Bf.288/2026/8 – Szegedi Ítélőtábla

(3)bekezdésére is figyelemmel – nem állnak fenn, így annak mellőzéséről kellett rendelkezni. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.288/2026/

1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
2. június
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő ítéletet: A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott3 és társa ellen indult büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
4. november
5. napján kihirdetett 1.B.18/2025/
6. számú ítéletének vádlott3 III. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja: A nyomozati eljárás során vádlott3 III. rendű vádlottól lefoglalt és jelenleg az ORFK bűnügyi eljárások során lefoglalt pénzeszköz letéti számláján lévő - B100011836710 tételszám alatt kezelt 93.000 (kilencvenháromezer) forint, - B100011836811 tételszám alatt kezelt 1.648.000 (egymillióhatszáznegyvennyolcezer) - forint, - B100011836912 tételszám alatt kezelt 40.000 (negyvenezer) forint - B100011836924 tételszám alatt kezelt 295.000 (kettőszázkilencvenötezer) forint - B100011836936 tételszám alatt kezelt 21.000 (huszonegyezer) forint vonatkozásában-, valamint Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 2 a Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatal hatósági tárcáján kezelt - B100014918630 tételszám alatt kezelt 2774,7275 darab USDT kriptovaluta, - B100014918665 tételszám alatt kezelt 660,7015 darab DAI kriptovaluta, - B100014918677 tételszám alatt kezelt 2,0808 darab ILV kriptovaluta, - B100014918690 tételszám alatt kezelt 568,5616 darab ENJ kriptovaluta, - B100014918705 tételszám alatt kezelt 708,6965 darab AUDIO kriptovaluta, - B100014918717 tételszám alatt kezelt 333,75 darab BAT kriptovaluta, - B100014918729 tételszám alatt kezelt 7576,8569 darab ALU kriptovaluta, - B100014918730 tételszám alatt kezelt 68,95 darab NEAR kriptovaluta, - B100014918791 tételszám alatt kezelt 100,824 darab TWT kriptovaluta, - B100014918806 tételszám alatt kezelt 634,1144 darab RBLS kriptovaluta, - B100014919761 tételszám alatt kezelt 142,1306 darab MATIC kriptovaluta, - B100014919850 tételszám alatt kezelt 578,4174 darab FTM kriptovaluta vonatkozásában a vagyonelkobzás alkalmazását mellőzi, azok lefoglalását megszünteti és azokat vádlott3 III. rendű vádlott részére kiadni rendeli, azzal, hogy a III. rendű vádlottnak kiadandó dolgokat a bűnügyi költség biztosítására visszatartja. Ha a dolog átvételére jogosult III. rendű vádlott a jogerős határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 3 Egyebekben az ítélet vádlott3 III. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a bűncselekmény megnevezéséből a bűnszervezetben történő elkövetésre utalást mellőzi és a büntetést a III. rendű vádlottal mint bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekinti. Megállapítja, hogy a III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: BV Intézet Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a rendelkező részben írt, előkészítő ülésen meghozott ítéletével a
7. február
8. napjától
9. március
10. napjáig előzetes letartóztatásban, majd
11. március
12. napjától meghatározott ingatlanra elrendelt bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlott3 III. rendű vádlottat társtettesként, bűnszervezetben elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] bűnösnek mondta ki. Ezért őt 7 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra, valamint 100 napi tételnek megfelelő, összesen 500.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a III. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes letartóztatásban, illetve bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításáról, továbbá a nyomozás során a III. rendű vádlottól lefoglalt 93.000 forint, 1.648.000 forint, 40.000 forint, 295.000 forint és 21.000 forint pénzeszközökre, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala hatósági tárcáján kezelt, ugyancsak a III. rendű vádlottól lefoglalt kriptovaluták (2774,7275 darab USDT, 660,7015 darab DAI, 2,0808 darab ILV, 568,5616 darab ENJ, 708,6965 darab AUDIO, 333,75 darab BAT, 7576,8569 darab ALU, 68,95 darab NEAR, 100,824 darab TWT, 634,1144 darab RBLS, 142,1306 darab MATIC és 578,4174 darab FTM kriptovaluta) tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. Emellett rendelkezett az egyéb bűnjelekről, és kötelezte a III. rendű vádlottat 3.174.748 forint bűnügyi költség állam részére történő megfizetésére. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a III. rendű vádlott a bűnügyi költség mérséklése, valamint a vagyonelkobzás mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. Védője ugyancsak a bűnügyi költség mérséklése és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében fellebbezett. [3] A III. rendű vádlott fellebbezésének indokolásában előadta, hogy a bűnügyi költség mérséklése azért indokolt, mert az ügyben csekély szerepet töltött be, a bűnszervezetnek nem volt tagja, abból rendszeres bevétele nem származott, csupán kedvezményes áron jutott kábítószerhez. Védőjével egyezően hangsúlyozta továbbá, hogy folyamatosan legális munkából élt, abból megfelelő jövedelemmel rendelkezett, adóssága nem volt, édesanyjánál lakott, így kiadásai is mérsékeltek voltak. Álláspontja szerint ezért a lefoglalt készpénz, valamint a vagyonelkobzás alá vont kriptovaluták is jogszerű, legális jövedelméből származnak. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 4 [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.157/2025/42. számú átiratában a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján az ügy tanácsülésen történő elbírálását indítványozta. Kifejtette, hogy a fellebbezések kizárólag az ítélet egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezései, vagyis a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség viselése ellen irányulnak, ezért az egyezségre is tekintettel a Be. 731. §

(1)bekezdése alapján korlátozott felülbírálatnak van helye. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt nem sértett, az egyezség jóváhagyása törvényes volt. Észrevételezte ugyanakkor a megállapított bűncselekmény jogszabályi megjelölésének helyesbítését. Rámutatott arra is, hogy a III. rendű vádlott és védője az előkészítő ülésen a vagyon eredetének igazolására bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, iratok vagy okiratok ismertetését sem indítványozták. A védő felszólalásában elhangzott azon kijelentés, hogy a III. rendű vádlott legális jövedelmét igazoló okiratokat már a nyomozás során csatolták, nem minősül bizonyítási indítványnak. Rámutatott továbbá arra is, hogy a III. rendű vádlott által hivatkozott, a kriptovaluták megszerzésének időpontját tartalmazó táblázat az ügyirat részét nem képezi. [5] A bűnügyi költség tekintetében a főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság törvényesen rendelkezett, mivel az a III. rendű vádlott bűnösségével összefüggésben merült fel. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezésekkel érintett részét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben azzal, hogy a III. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmény jogszabályi megjelölését helyesbítse a következő szerint: társtettesként, bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés]. [6] A III. rendű vádlott és védője írásbeli beadványukban korábbi fellebbezésüket fenntartották és megismételték. [7] A fellebbezések a vagyonelkobzás mellőzésére irányuló részükben alaposak. [8] A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség és a III. rendű vádlott

1. december
2. napján a Be.
3. §-a szerinti megkötött egyezségét az elsőfokú bíróság a
4. szeptember
5. napján meghozott 1.B.18/2025/87/XIV. számú végzésével jóváhagyta. [9] A Be.
6. §

(1)bekezdése értelmében az egyezségen alapuló ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek a bűnösség megállapítása, a Be. 736. §

(2)–

(3)bekezdése szerinti tényállás, jogi minősítés, büntetés, intézkedés, valamint az egyezségben szereplő egyéb rendelkezések miatt. A Be. 738. §

(2)bekezdése alapján azonban e korlátok között a fellebbezés új tényre és új bizonyítékra is alapítható. [10] Mivel a jóváhagyott egyezség a Be. 411. §

(6)bekezdése alapján nem rendelkezett a vagyonelkobzásról és a bűnügyi költség viseléséről, a III. rendű vádlott és védője fellebbezése ezért nem ütközik a Be. 738. §

(1)–

(2)bekezdésében foglalt korlátozásokba, azok előterjesztésére a Be. 583. §

(3)bekezdés b) pontja alapján joghatályosan került sor. [11] Az ítélőtábla a Be. 598. §

(1)bekezdés f) pontja alapján tanácsülésen eljárva, a Be. 590. §

(3)bekezdése és

(5)bekezdése – a

(6)bekezdésben írt szűkítéssel -, valamint a Be. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 5 591. §

(2)bekezdés a) pontja keretei között, korlátozott felülbírálat keretei között bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [12] A felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a vonatkozó szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett olyan eljárási szabályt, amely a Be. 607. §

(1)bekezdése, a 608. §

(1)bekezdése vagy a 609. §

(1)bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, és az ügyiratok alapján a Be. 738. §

(5)–

(6)bekezdésében meghatározott hatályon kívül helyezési ok sem volt megállapítható. [13] Nem merült fel olyan törvényi akadály, amely miatt az egyezség jóváhagyását a Be. 734. §

(1)bekezdése alapján meg kellett volna tagadni. Az egyezség a Be.

1. §-ában előírt valamennyi tartalmi követelménynek megfelelt, a benne rögzített tényállás, a cselekmény jogi minősítése és az alkalmazott jogkövetkezmények törvényesek voltak. A III. rendű vádlott a cselekmény elkövetését önként, egyértelműen és kétséget kizáróan elismerte. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen és jogszerűen döntött az egyezség jóváhagyásáról. [14] Az ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok (7.1., 7.
2. alatti feljegyzések) alapján az elsőfokú ítélet indokolásának [1] bekezdését, a vádra utalás körében annyiban kiegészítette, hogy az előkészítő eljárás megkezdésére
3. március
4. napján, míg a nyomozás elrendelésére
5. augusztus
6. napján került sor. [15] E kiegészítés azért volt szükséges, mert az elsőfokú bíróság a vagyonelkobzásról szóló rendelkezését részben a Btk. 74/A. §

(2)bekezdés a) pontjára alapította. E szerint – az ellenkező bizonyításáig – vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni azt a vagyont is, amelyet a kábítószer forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyona vagy életvitele igazolható jövedelmi viszonyaihoz és személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. [16] E rendelkezés alkalmazásához alapvető adat a büntetőeljárás megindulásának időpontja, mivel ehhez igazodik a vizsgálandó ötéves időszak kezdete. Ennek pontos rögzítését az elsőfokú bíróság elmulasztotta, ezért az indokolás ezzel történő kiegészítése indokolt volt. [17] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében az egyezségen alapuló ítéletben megállapított tényállás megalapozottsága másodfokon nem vizsgálható, ezért azt az ítélőtábla irányadónak tekintette. [18] Az irányadó tényállás alapján helytállóan vont következtetést a törvényszék a vádlott bűnösségére és cselekményét is a törvénynek megfelelően – és a Be. 736. §

(3)bekezdésére figyelemmel a vádban foglaltakkal egyezően – minősítette. [19] Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság, amikor a bűnszervezetben történő elkövetésre utalást a bűncselekmény megnevezésének részeként tüntette fel. A bűnszervezetben elkövetés ugyanis nem a bűncselekmény minősítő körülménye, és nem része a cselekmény jogi minősítésének, hanem a büntetés kiszabása körében értékelendő, a Btk. Általános Részében szabályozott jogkövetkezmények alkalmazását megalapozó körülmény. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 6 Ezért arra a bűncselekmény megnevezésében nem, kizárólag a büntetéskiszabás körében lehet és kell utalni. (EBH2013.10.; Kúria Bfv.I.1010/2019/7.; Bfv.II.947/2021/9. [99]; Bfv.I.514/2022/10.; Bfv.71/2023/15.) [20] Az ítélet [44]–[46] bekezdéseiben az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a vagyonelkobzás törvényi alapjaira. E körben csupán annyi helyesbítés szükséges, hogy a [44] bekezdésben megjelölt jogszabályhely helyesen: a Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja. E helyesbítést az indokolta, hogy az ítélet e ponton nyilvánvaló elírás folytán helytelen jogszabályi hivatkozást tartalmazott. [21] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a III. rendű vádlottól lefoglalt készpénz és virtuális fizetőeszközök tekintetében a vagyonelkobzás alapjául szolgáló, a Btk. 74/A.§

(1)bekezdés b) pontjában és a Btk. 74/A. §

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott törvényi vélelmet a III. rendű vádlott nem döntötte meg, mivel a lefoglalt pénz és a kriptovaluták legális eredetének igazolására semmilyen bizonyítás nem történt. Érvelése szerint a III. rendű vádlott és védője az előkészítő ülésen e körben bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, és iratok vagy okiratok ismertetését sem indítványozták. Az ügyészség kifejtette, hogy a védő által a felszólalásában elmondottak nem tekinthetők bizonyítási indítványnak, hiszen abban csak arra utalt, hogy a III. rendű vádlott legális jövedelmét alátámasztó okiratot csatolták a nyomozás során, ekként a III. rendű vádlott legális jövedelemmel rendelkezett, így minden lefoglalt vagyonelem a büntetőügytől függetlenül került a birtokába, ugyanakkor azok pontos megjelölésére nem került sor. [22] Ezzel az állásponttal az ítélőtábla nem értett egyet. Egyezség jóváhagyása esetén ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéletét a Be. 736. §

(1)–

(3a)bekezdései alapján az egyezségre, a vádlott beismerő nyilatkozatára és az ügy irataira alapítja, és a Be. 736. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Be. 504–

1. § is hasonlóképpen rendelkezik. Vagyis az előkészítő ülésen bizonyítás felvételére nincs lehetőség. Következésképpen a III. rendű vádlott és védője részéről nem is volt elvárható új bizonyítási indítvány előterjesztése. Elegendő volt hivatkozniuk az eljárási törvény értelmében a döntés alapjául szolgáló, az ügyirat részét képező, a nyomozás során beszerzett okiratokra és egyéb bizonyítékokra, amelyek az elsőfokú bíróság rendelkezésére álltak, és amelyek értékelésére hivatalból köteles volt. [23] Az, hogy a védői és vádlotti nyilatkozat nem jelölte meg tételesen az egyes okiratokat, nem változtat azon, hogy azok az ügyirat részét képezték, így az elsőfokú bíróság rendelkezésére álltak és értékelhetők voltak. [24] E körben az elsőfokú bíróság következtetése nem áll összhangban az ügy irataival. Tévesen rögzítette, hogy a III. rendű vádlott részéről semmilyen módon nem került igazolásra, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat legális jövedelméből szerezte. A III. rendű vádlott erre már gyanúsítotti kihallgatásai során is több alkalommal hivatkozott, a nyomozó hatóság pedig részletes vagyonfelderítést végzett. Ennek során feltárta és megvizsgálta a vádlott jövedelmi és vagyoni viszonyait, beszerezte adóbevallásait, ellenőrizte vagyonszerzéseit, valamint a jövedelmi és vagyoni adatok alapján levont megállapításait külön feljegyzésekben is rögzítette (8.2.68–8.2.
2. alatti adatok, valamint 8.2.70–8.2.
3. alatti feljegyzések). Ezen iratok tartalmát az elsőfokú bíróság a vagyonelkobzás elrendelése során nem értékelte. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 7 [25] Ebből eredően tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az ítélet [47]–[48] bekezdéseiben arra a következtetésre jutott, hogy a III. rendű vádlott a rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolta, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat legális jövedelméből szerezte, továbbá bizonyítható jövedelmi viszonyaihoz képest e vagyon aránytalannak minősül és erre figyelemmel rendelte el a lefoglalt vagyontárgyakra a vagyonelkobzást a hivatkozott jogszabályok alapján. [26] Az adóbevallások, adószámla és egyéb adatok alapján a III. rendű vádlott legális forrásból származó, igazolt és adózott átlagos havi nettó jövedelme 2017-ben 367.937 forint, 2018-ban 419.629 forint, 2019-ben 608.060 forint, 2020-ban 266.350 forint, 2021-ben 591.900 forint, míg
4. január
5. és augusztus
6. között 780.000 forint,
7. szeptember
8. és október
9. között pedig 406.200 forint volt. Azaz a teljes időszakban igazolt jövedelme közel 34.100.000,-Ft volt. [27] Az elítélés alapjául szolgáló cselekmény elkövetési időszakában a III. rendű vádlott vagyongyarapodása csekély volt: két darab, összesen 2.400.000 forint értékű ingatlant, egy motorkerékpárt, valamint két – egyenesági rokonától származó – idős személygépkocsit szerzett. Emellett az ügyben nem merült fel olyan adat vagy körülmény, amely átlagon felüli életviteli kiadásokra utalt volna. [28] Köztudomású, hogy az ún. kriptovaluták értéke, árfolyama folyamatosan változik. [29] A kérdéses virtuális fizetőeszközök tekintetében a 8.9.
10. szám alatti házkutatási és lefoglalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a III. rendű vádlott Szeged, Palánta utca
11. szám alatti ingatlanában
12. február
13. napján tartott kutatás során a lefoglalt laptopon található alkalmazásban 11-féle virtuális fizetőeszköz volt elhelyezve, összesen 4.365 USD értékben. Ez a
14. február
15. napján érvényes pénzintézet (pénzintézet rövidítve) hivatalos USDdeviza-középárfolyamát (360,91 Ft/USD) alapul véve 1.575.372 forintnak felelt meg. [30] A 8.9.
16. számú, a lefoglalás végrehajtásáról készült jegyzőkönyv szerint – amely
17. április
18. napján készült – a virtuális fizetőeszközök értéke ekkor összesen 4.243 USD volt, amely az aznapi pénzintézet rövidítve hivatalos USD-deviza-középárfolyamán (338,33 Ft/USD) számítva 1 435 534 forintot tett ki. [31] A 8.9.
19. számú feljegyzés szerint a virtuális fizetőeszközök tényleges lefoglalására – azaz a KR NNI VVH kezelésében e célra létrehozott tárcába történő áthelyezésükre –
20. november
21. napján került sor. A feljegyzés azonban a virtuális fizetőeszközök ezen a napon fennálló értékét nem tartalmazza. [32] Az ítélőtábla a virtuális fizetőeszközök
22. november
23. napján, vagyis a tényleges lefoglalás időpontjában fennálló értékének minél pontosabb meghatározása érdekében nyilvánosan elérhető adatokat – így különösen a pénzintézet hivatalos devizaközépárfolyamait és a árfolyam adatbázis árfolyamadatait (weboldal címe) – vette alapul. A számítások ellenőrzéséhez három mesterségesintelligencia-alapú alkalmazást (AI1, AI2 és Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 8 AI3) is felhasznált, majd az ezek által szolgáltatott, egymáshoz közel álló eredmények átlagát tekintette irányadónak. [33] Ennek alapján az alábbi megállapításokat tette: [34] Mindezek alapján megállapítható, hogy a
24. februárja és
25. januárja között piacra került virtuális fizetőeszközök összesen 1.500.000 – 1.700.000 Ft körüli összegűek voltak, ezek közül kizárólag az USDT képviselt jelentősebb, megközelítőleg 970.000 forint értéket. A fennmaradó tíz virtuális fizetőeszköz együttes értéke mindössze mintegy 795.000 forint volt, ezek közül pedig kilenc egyedi értéke a 64.000 forintot sem érte el. [35] A fentiek, valamint a III. rendű vádlott igazolt jövedelmi viszonyainak, életvitelének és vagyongyarapodásának együttes értékelése alapján az állapítható meg, hogy a lefoglalt készpénz és a virtuális fizetőeszközök legális jövedelemből való származása megfelelően igazolást nyert, továbbá a vagyonnak a III. rendű vádlott igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képesti viszonya nem különösen aránytalan. (Az érintett időszakban szerzett és igazolt teljes jövedelem 5%-ának felel meg a kriptovaluta, 6%-nak az összes lefoglalt pénz.) Ezért e vagyontárgyak tekintetében a vagyonelkobzás törvényi feltételei – a Btk. 74/A. §

(3)bekezdésére is figyelemmel – nem állnak fenn, így annak mellőzéséről kellett rendelkezni. [36] Más megítélés alá esik ugyanakkor a bűnügyi költség viselése. [37] A III. rendű vádlottat terhelő 3.174.748 forint bűnügyi költség a vádlottól vett vizeletminta toxikológiai vizsgálatának, a lakásán lefoglalt számottevő mennyiségű kábítószer vegyészszakértői vizsgálatának, valamint a tőle lefoglalt informatikai eszközök informatikai szakértői vizsgálatának költségeiből tevődött össze. Ezek a költségjegyzék

1. tételszáma alatt szereplő 144.208 forint, a
2. tételszám alatti 2.521.950 forint, valamint az
3. tételszám alatti 508.590 forint összegből állnak össze. [38] E körben az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének [49]–[52] bekezdéseiben kifejtett indokokkal. A bűnügyi költség kizárólag a III. rendű vádlottal összefüggésben és nem szükségtelenül merült fel. A Be.
4. §

(5)bekezdésének alkalmazására nem volt törvényes lehetőség. E rendelkezés ugyanis kizárólag akkor alkalmazható, ha a bűnügyi költség a bűncselekmény tárgyi súlyával nyilvánvalóan nincs arányban. Jelen ügyben azonban a III. rendű vádlott által elkövetett, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményre figyelemmel ilyen aránytalanság nem állapítható meg. [39] Mindezekre figyelemmel a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés tekintetében az elsőfokú ítélet rendelkezése helyes volt. [40] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta. Mellőzte a III. rendű vádlottól lefoglalt készpénz és virtuális fizetőeszközök tekintetében elrendelt vagyonelkobzást, egyidejűleg a Be. 320. §

(1)Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.288/2026/8... 9 bekezdés a) pontja és a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján megszüntette azok lefoglalását, és elrendelte a III. rendű vádlott részére történő kiadásukat. Ugyanakkor a kiadandó dolgokat a Be. 323. §

(1)bekezdése alapján a III. rendű vádlottat terhelő bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. [41] A Be. 321. §

(5a)bekezdése alapján az ítélőtábla figyelmeztette a III. rendű vádlottat arra, hogy amennyiben a részére kiadni rendelt dolgokat a jogerős határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át, azok az állam tulajdonába kerülnek. [42] Egyebekben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott3 III. rendű vádlottra vonatkozó részét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt helyesbítéssel helybenhagyta. [43] A nyilvántartási adatok alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet. [44] Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdésén alapul. Szeged,

1. június
2. Dr. Kiss Dániel s.k. Dr. Gaudi Tibor s.k. Dr. Gyuris Patrícia s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.288/2026/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 1.B.18/2025/
4. számú ítéletének vádlott3 III. rendű vádlottra vonatkozó rendelkezéseinek jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős. Szeged,
5. június
6. Dr. Kiss Dániel s.k. a tanács elnöke