← Magyarország

Kfv.37789/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak a rendkívüli jogorvoslati eljárás szükségességét nem támasztják alá. Az ügy száma: Kfv.VII.37.789/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Balázs F. Gábor egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Az alperesi érdekelt: Dr. Szalai-Dely Zsófia kamarai jogtanácsos érdekelt1 (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Pataricza György egyéni ügyvéd (cím5) A per tárgya: erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: Kúria VII.Kfv.37.789/2025/3 2 a Veszprémi Törvényszék 12.K.700.365/2025/
  2. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekelt (
  3. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a megelőző eljárások [1] Az alperesi érdekelt
  4. január 29-én a tulajdonában álló település1i hrsz.1 helyrajzi számú, erdő művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) tekintetében az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételét kérte az alperestől. A perbeli ingatlanra az alperesi érdekelt 1/1 arányú tulajdonjogát
  5. december
  6. napján jegyezték be. [2] Az alperes a VE/32/00784-2/
  7. számú határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) az alperesi érdekeltet – tulajdonosi használat jogcímen – erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette, egyidejűleg a felperest, akit a perbeli ingatlanhoz kapcsolódóan szívességi földhasználat jogcímen erdőgazdálkodóként tartott nyilván, törölte. [3] A felperes a határozattal szemben keresettel élt, melyre tekintettel az alperes az alaphatározatát a VE/32/00784-8/
  8. számú határozatával (a továbbiakban: módosító határozat) módosította. A felperes erdőgazdálkodói jogosultságának megszűnése kapcsán hivatkozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  9. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  10. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
  11. §

(3)bekezdés e) pontjára. Erre figyelemmel megállapította, hogy a felperes és az alperesi érdekelt között a szívességi földhasználat feltételei nem állnak fenn, a szívességi földhasználat
  1. január
  2. napján megszűnt, mivel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  3. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
  4. §
  5. pontja szerinti közeli hozzátartozói viszony közöttük nem áll fenn. Mindezekre tekintettel az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/
  6. (XII. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Elj. r.)
  7. §
(1)Kúria VII.Kfv.37.789/2025/3 3 bekezdés b) pontja szerint az erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésnek volt helye. A módosító határozatában az alperes kifejtette, hogy a felperes által elnyert,
  1. évig szóló támogatás az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
  2. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
  3. §
(25b)bekezdése szerint sem biztosít lehetőséget a felperes számára mivel az erdőgazdálkodói tevékenységét nem megbízási szerződés alapján végzi. [4] A felperes által – az alap és módosító határozattal szemben előterjesztett – kereset alapján eljárt Veszprémi Törvényszék a
  1. október 17-én kelt jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [5] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria a
  2. március 25-én kelt, Kfv.VII.37.026/2025/
  3. számú végzésével a Veszprémi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Végzése indokolásában az irányadó kúriai gyakorlat feltüntetése mellett rámutatott arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(4)bekezdése, 37. §
(1)bekezdés f) pontja és 85. §
(1)bekezdése értelmében a bíróságnak – főszabály szerint – a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között kell elbírálnia. A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általánosságban vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, hanem a felperes meghatározott irányú felülvizsgálatot kér ezért a bíróság vizsgálódása sem teljes körű, annak irányát, korlátait a keresetben megjelölt jogsérelem szabja meg. [6] A perbeli esetben az alperes a felperest szívességi földhasználat jogcímen erdőgazdálkodóként tartotta nyilván, a felek között pedig nem volt vitatott e földhasználat létrejötte és a szóban forgó adásvételi szerződés megkötéséig történő fennállása. A felülvizsgálni kért határozat azon alapul, hogy a Fétv. 68. §
(3)bekezdés e) pontja alapján e szívességi földhasználat
  1. január
  2. napján megszűnt, mivel a Földforgalmi tv.
  3. §
  4. pontja szerint a közeli hozzátartozói viszony a felperes és az alperesi érdekelt között nem áll fenn. A felperes kereseti érvelése az volt, hogy a felülvizsgálni kért, módosított határozatban megjelölt megszűnési ok a perbelitől eltérő esetre vonatkozik. Az elsőfokú bíróság nem a felülvizsgált tevékenység jogalapját és az ezzel kapcsolatban kifejtett kereseti érveket vizsgálta, hanem a módosított határozat alapját nem képező, a keresetben előadott jogsérelemtől elszakadó írásbeliség hiányából és az adásvételi szerződés általa relevánsnak vélt részének vizsgálatából vont le a határozat jogszerűsége kérdésében következtetést. Az elsőfokú bíróság ezért egyrészt nem merítette ki a keresetet, másrészt azon és a felülvizsgálat tárgyát képező határozat jogalapján túlterjeszkedett, mely eljárásával megsértette a Kp.
  5. §
(4)bekezdésében és a 85. §
(1)bekezdésében foglaltakat. A megismételt eljárásra a felperes keresetének teljes körű elbírálását, a kereseti kérelem kimerítését írta elő, azzal, hogy a felülvizsgálni kért közigazgatási tevékenység keretein nem terjeszkedhet túl. A jogerős ítélet [7] A megismételt eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság a
  1. szeptember 15-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az alperes alaphatározatát a módosító határozatra kiterjedően megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [8] Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek a felperes perbeli ingatlanra vonatkozó földhasználati jogosultsága megszűnésének Kúria VII.Kfv.37.789/2025/3 4 megállapítására vonatkozó döntése jogszerűségéről kellett állást foglalnia. Idézte az Evt.
  2. §
(1)bekezdését, 18. §
(1),
(4)bekezdését, az Elj. r. 21. §
(3)bekezdését, 23. §
(1)bekezdés b) pontját,
(2)bekezdését, és arra a megállapításra jutott, hogy miután az ingatlan adásvételi szerződés tartalmazta a felperes használati jogosultságára vonatkozó utalást és az erdőgazdálkodói nyilvántartás jogosultként feltüntette, az alperesnek vizsgálnia kellett volna a szívességi használaton alapuló jogviszony megszűnését. A Földforgalmi tv. 2. §
(3)bekezdését, 38. §
(1),
(3)bekezdését, a Fétv.68. §
(1)bekezdését,
(3)bekezdés e) pontját, 68/B. §
(1)bekezdését értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a használatot keletkeztető jogviszonyban részes felek közötti hozzátartozói jogviszony megszűnése eredményezi a szívességi használat megszűnését. Az alperes e körben tévesen értelmezte a Fétv. 68. §
(3)bekezdés e) pontját, mert az alperesi érdekelt tulajdonszerzését értékelve jogszabálysértően állapította meg, hogy a felperes szívességi használatra vonatkozó jogviszonya megszűnt. Az Elj. r. 23. §
(2)bekezdésére tekintettel nem vizsgálta azt, hogy e szerződés az Evt. 18. §
(4)bekezdésének megfelelően megszűnt-e, ennek hiányában a felperest az erdőgazdálkodói nyilvántartásból nem törölhette volna. A megismételt eljárásra a fenti kérdések vizsgálatát írta elő azzal, hogy ennek során figyelemmel kell lennie a Fétv. 68. §
(3)bekezdés a)-f) pontjában írt megszűntetési okokra is. A felülvizsgálati kérelem [9] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte, állítva, hogy az a Fétv. 68. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés a) pontjába ütközik. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjára hivatkozott. [10] A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosításával kapcsolatban előadta, hogy a kormányhivatalok gyakorlatában széles körben kialakult szakmai álláspont szerint a hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnése, így a tulajdonosváltozás is az erdőgazdálkodói bejegyzés megszűnéséhez vezet, mivel az alapul szolgáló szerződés a törvény erejénél fogva megszűnik. A jogerős ítélet teljességgel ellentmond a kialakult gyakorlatnak és szakmai álláspontnak, ezért veszélyezteti a joggyakorlat egységét és zavarokat okozna a földforgalmi jogviszonyokban. Arról szükséges állást foglalni, hogy a döntéshez elegendő-e a Fétv. 68. §
(3)bekezdés e) pontjának szűkítő értelmezése. [11] A felvetett jogkérdés különleges súlyával, illetve társadalmi jelentőségével összefüggésben azzal érvelt, hogy a szívességi földhasználat széles körben alkalmazott földhasználati forma, a családok gazdálkodásának előnyben részesített formája. A szívességi földhasználat egyik fogalmi elemének a föld közeli hozzátartozó általi tulajdonlásának kivétele a fogalmi körből alapvetően megváltoztatja a szívességi földhasználat jellegét. A Fétv.
  1. § eddig egyértelmű szabályozást jelentett, a szívességi földhasználat jelentős jogintézmény, annak súlya a felülvizsgálat elrendelését indokolja. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Kfv.37.789/2025/3 5 [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A perbeli esetben az alperesi érdekelt a kormányhivatalok széles körben kialakult gyakorlatára hivatkozva a Fétv. 68. §
(3)bekezdés
  1. e)pontjának értelmezését tartotta szükségesnek. A felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására ugyanakkor nem tárt fel egyetlen olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely arra világítana rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
  2. ok)kialakított(
  3. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.137/2023/2., Kfv.VII.37.136/2025/2.). [17] A Kúria a Kfv.VII.37.026/2025/8. számú végzése [35] bekezdésében a Kfv.I.37.911/2021/2. számú kúriai határozatra utalva, kiemelte, hogy a Fétv. akkor hatályos (a perbeli ügyben irányadó 68. §
(3)bekezdés e) pontjával lényegileg megegyező) 68. §
(2)bekezdés d) pontjának értelmezése – ellentétes elsőfokú bírósági gyakorlat hiányában – a Kúria jogegységesítő, joggyakorlatot továbbfejlesztő szerepét nem kívánja meg. A Kfv.I.37.911/2021/
  1. számú kúriai kúriai végzés a [15] bekezdésében arra is rámutatott, hogy „mind a normaszövegből, mind pedig annak az irányadó időszakban hatályos állapotát rögzítő Módtv. indokolásából egyértelmű, hogy nem a szerződés bármilyen okból történő Kúria VII.Kfv.37.789/2025/3 6 megszűnését, hanem a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony (bármilyen okból történő) megszűnésével bekövetkező szerződés megszűnési okot szabályoz a Fétv.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja”. [18] Az alperesi érdekelt nem tárt fel továbbá a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján történő befogadását nem tartotta indokoltnak. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [20] Az alperesi érdekelt által állított szívességi földhasználat széles körű alkalmazása, a föld közeli hozzátartozó általi használatának jogalkotó általi előnyben részesítése nem valószínűsíti e jogintézmény egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, jelentőségét. Ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs hivatalos tudomása. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. Így a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti ok sem indokolta. [21] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak a rendkívüli jogorvoslati eljárás szükségességét nem támasztják alá. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [24] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Sperka Kálmán s. k. Kúria VII.Kfv.37.789/2025/3 a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Varga Zs. András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.