A határozat elvi tartalma: A szabadságvesztés végrehajtása törvénysértő, ha a terhelt a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Ugyanakkor a büntetés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése nem feltétlenül vezet az ítélet hatályon kívül helyezésére, különösen akkor, ha a törvénynek megfelelő határozat mérlegelés nélkül is meghozható. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.205/2024/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
- március
- egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette és más Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűncselekmények Terhelt: I. rendű Első fok: Salgótarjáni Járásbíróság, 4.B.59/2023/41-I., ítélet, tárgyalás,
- április 25., jogerő:
- április
- Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Nógrád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Nógrád Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Salgótarjáni Járásbíróság 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.205/2024/8-I 2 [1] I. A Salgótarjáni Járásbíróság a
- április
- napján meghozott 4.B.59/2023/41I. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont], lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont]. Ezért őt – halmazati büntetésként – 1 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg és annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is. [2] Az elsőfokú ítélettel szemben az arra jogosultak nem éltek jogorvoslati kérelemmel, így az 2024. április 26. napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Nógrád Vármegyei Főügyészség B.184/2024/8.BF. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt terhére; annak törvényi okaként a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontját jelölte meg arra hivatkozva, hogy a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [4] Az indítvány utalt rá, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság a
- június
- napján kelt és ugyanazon a napon véglegessé vált 4.B.59/2023/
- számú végzésével az ítélet indokolásában az I. tényállási pontban rögzített bűncselekmény elkövetési idejét a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel, a Be. 453. §
(1)bekezdése alapján – nyilvánvaló elírás miatt –
- július
- napjára javította. [5] A bűnügyi nyilvántartás adatai szerint a Salgótarjáni Járásbíróság a
- július
- napján kelt és
- július
- napján jogerőre emelkedett 4.Bpk.285/2019/
- számú büntetővégzésével I. rendű terhelttel szemben súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést szabott ki, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. [6] Mindezek alapján az I. rendű terhelt a Salgótarjáni Járásbíróság 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletével elbírált,
- július
- napján elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.285/2019/
- számú büntetővégzésével kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt követte el. [7] A fentiek szerint a Salgótarjáni Járásbíróság a 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletében az I. rendű terhelttel szemben a Btk.
- §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását. Mivel az ítélet első fokon jogerőre emelkedett, a fenti anyagi jogi jogszabálysértés a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja alapján csak felülvizsgálati eljárás keretében orvosolható, azonban az indítvány szerint a törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalával nem orvosolható. [8] E körben az ügyészség arra utalt, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság a törvénysértő büntetést bűnösséget megállapító ítélettel szabta ki, és – mivel az ítélet az I. rendű terhelttel szemben első fokon jogerőre emelkedett – a Be. 562. §
(1)bekezdése alapján rövidített indokolással látta el, így az ítélet nem rögzíti a bűnösségi körülményeket, amelyek hiányában a Btk.-ban meghatározott büntetési céloknak megfelelő és a büntetéskiszabási elveket szem előtt tartó büntetés kiszabása nem lehetséges. [9] A fentiek alapján a Nógrád Vármegyei Főügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria – mivel a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges – a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Salgótarjáni Járásbíróság Kúria 2.Bfv.1.205/2024/8-I 3 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [10]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.1143/2024/
- számú átiratában a Nógrád Vármegyei Főügyészség indítványát – helyesnek tartott indokainál fogva – fenntartotta és maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rövidített indokolással készített ügydöntő határozatra figyelemmel a Kúria nem került abba a helyzetbe, hogy a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezés mellőzéséhez szükséges adatokat, körülményeket feltárhassa, illetve azokat a megalapozott döntéshez szükséges mértékben megismerhesse (Bfv.III.158/2021/15., Bfv.III.1.020/2021/14.), így az iratok alapján nem lehetséges a törvénynek megfelelő határozat meghozatala. [11] Ezért a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Salgótarjáni Járásbíróság 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és a Salgótarjáni Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [12] III. A Nógrád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos. [13] 1. Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. §
(1)bekezdés], amit a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (
- május 22.) számított hat hónapon belül nyújtott be [Be.
- §
(3)bekezdés], így az elsőfokú bírósághoz
- szeptember 12-én érkezett felülvizsgálati indítvány joghatályos. [14] A Kúria a terhelt terhére előterjesztett indítványt akkor köteles nyilvános ülésen elbírálni, ha azt a terhelt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül indítványozza [Be.
- §
(2)bekezdés a) pont]. Jelen esetben ezt a jogosultak egyike sem indítványozta és mivel a Kúria tanácsának elnöke egyéb okból sem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását [Be. 660. §
(2)bekezdés b) pont], ezért azt a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti főszabály alapján tanácsülésen bírálta el. [15]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [16] A Kúria a megtámadott határozatot kizárólag a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, továbbá – hivatalból – a Be.
- §
(2)bekezdésében írt egyéb okok alapulvételével bírálta felül [Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdés]. [17] A Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. E törvényhely c) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Az ügyészi indítvány ezt állítja, ezért annak alapján a felülvizsgálatnak helye van. [18]
- A jogerős ítélet azt tartalmazta, miszerint az I. rendű terhelt a terhére rótt három rendbeli bűncselekmény közül az elsőt
- július 12., a további kettőt
- február
- napján követte el. A tényállás I. pontjában írt bűncselekmény elkövetési idejét azonban tévesen tüntette fel az ítélet, ezért azt az elsőfokú bíróság a
- június 17-én kelt és végleges végzésével
- július
- napjára javította ki. [19] Ez a megállapítás felel meg az iratok tartalmának. Kúria 2.Bfv.1.205/2024/8-I 4 [20] A bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapítható az is, hogy a terhelttel szemben a Salgótarjáni Járásbíróság a
- július
- napján kelt és
- július
- napján jogerőre emelkedett 4.Bpk.285/2019/
- számú büntetővégzésével súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést szabott ki, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. [21] Ekként a próbaidő
- július
- napján telt volna le. [22] Következésképp az I. rendű terhelt a Salgótarjáni Járásbíróság 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletével elbírált, a tényállás I. pontjában írt egyedi azonosító jellel visszaélés bűntetteként minősülő cselekményét a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.285/2019/
- számú büntetővégzésével kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Ezért a Salgótarjáni Járásbíróság a 4.B.59/2023/41-I. számú ítéletében az I. rendű terhelttel szemben a Btk.
- §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását. [23] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése törvénysértő. [24]
- Ugyanakkor a Kúria nem osztotta azt az ügyészi álláspontot, miszerint a törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a konkrét esetben nem orvosolható. [25] A jelen felülvizsgálat tárgyát képező törvénysértés – a büntetés végrehajtásának a Btk.
- §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére való felfüggesztése – kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §
(2)bekezdés c) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, amely lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [26] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése a teljes bírósági eljárás megismétlését jelenti, amire ilyen esetben annak ellenére kerül sor, hogy a törvénysértés csupán az ügydöntő határozatban kiszabott büntetés egyetlen elemét érinti. Utalni kell arra is, hogy hatályon kívül helyezés esetén – a Be. 634. §
(3)bekezdés e) pontjára tekintettel – a megismételt eljárásban akár súlyosabb büntetés kiszabása sem kizárt. [27] Ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése ez okból valóban csak akkor indokolt, ha a törvénynek megfelelő határozat meghozatala elháríthatatlan akadályba ütközik. Ez előállhat akkor, ha a büntetés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztésére büntetővégzésben került sor – tekintettel arra, hogy büntetővégzésben végrehajtandó szabadságvesztés nem szabható ki – , de akkor is, ha a jogerős ítélet személyi részének vagy történeti tényállásának hiányossága folytán a büntetés kiszabása során irányadó körülmények nem vagy nem teljeskörűen állapíthatók meg. [28] Jelen ügyben ilyen, a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát gátló körülmény nem állapítható meg. A Be. 562. §
(1)bekezdésének megfelelően indokolt jogerős ítéletből a terhelt személyi körülményei, előéleti adatai, továbbá a terhére rótt cselekményekből fakadó tárgyi büntetéskiszabási körülmények is egyértelműen kitűnnek. A fellebbezés lehetősége pedig az alapeljárásban biztosított volt a terhelt számára. [29] Ezen túl a Btk. 86. §
(1)bekezdésének megsértésével megvalósult törvénysértés esetén arra is figyelemmel kell lenni, hogy a Btk. 80. §
(4)bekezdése szerint, ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A felülvizsgálati eljárásban pedig a törvénynek megfelelő határozat meghozatala során nem új büntetés kiszabására kerül sor, hanem csak a törvénysértő rendelkezés kiküszöbölésére. Ezért a büntetéskiszabási körülményeknek a Btk.
- §-ában foglalt büntetési célokkal való összevetése a Kúria eljárása szempontjából jóval Kúria 2.Bfv.1.205/2024/8-I 5 kisebb jelentőséggel bír, mert a törvénynek megfeleltethető ítélet mérlegelés nélkül is – a törvénysértő felfüggesztés mellőzésével – meghozható. [30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, azonban a jogerős ítélet Be.
- §
(2)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezésére nem látott okot, a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] alapján pedig nem észlelt a felülvizsgálatot megalapozó, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés]. Ezért a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta és az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezést mellőzte, míg egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [31] A döntés elvi tartalma A szabadságvesztés végrehajtása törvénysértő, ha a terhelt a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Ugyanakkor a büntetés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése nem feltétlenül vezet az ítélet hatályon kívül helyezésére, különösen akkor, ha a törvénynek megfelelő határozat mérlegelés nélkül is meghozható. [32] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [33] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- március
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró