Bf.286/2023/36 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat

(3)bekezdés], ezért I.r. vádlottat 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztére és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A lefoglalt BMW típusú gépkocsira vagyonelkobzást rendelt el. Úgy rendelkezett, hogy a vádlottak a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A vádlottak által előzetes fogvatartásban és ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben eltöltött időt beszámítani rendelte a kiszabott szabadságvesztésbe. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére a büntetések súlyosítása, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltás, valamint pénzbüntetés kiszabása érdekében, I. r. vádlott és védője eltérő tényállás megállapítása és enyhítés érdekében, a II. r. vádlott és védője teljeskörűen fellebbezett, vitatták a megállapított tényállás helyességét és a bűnösség megállapítását. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.713/2022/16. számú átiratában a védelmi perorvoslatokat nem tartotta alaposnak, az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal tartotta fenn. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 3 [4] Az ügyben tanácsülés kitűzésére tett indítványt. Bejelentette, hogy nyilvános ülés kitűzése esetén azon nem kíván részt venni. [5] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat beszerezte. Mérlegeléssel a vádnál részletesebb, megalapozott tényállást állapított meg. Indoklási kötelezettségének eleget téve számot adott arról, hogy a terhelti védekezéseket a kereskedéssel kapcsolatban miért nem fogadta el, miért jutott azon következtetésre, hogy a vádlottak egymás tevékenységéről tudva nem csak tárolták, birtokolták, illetőleg fogyasztották a kábítószert, hanem annak értékesítését is végezték. Értékelt minden olyan releváns tényt, melyekből a logika szabályait alkalmazva következtetett a kábítószer-kereskedelem bűntette megvalósulására. [6] törvényes. A vádlottak bűnösségére vont következtetés okszerű, a cselekmény minősítése [7] A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket a törvényszék megfelelően sorolta fel, ugyanakkor túlzott jelentőséget tulajdonított a terheltek büntetlen előéletének, amikor szabadságvesztés büntetésüket jóval középmérték alatt, II. r. vádlott esetében az enyhítő szakasz alkalmazásával határozta meg, és a törvényi végrehajtási fokozatot is túl szigorúnak ítélve azt börtönben rendelte végrehajtani, pénzbüntetés kiszabására sem látott lehetőséget. [8] Az ügyészi álláspont szerint mindkét terhelt fiatal, egészségi problémájuk nincs, eltartottról nem kell gondoskodniuk, ugyanakkor az elszaporodott bűncselekményt hosszabb időn keresztül, a különösen jelentős mennyiség alsó határát is meghaladó kábítószerre követték el. Tevékenységük plusz elemet is tartalmazott, kábítószerlabort is létrehoztak, működtettek. Ugyan eltérő az elkövetésben betöltött szerepük, azonban I. r. vádlottnál hosszabb tartamú, fegyházban letöltendő szabadságvesztés és ahhoz igazodó közügyektől eltiltás, II. r. vádlottnál a törvényi minimumot meghaladó, fegyházban letöltendő szabadságvesztés és ahhoz igazodó közügyektől eltiltás szükséges. [9] A terheltek haszonszerzés érdekében végezték tevékenységüket, megfelelő anyagiakkal rendelkeztek, a kereskedésből befolyó összegen kívül más jövedelmük is volt, ezért a pénzbüntetés kiszabásának feltételei is fennállnak mindkettejük esetében. [10] A járulékos kérdésekben hozott döntéseket az ügyészség alapvetően törvényesnek találta. [11] Utalt arra, hogy a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet jelzéssel élt I. r. vádlott vonatkozásában a kényszerintézkedés beszámításával összefüggésben, ezen túlmenően az ítélet a II. r. vádlott vonatkozásában az őrizet befejező időpontját nem tartalmazza. [12] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.606.§

(1)bekezdés alapján változtassa meg, I. és II. r. vádlottakat ítélje hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és annak mértékéhez igazodó közügyektől eltiltásra, mindkét vádlottal szemben szabjon ki pénzbüntetést is a Btk.50.§

(1)-

(3)bekezdésének Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 4 figyelembevételével, a kényszerintézkedés beszámítására vonatkozó rendelkezést pontosítsa, egyebekben hagyja azt helyben. [13] I.r. vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában hangsúlyozta, hogy védence mindvégig kábítószer birtoklása bűntettében ismerte el büntetőjogi felelősségét, ténybelileg e cselekményt beismerte. Hivatkozott arra, hogy a törvényszék jogi indokolásában írt kereskedelmi tevékenységre irányuló szándék I.r. vádlott esetében nem bizonyítható. A törvényszék azt is tényként állapította meg, hogy I.r. vádlott konkrét adásvételekben is részt vett, ezt mint iratellenes, bizonyítékkal alá nem támasztható megállapítást a [72] bekezdésből mellőzni szükséges. [14] Kérte a cselekmény kábítószer birtoklása bűntettekénti minősítését, valamint lényegesen enyhébb büntetés kiszabását. [15] II.r. vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában úgy foglalt állást, hogy a törvényszék a tényállást nagyobb részben helyesen állapította meg. [16] Megalapozatlannak abban a vonatkozásban tartotta, hogy a II.r. vádlott a 2019. évben legalább három alkalommal a VI. számú tanú részére értékesített esetenként legkevesebb 1 gramm tömegű amfetamint, ami az általa is tudottan Terhelt1 I. r. vádlott által jelentős mennyiségben megszerzett és továbbértékesítésre szánt kábítószerből származott. [17] Nem került kétséget kizáróan bizonyításra, hogy II. r. vádlott tudott volna arról, hogy I.r vádlott kábítószert tart az általa bérelt lakásban, különösen nem, hogy mennyi kábítószert tart ott, hogy azzal kereskedik, erre a tényre a bíróság helytelenül következtetett. [18] Terhelő bizonyítékként értékelte a törvényszék, hogy II.r. vádlottnál találták meg a lakás kulcsát, hogy két alkalommal rendelt nagy mennyiségű legális anyagot (koffeint) I. r. vádlott részére, valamint, hogy II r. nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért bérelt sok pénzért lakást I.r. vádlott. Az a tény, hogy a kulcs a II.r. táskájában volt, nem bizonyítja azt, hogy ő tudott a lakásban tárolt kábítószerről. Nem kellett tudnia azt sem, hogy milyen anyaghoz milyen anyag keverendő, mivel nem ő kereskedett ezen anyagokkal, hanem I.r. vádlott. Éppen emiatt nem kellett tudnia, hogy ez a tevékenység kifizetődő-e vagy sem, mennyibe kerül az interneten egy koffeintabletta, mert nem ő végezte ezt a tevékenységet. [19] Az, hogy II.r vádlott valótlanul nyilatkozott arról, hogy I r. vádlott bérelt-e lakást az utca4ban, nem releváns abból a szempontból, hogy tudott-e arról, hogy I.r. vádlott kábítószerrel kereskedik. [20] II.r. vádlott vallomásában a törvényszék által fellelt ellentmondásokat sem tartotta a védő relevánsnak. II.r. vádlott tudomása szerint I.r. vádlott nem rendelkezett számítógépes kompetenciákkal, ezért kérte meg őt a koffein rendelésére. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 5 [21] Az, hogy II.r. vádlott azt nyilatkozta, hogy I r. vádlott háztartási boltból szerezte be azokat az eszközöket, amikkel a kábítószert porciózta, szintén nem bizonyítja, hogy tudott volna arról, hogy I.r vádlott nem legális pörgetőanyagokkal, hanem illegális kábítószerrel foglalkozott a utca1 lakásban. Erre abból sem lehetett következtetni, hogy a törvényszék álláspontja szerint valójában élettársi kapcsolatban voltak. Abból a tényből, hogy I.r. vádlottnak fizetési nehézségei támadtak a utca1 lakás bérleti díjával kapcsolatban, éppen arra lehet racionálisan következtetni, hogy nem kábítószerrel, hanem más, sokkal kevesebb haszonnal kecsegtető szerek kereskedelmével foglalkozott. [22] A védői álláspont szerint a tényállás logikai hibái helyes következtetésekkel a Be.593.§

(1)bekezdés b) pontja alapján a másodfokú eljárás keretében korrigálhatóak. [23] A megállapítható tényállás szerint II r. vádlott védekezése nem cáfolható azzal kapcsolatban, hogy nem tudott I.r vádlott jelentős kábítószer mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem cselekményéről, ahhoz szándékosan nem nyújtott segítséget. A terhére annyi állapítható meg, hogy legalább három alkalommal ellenérték fejeben csekély mennyiséget eladott a VI. számú tanúnak, ezért a bűnössége a Btk.176.§

(1)bekezdésébe ütköző és e szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében állapítható meg. [24] A törvényszék nem indokolta meg okszerűen azt sem, hogy a II.r vádlott cselekményét miért társtettesként elkövetett cselekménynek és miért nem bűnsegélynek értékelte. Az, hogy a II.r. vádlott csekély mennyiségben valóban adott el a VI. számú tanúnak kábítószert, nem indokolja, hogy az ő cselekménye – ha bűnös lenne – jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelemként kerüljön értékelésre. [25] Indítványozta, hogy az ítélőtábla küszöbölje ki az elsőfokú ítélet megalapozatlanságát és a helyes tényállás alapján II.r vádlott cselekményét alapeseti kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítse. A rendkívül csekély mennyiségre tekintettel indítványozta a Btk.82.§ alapján a büntetés további enyhítését, valamint annak próbaidőre történő felfüggesztését. [26] Az ügyészi indítványban foglaltakra reagálva kitért arra, hogy pénzbüntetés kiszabása törvénysértő lenne, mert II.r. vádlottnak jövedelme, vagyona nincs, kivéve a BMW személygépkocsit, amelyre a törvényszék vagyonelkobzást rendelt el. Álláspontja szerint II.r. vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére sem indokolt kötelezni, mert az ő cselekményével kapcsolatban nem merült fel indokolt bűnügyi költség. [27] Az ítélőtábla az ügyet nyilvános ülésre tűzte. [28] A nyilvános ülésen I.r. és II.r. vádlott védője perbeszédében az írásbeli fellebbezés indokolásban írtakat ismételte meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 6 [29] I.r. vádlott nem kívánt felszólalni, II.r. vádlott csatlakozott védője felszólalásához, méltányos büntetés kiszabását kérte. [30] I.r. vádlott az utolsó szó jogán megtett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kábítószerrel nem kereskedett, csupán birtokolta azt, élettársa a II.r. vádlott semmiről nem tudott, arról sem, mire kell a koffeinpor. Egyszerű életet éltek, bár bejelentett munkahelye nem volt, alkalmi munkákat végzett, amelyből jövedelme származott, egy 20 éves gépkocsijuk volt, amely jelenleg 300.000 forintot érhet. A cselekményét nagyon megbánta, drogprevención kíván részt venni. [31] II.r. vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt nyilatkozatot tenni. [32] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.590.§

(1)és

(2)bekezdése alapján teljes körben felülbírálta. Az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [33] Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartotta. A bizonyítást teljes terjedelemben lefolytatta, valamennyi olyan bizonyítékot értékelési körébe vont, amelyek a tényállás megállapítása szempontjából relevánsak voltak, ezek alapján megalapozottan állapította meg a történeti tényállást, mely mentes a Be.592.§

(2)bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól. Olyan ok, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhetné, nem került feltárásra. [34] A megállapított tényállás az iratok tartalmának megfelelő, teljes, logikai hibától mentes, az a másodfokú eljárásban irányadó volt a Be.591.§

(1)bekezdésében írtak szerint. [35] A törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékokat maradéktalanul felsorolta, azokat összevetette, megindokolta, hogy melyiket miért fogadta el, melyiket, milyen okból vetett el. Az általa megállapított tényekből további tényekre is helyesen következtetett, téves logikai következtetése nem volt. Az indokolás meggyőző és teljeskörű volt. [36] Tekintettel arra, hogy a védők fellebbezésükben lényegében a bizonyítékok felülmérlegelését, a vádlotti védekezés elfogadását kérték, arra pedig megalapozottan megállapított tények mellett nincs mód, az nem vezethetett eredményre. [37] I.r. vádlott védője fellebbezés indokolásában azt kérte, hogy a megállapított tényállásból kerüljön mellőzésre, hogy I.r. vádlott értékesített a kábítószerből. Figyelemmel arra, hogy e tevékenységére a védői hivatkozással ellentétben konkrét bizonyíték volt, ahogyan azt a törvényszék az indokolás [31] bekezdés utolsó sorában hivatkozta, helyesen Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 7 került a tényállásba I.r. vádlott értékesítő magatartása. („egy másik beszélgetés során I.r. vádlott megkérdezte, hogy be tudnának-e ugrani a hq-ba, illetve közölte, hogy van még, de el is adtam belőle”) Az [59] bekezdésben írtak is helytállóak. [38] Nem észlelt logikai hibát a II.r. vádlott tudattartalmára vonatkozó következtetésben sem a másodfokú bíróság, etekintetben II.r. vádlott védőjének érvelésével nem értett egyet. [39] A bizonyítékok értékelése helyes, a [60] bekezdésben foglaltak a II.r. vádlott tudattartalmára, tevékenységére vonatkozóan helytállóak. Attól, hogy nem volt bizonyítható, hogy a vád tényeivel ellentétben járt volna a utca1 lakásban, és ott a felütésben, mérésben, csomagolásban tevékenyen részt vett volna, a kábítószer-kereskedői magatartása megállapítható. [40] Tanúvallomás és saját beismerő vallomása állt rendelkezésre néhány eladására vonatkozóan, ezen túl az általa megrendelt, és tudottan a kábítószer hígításához használatos nagy mennyiségű koffeinport beszerezte. További következtetésre ad alapot, hogy a terheltek a közösen lakott albérletükben kettő, kábítószerrel, valamint koffeinnel és benzokainnal is szennyezett digitális mérleget és 4 fémőrlőt tartottak, azaz a kábítószer adagolására, kimérésére a utca2ban is sor került, az egyik ezüst színű alutasakon II.r. vádlott ujjlenyomata is megtalálható volt. A utca2 és a utca1 lakásban ugyanaz a négy féle kábítószer volt, mindkét helyen a Domino feliratú kék színű, téglalap alakú MDMA tabletta került elő. [41] Helyesen fejtette ki a törvényszék, hogy a II.r. vádlott társtettesként megvalósította a jelentős mennyiségre is a kábítószer-kereskedelem bűntettét. Nem fog helyt az a védői érvelés, hogy csak alapeseti elkövetésért felel a saját értékesítések figyelembevételével. A [60] bekezdésben írt szándékosan segítséget nyújtott I.r. vádlott tevékenységéhez fordulat (koffeinpor megrendelése a hígításhoz) nem jelenti a védője által hivatkozott bűnsegédi magatartását, hiszen a cselekmény természetes egységként kezelendő, maga is tanúsított tettesi cselekményt az eladásokkal, szándékegységben cselekedett I.r. vádlottal, magatartása egységesen társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntetteként értékelendő. [42] Szemben a védői érveléssel nem került II.r. vádlott terhére értékelésre az a tény, hogy a táskájában megtalálták elfogásakor a utca1 lakás kulcsait. A törvényszék éppen azt fejtette ki a [60] bekezdés utolsó mondatában, hogy ebből nem vonható következtetés arra, hogy II.r. vádlott ténylegesen járt volna a utca1 lakásban, ott részt vett volna a kábítószerekkel kapcsolatos tevékenységben. [43] A helyesen megállapított tényekből a törvényszék okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, a cselekmények jogi minősítése törvényes, megfelel az anyagi jogszabályoknak. [44] Figyelemmel arra, hogy a

1. évi LIII. tv. 95.§ a pénzbüntetés napi tételszámát és az egy napi tétel összegét
2. szeptember hó
3. napjától módosította, Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 8 súlyosabb tételeket és összegeket szerepeltet, nyilvánvaló, hogy az új büntető törvény a vádlottra nem kedvezőbb, ezért továbbra is az elkövetéskori Btk. alkalmazandó az általános szabályoknak megfelelően. [45] Az 1/
4. Büntető jogegységi határozatban foglaltak és az irányadó bírói gyakorlat szerint már önmagában a kábítószer kereskedés céljára történő megszerzése is a kereskedés körébe tartozó magatartás, akkor is, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel. [46] Helyesen mutatott rá a törvényszék, hogy mivel a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése és készletezése olyan magatartás, amely elősegíti a kábítószernek a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz való eljutását, a kábítószer-kereskedelem befejezett önálló tettesi cselekményének minősül akkor is, ha ehhez a kereskedésnek más eleme nem társul. [47] I.r. vádlott depólakást tartott fenn, ahol a kábítószert hígította, préselte, porciózta, az ehhez szükséges adalékanyagokat, eszközöket beszerezte, mintegy laboratóriumot üzemeltetett, a utca1 lakást kizárólag erre a célra bérelte. Kereskedelmi tevékenységét bizonyítják a törvényszék által az ítélet
5. oldal
6. bekezdésében helyesen felsoroltak. Ugyanakkor I. r. vádlott egyedi adásvételt is bonyolított, azaz többlettevékenysége is volt, melyet az elsőfokú bíróság – szemben a védői hivatkozással – helyesen állapított meg és hivatkozott. [48] Terhelt2 II. r. vádlott tudomással bírt az élettársa, az I. r. vádlott kábítószerkereskedő tevékenységéről, ahhoz 2019-ben két alkalommal, jelentős mennyiségű kábítószer hígítása céljából vásárolt koffein por megrendelésével hozzájárult, I.r vádlott által tartott kábítószerből több alkalommal ellenérték fejében csekély mennyiséget eladott a VI. sz. tanúnak. Helyesen következtetett a törvényszék arra, hogy a II. r. vádlott tudomással bírt a utca1 depólakásban tárolt kábítószerről, tisztában volt azzal, hogy az élettársa, milyen munkafolyamatokat végzett a lakásban. [49] A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó súlyosító és enyhítő körülményeket többnyire helytállóan sorolta fel. Az enyhítő körülmények közül mellőzni szükséges a fogyasztás és birtoklás tekintetében tett beismerést, mert bűnösségük kábítószerkereskedelem bűntettében került megállapítására a vád minősítésével egyezően, e cselekményben pedig nem ismerték el a bűnösségüket. [50] További súlyosító körülmény a cselekmény elszaporodottsága, amelyről az ítélőtáblának részben hivatalos tudomása van, részben pedig statisztikai adatokkal alátámasztható. [51] A megváltoztatott bűnösségi körülmények ellenére is megállapítható, hogy a törvényszék a szabadságvesztés büntetés mértékének meghatározása során nem tévedett. II.r. vádlott enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott büntetése megfelel a belső arányosságnak, II.r. vádlott cselekmény elkövetésében betöltött szerepének is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 9 [52] Nem osztotta az ítélőtábla az ügyészi érvelést atekintetben, hogy a vádlottakkal szemben súlyosabb szabadságvesztés büntetés érheti csak el a célját. A cselekmény tárgyi súlya, a bűnösségi körülmények nem indokolnak a büntetlen előéletű vádlottak esetében súlyosabb büntetést. Helytállóan alkalmazott II.r. vádlott esetében a törvényszék enyhítő szakaszt, mert esetében cselekvőségének figyelembevételével az 5 éves alsó határban meghatározott büntetés is eltúlzott lenne. Ugyanakkor a védők által indítványozott további enyhítésre sincs lehetőség. [53] A közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartama a szabadságvesztéshez igazodó, annak sem súlyosítása, sem enyhítése nem indokolt. [54] Egyetértett az eggyel enyhébb büntetésvégrehajtási fokozat alkalmazásával az ítélőtábla mindkét vádlott esetében a bűnösségi körülmények alapján. [55] Osztotta az ügyészi érvelést a pénzbüntetés kiszabásának kötelező alkalmazásával I. és II.r vádlott esetében, mert I.r. vádlott megfelelő jövedelemmel, II.r. vádlott megfelelő vagyonnal rendelkezett, illetve rendelkezik jelenleg is. I.r. vádlott alkalmi munkákból származó jövedelméből biztosította részben a megélhetést, albérleteket fizetett, autót tartott fenn, az csak névleg került II.r. vádlott nevére a nyilvántartásban, a valóságban I.r. vádlott tulajdonolta. II.r. vádlott pedig egy ingatlan fele részbeni tulajdonosa. Eltartottjuk nincs, egészségesek. [56] A Btk.50.§

(2)bekezdése szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre kell ítélni. [57] fennállanak. A pénzbüntetés kiszabásának feltételei mindkét vádlott tekintetében [58] Az elkövetéskor hatályos Btk.50.§

(3)bekezdése szerint a pénzbüntetéslegkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke 540 napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább 1.000, legfeljebb 500.000,- forintban kell meghatározni. A napi tételek számának tükrözni kell a tárgyi súlyt, míg az egy napi tétel összegének arányosnak kell lennie a jövedelmi, vagyoni viszonyokkal. A tárgyi súlyhoz igazítva az ítélőtábla a pénzbüntetés napi tételszámát mindkét vádlott esetében a fenti keretek között 300 napi tételben, míg az egy napi tétel összegét mindkettejük tekintetében a legalacsonyabb összegben határozta meg. [59] A Btk.51.§

(1)bekezdése alapján rendelkezett az ítélőtábla arról, hogy a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén azt, illetve annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [60] Észlelte az ítélőtábla, hogy a letartóztatásban, bűnügyi felügyeletben töltött időszakok tévesen kerültek feltüntetésre az elsőfokú ítéletben, azt a Fővárosi Büntetés- Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.286/2023/36-II 10 végrehajtási intézet adatai és a Főnix programba feltöltött adatok alapján a rendelkező részben írtak szerint módosítani volt szükséges. [61] A további, bűnjelekkel kapcsolatos és bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezések ugyancsak törvényesek. [62] II.r. vádlott védője vitatta, hogy II.r. vádlott cselekvőségével kapcsolatban bűnügyi költség merült volna fel, ezért nem volt indokolt egyetemleges kötelezése a nagy összegben felmerült bűnügyi költségre. Figyelemmel a társtettesi elkövetési módra, a felmerült bűnügyi költség – szakértői díjak, tanúdíjak – reá terhelése egyetemlegesen helyes. [63] A fent írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva a Be.605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [64] Az I.r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől eltelt időt a kiszabott szabadságvesztésbe a Btk.92.§

(1)és

(2)bekezdése alapján, míg II.r. vádlott esetében az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt a Btk.92.§

(1)és

(3)bekezdés a) pontja alapján beszámítani rendelte. Budapest,

1. január hó
2. napján dr. Magócsi István dr. Fatalin Judit a tanács elnöke előadó bíró Radnainé dr. Solymosi Viktória bíró A Fővárosi Törvényszék
3. május hó
4. napján kelt 13.B.251/2022/
5. számú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.286/2023/
6. számú ítéletével eszközölt változtatással
7. január hó
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. január hó
10. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke