← Magyarország

Mf.30005/2023/8 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus a munkaköri leírás hiányában is bizonyíthatja, hogy művészeti alapiskolában osztályfőnöki feladatokat látott el, és ezen feladatok ellátására figyelemmel osztályfőnöki pótlékra jogosult. Győri Ítélőtábla Mf.V.30.005/2023/

  1. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Karkosák Balázs ügyvéd (Cím12.) által képviselt Felperes1 (Cím2.) a dr. Homonnai Bendegúz Krisztián ügyvéd (Cím11.) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránti perében a Tatabányai Törvényszék
  2. december
  3. napján meghozott, Jelen ügy száma/
  4. számú ítéletével szemben az alperes
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson – meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 158.750 (százötvennyolcezer-hétszázötven) másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 165.660 (százhatvanötezerhatszázhatvan) forint feljegyzett illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
  6. augusztus 19-étől közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel. A munkahely1 és munkahely2ban magyar tanár munkakörben dolgozott, emellett a intézmény név (óraadói) tánc, és dráma tárgyakban oktatói tevékenységet végzett. [2] A munkahely1 és munkahely2ban közalkalmazottként
  7. szeptember 28ától a magyar nyelv, és irodalom órák megtartása mellett, többletfeladatként művészeti iskolai órákat is tartott. Munkaköri leírása a feladatokat nem nevezte meg, általánosságban határozta meg a magyar tanár szaktanári feladatait, a művészeti oktatás keretében ellátandó speciális feladatokat nem rögzítette.
  8. szeptembertől
  9. augusztus 31-ig egy csoporttal,
  10. szeptembertől
  11. augusztus 31-ig két csoporttal 2018-tól szeptembertől
  12. július 30-ig három csoporttal foglalkozott, a csoportnaplóban megjelölt csoportvezetőként. A fenti időszakban az alperesnél kialakult gyakorlat szerint alperes, mint munkáltató, az osztályfőnöki pótlékot a jogszabályban meghatározott középmértékben, a pótlékalap 20 %ában állapította meg és fizette ki az osztályfőnöki pótlékra jogosult közalkalmazottaknak. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 2 [3] A művészeti oktatás mellett a felperes csoportvezetőként szülői értekezletet tartott, napolót vezetett, hiányzásokat igazolt, bizonyítványt írt, jegyeket adott a tanulóknak, és évvégén vizsgáztatta őket. A csoportos foglalkozásra tekintettel kapcsolatot tartott a szülőkkel, más iskolákkal, rendezvényeket, versenyeken vett részt a diákjaival. Emellett egyéb osztályfőnöki feladatkörébe nem tartozó feladatokat is végzett: kidolgozta a művészeti iskola éves munkatervét, gyakorlati óra tartásának lehetőségével segítette a főiskoláról érkező pedagógusok munkáját, táborok szervezésében vett részt. [4]
  13. november 19-étől kinevezésmódosítása alapján garantált illetménye 227.060 forint volt, a már meglévő illetménypótléka mellett, a pótlék alap 10 %-ának megfelelő, 18.920 forint összegű pótlékra vált jogosulttá, amelyet így kétszeres összegben, 37.840 forintban kapott meg. [5]
  14. szeptember 7-én kelt kinevezés módosítása alapján garantált illetménye 235.280 forint volt, a pótlék alap 10 %-ában, 2 x 19.610 forintban, összesen 39.220 forint összegben továbbra is megillette az osztályfőnöki pótlék. [6]
  15. október 4-én alperes
  16. szeptember 30-ára visszamenőleg a felperesnek járó egyik osztályfőnöki pótlék összegét megvonta, arra hivatkozva, hogy adminisztrációs hibaként tévesen került megállapításra a felperesnek a pótlék kétszeres összegben. [7]
  17. szeptember 14-én a felperes kinevezése ismét módosításra került, garantált illetménye 263.900 forintra emelkedett, osztályfőnöki pótlékra nem volt jogosult, helyette a pótlék alap 7,5 %-ának megfelelő összegű, 15.225 forint munkaközösségi vezetői pótlékot kapott. [8]
  18. szeptember 12-től alperes részmunkaidőben foglalkoztatta a felperest, 187.369 forint illetmény és 15.225 munkaközösségi vezetői pótlék megfizetése mellett. [9] A felperes
  19. június 12-én üzemi balesetet szenvedett, közalkalmazotti jogviszonya
  20. áprilisban megszűnt. [10] A felperes
  21. október 21-én benyújtott, többször módosított keresetében
  22. december 1-je és
  23. július 30-a közötti időtartamra járó, elsődlegesen 2.122.815 forint osztályfőnöki pótlék, valamint annak
  24. október 21-étől számított, a polgári törvénykönyvről szóló
  25. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  26. §

(1)bekezdés szerinti mértékű késedelmi kamata, másodlagosan 1.015.931 forint osztályfőnöki pótlék és
  1. október 21-től a fenti mértékű késedelmi kamat, valamint a perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [11] A kereset indokaként előadta, hogy a művészeti oktatás keretében a tanári tevékenysége mellett egyszemélyben volt osztályfőnök, tanszakvezető, és munkaközösség vezető is. A 326/
  2. (VIII.30.) Korm. rendelet
  3. §
(2)bekezdés alapján az osztályfőnöki Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 3 pótlék megilleti, és mivel három önálló csoport vezetését is ellátta, az illetménypótlék – összhangban a Munkáltató felettes intézmény neve elnökének állásfoglalásával – valamennyi csoport után megilleti. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 54. §
(1)és
(5)bekezdése, valamint a 20/
  1. (VIII.31.) EMMI rendelet több rendelkezésének megfelelő osztályfőnöki tevékenységet látott el ténylegesen, amit az alperes is elismert azzal, hogy
  2. október és
  3. augusztus között osztályfőnöki pótlékot folyósított. [12] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltség fizetésre kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes keresetének nincs jogszabályi alapja, mert az Nkt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján művészeti iskolában tanító pedagógus részére osztályfőnöki pótlék fizethető lenne. Ilyen juttatás az Nkt.
  4. sz. melléklete szerint kizárólag a kollégiumban illeti meg a csoportvezetőt. A 326/
  5. (VIII.30.) Korm. rendelet az Nkt.-nál alacsonyabb szintű jogi szabályzó, rendelkezései a törvénnyel nem lehetnek ellentétesek. Ugyanakkor a
  6. november 29-től hatályos kormányrendeleti szabályozás egyértelművé teszi, hogy osztályfőnöki pótlék csak a tanszakvezetőnek jár, a tanulócsoport vezetőt nem illeti meg. Alperesnél osztályfőnöki pótlékra csak az a közalkalmazott jogosult, aki a Munkáltató felettes intézmény neve által megküldött osztályfőnöki leírás szerinti valamennyi feladatot végzi, a felperesnek ilyen munkaköri leírása nincs. A munkaköri leírás minta szerinti feladatok nagy része művészeti iskolára nem is vonatkoztatható, ezért osztályfőnöki pótlékot a fenntartó ebben az intézménytípusban nem fizet.
  7. szeptember 1-je és
  8. szeptember 30-a között téves gyakorlat alapján fizetett az alperes, de az alperesi tévedésre visszamenőlegesen a felperes nem alapíthat jogot. A keresetet összegszerűségében is vitatta, a felperes számítását tévesnek, áttekinthetetlennek tartotta. [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 2.070.750 forint elmaradt illetmény, ezen összeg után
  9. október 21-étől számított a Ptk. 6:
  10. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat, 268.620 forint felperesnek járó perköltség és 170.097 forint állam által előlegezett költség megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, megállapította, hogy 181.808 forint illetéket és 78.947 forint költséget az állam visel. [14] Az ítéletben levezette, hogy a közalkalmazott illetményéről a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 63. §
(1)bekezdése, 64. §
(1),
(2),
(3)bekezdése, 67. §
(1),
(2),
(3)bekezdése,
  1. §-a , a pedagógus és az osztályfőnök feladatáról és az osztályfőnöki pótlékról az Nkt.
  2. §
(1)és
(5)bekezdése, 65. §
(2)bekezdése, a
  1. sz. melléklete, a nevelési–oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/
  2. (VIII.31.) EMMI rendelet
  3. §
(1)bekezdése, 101. §
(1)bekezdése, 112. §
(1),
(2),
(3)bekezdése és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  1. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
  2. (VIII.30.) Korm. rendelet
  3. §
(2)és
(3)bekezdése rendelkezik. Az elmaradt illetmény számításánál a Kjt. 2. §
(3)bekezdése és az Nkt. 65. §
(8a)bekezdése alapján figyelembe vette a munkatörvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  2. §
(3)bekezdés, 136. §
(3)bekezdés és a 149. §
(1)bekezdés rendelkezéseit. [15] Az okiratok és a tanúvallomások mérlegelésével megállapította, hogy a felperes a munkaköri leírásától eltérően csoportvezetői feladatot is ellátott, ez a feladat a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 4 csoportos tantárgyoktatással foglalkozó szaktanárok órai munkájához képest sokkal komplexebb volt, olyan többletmunkát jelentett, amelynek része volt a csoportszervezés, közösségirányítás, közösségépítés. Az irányadó jogszabályok nyelvtani és logikai értelmezésével arra jutott, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 16. §
(2)bekezdése megnevezte a művészeti iskolát is, tehát osztályfőnöki pótlékra nemcsak a kollégiumi tanulócsoport vezető jogosult. Utalt arra, hogy az Nkt.
  1. számú melléklete az „osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői” kifejezést használja, de a jogszabály magyarázata szerint művészeti iskolában önálló tanulócsoport vezetői feladat ellátása is megalapozza az osztályfőnöki pótlék igényt. A 326/
  2. (VIII.30.) Korm. rendelet
  3. §
(2)bekezdése az Nkt-hez viszonyítva lex specialis jellegű, nem rontja le az általános szabályt, csupán alkalmazási elsődlegessége van vele szemben. A Munkáltató felettes intézmény neve elnökének tájékoztatására figyelemmel az osztályfőnöki pótlékot a felperes által vezetett valamennyi csoport vonatkozásában megállapította. Annak összegét az alperes által elfogadott számítást is tartalmazó igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján számítottan vette figyelembe, a jogszabály szerinti %-os mérték meghatározásánál az alperesnél bevett gyakorlatra utalt. [16] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [17] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a részben tévesen megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott, egyes vonatkozó jogszabályokat tévesen alkalmazott, egyes bizonyítékokat tévesen értelmezett. Fenntartotta a perbeli érvelését, mely szerint nincs olyan jogszabály, ami a felperes illetménypótlék igényét megalapozza. Az Nkt. 4. § 23. pont az iskolai csoportot nem tekinti oktatásszervezési egységnek, a 8. számú melléklet szerint osztályfőnöki pótlékra csoport esetén kizárólag kollégiumban jogosult pedagógus. A per eldöntése szempontjából döntő tényezőnek tekintette, hogy az Nkt. magasabb, törvényi szintű szabályozó, mint az egyéb rendeleti norma. Véleménye szerint az ítélet által hivatkozott jogszabályhelyek egyike sem támasztja alá felperes osztályfőnöki pótlékra jogosultságát, mert az Nkt. 54. §
(1)és
(5)bekezdése nem a perbeli jogkérdésről szól és téves a 20/
  1. (VIII.31.) EMMI rendelet
  2. §,
  3. §,
  4. § alkalmazása is. A 326/
  5. (VIII.30.) Korm. rendelet
  6. §
(2)bekezdését az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon alkalmazta, a fenti kormányrendelet
  1. november 29-étől hatályos rendelkezése, az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy alapfokú művészetoktatási intézményekben nem a tanulócsoport vezetői feladatok, hanem a tanszakvezetői feladatok ellátásáért jár osztályfőnöki pótlék. Az Nkt.
  2. számú melléklete ezzel összhangban már
  3. szeptember 1-étől úgy rendelkezett, hogy alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői pótlék fizethető. Az egységes értelmezés érdekében a Munkáltató felettes intézmény neve minden tankerületnek megküldte az osztályfőnökökre vonatkozó munkaköri leírás mintáját, a pótlékra az jogosult, aki az abban szereplő feladatokat végzi. Felperesnek ilyen feladatokra munkaköri leírása sem volt. [18] Hivatkozott arra is, hogy a jogszabályi alap hiánya mellett a felperes a perben nem bizonyította, hogy valamennyi általa hivatkozott csoport vonatkozásában az önálló tanulócsoport vezetői feladatokat ténylegesen elvégezte, a csoportos tantárgyoktatást meghaladó, komplexebb, csoportszervezéssel, közösségirányítással- és építéssel összefüggő és nem elsősorban adminisztratív feladatokat végzett. Úgy vélte, hogy a bíróság a felhozott bizonyítékokat ekörben okszerűtlenül értékelte, a meghallgatott tanúk csoportvezetői Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 5 feladatok elvégzéséről nem számoltak be, ezért az elsőfokú bíróság ítélete a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének nem felel meg. [19] A fellebbezési ellenkérelemben a felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a sikertelenül fellebbező alperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezés nóvumot nem tartalmaz, az alperes a perbeli jogi érvelését ismétli meg. Rámutatott, hogy a perbeli időszak után hatályba lépett jogszabályi rendelkezések a jogvita eldöntésénél nem alkalmazhatók, de a jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem arra irányult, hogy egy osztályfőnöki teendőket elvégző pedagógus az intézmény eltérő jellege miatt ne kapja meg a feladatok ellátásáért járó pótlékot. Úgy vélte, hogy a perben a felperes tanúvallomásokkal és okiratokkal bizonyította, hogy ténylegesen tanulócsoport vezetői feladatokat végzett – a tanulókat felkészítette, versenyre kísérte, egyéni fejlesztéseket tartott, nyári táborokat, iskolán kívüli programokat szervezett – ezért irreleváns az osztályfőnöki munkaköri leírás hiánya, az nem is értékelhető a felperes terhére. Az illetménypótlék folyósítása nem az elnevezéshez, hanem a tevékenység elvégzéséhez kapcsolódik, az elvégzett munkát a tartalma szerint kell elbírálni. [20] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [21] A másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 376. §
(2)bekezdés alapján a fellebbezést tárgyaláson bírálta el és megállapította, hogy a Pp.
  1. §-ban és
  2. §-ban írt kötelező hatályon kívül helyezési ok nem merült fel. Az elsőfokú bíróság a felek bizonyítási indítványai alapján a bizonyítási eljárást lefolytatta, a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint a bizonyítékok okszerű értékelésével a tényállást helyesen állapította meg és az irányadó anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával megalapozott és jogszerű döntést hozott. [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet ténybeli és jogi indokával teljes mértékben egyetért, azokat megismételni nem kívánja, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki: [23] A felperes az Nkt. 7. §
(1)bekezdés szerinti köznevelési intézményben pedagógusként dolgozott. Az Nkt. 61. §
(1)bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak a tankerületi központtal közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A felek között tehát közalkalmazotti jogviszony állt fenn, a jogvita elbírálásánál a Kjt. rendelkezései az irányadóak. [24] A Kjt. 2. §
(1)bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A Kjt. 2. §
(3)bekezdés szerint a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [25] A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó legfontosabb szabályokat az ágazati törvények – így többek között az Nkt. – és azok végrehajtási rendeletei, a Kjt. és a Kjt. ágazati végrehajtási rendeletei, az Mt. és amennyiben az Mt. alkalmazni rendeli a Ptk. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 6 együttesen tartalmazzák. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó általános jogszabályi rendelkezéseket a Kjt. V. fejezete rögzíti, ezek alkalmazására utal az Nkt. 64. §
(1)bekezdésében a pedagógusok előmeneteli rendszerének szabályaiként. Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel ítéletében a Kjt. 63. §
(1)bekezdését, 64. §
(1),
(2),
(3)bekezdését, 67. §
(1),
(2),
(3)bekezdését és a
  1. §-át. [26] Emellett a Kjt.
  2. §
(2)bekezdés g) pont és a 85. §
(3)bekezdés c) pont alapján a Kormány kap felhatalmazást, hogy a Kjt. végrehajtási rendeletében szabályozza az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét. A felperes jogállására vonatkozó ágazati törvény, az Nkt. a pedagógusok előmeneteli rendszerére vonatkozó 64-65. §-ában a pedagógusoknak fizetendő pótlékokat nem nevesíti kifejezetten és a jogosultsági szabályokat sem rögzíti. Az Nkt. 65. §
(3)bekezdése összhangban a Kjt. 85. §
(2)bekezdés g) pontjával tartalmazza, hogy az Nkt.
  1. számú melléklet szerinti az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit a Kormány rendeletben állapítja meg. [27] A Kjt. és az Nkt. törvényi szinten az illetménypótlékra jogosultság kereteit határozza meg, a részletszabályokat, a speciális rendelkezéseket a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  2. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
  3. (VIII.30.) Korm. rendelet rögzíti. A 326/
  4. (VIII.30.) Korm. rendelet
  5. §.
(2)bekezdése szerint osztályfőnöki pótlék alapfokú művészeti iskolában is jár annak a pedagógusnak, aki önálló tanulócsoport vezetői feladatokat lát el. Az Nkt.
  1. számú melléklete nem ellentétes ezzel a rendelkezéssel, abból a művészeti iskolára vonatkozó szabályozás hiányzik, azonban a törvényi szintű felhatalmazás alapján a kormányrendelet a hiányzó rendelkezést pótolja. [28] A felperes esetében tehát alkalmazandó a Kjt.
  2. §
(2)bekezdés g) pont és a Nkt. 65. §
(3)bekezdés alapján a 326/
  1. (VIII.30.) Korm. rendelet
  2. §
(2)bekezdése, amely kifejezetten és speciálisan az osztályfőnöki pótlékra jogosultság feltételeit rögzíti, vagyis nem helytálló az alperes jogszabályi rendelkezés hiányára történő hivatkozása. [29] A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet perbeli időszakban hatályos 16. §
(2)bekezdése szerint alapfokú művészeti iskolában az önálló tanulócsoport vezetői feladatok elvégzése esetén az Nkt.
  1. számú melléklete szerinti mértékű, a pótlékalap 10-30 %-ának megfelelő összegű illetménypótlékot kell fizetni a pedagógusnak. Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta azt is, hogy a felperes ténylegesen végzett-e osztályfőnöki feladatokat, ezek alapján osztályfőnöki pótlékra jogosult-e. [30] Az osztályfőnöki feladatok minőségében és mennyiségében eltérnek a pedagógusok Nkt.
  2. §-ában rögzített oktatásra és nevelésre vonatkozó, illetve az Nkt.
  3. §
(1)és
(5)bekezdésében a tanulók osztályzására, minősítésére vonatkozó alapfeladatoktól. Az alperes által viszonyítási alapként felhozott osztályfőnöki munkaköri leírásminta (1.M.149/2019/
  1. számú ellenkérelem F/
  2. számú melléklete) számos olyan adminisztratív, irányító, vezető, szervező, összehangoló jellegű feladatot rögzít, ami meghaladja a valamennyi pedagógust terhelő nevelő munka kereteit. Ezen feladatok ellátása esetén illetménypótlék fizetését írja elő. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 7 [31] Az Nkt. az osztályfőnöki feladatokat nem sorolja fel, de az elsőfokú bíróság az Nkt. végrehajtási rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/
  3. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályait is megfelelően alkalmazta és vezette le, hogy melyek azok a jogszabályban nevesített többletfeladatok, amelyek elvégzésére a pedagógus nem kötelezhető, illetve melyek kifejezetten az osztályfőnök feladatai. A pedagógusokat általánosan terhelő ügyviteli feladatokhoz képest a 20/
  4. (VIII.31.) EMMI rendelet
  5. §
(2)bekezdése speciálisan az osztályfőnöki feladatokat, a
(3)bekezdés pedig az intézmény eltérő jellege miatt a
(2)bekezdéshez képest is speciális, művészeti iskolában elvégzett osztályfőnöki (önálló csoportvezetői) feladatokat rögzíti. [32] A tanulócsoport vezetői feladat elvégzését alátámasztó – a fenti jogszabályi rendelkezések alapján kiállított - valamennyi okirat a peresített időszakban a felperes által felhozott csoportok vonatkozásában az alperes birtokában van. Alperes rendelkezik az egyéni csoportos foglalkozási naplóval, a törzslap és a bizonyítvány kiállítását alátámasztó okiratokkal, a csoportokban foglalkoztatott, valamennyi tanulóra vonatkozó igazolással. A felperesi tevékenység jellegét, tartalmát, mennyiségét a felperes tanúvallomásokkal is alátámasztotta, a tanúk kifejezetten a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 112. §
(3)bekezdésének, illetve az AMI jellegéhez kapcsolódó, annak megfelelő, a csoportos tantárgyoktatáson túlmutató vezető, szervező jellegű feladatok elvégzéséről nyilatkoztak. Ezeket a feladatokat a felperes csak, mint pedagógus munkaköréből eredően nem volt köteles ellátni, ezek a csoportoknál folytatott nevelő, oktató munkát meghaladó, a felperes idejét, tudását igénybe vevő többletfeladat volt. Az elsőfokú eljárás során az alperes nem is vitatta, hogy felperes ezeket a feladatokat valamennyi csoport vonatkozásában elvégezte. A már említett okiratok alapján az alperes saját rendszerében nyomon követhette, hogy felperes a tanszakvezető feladatokat ténylegesen ellátta. Erre tekintettel a felperes tényállításai bizonyítására a Pp. 265. §
(1)bekezdés és
  1. § alapján az elsőfokú eljárásban egyébként felvett bizonyítást meghaladóan nem volt köteles. [33] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján a Pp.
  2. §
(2)bekezdés és a 386. §
(4)bekezdés szerint helybenhagyta. [34] A fellebbezési eljárásban pervesztes alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés alapján személyes illetékmentességben részesült, ezért a költségmentesség és költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pont alapján a költségjegyzékben feljegyzett, a másodfokú eljárásban felmerült illetéket a Pp. 83. §
(1)bekezdés, 101. §
(1)bekezdés és a 102. §
(1)és
(6)bekezdés alapján az állam viseli. [35] A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján pervesztességére tekintettel alperes a felperes jogi képviseletével összefüggésben felmerült ügyvédi munkadíj megfizetésére is köteles. A másodfokú eljárásban bejelentett felperesi perköltségigényt a másodfokú bíróság eltúlzottnak találta, az a fellebbezési eljárásban szükséges és kifejtett ügyvédi munkával nem áll arányban. Az ügyvédi munkadíjat a felperes elsőfokú eljárásban megjelölt igénye alapján állapította meg, a fellebbezés elkészítéséért 50.000 forint, a tárgyaláson való megjelenésért 75.000 forint + ÁFA, összesen 158.750 forint ügyvédi munkadíj meghatározásával (a bírósági Győri Ítélőtábla V.Mf.30.005/2023/8* 8 eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1),
(2)bekezdés). [36] Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdése zárja ki. Győr,
  1. március
  2. Dr. Bartus Erika sk. Dr. Solymos Dóra sk. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.