, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 7 és mindvégig piacvezetőként volt jelen az orrszívó készülékek piacán. Mindezek alapján a kérelmező fellebbezésében kérte a korábbi „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel belföldön közismert védjegyoltalma fennállásának elismerését, és a törvényszék által el nem bírált összetéveszthetőség veszélye jogkérdésben történő állásfoglalást. [27] A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. [28] A fellebbezés nem alapos. [29] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését és annak indokait mindenben osztotta, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú végzés helyes indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza, illetve azokhoz a következőket fűzi. [30] Mindenekelőtt rögzíti az ítélőtábla, hogy a kérelmező a fellebbezésében nem érvelt az elsőfokú bíróság végzésének a Vt.
- §
(4)bekezdése szerinti anyagi jogerővel, a Vt. 33. §
(2)bekezdés b) pontjában szabályozott belenyugvással kapcsolatos, valamint a kérelmező ...6 lajstromszámú "N...V..." és ...5 lajstromszámú "Baby N...V..." európai uniós védjegyek, mint a Vt. 4. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti akadályozó tényezők, továbbá a kérelmező kereskedelmi neve és domain neve tekintetében kifejtett, az e jogcímeken előterjesztett megváltoztatási kérelem elutasítását indokló helytálló álláspontját, ezért azokra a Fővárosi Ítélőtábla nem tér ki. [31] A kérelmező fellebbezése következtében a másodfokú bíróságnak tehát abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú végzésnek a közismert védjegyre alapított törlési kérelem tekintetében elfoglalt álláspontja helyes és megalapozott volt-e. [32] Az elsőfokú bíróság helytállóan idézte e tekintetben a Vt. 4. §
(1)bekezdés b) pontjának,
(2)és
(4)bekezdésének
- szeptember
- napján hatályos szövegét, amely szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága, vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. A
(2)bekezdés értelmében korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjának alkalmazásában az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozástól függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi védjegybejelentést is érteni kell. E szakasz
(4)bekezdése kimondja, hogy e törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 8 [33] Ezen lajstromozási akadály keretében volt eldöntendő, hogy a kérelmezőhöz köthető, közismert védjegynek tekinthető-e az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel. [34] Megfelelően állapította meg a törvényszék, hogy az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel közismertségét a támadott védjegy bejelentését megelőző időpontra kellett volna a kérelmezőnek igazolnia. Okszerűen következtetett arra, hogy a kérelmező által a megváltoztatási kérelméhez csatolt bizonyítékok nem igazoltak olyan mértékű folyamatos és intenzív használatot, ami alapján a megjelölésnek a releváns fogyasztók körében elért közismertségére lehetne következtetni. [35] Alaptalanul sérelmezte a kérelmező e körben a csatolt bizonyítékok értékelésének hiányát. A bizonyítékokat mind a Hivatal, mind a törvényszék áttekintette, értékelte és értékelésének eredményét határozatában mindkét eljárt fórum ismertette. [36] A kérelmező fellebbezésében felhozott körülmény pedig - mely szerint a K/
- szám alatt csatolt K... magazin és a K/II/
- szám alatt csatolt újság Tv magazin kiadása között mindössze 1 hónap telt el – éppen, hogy nem támasztják alá azt a folyamatos és intenzív használatot, ami alapján a megjelölés releváns fogyasztók körében elért közismertségére lehetne következtetni. [37] Osztható volt az elsőfokú bíróság álláspontja a kérelmezői megjelöléshasználat következetlensége tekintetében is. Az ezzel kapcsolatosan kifejtett helyes indokaira az ítélőtábla mindössze visszautal azok szükségtelen megismétlése nélkül. [38] A törvényszék a fellebbezésben felhozott 3.Pk..../2012/
- számú végzésében - a kérelmező fellebbezési állításával szemben - éppen azt állapította meg, hogy az „ORRSZÍVÓ PORSZÍVÓ” szóösszetétel immanens megkülönböztető képességgel nem bír, a megjelölés csak szerzett megkülönböztető képessége alapján lajstromozható védjegyként. Helytállóan hangsúlyozta az elsőfokú bíróság ugyanakkor, hogy a megkülönböztető képesség megszerzése - a Vt.
- §
(3)bekezdése - nem elegendő feltétele a Vt. 4. §
(2)bekezdése alkalmazásában igazolandó közismertségnek, ami a megjelölés nagyfokú, általános és országos méretű elismertségét feltételezi az átlagos fogyasztói körben. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy ilyen mértékű ismertséget a kérelmező által felajánlott bizonyítékok nem igazoltak. [39] Mindezek alapján megalapozottan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a Hivatal határozatával egyetértve a megváltoztatási kérelmet elutasította. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.261/2022/4 9 [40] A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végzését a Vt. 93. §-a és a Pp. 389. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] Az eredménytelenül fellebbező kérelmezőt a Vt. 79. §-án keresztül érvényesülő Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a kérelmezett oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján, a csatolt megbízási szerződés és a meghallgatáson előterjesztett munkaidő felszámítás - 30.000 forint + áfa óradíj és 4 órai tevékenység figyelembevételével - megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költség megfizetésére. Budapest, 2022. június 9. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró Dr. Felker László s.k. bíró