Kfv.37266/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadás nem indokolt, ha a fél nem mutatja be, hogy mely elvi jelentőségű jogkérdés kapcsán tartja szükségesnek a Kúria iránymutatását; nem jelöl meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírói határozatot sem, amely valószínűsítené, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn és azt sem, hogy az egységes bírói gyakorlat megváltoztatása milyen elvi okból szükséges. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.266/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Sztrókay Zsolt Ottó ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-27164/2025. számú határozat mint közigazgatási cselekmény felülvizsgálata Kúria VII.Kfv.37.266/2026/2 2 A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Szegedi Törvényszék 3.K.701.483/2025/23. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (24. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) az orosz állampolgárságú felperes nemzeti kártya kiadása iránti kérelmét 2025. augusztus 19-én kelt 106-3-12255/2025-T. ügyiratszámú határozatával a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtására kiadott 35/2024. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Btávhr.) 230. §

(2)bekezdése alapján elutasította, mert a felperes úti okmányának érvényességi ideje az engedélyezett tartózkodás lejártát meghaladó legalább három hónapos időszakban nem biztosított. A határozat egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről Oroszország területére kiutasította. Kúria VII.Kfv.37.266/2026/2 3 [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes

1. november 12-én kelt, 106-T27164/
2. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy miután a felperes az elsőfokú hatóság által kért dokumentumot, nevezetesen a hosszabb érvényességi idejű útlevelét nem csatolta be, a kérelem elutasítására jogszerűen került sor. A Btávhr.
3. §

(2)bekezdése alapján a döntés meghozatalakor a 90 napot meghaladó tartózkodási engedély kiállítására a felperes

1. január 18-ig érvényes úti okmányára figyelemmel nem volt lehetőség, annak ellenére, hogy a felperes a magyarországi tartózkodása célját, megélhetését, szálláshelyét igazolta, a szükséges anyagi fedezettel rendelkezik és az egészségügyi ellátások teljes körére biztosított. [3] A felperes közigazgatási perben támadta az alperes határozatát, kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság
2. március 16-án kelt, felülvizsgálni kért ítéletével a keresetet elutasította. [5] A Btávhr.
3. §

(2)bekezdéséből levezette, hogy a külföldi állampolgár útlevelének minimum 181 napig érvényesnek kell lennie a tartózkodási engedély kiadásakor. Ahhoz, hogy a felperes

1. október 18-ig tartózkodási engedélyt kapjon, az útlevelének legalább
2. január 18-ig érvényesnek kellett volna lennie. Mind az elsőfokú hatóság, mind az alperes több hiánypótlási felhívást bocsátott ki a hosszabb érvényességi idejű úti okmány benyújtása érdekében, a felperes kérelmére az előírt határidőket mindannyiszor meghosszabbította, azonban azok eredménytelenül teltek el. [6] Hangsúlyozta, hogy az útlevél igénylése és az ehhez szükséges nagykövetségi eljárás nem minősül az idegenrendészeti eljárás előkérdésének, mert a megfelelő érvényességi idejű úti okmány megléte a tartózkodási engedély kiadásának alapfeltétele, azt a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor kell bemutatnia. Erre tekintettel a felperes eljárás felfüggesztésével kapcsolatos érveit alaptalannak találta csakúgy, mint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
4. §-a,
5. §-a és
6. §-a sérelme körében kifejtett indokait. [7] Sem az idegenrendészeti hatóság, sem a bíróság nem gyakorolhat méltányosságot, e körben a felperes az indokolási kötelezettség megsértését is alaptalanul vitatta. Az alperesnek nincs jogszabályi kötelezettsége a jogszerű döntés visszavonására vagy módosítására, az mindösszesen lehetőség a számára. Diszkrecionális jogkörben dönthet arról, a bíróság azonban azt kikényszeríteni nem tudja még akkor sem, ha maga érzékeli a helyzet méltatlanságát. Kúria VII.Kfv.37.266/2026/2 4 A felülvizsgálati kérelem [8] Felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen a jogerős ítéletnek a közigazgatási perrendtartásról szóló
7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
8. §

(1)bekezdés a) pontja alapján történő hatályon kívül helyezését, a döntéshez szükséges tények megállapítását és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte. Másodlagosan a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a támadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozott, arra, hogy a felvetett jogkérdésben elengedhetetlenül szükséges a Kúria iránymutatása. Ennek indokaként előadta, hogy az alperes az Ákr. 115. §

(2)bekezdésében foglaltakkal szemben, diszkrecionális jogkörben nem vonta vissza a döntését a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően, hanem az Ákr. 2. §

(2)bekezdés a) pontjában és a

1. §-ban foglaltakat figyelmen kívül hagyva indokolás nélkül utasította el a kérelmet, amely döntést az elsőfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [11] ha A Kúria a Kp.
2. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.37.266/2026/2 5 [12] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [13] Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 2025. augusztus 19-i hatállyal módosította a Kp. 117. §

(4)bekezdését akként, hogy a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa)–
2. ac)alpontjai szerinti befogadási okok körében is indokolási kötelezettség terheli. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). [15] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében elvi jelentőségű jogkérdést nem vetett fel, mindösszesen – a keresetében előadott érvét megismételve – arra hivatkozott, hogy az alperes diszkrecionális jogkörben nem vonta vissza a döntését a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően, hanem az Ákr. 2. §

(2)bekezdés a) pontjában és a

1. §-ban foglaltakat figyelmen kívül hagyva indokolás nélkül utasította el a kérelmet, amely döntést az elsőfokú bíróság helybenhagyott. Azt azonban nem jelölte meg, hogy ezzel összefüggésben mely elvi jelentőségű jogkérdés kapcsán tartja szükségesnek a Kúria állásfoglalását a jogegység érdekében. A felperes nem jelölt meg továbbá egyetlen olyan alsóbb fokú bírói határozatot sem, amely valószínűsítené, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn, következésképpen a Kp.
2. §

(4)bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás során jogkérdésekben dönt, nem pedig a kereset ismételt elbírálását végzi. [16] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felülvizsgálati kérelmében a felperes – a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében – nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. [17] A kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja nem indokolja. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A határozat elvi tartalma Kúria VII.Kfv.37.266/2026/2 6 [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadás nem indokolt, ha a fél nem mutatja be, hogy mely elvi jelentőségű jogkérdés kapcsán tartja szükségesnek a Kúria iránymutatását; nem jelöl meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírói határozatot sem, amely valószínűsítené, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn és azt sem, hogy az egységes bírói gyakorlat megváltoztatása milyen elvi okból szükséges. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. április
3. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Szilas Judit s. k. bíró Kúria VII.Kfv.37.266/2026/2 7