← Magyarország

Mf.30003/2024/5 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A pedagógus munkakörben foglalkoztatott a részére 96 órán belül elrendelt helyettesítést rendkívüli munkaidőben végzi, ezért a rendes munkaidőre járó béren felül bérpótlékra jogosult. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.V.30.003/2024/

  1. I. r. felperes: Felperes1 (cím1) II. r. felperes: Felperes2 (cím2) III. r. felperes: Felperes3 (Cím4.) Felperesek jogi képviselője: jogi képviselő1 ügyvéd (cím10) Alperes: Alperes1 (cím11) Alperesi jogi képviselő: jogi képviselő2 ügyvéd (Cím9) A per tárgya: rendkívüli munkavégzés ellenértéke Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezéssel támadott határozatának száma: Szombathelyi Törvényszék, 2.M.70.017/2023/
  2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Győri Ítélőtábla V.Mf.30.003/2024/5 2 Alperes,
  3. Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Az ítélőtábla megállapítja, hogy 20.855 (húszezer-nyolcszázötvenöt) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást tekintette irányadónak, mely alapján megállapította, hogy az I. r., II.r., III. r. felperesek közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben dolgoztak az alperesnél a egyéb érdekelt
  4. A felperesek heti munkaideje 40 óra, a tanítási órákat a mindenkori érvényes tantárgyfelosztás alapján a heti órarend szerint teljesítették, a tanítási órákat megelőzően legalább 15 perccel korábban az iskolában kellett tartózkodniuk. A felperesek kötelezettsége, hogy heti 32 órán belül az iskolában teljesítsék a munkakötelezettségüket, ellássák a munkatervben rájuk bízott feladatokat, tantestületi, pedagógiai értekezleten, ünnepségeken, iskolai rendezvényeken vegyenek részt. Kötelezettségük a folyosói és udvari ügyelet ellátása, a tanulók kísérete kulturális és sporttal kapcsolatos rendezvényekre. [2] A felperesek teljes munkaidejének 80%-ában a neveléssel-oktatással le nem kötött részben eseti helyettesítést is ellátnak az intézményvezető utasítása alapján. A munkaszervezés során az iskolaigazgató a következő hétre vonatkozó eseti helyettesítéseket, e-mail útján a hét utolsó tanítási napján, jellemzően pénteken közli a pedagógusokkal, a helyettesítésre vonatkozó utasítást a tanári szoba fali újságán is közzé teszi. [3] Az eseti helyettesítések elrendelése rendszerint 4 napon (96 órán) belül történt. Az iskolában előre meghatározott helyettesítési rend nincs. [4] A felperesek
  5. szeptember -
  6. január 31-e közötti időszakban 96 órán belül elrendelt helyettesítéseket teljesítettek. Az I. r. felperes 21 alkalommal, a II. r. felperes 52 tanóra vonatkozásában, a III. r. felperes 36 tanóra tekintetében látott el helyettesítést, melyet 4 napon belül rendelt el az iskolaigazgató. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.003/2024/5 3 [5] Az I. r. felperes alapilletménye a perbeli időszakban 456.750 forint volt, a II. r. felperes
  7. szeptember – december közötti alapilletménye 284.200 forint,
  8. januárjától 324.800 forint volt, a III. r. felperes alapilletménye
  9. szeptembertől decemberig 411.075 forint,
  10. januártól 420.210 forint volt. [6] A felperesek keresetlevelet terjesztettek elő, az I. r. felperes helyettesítési tanórai munkavégzésre figyelemmel 86.625 forint, a II. r. felperes 162.750 forint, a III. r. felperes 129.938 forint rendkívüli munkavégzés ellenértéknek megfizetését kérte. A II. r. és III. r. felperesek összevont többlettanításért járó díjazás címén is kereseti kérelmet terjesztettek elő. [7] A felperesek kereseti kérelmük jogalapjaként a rendkívüli munkavégzés díjazása tekintetében a Közalkalmazottak jogállásáról szóló
  11. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt.)
  12. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.)
  2. §
(5)bekezdésére, a
  1. § a) pontjára,
  2. § -ra, a
  3. §
(1),
(2)bekezdésére, valamint a nemzeti köznevelésről szóló
  1. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.)
  2. §
(1)bekezdésére, és a 326/
  1. (VIII.30.) Korm. rendeletre hivatkoztak. Az összevont többlettanítás óradíja tekintetében a II. és III. r. felperesek az Mt.
  2. §
(1)és
(3), valamint a 15. §
(3)és
(4)bekezdését jelölték meg. [8] Az alperes kereseti ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. Az alperes előadta, hogy a pedagógus felperesek törvényes munkaideje heti 40 óra, amelyből a neveléssel, oktatással lekötött idő 22-26 óra lehet, míg a kötött munkaidő 32 óra. Az eseti helyettesítés szükségessége általában váratlan, előre nem látható időpontokban merül fel. Az iskola oktatási és nevelési feladatainak, a gyermekek felügyeletének kötelesek eleget tenni. A lekötött munkaidőt meghaladó helyettesítést, napi 2 óra, illetve heti 6 óra erejéig eseti helyettesítésként a kötött munkaidőben történő munkavégzésként kezeli. A 26 és 32 óra közötti munkavégzés nem tekinthető rendkívüli munkavégzésnek, a 32 órát meghaladó minden órát rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésként, többlettanításként kezeli az alperes, és arra díjazást fizet. Az alperes vitatta a felperesek által hivatkozott helyettesítést, valamint azt, hogy az eseti helyettesítések elrendelésére 96 órán belül került volna sor. Hivatkozott arra, hogy a felperes feladataikat az Nkt. 62. § -a alapján végzik. Az alperes jogi érvelése szerint az Mt. 97. §
(5)bekezdése nem vonatkozik a rendkívüli munkavégzés elrendelésének szabályaira. Az alperes hivatkozott az Mt. 6. §
(2)bekezdésében foglalt jóhiszeműség, a tisztesség, és az együttműködés követelményének megfelelő munkavállalói kötelezettségre is. [9] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét a rendkívüli munkavégzés miatti díjazás tekintetében megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság jogi érvelésében kitért az Nkt. 61. §
(1)bekezdésére a Kjt. 2. §
(3)bekezdése alapján az Mt. 97. §
(1)és
(5)bekezdésében írtakra és a
  1. § a) pontjára is. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette a 326/
  2. (VIII.30.)
  3. §
(1)8) pontja alapján eseti helyettesítés keretében történt munkavégzésnek az időtartama akkor minősülhet rendkívüli munkaidőnek, ha az eseti helyettesítés elrendelésére az Mt. 97. §
(5)bekezdésében meghatározott határidőn belül, azaz 4 nappal korábbi időpontban kerül sor. [10] A felperes által perben érintett eseti helyettesítések vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az eseti helyettesítés elrendelésére 96 órán belüli időpontban került sor. a Munkaidőbeosztás jogi természetére vonatkozóan a Kúria EBH2019.M.
  1. számú Győri Ítélőtábla V.Mf.30.003/2024/5 4 határozat
  2. pontjában foglaltakat vette figyelembe, mely szerint a munkaidőbeosztás fogalma alatt a joggyakorlat azt érti, hogy a munkáltató rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos időbeli feltételek konkretizálása során meghatározza e kötelezettségek teljesítésének időpontját és időbeli tartalmát. [11] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Mt.
  3. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezéseket a pedagógus felperesek vonatkozásában a munkaidőbeosztás tekintetében alkalmazni kell, hiszen az ágazati jogszabályok annak alkalmazását nem zárják ki, és eltérő tartalmú rendelkezéseket sem tartalmaznak e tekintetben. Általánosságban kijelenthető, hogy a munkáltatónak a munkaidő – beosztás során váratlan, előre nem várt helyzetet is meg kell oldania, de az nem tekinthető a közoktatás különös jellemzőinek. Az Mt. 97. §
(5)bekezdésének és a
  1. § a) pontjának együttes értelmezése alapján rögzíthető, hogy a munkaidő – beosztásnak a 4 napon belüli módosítása a munkaidő beosztástól eltérő munkaidőt eredményez, és azt rendkívüli munkaidőként kell figyelembe venni. [12] Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában kitért arra, hogy a 326/
  2. (VIII.30.) Korm. rendelet
  3. §
(1)8) pontja lehetővé teszi, hogy a kötött munkaidőnek neveléssel, oktatással le nem kötött részében a pedagógus számára eseti helyettesítés legyen elrendelhető, de ez nem jelenti azt, hogy a pedagógus foglalkoztatására az Mt. 97. §
(5)bekezdését, és a
  1. § a) pontját ne kellene alkalmazni. [13] Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes hivatkozását arra vonatkozóan, hogy a felek között ráutaló magatartással megállapodás jött létre, az Mt.
  2. §
(5)bekezdés szerinti munkaidő figyelmen kívül hagyása körében. Az Mt.
  1. § -ban foglalt alapelvi rendelkezésből és az Nkt.-nek a pedagógusok kötelezettségeit rögzítő szabályaiból nem vezethető le, hogy a felpereseknek díjazás nélkül kellene eseti helyettesítést ellátnia, abban az esetben, amikor az rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül az Mt.
  2. § a) pontja szerint. Az Mt.
  3. §
(1)bekezdése alapján a munkavállalót a
(2), az
(5)bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg. Az elsőfokú bíróság a felperesek kereseti kérelmét a 96 órán belül elrendelt helyettesítés vonatkozásában megalapozottnak találta, a keresetet számítását, számszaki részben az alperes nem vitatta. [14] Az elsőfokú bíróság a II. r. és III. r. felpereseknek az összevont többlettanításért járó díjazás iránti igényét nem találta megalapozottnak. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperesek kereseti kérelmének elutasítását, és felperesek perköltségben történő marasztalását. [16] Az alperes az elsőfokú eljárás során előterjesztett ellenkérelmében részletezett jogi álláspontját fenntartotta, az Nkt. és a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Az alperes álláspontja szerint a kötött munkaidő terhére elrendelt eseti helyettesítés esetére nem alkalmazható az Mt. 97. §
(5)bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint a munkaidő- beosztás változását 96 órával előbb közölni kell a munkavállalóval. A kötött munkaidőben a pedagógusnak a fenti jogszabályi rendelkezések értelmében eleve munkát kell végezni, tehát ez jogilag eredendően beosztás szerinti munkaidőnek tekinthető. A pedagógusnak a kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött részében nem kell az Győri Ítélőtábla V.Mf.30.003/2024/5 5 iskolába tartózkodni, de az előre nem kalkulálható eseti helyettesítés esetén csak a munkavégzés helyének a módosítását és nem a munkaidőbeosztás változását jelenti. [17] A perbeli időszakban és azt megelőzően is az alperes irányítása alá tartozó valamennyi oktatási intézményben az intézményvezetők által a kötött munkaidő terhére elrendelt eseti helyettesítés a rendes munkaidő része volt, az általánosan elfogadott és jogszerűnek ítélt gyakorlat szerint. Az alperes az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.)
  2. § c) pontja alapján teljes személyese illetékmentességben részesül. [18] Az I. r. felperes fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helytálló. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást teljes mértékben feltárta, a bizonyítékokat egyenként, és összességében értékelte. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. Mindezek alapján a Polgári perrendtartás
  3. évi. CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1),
(2)bekezdés és 386. §
(4)bekezdés alapján kéri az ítélet helybenhagyását és az alperest másodfokú perköltség viselésre kötelezni. [19] A felperesi álláspont szerint az Nkt. 62. §
(5)bekezdésében foglaltak és az Mt. 97.
(5)bekezdésében rögzített rendelkezések nincsenek egymással ellentmondásban. A pedagógus heti munkaidejének 80 %-a osztható be az intézményvezető által, 20 %-a nem osztható be. Ez nem jelenti egyúttal azt, hogy az intézményvezető a munkaidőbeosztás során az Mt. 97. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja. A 326/2013. (VIII.30.) 17. §
(1)bekezdése azokat a feladatokat nevesíti, amelyeket a pedagógus a heti munkaidő 80 %-ában köteles ellátni, de ez sem ellentétes az Mt. 97. §
(5)bekezdésében foglaltakkal. [20] A felperesi álláspont szerint az eseti helyettesítés a kötött munkaidő terhére elrendelhető, azonban az Mt. 97. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgálni kell, hogy az elrendelésre mikor került sor. [21] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [22] A másodfokú bíróság a Pp.
  1. § alapján az alperes fellebbezését tárgyaláson kívül bírálta el. [23] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Pp.
  2. § -ban és a
  3. § -ban írt kötelező hatályon kívül helyezési ok nem merült fel, az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta a tényállást a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a bizonyítékok okszerű értékelésével helyesen állapította meg, és a kereseti kérelemről az irányadó anyagi jogszabályok helyes értelmezésével, alkalmazásával, megalapozott döntést hozott. [24] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését azok korlátai között a Pp. 370. §, 372. §, 369. §
(1)és
(3)c) pontjában foglaltak alapján bírálta el, azt vizsgálta, hogy az Nkt. 62. §
(5)bekezdése, a 326/
  1. (VIII.30.) Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdésében írtakat, az Győri Ítélőtábla V.Mf.30.003/2024/5 6 Mt. 97. §
(5)bekezdésében, a
  1. § a) pontjában írtakat, valamint, a
  2. § rendelkezéseit helyesen értelmezte és alkalmazta-e az elsőfokú bíróság a felperesek részére elrendelt, általuk teljesített pertárgyát képező helyettesítések teljesítésekor. [25] A másodfokú bíróság utal arra, hogy az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában helyesen hivatkozott arra, hogy a Kjt.
  3. §
(3)bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszonyra a munkatörvénykönyv szabályait e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ezért az Mt. 97. §
(5)bekezdése, a
  1. § a) pontja, valamint a
  2. § alkalmazandó. Ezen munkatörvénykönyvbe foglalt szabályok alkalmazásának mellőzését a már hivatkozott felperesi jogviszonyt rendező Kjt., a köznevelési, közoktatási speciális jogszabály az Nkt., illetőleg a 326/
  3. (VIII.30.) Korm. rendelet sem hivatkozik arra, hogy ezen szabályok ne volnának alkalmazhatók a pedagógusi munkakör teljesítése során. [26] Az elsőfokú bíróság a fentiekben hivatkozott jogszabályokat a tartalmuk helyes értelmezésével alkalmazta, és emelte ki, hogy a pedagógusi munkakörbe tartozó feladatok teljesítése, amelyek kötött munkaidőbe tartoznak, a tantárgyfelosztás és órarend szerint történnek. Az iskola igazgatója, az intézményvezető, az eseti helyettesítést az Nkt.
  4. §
(5)bekezdésben foglaltakra figyelemmel jogszerűen elrendelheti a 326//
  1. (VIII.30.) Korm. rendelet
  2. §-a értelmében, és a felperesi pedagógusok kötelesek azt teljesíteni. Az intézmény vezetőjének a helyettesítés elrendelésekor az Mt.
  3. §
(5)bekezdésében foglalt időbeli korlátra tekintettel, az Mt.
  1. § a) pontja alapján ezt a munkavégzést a feladat elrendelésének rendkívüliségére figyelemmel olyan munkavégzésnek kell tekinteni, amelyre alapítottan a pedagógus felperesek az Mt.
  2. §-a szerinti rendkívüli munkavégzés bérpótlékára jogosulttá válnak. [27] Az elsőfokú bíróság az Mt.
  3. §
(5)bekezdés és
  1. § a) pontjában írtak alkalmazásával kapcsolatosan helyesen foglalt állást, ezen jogszabály helyek figyelmen kívül hagyására, alkalmazásuk mellőzésére nincs utalás sem az alperes által hivatkozott Nkt.
  2. §
(5)bekezdés, illetve a 326/
  1. (VIII.30.) Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdése értelmében. [28] A másofokú bíróság a fentiekben részletesen kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése, és 386. §
(4)bekezdésére utalva helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. [29] Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, a másodfokú eljárásban felmerült perköltséget viselni tartozik. Az I. r. felperes perköltség igényt terjesztett elő, a felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíját a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján határozta meg a másodfokú bíróság, melynek viselésére az alperes köteles. [30] Az alperes az Itv.
  2. § c) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, a felmerült fellebbezési illeték az állam terhén marad. [31] A Pp.
  3. §
(2)bekezdése szerint az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs. Győr,
  1. április
  2. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.003/2024/5 Dr.Bartus Erika s.k. a tanács elnöke 7 Dr.Mózsa Gábor s.k. előadó bíró Dr.Maurer Ádám s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.