← Magyarország

Kfv.35084/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.084/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Füri Krisztina ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Rafai Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetékügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 41.K.703.600/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.35.084/2026/2-1 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú adóhatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)
  5. augusztus 18-án kelt 1780824178 számú fizetési meghagyásával a felperest, mint végrendeleti örököst a település ..../././. helyrajzi számú ingatlan kizárólagos tulajdonának megszerzéséért 10.313.383 Ft öröklési illeték megfizetésére kötelezte, mely
  6. szeptember
  7. napján esedékessé vált. A felperes illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget. [2] Az elsőfokú adóhatóság a felperes által igazolt hagyatéki terhek figyelembevételével az illeték alapját és összegét átszámolta,
  8. augusztus 31-én 42.422 Ft,
  9. december 27-én 6.820 Ft,
  10. október 16-án 6.441.049 Ft illetéket az illetékekről szóló
  11. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  12. §

(1)bekezdés a) pontja alapján törölt. Az előfokú adóhatóság a meg nem fizetett illeték után
  1. évre összesen: 477.163 Ft,
  2. évre összesen: 756.706 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [3] A felperes
  3. április 5-én a késedelmi pótlék törlését kérte. [4] Az elsőfokú adóhatóság a kérelmet a késedelmi pótlék felszámításával érintett évek szerinti bontásban, 2023-ra és 2024-re külön-külön eljárásban bírálta el. A
  4. május 29-én kelt 5449092548 számú határozatával a
  5. évre felszámított 756.706 Ft késedelmi pótlék törlése iránti kérelmet elutasította. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
  6. július 16-án kelt 1734201109 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy az adózás rendjéről szóló
  7. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
  8. §
(4)bekezdése alapján csak az Itv. 80. §
(1)bekezdés b), c), g) pontjai szerinti törlés esetén nem kell késedelmi pótlékot fizetni. A felperes által igazolt körülményeknek megfelelően az illeték részbeni törlésére az Itv. 80. §
(1)bekezdés a) pontja alapján került sor, így az elsőfokú adóhatóság jogszerűen utasította el a késedelmi pótlék törlésére irányuló kérelmet. [6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Indokolása szerint a pernek nem tárgya az öröklési illetékfizetési kötelezettség, az öröklési illeték alapja és összege megállapításának jogszerűsége, mivel arról az elsőfokú adóhatóság külön eljárásban határozott, az jogorvoslati kérelem hiányában véglegessé vált, a fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték az Itv. 78. §
(3)bekezdése szerint
  1. szeptember 21-én esedékessé vált. A felperes illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, így az Art.
  2. §
(1)bekezdése alapján az esedékesség napját követő naptól a megfizetésig késedelmi pótlékot kell fizetnie. A késedelmi pótlékot az adóhatóság az Art. 207. §
(1)bekezdése szerint automatikusan, külön döntés meghozatala nélkül számította fel és írta elő a felperes adószámláján. [9] Az illetéktörlő határozatok az Itv. 80. §
(1)bekezdés a) pontján alapulnak, így az Art. 206. §
(4)bekezdése nem volt alkalmazható. Azzal, hogy a felperes az öröklési illeték végleges megállapítása után további hagyatéki terhek fennállását, összegét és teljesítését igazolta, az utóbb bekövetkező körülményekre tekintettel az elsőfokú adóhatóság az illeték Kúria VI.Kfv.35.084/2026/2-1 3 alapját és összegét átszámolta, ami az illetékkötelezettség csökkenését eredményezte. Az utóbb bekövetkezett változások azonban az addig jogszerűen felszámított késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget nem befolyásolták. [10] A késedelmi pótlék törlésére irányuló kérelem évenkénti bontásban elbírálása nem ütközik jogszabályba. A befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási cselekmény megsemmisítését és az adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [12] „A felülvizsgálati kérelem tárgya és befogadhatósága” címszó alatt, a III.3. pontban utalt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 117. §
(4)bekezdésére, a Kp. 118 §
(1)bekezdés a) pont aa), ab), ad alpontjaira, a II. fejezetben kifejtett indokolásra, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont esetében a 2.4. pontra. A Záró részben az V. pontban „A befogadhatóság” címszó alatt arra hivatkozott, hogy a befogadhatóság okait a II. pontban fejtette ki. [13] A felülvizsgálati kérelem II. pontjában az „Érvényesíteni kívánt jog és felülvizsgálat alapja” címszó alatt jogszabálysértésként az Itv. 80. §
(1)bekezdés a) pontját, az Art. 210. §
(1)bekezdését jelölte meg. A 2.
  1. pontban az illetékalap visszaható módosulásának figyelmen kívül hagyására; a 2.
  2. pontban a késedelmi pótlék járulékos jellegének téves értelmezésére; a 2.
  3. pontban az Art.
  4. §
(3)bekezdésének téves alkalmazására; a 2.
  1. pontban az ügy indokolatlan szétbontására, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  3. § megsértésére utalt. Sérelmezte, hogy az adóhatóság kérelmét azonos tényállás, azonos jogkérdés mellett
  4. és
  5. évek tekintetében két külön eljárásban bírálta el. Az elsőfokú bíróság az ügyek nyilvánvaló tárgyi és jogi azonossága ellenére nem élt a Kp.
  6. §-ában biztosított egyesítés lehetőségével. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [15] A Kp.
  7. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VI.Kfv.35.084/2026/2-1 4 [17] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.VII.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.IV.37.483/2023/2., Kfv.VII.37.557/2024/2.). [20] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, sérelmezte az elsőfokú bíróság késedelmi pótlék számításával kapcsolatos jogértelmezését, azonban nem jelölt meg olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A befogadásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont alapján nem kerülhetett sor. [22] A felvetett jogkérdés különleges súlyára alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére legalább áttételesen jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma – a késedelmi pótlék járulékos jellegének téves értelemzése, [Art. 206. §
(1)bekezdés], a késedelmi pótlék törlése [Art. 210. §
(3)bekezdés] – a saját ügyén túlmutatna, arra sem utalt, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem Kúria VI.Kfv.35.084/2026/2-1 5 valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [24] A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg, mely indokolásnak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.37.357/2022/2., Kfv.37.177/2023/2., Kfv.37.710/2023/2.). Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésre, a perbeli ügyben az Ákr. 4 §-ára, a hatékonyság elvének megsértésére hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. A bíróságnak az Art. 206. §
(1)bekezdésével kapcsolatos jogértelmezésének vizsgálata az érdemi felülvizsgálatra és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.35.674/2021/2.). [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki. A Kp.
  1. §-ában biztosított egyesítés lehetősége a bíróság döntési kompetenciájába tartozó kérdés, az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként nem érékelhető. Emellett a felperes a felülvizsgálati kérelem III.
  2. pontjában külön megjelölte a befogadási okokat, majd visszautalt a felülvizsgálati kérelem II. pontjára, a felülvizsgálat érdemében előadottakra anélkül, hogy a befogadhatóság indokait az érdemi hivatkozásaitól szétválasztotta volna. A Kúria a Kp. alapján a felperes helyett nem jelölheti meg, hogy mi és miért minősülhet eljárásjogi szempontból befogadási oknak. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [26] A felperes egyéb [Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontjára és
  3. b)pontjára] befogadási okra nem hivatkozott. [27] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [28] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [29] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [30] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.35.084/2026/2-1 6 Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.