← Magyarország

Bf.48/2021/6 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.48/2021/

  1. A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Helység12/14-ben, a
  2. március
  3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az üzletszerűen, gazdálkodó szervezet érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társa ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék
  4. január
  5. napján kihirdetett 24.B.216/2020/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint. I. rendű vádlott esetében a felfüggesztett szabadságvesztésnél a próbaidő tartamát 5 (öt) évre felemeli. A költségvetést károsító bűncselekmény törvényhelye mindkét vádlottnál: a Btk.
  7. §

(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont). Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/6-I 2 Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatában I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 290 §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés b) pont], költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
  1. §] miatt – halmazati büntetésül – 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre; II. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk.
  2. §
(1),
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés c) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
  1. §] miatt – halmazati büntetésül – 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Rendelkezett a büntetések utólagos végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjáról és a lefoglalt iratok kezeléséről, továbbá kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére. [2] Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlottak terhére a büntetés súlyosítása, mindkét vádlottnál végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől etiltás kiszabása érdekében. Indokai szerint az elbírált bűncselekmények tárgyi súlya és a kiszabható büntetési tétel folytán az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések eltúlzottan enyhék, nem alkalmasak a büntetés céljainak elérésére, ezért lényeges súlyosításuk indokolt. [3] A vádlottak és a védők tudomásul vették az elsőfokú ítéletet. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.15/2021/
  2. számú átiratában az ügyészségi fellebbezést fenntartva – tanácsülésen történő elbírálás mellett – az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, a büntetések súlyosítására, a vádlottakkal szemben a próbaidőre felfüggesztés mellőzésével végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás, valamint pénzbüntetés kiszabására, egyebekben a támadott határozat helybenhagyására tett indítványt. Észrevételében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a vádlottak bűnösségének megállapítása törvényes, miként a minősítés is azzal, hogy a Btk.
  3. §
(2)bekezdésére utalást mellőzni kell. Ugyanakkor a büntető törvény
  1. január 1-jei változása folytán vizsgálandó a Btk.
  2. § alapján az alkalmazandó büntető törvény, mely során megállapítható, hogy az elbírálás idejére az anyagi norma enyhült, így a jelenleg hatályos Btk. alkalmazásának van helye, mely azonban érdemben nem hat ki a büntetőjogi felelősség megítélésére. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések, elsősorban a bűncselekmények száma, tárgyi súlya miatt túl enyhék, így az ügyészi fellebbezésben foglaltaknak megfelelően azok súlyosítását látta szükségesnek. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/6-I 3 [5] A másodfokú bíróság az ügyészségi fellebbezést a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
  4. §
(2)bekezdésben foglaltakra figyelemmel tanácsülésen bírálta el, mert a vádlottak terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapult (szankciós perorvoslat), és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az arra jogosult ügyészség, a vádlottak és a védők nem indítványozták. [6] Tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság a Be. 590. §
(3)bekezdése értelmében az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [7] A Be. 590. §
(5)bekezdés szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemen az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre is [Be. 590. §
(5)bekezdés a-c) pont]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból dönt a Be. 590. §
(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdésekben. [8] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont értelmében ugyanakkor az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát a törvényszék által megállapított tényállásra alapította, hiszen a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. Ebben az esetben az első fokon megállapított tényállás rögzül, a tényálláshoz kötöttség teljes. [9] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást perrendszerűen, körültekintően folytatta le, nem vétett abszolút, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási hibát. [10] A vádlottak bűnösségének megállapítása törvényes. A jogkérdések felülbírálata kapcsán elsődlegesen leszögezi a másodfokú bíróság, hogy a büntető törvény 2021. január 1jei módosítása kapcsán valóban vizsgálni kellett az időbeli hatály kérdését, és maradéktalanul osztható a fellebbviteli főügyészségi álláspont, mely szerint az elbírálás idején hatályos törvény a Btk. 396. §
(8)bekezdésének módosulása által enyhébb, mint az elkövetéskor hatályos jogszabály, ezért az elbírálás során hatályos törvényt kell alkalmazni. Ezt elsősorban az indokolta, hogy az üzletszerű elkövetés már nem zárja ki a költségvetési csalásnál a büntetés korlátlan enyhítését. Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/6-I 4 [11] A törvényszék büntethetőségi akadály hiányában a törvénynek megfelelően mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ítélőtábla nem észlelt olyan körülményt, mely a vádlottak felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolta volna. [12] Annyiban helyes az ügyészségi észrevétel, hogy a költségvetési csalás mindkét vádlottnál a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontja és a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősül nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett bűntettnek, melynek az I. r. vádlott tettese, a II. r. vádlott pedig bűnsegédi részese. Mindez nem jelentett törvénysértő minősítést, nem vitásan csak a jogszabályhely téves feltüntetéséről volt szó, melyet a másodfokú bíróság a hibásan felhívott
(2)bekezdés mellőzésével korrigált. Egyéb részekben a cselekmények jogi minősítése és a jogszabályhelyek megjelölése mindenben megfelel a büntető törvénynek. [13] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó szempontokat feltárta és I. rendű vádlottnál a próbaidő tartamát nem tekintve a törvénynek megfelelő, a büntetéskiszabási célok elérésére alkalmas büntetést szabott ki. Nem tévedett, amikor az előkészítő ülésen a bűnösségét elismerő, rendezett életvitelű, kiskorú gyermeket nevelő, büntetlen előéletű, a vagyoni hátrányt megtérítő I. rendű vádlott tekintetében a büntetési tétel középmértékétől eltérve állapította meg a szabadságvesztés tartamát és helyes feltételes elítélés alkalmazása, azaz a büntetés próbaidőre történő felfüggesztése is, mert a valósan megállapítható tárgyi körülményekkel szemben az alanyi enyhítők igen hangsúlyosak. A büntetés céljai annak végrehajtása nélkül is elérhetők. Ugyanakkor a próbaidő tartamának súlyosítása volt indokolt a felső határt jelentő, 5 éves tartamra, mely már valóban megfelelő visszatartó erőt jelent és kifejezi a büntetés tettarányosságát és megfelel az egyéniesítés követelményeinek is. A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság nem látta szükségesnek a büntetés súlyosítását és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását. Ezt ugyanis a büntetési célok nem indokolták. A szabadság tényleges elvonása ilyen személyi körülmények mellett „ultima ratio-ként”, végső eszközként jelenhet meg, melynek alkalmazására a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. [14] A nem vitásan súlyos büntetési tétel és a bűnhalmazat ellenére az enyhítő szakasz alkalmazásával törvényes és arányos II. rendű vádlottal szemben kiszabott 2 éves, maxinális tartamú próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés is. Az enyhítő tényezők száma és nyomatéka esetében is megfelelően indokolja a méltányos büntetés kiszabását, ezért e vádlottnál nem volt alap a büntetés súlyosítására. [15] Az előzetes mentesítés kimondására egyik vádlottnál sem kerülhetett sor, azt a bűncselekmények jellege, tárgyi súlya és halmazata külön és együttesen is kizárta. [16] Az ügyészségi fellebbezéssel szemben – egyetértve az elsőfokú bíróság ítéletének [48] bekezdésében írt állásponttal – pénzbüntetés kiszabására az ítélőtábla sem látott lehetőséget. Kétségtelen, hogy a vádlottak a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el, egyik vádlottnál sem tárható fel azonban olyan mértékű vagyon vagy jövedelem, Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/6-I 5 mely a vagyoni joghátrány kiszabásának alapvető törvényi feltétele. Ezért a törvényszék érveit osztva mellőzte a pénzbüntetés kiszabását. [17] A vagyonelkobzás mellőzése is törvényes az elsőfokú ítéletben foglaltak szerint. [18] Megfelelnek a törvénynek az ítélet egyéb ítéleti rendelkezései is. [19] Az ítélőtábla kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a szükséges részben Be. 606. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §
(1)bekezdés alkalmazásával – helyes indokainál is fogva – helybenhagyta. Debrecen,
  1. március
  2. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 24.B.216/2020/
  3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.48/2021/
  4. számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  5. március
  6. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke Debreceni Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/6-I A kiadmány hiteléül: Kiadó. 6

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.