A határozat elvi tartalma: Eljáró közigazgatási szerv kijelölése pirotechnikai eszközhasználattal kapcsolatos ügyben. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 6.K.700.229/2026/
- A kijelölést kérő közigazgatási szerv: Budapest Főváros név1 Polgármesteri Hivatal (cím1) A kijelölést kérő képviselője: dr. Szebenyei Zsolt kamarai jogtanácsos Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal (cím2) A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv: A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv képviselője: dr. Lesch Katalin Edit kamarai jogtanácsos A negatív hatásköri összeütközés tárgya: pirotechnikai eszközhasználattal kapcsolatos ügy V é g z é s: A Fővárosi Ítélőtábla eljáró közigazgatási szervként a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalt jelöli ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] A Rendőr-kapitányság1a a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, mint a hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv részére intézkedés céljából továbbította az ügyfelekkel szemben tett intézkedésekről szóló jelentéseket, amelyek szerint a körzeti megbízottak
- december
- napján, valamint
- január
- napján észlelték, hogy az ügyfelek pirotechnikai eszközt működtettek Budapest Főváros név1ében, a parkban, valamint a téren. A körzeti megbízottak az intézkedés során az ügyfeleket önmaguk igazolására szólították fel, ennek keretében az ügyfelek a körzeti megbízottak részére elismerték, hogy a pirotechnikai eszközöket valóban ők működtették. Az ügyfelek a helyszínen tájékoztatást kaptak, hogy velük szemben közigazgatási eljárás indul. Fővárosi Ítélőtábla 6.K.700.229/2026/2 2 [2] A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal az intézkedés céljából továbbított szám1., szám2., szám3., szám
- számú jelentések mellékletét képező elműködtetett pirotechnikai termékek, valamint a körzeti megbízottak jelentései alapján megállapította, hogy az ügyfelek által működtetett pirotechnikai eszközök a polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló 173/
- (VIII. 24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet)
- §
(3)bekezdés
- b)pontja alapján meghatározott 2. pirotechnikai osztályba tartoznak. A szórakoztató célra szánt pirotechnikai eszközök fővárosi felhasználásáról szóló, a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 27/2025. (XI. 7.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. §
- c)pontja alapján a Korm.rend. szerinti 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékterméket fokozottan védett övezetben felhasználni tilos, a Budapest Főváros név1 tér és park fokozottan védett övezetbe tartoznak. [3] A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Zr.) 4. §
(1)bekezdése alapján a kerületi önkormányzat jegyzője látja el a hatósági jogkört a Zr.
- melléklete szerinti tevékenységek – így különösen a „93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység” tekintetében. A Zr.
- §-a alapján a környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti környezetvédelmi bírságot állapíthat meg a jogszabályban, vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségek – így az Ör. vonatkozó rendelkezései – megszegése esetén a Zr.
- számú mellékletének
- pontja alapján. A Zr.
- számú mellékletének 4.1.1.
- pontja szerint a környezeti zajforrás üzemeltetője a jogszabályban vagy a hatósági határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén 200.000 és 1.200.000 forint közötti összegű bírság megfizetésére köteles, ugyanakkor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) rendelkezése alapján figyelmeztetés szankció is alkalmazható. Tekintettel arra, hogy a szabadidős zajt előidéző tevékenységeket a Budapest Főváros név1ében folytatták, valamint, hogy az Ör. tiltást rendelt el a
- számú pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátéktermékek használatával kapcsolatban, a fokozottan védettnek rendelt övezetekben – így az név1 tér és park területén is – a Zr.
- §
(1)bekezdése alapján a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal az szám5 iktatószámú végzésével megállapította az illetékességének hiányát és az ügyet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-a alapján áttette a Budapest Főváros név1i Önkormányzat jegyzőjéhez, mint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező zajvédelmi (környezetvédelmi) hatósághoz. [4] A Budapest név1 Önkormányzat jegyzője, mint zajvédelmi (környezetvédelmi) hatóság ugyancsak megállapította hatásköre és illetékesége hiányát, és a
- január 29-ei feljegyzésében akként foglalt állást, hogy a kezdeményezett közigazgatási eljárás a név1Rendészet feladatkörébe tartozik, a Zr. alapján nem tud intézkedni. A rendőri szerv a jelentésekben megállapította, hogy az Ör. alapján közigazgatási szabálysértést követtek el a nevezett személyek, amelyre kerületi jegyző hatáskörrel nem rendelkezik. [5] A kijelölést kérő közigazgatási szerv az Ákr.
- §-a szerinti egyeztetést lefolytatta, mely azonban nem vezetett eredményre. Fővárosi Ítélőtábla 6.K.700.229/2026/2 3 A közigazgatási szerv kijelölése iránti kérelem [6] A kijelölést kérő közigazgatási szerv a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott kijelölési kérelmének tartalma szerint a Zr. bírságrendszere kifejezetten a környezeti zajforrás üzemeltetőjének felelősségére épül, azonban az egyszeri, magánszemély által alkalomszerűen működtetett tűzijáték nem minősül létesítménynek, nem üzemeltetett zajforrás, nem engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódik, nem előzi meg zajkibocsátási határérték megállapítása. A Zr. teleologikus és rendszertani értelmezése alapján az alkalmi magáncselekmény a rendelet hatálya alá nem vonható, ezért a jegyző zajvédelmi hatósági hatásköre nem állapítható meg. Az áttételi végzés a szankcionálást a Zr. bírságrendszeréhez kapcsolja, azonban az Ör. önálló, autonóm bírságolási konstrukciót nem hoz létre, nem tartalmaz önálló közigazgatási szankciórendszert, nem jelöl ki eljáró hatóságot, nem állapít meg bírságtételeket, nem rögzít eljárási szabályokat. Önkormányzati rendelet közigazgatási bírságot kizárólag kifejezett törvényi felhatalmazás alapján állapíthat meg, ilyen felhatalmazás a Zr. rendszerében nem azonosítható, ennek hiányában önmagában nem alapoz meg jegyzői szankcionálási hatáskört. [7] A Korm.rend. a pirotechnikai termékek forgalmazását, tárolását, felhasználását szabályozza, azonban a felhasználási szabályok megszegése tipikusan rendészeti, illetve szabálysértési jellegű kérdés, mely a rendőri szerv hatáskörbe tartozik. A Korm.rend. a jegyző részére hatósági hatáskört nem állapít meg. [8] A Fővárosi Törvényszék a hozzá benyújtott kijelölés iránti kérelem alapján a 48.Kpk.750.204/2026/
- számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és a kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumához a Kp.
- §
(2)bekezdés a) pontja és a Kp. 47. §
(1)bekezdése alapján áttette. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [9] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 154. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. A közigazgatási szerv kijelölése iránti eljárás előfeltétele az Ákr.
- §-a szerinti egyeztetés lefolytatása, amelynek az érintett eleget tett. [10] A hatásköri vitában mindenekelőtt az ítélőtábla kiemeli, hogy a Zr.
- §
(2)bekezdés
- a)pontja szerinti tárgyi hatály nem terjed ki a kizárólag közterületen megtartott alkalmi rendezvényekre. A Zr. 1. mellékletében meghatározott „93. sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység” kizárólag a rendelet alkalmazásában a 2. §
- h)pontjában foglalt szabadidős zaj vagy rezgésforrás definícióhoz, azaz környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítményhez és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép működéséhez, valamint a
- i)pontban foglalt üzemi zaj vagy rezgésforrás fogalomhoz, vagyis az e),
- f)és
- h)pontokban felsorolt Fővárosi Ítélőtábla 6.K.700.229/2026/2 4 tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző termelő, szolgáltató tevékenységhez, vagy az ilyen tevékenységhez használt környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó telephelyen belüli közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő járműhasználatot, járműmozgást, rakodást – értendő. Az egyszeri, magánszemély által alkalomszerűen működtetett tűzijáték nem vonható a Zr. tárgyi hatálya körébe, amelyet, mint gyűjtőfogalom a kizárólag közterületen megtartott alkalmi rendezvények kapcsán a rendelet a tárgyi hatálya alól kivon. A kisméretű pirotechnikai telepek közterületen történő fellövése, működtetése a Zr. alkalmazásában nem minősül üzemeltetéshez kapcsolódó környezeti zajnak, így nincs olyan zajforrás, amelyre vonatkozóan zajkibocsátási határértéket lehetne megállapítani, üzemelő, közlekedési zaj és rezgésforrás hiányában hatásterületet sem lehet megállapítani, és a nem mesterségesen keltett szabadidős tevékenység zaja (vendégkör) sem értelmezhető. [11] A Zr. 2. §
- i)pontjához kapcsolódóan a Kúria Kfv.VI. 37.249/2022/4. számú ítélete a Zr. alkalmazásában meghatározott fogalommeghatározások mentén végezte el szintén az értelmezést. Mindebből pedig okszerűen következik, hogy a kijelölést kérő közigazgatási szerv helytállóan jutott a Zr. teleologikus és rendszertani értelmezése alapján arra, hogy a jegyző zajvédelmi hatósági hatásköre az alkalmi pirotechnikai magáncselekmények kapcsán nem állapítható meg. [12] Mindazonáltal a rendőri jelentések szerint a körzeti megbízottak arról tájékoztatták az ügyfeleket, hogy az Ör. alapján közigazgatási szabálysértést követtek el. Az ítélőtábla rögzíti, hogy az Ör. 2. §
(1)bekezdése a Budapest Főváros közigazgatási területét a tűzijátéktermék felhasználása szempontjából védett és fokozottan védett övezetre tagolja, és a
- §-ában kógens jelleggel tiltja a
- és
- pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátéktermékek felhasználását a fokozottan védett övezetben. Az Ör. Budapest közigazgatási területére vonatkozóan egységes szabályozást valósított meg, annak indokoltságát közrendvédelmi, közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok támasztották alá, mivel a tűzijátékok használata jelentős veszélyforrás, a nem szakszerű használat személyi sérüléseket, tüzet vagy anyagi károkat okozhat. Emellett a sorozatos robbantások által keltett hang- és fényhatások, valamint a keletkező füst és por súlyos zavaró tényezők. A fel nem robbant vagy elhasznált eszközök, ezen kívül nagy mennyiségű hulladékot hagynak maguk után – csak Budapesten alkalmanként több száz köbméternyit. Mindezen terhelések aránytalanul nagy és szükségtelen károkat okoznak a városi környezetben és az itt élők egészségében, az alkalmi szórakoztató értékükhöz képest ellentétesek a fenntarthatóság követelményeivel, a zajterhelés és fényszennyezés akadályozza a pihenéshez és rekreációhoz való jog érvényesülését, és végső soron sértheti a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a jövő nemzedékek egészséges környezethez való jogát is. [13] E jogalkotói megfontolások mentén, miként az az Ör. általános indokolásából egyértelműen megállapítható, a szabályok megsértése tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.)
- §-a szabályozza a polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést keretdiszpozícióként, amely a nem a Szabstv. rendelkezései között szabályozott felhasználási feltételek szankcionálását is biztosítja. E rendelkezés alapján azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés az Ör. Fővárosi Ítélőtábla 6.K.700.229/2026/2 5 megalkotásával szabályozza a tűzijátékok budapesti felhasználását a Szabstv.
- §
(2)bekezdése szerinti felhasználási szabályokat állapít meg, melyek megszegésének esetére a Szabstv. szerinti szabálysértési eljárás (és helyszíni bírság) kiszabására van/volt lehetőség. [14] A Szabstv. 182. §
(1)bekezdése alapján, aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanóanyagot vagy robbanószerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, és ezt a tényt haladéktalanul a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, szabálysértést követ el. A
(2)bekezdés szerint, aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el. A
(4)bekezdés szerint az
(1)-
(2)bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterületfelügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot. [15] Helyesen hivatkozott a kijelölést kérő közigazgatási szerv arra is, hogy a Korm.rend. vizsgálata alapján is az állapítható meg, hogy a pirotechnikai termékek felhasználásának szabályai megszegése tipikusan rendészeti, illetve szabálysértési jellegű kérdés, amely alapesetben rendőrségi hatáskörbe tartozik, a szabálysértési eljárás kapcsán pedig fennáll a közterületfelügyelő helyszíni bírságolási jogköre is, azonban a kijelölést kérő közigazgatási szervhez történő áttétel feltételei a részletesen vizsgált és irányadó jogszabályok alapján semmiképpen sem voltak adottak. A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szervnek kell megvizsgálnia, hogy eljárhat-e helyszíni bírság/bírság kiszabása érdekében. a rendészetének közterületfelügyelője, avagy a Szabstv. szerinti szabálysértési hatósághoz történő áttétel iránt tesz intézkedést. [16] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a negatív hatásköri összeütközést a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal kijelölésével oldotta fel, a Kp. 154. §
(3)bekezdése alapján. [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés w) pontja alapján illetékmentes. [18] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 154. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. [19] A végzés ellen a Kp. 154. §
(5)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 126. §
(3)bekezdésének megfelelő alkalmazásával nincs helye fellebbezésnek. Fővárosi Ítélőtábla 6.K.700.229/2026/2 6 Záró rész Budapest,
- május
- dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Tóth László s.k. bíró dr. Kecskés Zsófia s.k. bíró