← Magyarország

Kvk.39277/2022/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása a jogi képviselő hiánya miatt. Az ügy száma: A Kúria végzése Kvk.II.39.277/2022/

  1. A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Bögös Fruzsina előadó bíró dr. Szilas Judit bíró A kérelmező: Kérelmező (cím) Az eljárás tárgya: szembeni bírósági felülvizsgálat választási ügyben hozott határozattal A felülvizsgált jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság
  2. március
  3. napján kelt 10/
  4. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest
  5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB)
  6. február
  7. napján kelt, 13/
  8. számú határozatával megállapította, hogy a MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 – EURÓPAI BALOLDAL jelölőszervezet megsértette a választási eljárásról szóló
  9. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  10. §

(2)-
(3)bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket azzal, hogy a jelölőszervezet részére Cséplő Dániel István jelölt ajánlása céljából átadott 130 darab ajánlóívből 6 darab ajánlóívet a jogszabályban foglalt határidőn belül nem adott át a Budapest
  1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) részére. Erre tekintettel az OEVB határozatával 6.000 (hatezer) forint bírságot is kiszabott a jelölőszervezetre. Kúria II.Kvk.39.277/2022/3 2 [2] Az OEVB határozatával szemben Cséplő Dániel István jelölt
  2. március
  3. napján fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy
  4. február
  5. napján 16:00 órakor – Kérelmező-vel közösen – megkísérelte leadni az ajánlóíveket az OEVI részére, de az épület ajtaját előtte bezárták. Kifejtette, hogy a 112-es segélyhívó számon segítséget kértek a rendőrségtől az épületbe történő bejutás érdekében. Előadta, hogy az épület ajtaját ezzel egyidejűleg kinyitották, így 16 óra 05 perckor leadták az ajánlóíveket az OEVI munkatársainak. [3] A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB)
  6. március
  7. napján kelt 10/
  8. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a fellebbezésben foglaltak nem elegendőek a jogszabálysértés megállapításához, tekintettel arra is, hogy a választási eljárás során a bizonyítási teher a jogorvoslattal élni szándékozó személyt terheli. Hivatkozott arra is, hogy a fellebbező kifejezetten megerősítette fellebbezésében azt a tényt, hogy az ajánlóívek átadása 16 óra 05 perckor történt. Rámutatott arra, hogy a Ve.
  9. §
(1)bekezdése alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztő jellegűek, így a mulasztás kimentésére törvényes lehetőség nincs. Mindezekre tekintettel a FVB a fellebbezésben foglaltakat alaptalannak ítélte, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Bírósági felülvizsgálati kérelem [4] Az FVB fenti határozatával szemben Kérelmező kérelmező
  1. március
  2. napján személyesen eljárva, az FVB és a Kúria e-mail-címén keresztül bírósági felülvizsgálati iránti kérelmet terjesztett elő. [5] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében az Emberi Jogok Európai Egyezményének
  3. cikkében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jog sérelmére hivatkozott. Kifejtette, hogy az OEVB határozatával szembeni fellebbezésében Cséplő Dániel István hivatkozott a kérelmező által a jelölőszervezet jogi képviselőjeként tett állításaira, ennek ellenére az FVB nem értesítette őt a tárgyalás helyéről és idejéről, valamint nem rendelte el tanúként történő meghallgatását sem. Előadta, hogy eredménytelenül kérte Józsefváros Önkormányzatának jegyzőjétől az önkormányzat épületének biztonsági kamerái által
  4. február
  5. napján 15:50 és 16:10 között rögzített felvételek kiadását, így a fellebbezés ellehetetlenült. Hivatkozott arra is, hogy az OEVB és az FVB nem kézbesítette határozatait a jelölő szervezet részére. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. [7] A Ve.
  6. §
(5)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A Ve. 231. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Kúria II.Kvk.39.277/2022/3 3 [8] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 224. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére ügyvédi képviselet nélkül terjesztette elő. A kérelmező ügyvédi meghatalmazást nem csatolt bírósági felülvizsgálat iránti kérelméhez, illetve saját ügyben való eljárás feltételeinek fennállását sem igazolta. [9] Megjegyzi a Kúria, hogy a Ve. 223. §
(1)bekezdése alapján bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. §
(5)bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el (Kvk.II.37.442/2018/2., Kvk.I.39.246/2022/2.). [10] Mindezek folytán a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Záró rész [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. §
(2)bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. §
(2)bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §
(13)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 151. §
(1)bekezdésének és 124. §
(5)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [12] Az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett, tekintettel arra, hogy az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. [13] A Kúria végzésével szembeni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.