A határozat elvi tartalma: A fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására nem elfogadható indok a jogi képviselőtől az áramszünetre és egyéb tárgyalási kötelezettségei-re való hivatkozás. A mulasztás eredménye a saját ügyviteli hibája, melyre mint vétlenséget megalapozó körülményre nem hivatkozhat. Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.041/2023/
- A Debreceni Ítélőtábla dr. Pásztor Tünde ügyvéd (Cím4) által képviselt Felperes1 Cím2 alatti lakos felperesnek, a dr. Rácz Zoltán ügyvéd (Cím6) által képviselt Alperes Cím1 alatti székhelyű alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 9.M.70.021/2023/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett igazolási kérelem és fellebbezés alapján folyamatban lévő másodfokú eljárásban meghozta az alábbi v é g z é s t: A bíróság az alperes igazolási kérelmét elutasítja, és a fellebbezést visszautasítja. Ez ellen a végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Kúriához címzett, a Debreceni Ítélőtáblánál elektronikusan benyújtandó fellebbezésnek van helye. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék a 9.M.70.021/2023/
- szám alatt meghozott fellebbezett ítéletével az eljárást megszüntette a felperes
- március
- napjától
- napjáig terjedő időre (4 munkanapra) 61 572 forint elmaradt munkabér megfizetése iránti keresete tekintetében, míg a további keresetnek helyt adva az alperest kötelezte a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 90 nap felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő 1 385 370 forintot, továbbá a munkaszerződése
- pontja szerinti plusz juttatásként, 25 havi béreként 8 370 000 forintot és ezeknek
- március
- napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 490 000 forint perköltséget, valamint 586 822 forint eljárási illetéket az állam javára. [2] Az elsőfokú határozat jogorvoslati jogról történő tájékoztatása szerint az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Miskolci Törvényszéken elektronikusan benyújtható fellebbezéssel lehet élni. Az ítéletet az elsőfokú bíróság elektronikusan kézbesítette a feleknek. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.041/2023/4 2 [3] Az alperes jogi képviselője a NISZ Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás igazolása (letöltési igazolás) szerint
- július
- napján 14 óra 31 perc 46 másodperckor az ítéletet tartalmazó elektronikus küldeményt letöltötte, erre figyelemmel a fellebbezési határidő
- szeptember
- napján lejárt. A fellebbezési határidő leteltét követően az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti jogerőt tanúsító végzésével megállapította, hogy az ítélet
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. [4] Az alperes
- október
- napján igazolási kérelmet terjesztett elő a fellebbezési határidő elmulasztása miatt és egyidejűleg fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. Igazolási kérelmében előadta, hogy jogi képviselője
- július
- napján összesen 11 hivatalos dokumentumot vett át elektronikusan, azonban az ítélet átvételét és mentését követően a székhelyén bekövetkezett hosszabb időtartamú áramszünet miatt kinyomtatni és az alperes részére megküldeni nem tudta. Másnap több bírósági tárgyaláson vett részt és a földhivatalban jelent meg ügyintézés miatt, ezért az ítélet nyomtatásáról, iktatásáról és az ügyfélnek történő megküldéséről nem gondoskodott. Elmaradásával
- szeptember
- napján szembesült a
- sorszámú jogerőt tanúsító végzés átvételekor. Kérte, hogy az ítélőtábla a perbeli cselekmény elmulasztását kimentettnek tekintse, egyidejűleg az elmulasztott cselekményt pótolta. [5] A felperes észrevételében az igazolási kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága okán. Előadta, hogy a jogi képviselővel eljáró alperes az ítélet kihirdetésekor
- június 27-én értesült az elsőfokú ítélet meghozataláról és az ítéletet az ügyfélkapu-tárhelyről letöltötte, ezért azt kézbesítettnek kell tekinteni, így a fellebbezési határidő megnyílt azzal, hogy az ítélkezési szünet a határidőbe nem számít be. Álláspontja szerint az igazolási kérelemben előadott körülmények (áramszünet) nem alkalmasak a mulasztás kimentésére. Hivatkozott a BH2018.314 számú eseti döntésre és a Kúria Kpkf.VI.39.305/2020 számú ügyében kifejtettekre, miszerint a jogi képviselő felelősségi körébe tartozik az elektronikus kapcsolattartásával összefüggő, megfelelő ügyviteli rend kialakítása. A jogi képviselő informatikai rendszerében fennálló esetleges hiba még méltányos elbírálás esetén sem alapozza meg mulasztása vétlenségét, ugyanis az elektronikusan kapcsolatot tartó felet terheli az a kötelezettség, hogy maga gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az elektronikus kapcsolattartási rendszer biztonságos alkalmazását. [6] Az igazolási kérelem alaptalan, ezért a fellebbezés az érdemi elbírálásra alkalmatlan. [7] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – igazolással orvosolhatók. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.041/2023/4 3 [8] A Pp. 151. §
(1)bekezdése szerint az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A
(2)bekezdés szerint az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. [9] A Pp. 153. §
(1)bekezdése szerint az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság. [10] Az ítélőtábla a Pp. 153. §
(1)bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az alperes igazolási kérelmét – amelyet a
- szeptember 25-i tudomásszerzés időpontjára figyelemmel a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti törvényi határidőben nyújtott be és az elmulasztott cselekményt is pótolta – érdemben bírálta el, ugyanakkor annak indoka a
- szeptember
- napján lejárt fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére alkalmatlan. [11] A fellebbezett ítélet a kézbesítési igazolás adatai alapján az alperes által sem vitatottan
- július
- napján szabályszerűen kézbesítésre került. Az igazolási kérelemben előadott, egyébként nem valószínűsített indokok nem tekinthetők olyan önhibán kívüli, vétlen mulasztásnak, amelyek megalapoznák azok elfogadhatóságát. Az alperes által megjelölt, a fellebbezési határidő elmulasztására okot adó körülmény az volt, hogy a székhelyén bekövetkezett áramszünet miatt nem gondoskodott a letöltött fellebbezés aznapi kinyomtatásáról és az alperes részére történő megküldéséről, valamint az ezt követő napon több bírósági tárgyaláson és a földhivatalban történő megjelenése volt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés előterjesztésére a kézbesítéstől számított 15 napot biztosított, melybe az ítélkezési szünet (július 15-től augusztus 20-ig) időtartama nem számít be. Arra még csak magyarázatot sem adott, hogy a fellebbezés hátralévő idejében mi gátolta a fellebbezés előterjesztését. A mulasztását kizárólag saját ügyviteli hibája eredményezte, erre azonban eredményesen nem hivatkozhat, mint vétlenséget megalapozó körülményre (BDT2019.4111). A mulasztás akkor tekinthető vétlennek, ha azt a félen kívül álló ok idézte elő, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered, az elektronikus kapcsolattartásával összefüggő, megfelelő ügyviteli rend kialakítása pedig a jogi képviselő felelősségi körébe tartozik (Kúria Kpkf.VI.39.305/2020.). [12] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az alperes igazolási kérelmét elutasította, amely miatt a fellebbezés elkésett, ezért azt az ítélőtábla a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 366. §
(1)bekezdése szerint visszautasította. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.041/2023/4 4 [13] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt, ezért ebben a kérdésen határozni nem kellett. [14] A jogorvoslati jogosultság a végzés igazolási kérelmet elutasító rendelkezése ellen a Pp. 154. §
(1)bekezdése, míg a fellebbezést visszautasító rendelkezése ellen a Pp. 365. §
(2)bekezdés d) pontja alapján biztosított. Debrecen,
- november
- Dr. Tass Edina s. k. a Dr. Répássy Árpád s. k. bíró tanács elnöke, Dr. Bakó Pál s. k. előadó bíró,