← Magyarország

Kf.700004/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: 1) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásnak rendszeressége megállapítható akkor, ha az havonta több szolgálat alkalmával ismétlődően előfordul. 2) A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 9.Kf.700.004/2024/

  1. A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője: képviselő neve (jogtanácsos 1 neve) kamarai jogtanácsos (címe) Az alperes: alperes neve ((székhelye)) Az alperes képviselője: (jogtanácsos 2 neve) kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A fellebbezéssel támadott Pécsi Törvényszék határozat: 11.K.700.458/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: Alperes 11.K.700.458/2023/
  3. Ítélet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23 000 (huszonháromezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a 72 209 (hetvenkettőezer-kettőszázkilenc) forint másodfokú fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a alperes neve (város neve)-i Rendőrkapitányság (település 1 neve) Rendőrőrs állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesít szolgálatot, működési körzete (működési körzet 1 neve), amely része a (város neve)-i Rendőrkapitányságon kialakított, további 10 településre kiterjedő körzeti megbízotti csoportnak (a továbbiakban: KMB Csoport). [2] A felperes
  4. november
  5. és
  6. augusztus
  7. között havonta átlagosan 10-15, mindösszesen 276 szolgálatot látott el. Ezen szolgálatok során 118 esetben saját körzeti megbízotti körzetén kívüli feladatot látott el. [3]
  8. június 1-től
  9. augusztus 31-ig saját körzeti megbízotti feladatai ellátása mellett (működési körzet 2 neve) működési körzetben egy másik körzeti megbízottat helyettesített, amelyre tekintettel a havi illetményalap 100 %-os mértékének megfelelő megbízási díjban részesült. [4] A felperes saját, valamint a helyettesített körzeti megbízotti feladati ellátása mellett egyéb, nem körzeti megbízotti beosztásba tartozó feladatokat is ellátott,
  10. június hónapban 6, július hónapban 5, augusztus 12-ig 3 alkalommal járőr és egyéb feladatokat végzett. [5] A felperes
  11. november 30-án a fenti szolgáltok ellentételezéseként megbízási díj megfizetése iránt szolgálati panaszt terjesztett elő, amelynek az állomány illetékes parancsnok nem adott helyt, azt elbírálásra felterjesztette az alperes vezetőjéhez. [6] Az alperes a (határozatszám) Szü. számú határozatával a felperes szolgálati panaszát elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata [7] A felperes keresetében a
  12. november
  13. és
  14. augusztus
  15. közötti időtartam vonatkozásában mindösszesen bruttó 927 617 forint megbízási díj és ezen összeg Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 3 után
  16. április
  17. napjától, mint középarányos időponttól járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. [8] Keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  18. évi XXXXII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  19. §

(1)-
(5)bekezdését jelölte meg. Alapvetően arra hivatkozott, hogy rendszeresen látott el körzeti megbízotti működési körzetén, a perbeli időszak egy részében ezen felül az általa helyettesített körzeti megbízott működési körzetén kívüli, illetve a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 21.,
  2. és
  3. pontjai szerint a körzeti megbízotti beosztásba nem tartozó (pl. járőri és egyéb) feladatokat. [9] A követelés összegszerűsége körében a
  4. november 1-től
  5. május 31ig terjedő időszakra az illetményalap 75 %-ának megfelelő havi 28 988 forint megbízási díj, míg a
  6. június 1-től
  7. augusztus 31-ig terjedő időszakra az illetményalap 25 %-ának megfelelő havi 9 663 forint összegű megbízási díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését figyelemmel arra, hogy az utóbbi időszak vonatkozásában más körzeti megbízotti területre vonatkozó helyettesítés jogcímén már 100 %-os mértékű megbízási díjban részesült. [10] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [11] Hivatkozott arra, hogy a KMB szabályzat
  8. pontja alapján a KMB Csoport kialakításával a csoport tagjaként a csoport megbízottjainak a működési körzete összeadódott, bővült, ezzel az érintett települések a felperes működési területének részévé váltak. A felperes csupán eseti jelleggel végzett olyan tevékenységet, amely a csoport működési körzetének elhagyásával járt. A körzeti megbízottak feladatkörébe a közterületi/járőri tevékenység is beletartozik, azok párhuzamosak, átfedik egymást. A körzeti megbízott bizonyos esetkörökben megbízási díjra jogosultság nélkül eljárhat működési területén kívül is. [12] További érvelése szerint a KMB szabályzat
  9. pont c) alpontja alapján a különleges jogrend ideje alatt lehetőség volt a körzeti megbízotti munkakörtől eltérő feladatok ellátására, működési körzetből való elvonásra. Ezek eseti jelleggel, nem rendszeresen fordultak elő, többletterhet nem jelentettek. [13] Kifejtette továbbá, hogy a vitatott feladatellátás felperes által a 36 hónap vonatkozásában megjelölt 123 esetszáma sem értelmezhető rendszeresnek. [14] A keresetet összegszerűségében is vitatta, a figyelembe vehető feladatok eseti jellegére, a szélesebb szaktudás igényének hiányára, alacsonyabb besorolású szolgálati beosztáshoz tartozására figyelemmel. Az elsőfokú bíróság ítélete [15] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 927 617 forint megbízási díjat és annak
  10. április
  11. napjától járó késedelmi kamatát, Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 4 továbbá perköltséget. Megállapította, hogy a feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli. [16] Annak vizsgálata során, hogy a felperest a Hszt.
  12. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján megilleti-e beosztásához nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti ellátása miatt megbízási díj, abból indult ki, hogy egyrészt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 1. BM rendelet) 2. számú melléklete szerint külön szolgálati beosztás a járőr, illetve a körzeti megbízott; másrészt a KMB szabályzat 2. pontja értelmében a körzeti megbízotti szolgálat célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken a szabályzat e pontjában felsorolt feladatok ellátása; harmadrészt a KMB szabályzat 3. pont
  2. d)alpontja alapján a körzeti megbízotti működési körzet: a körzeti megbízottnak a körzeti megbízotti székhely szerinti, valamint a körzeti megbízotti besorolt települések közigazgatási területének, illetve részterületeinek együttese. [17] Ezen kiindulópont alapján két következtetést vont le, egyrészt, hogy a felperes körzeti megbízotti működési körzete a tényállásban rögzített településre terjed ki, másrészt hogy szolgálati beosztásába az e területen végzendő, a KMB szabályzatban kógens módon meghatározott feladatok tartoznak. [18] A működési körzettel kapcsolatos álláspontja körében kifejtette, a KMB szabályzat 15. pontja szerinti körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezheti a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, annak az alperes által állított – a KMB csoport működési körzetére történő – kibővülését. Megítélése szerint ezt az álláspontot támasztja alá a szabályzat 72. pont
  3. c)alpontja is, mely szerint a körzeti megbízotti csoport létrehozása esetén a csoport körzeti megbízotti működési körzetének leírását a csoportba besorolt körzeti megbízotti működési körzetek elkülönítésével kell megállapítani. [19] A feladatok szolgálati beosztáshoz tartozása tárgyában utalt a Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú ítéletének azon megállapítására miszerint amennyiben jogi norma adott munkakörre nézve kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A végzett többletfeladatok ellátásáért, ellentételezést (megbízási díjat) kell fizetnie. Kifejtette, a KMB szabályzat kógens módon meghatározza a körzeti megbízott feladatait, kifejezetten garanciálisan megjelölve azt is, hogy milyen egyéb feladatokra vehető eseti jelleggel igénybe, illetve mely feladatokra egyáltalán nem vehető igénybe. Álláspontja szerint ezen szabályzat és a járőr szabályzat alapján a körzeti megbízotti és a járőri feladatok elhatárolhatóak. E körben utalt arra is, hogy a két szolgálati beosztás célja eltérő. [20] Kifejtette továbbá, az a tény, hogy a feladatok egy része a körzeti megbízotti és a járőr feladatoknak is részét képezi, nem jelenti azt, hogy azokat a felperes körzeti megbízotti működési körzetén kívül is köteles ellenszolgáltatás nélkül ellátni. [21] A Kúria Kf.VII.39.549/2021/4. számú ítéletére hivatkozva utalt arra is, hogy a munkáltatónak az a joga, miszerint a felperest a beosztása szerinti feladatok mellett más Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 5 feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. [22] Rámutatott továbbá, hogy a KMB szabályzat 21. pontja szerint a körzeti megbízottat működési körzetéből csak az e pontban meghatározott esetkörökben és akkor is csak eseti jelleggel lehet elvonni. Az alperes azonban nem igazolta a perben, hogy a felperes által megjelölt szolgálatok ellátása megfelelt volna a szabályzat 21. pontja szerinti feltételeknek, illetve a feladatellátás nem eseti jellegű volt. [23] Rámutatott továbbá, az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban rögzítheti, ez azonban nem lehet önkényes, csak a kinevezés szerinti beosztás keretein belül történhet. Jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatának akár átmeneti, akár tartós ellátását. [24] Mindezek alapján levonta azt a következtetést, hogy a járőrszolgálati és egyéb, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához, a felperes a járőr feladatokat a körzeti megbízotti működési körén kívül látta el, a működési körzeten kívüli feladatellátás pedig a huzamos ideje érvényesülő bírói gyakorlat szerint mindenképpen többletfeladatnak minősül. A felperes tehát tartósan, visszatérő jelleggel, évekre visszamenőleg minden hónapban látott el működési körzetén kívül, a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat, mely alapján annak ellentételezésére jogosult. [25] További érvelése szerint a megbízási díj megilleti a felperest a különleges jogrend időszakában történt hasonló feladatellátásra tekintettel is, mivel ez a körülmény nem képezheti kellő indokát annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként azzal össze nem függő feladatra ellentételezés nélkül igénybe vegyék. [26] A feladatellátás rendszerességét a 2019. november 1-től 2022. május 31-ig, illetve a 2022. június 1-től 2022. augusztus 31-ig terjedő időszak vonatkozásában elkülönülten vizsgálta annyiban, hogy az utóbbi tekintetében figyelemmel volt a felperes tartós helyettesítés címén ellátott feladatainak munkáltató általi ellentételezésére. Egyebekben kifejtette, az érintett 34 hónap alatt a felperes összesen 276 szolgálatot látott el, ebből az alperesi határozat szerint is 118 esetben végzett saját működési körzeten kívüli feladatokat. Az esetszámok teljes időszakra vetített 43 %-os aránya önmagában rendszerességet igazol, ezért nem látta szükségét a felek nyilatkozataiban e körben mutatkozó különbség feloldása érdekében a tényállás további tisztázásának. A második időszak alperes által nem ellentételezett többlet feladat ellátásai szintén rendszerességet igazolnak. [27] Mindezek alapján megállapítása szerint a felperes visszatérő, rendszeresen jelentkező, beosztásába nem tartozó többlet feladatokat végzett működési körzetén kívül, amelyek a megbízási díjra való jogosultságát a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megalapozták. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 6 [28] A megbízási díj mértéke tekintetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pont,
(4)-
(5)bekezdései, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 2. BM rendelet) 35. §
(6)bekezdése alapján járt el. A mérték meghatározása során figyelembe vette és értékelte azt, hogy a felperes körzeti megbízotti feladatai teljes perbeli időszakban kisebb vagy nagyobb mértékben háttérbe szorultak a rendszeresen végzett járőr szolgálati tevékenység és egyéb körzeti megbízotti működési körzeten kívüli tevékenység miatt. A többletfeladatok átlagosan a havi szolgálat egyharmadát elérték. Figyelembe vette továbbá azt is, hogy eredeti körzeti megbízotti beosztásához képest alacsonyabb beosztásba (járőr) tartozó feladatokat látott el. Mindezekre tekintettel a
  1. november
  2. és
  3. május
  4. közötti időszak vonatkozásában 75 %-os mértékben határozta meg a megbízási díj mértékét, míg a
  5. június
  6. és augusztus
  7. napja közötti időszakban figyelembe vette azt is, hogy körzeti megbízotti helyettesítésre már részesült megbízási díjba, így ennek során csak a saját működési körzeten kívüli feladatokat (jellemzően járőr feladatokat) vette figyelembe a megbízási díj 25 %-os mértékének megállapítása során. Az alperes fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme [29] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, a felperes keresetének elutasítása, valamint a felperes perköltségben történő marasztalása érdekében. [30] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Hszt.
  8. §
(1)bekezdés c) pontját és a
  1. BM rendelet (nyilatkozatát a korábbi nyilatkozatai fényében tartalma szerint értelmezve helyesen:
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletét, valamint a mérlegelési szempontok tekintetében a
  4. BM rendelet
  5. §
(6)bekezdését, továbbá a KMB szabályzat hivatkozott rendelkezéseit helytelenül értelmezte, azokból helytelen jogi következtetést vont le. [31] Fellebbezési hivatkozásaival lényegében az elsőfokú bíróság ítéletének a körzeti megbízotti működési körzet fogalmával, a perbeli feladatellátás rendszerességével, a különleges jogrendi időszakkal, illetve a megbízási díj mértéke vonatkozásában a mérlegelési szempontokkal kapcsolatos megállapításait, következtetéseit támadta. [32] A körzeti megbízotti működési körzet fogalmával kapcsolatos érvelése szerint az elsőfokú bíróság értelmezése a KMB szabályzat
  1. pontját sérti. A norma biztosította lehetőséggel élve azért hozta létre a KMB Csoportot, hogy a csoportkörzetben a rendőri lefedettség folyamatos legyen. Így került a felperes a csoportba beosztásra. Az alperesi álláspont szerint tehát a felperes jogszerűen látott el a csoport működési körzetébe tartozó településeken akár járőr feladatokat is. E körben sérelmezte a KMB szabályzat
  2. pont c) alpontjának értelmezését is, állítása szerint ugyanis ez pusztán technikai jellegű előírás. KMB szabályzat. [33] A perbeli feladatellátás rendszeressége körében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a 276 szolgálatból 118 esetszám nem értelmezhető rendszeres feladatellátásnak és nem értékelendő többletfeladatként, ezért nem alapozza meg a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján a megbízási díjra való jogosultságot. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 7 [34] A különleges jogrenddel kapcsolatosan kifejtette, hogy a KMB szabályzat 21. pont
  2. c)alpontja ezen időszakban általános jelleggel teszi lehetővé a körzeti megbízott működési körzetéből történő elvonását eseti jelleggel és nem határozza meg, hogy csak a különleges jogrenddel szorosan összefüggő feladatokat láthat el, vagy egyéb a munkaköréhez tartozó feladatokra is igénybe vehető. Korlátozás hiányában tehát a vitatott feladatok ellátását is meghatározhatta a felperes részére. További érvelése szerint a Hszt. 71. § és a KMB szabályzat hivatkozott pontja alapján csak eseti jelleggel vonta el a felperest a működési körzetéből. A felperes tehát nem végzett olyan jellegű és annyi többletfeladatot, amely megteremtené a megbízási díj jogalapját. A különleges jogrend idejére a megbízási díj jogalapja ezért sem áll fenn. [35] A megbízási díj mértéke vonatkozásában a mérlegelési szempontok körében hivatkozott a BM rendelet 35. §
(6)bekezdésére. A 75 %-os megbízási díj mértékét eltúlzottnak ítélte, egyrészt azért mert az eseti jelleggel elvégzett egyéb feladatok nem jelentettek többletterhet, nem nehezítették meg a körzeti megbízotti feladatok ellátását, másrészt mert a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátása szélesebb szaktudást nem igényeltek, harmadrészt a felperes által elvégzett feladatokat lefedő beosztások a felperes beosztásánál alacsonyabb besorolásúak voltak, a beosztáshoz tartozó illetmény alacsonyabb, ehhez mérten a felperes e feladatokat mindvégig magasabb illetményért látta el. [36] Utalt továbbá arra, hogy a körzeti megbízott és a járőr is alapvetően rendészeti feladatokat látnak el, a feladatok párhuzamosak, azonosak, átfedik egymást, ezért ténylegesen komoly többlet terhet nem jelentettek a felperesnek. [37] Mindezekre tekintettel a 75 %-os megbízási díjra való jogosultság nem megalapozott. [38] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Hivatkozott arra, hogy az alperes fellebbezésében nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna. [39] A KMB szabályzat 15. és 24. pontjára hivatkozással rámutatott, hogy a körzeti megbízott járőrszolgálatra csak kivételesen osztható be, azonban nem vehető igénybe a csoport működési körzetén kívül, valamint ha a járőr pár másik tagja mellette nem járőr, járőrszolgálati feladatokra. E körben hivatkozott a Kúria Kf.VIII.45.156/2021/4. számú ítéletében foglaltakra. [40] A megbízási díj mértékével kapcsolatosan utalt a következetes bírói gyakorlat körében arra, hogy a körzeti megbízotti és járőri beosztások különbözőek, a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerinti mérlegelés körében a jogszabályi minimumtól való eltérést, így a magasabb összegű megbízási díjat indokolja az, hogy a járőr és egyéb feladatok ellátása ténylegesen komoly többlet terhet jelentettek, a felperes több különböző típusú feladatot látott el, ezek időben jelentős terjedelműek voltak, az átkísérés kifejezetten tiltott a KMB szabályzat
  1. a) alpontja alapján és hogy a jelenlegi értékviszonyokra tekintettel a jogszabály minimum Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 8 szerinti bruttó 19 325 forintos megbízási díj nem alkalmas egy reális, jelentős többletfeladat kompenzálására, azzal nem lehet arányos. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [41] A fellebbezés alaptalan. [42] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között – a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül eljárva – bírálta felül. Ennek során figyelembe vette, hogy az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, az ítélet jogi indokolását támadta a jogalap és az összegszerűség tekintetében. Megállapította, hogy a támadott részben az elsőfokú bíróság jogi következtetése és érdemi döntése is helytálló; azzal ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben a következőket emeli ki. [43] A fellebbezés alapjának vizsgálata [Kp.
  2. §
(1)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés] körében ítélőtábla rögzíti, hogy az alperes fellebbezésében ugyan hivatkozott a
  1. BM rendelet [a fentiek szerint helyesen
  2. BM rendelet]
  3. melléklete megsértésére, ezzel összefüggésben azonban jogszabálysértésre való hivatkozásai indokait nem adta elő, ezért az ítélőtábla a Kp.
  4. §
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és
  1. § §-ára figyelemmel ebben a körben nem vizsgálódhatott. [44] A KMB szabályzat nem jogszabály, ezért annak sérelme önmagában nem lehet a fellebbezés alapja, az azzal kapcsolatos hivatkozások csak a fellebbezés alapjához kapcsolódó jogi érvelés körében vehetők figyelembe. [45] A fellebbezés alapjaként tehát csak a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontjának, valamint a 2. BM rendelet 35. §
(6)bekezdésének megsértése volt értékelhető. [46] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja azt írja elő, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. [47] Ezen jogszabályi rendelkezésben szereplő tényállási elemek fennálltát az elsőfokú bíróság azért állapította meg, mert álláspontja szerint a felperes a munkáltató utasítása alapján rendszeresen egyrészt a saját körzeti megbízotti működési körzetén kívül járt el, másrészt a járőri és egyéb perbeli feladatok ellátásakor beosztásához nem tartozó feladatokat végzett, amelyek többletfeladatot jelentettek számára, ezt pedig a különleges jogrend sem írta felül. [48] A fent kifejtettek szerint – a törvényi követelményeknek megfelelő fellebbezési hivatkozás hiányában – az ítélőtábla a perbeli feladatok felperes szolgálati beosztásába nem tartozását nem vizsgálhatta, ezért csupán kiindulópontként megjegyzi a következőket: A Kúria követendő határozataiban (pl. Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.VII.45.004/2022/4., Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 9 Kf.VII.45.117/2022/4.) már állást foglalt – a Hszt. 44. §
(1)bekezdés, 45. §
(1)bekezdés és egyéb normák (az ORFK utasítás és a Járőr- és Őrszolgálati szabályzat) alapján – a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége tekintetében. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 69. § és 70. § elkülöníti egymástól a körzeti megbízotti szolgálati formát és a járőr szolgálati formát. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a KMB szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőrszolgálat ellátása, a 24. pont csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kúria Kf.III.45.110/2022/4-I.). [49] Az előbbi kúriai álláspont a perbeli feladatok jelentős részét kitevő járőri feladatok, a megfelelő fellebbezési hivatkozás hiánya pedig mind a járőri, mind a további perbeli feladatok tekintetében önmagában megalapozza a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásának megállapítását függetlenül attól, hogy azokat a felperes a saját körzeti megbízotti működési körzetében, ezen kívül, de a KMB csoport körzetében, vagy a KMB csoport körzetén kívül látta-e el. [50] A fentiekre tekintettel nincs jelentősége az alperes körzeti megbízotti működési körzet fogalmával kapcsolatos okfejtéseinek. Ennek ellenére az ítélőtábla megjegyzi, az alperes tévesen sérelmezte az elsőfokú bíróság KMB szabályzat 15. pontjával és 72. pont
  1. c)alpontjával kapcsolatos jogértelmezését. [51] A KMB szabályzat 15. pontja értelmében a 2. pont
  2. a)alpontjában meghatározott körzeti megbízotti feladatok összehangolása, a szolgálat ellátásának hatékonysága érdekében az egymással határos körzeti megbízotti működési körzetekben szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak 4-10 fős szolgálati csoportokba szervezhetők. A maximális létszámot úgy kell meghatározni, hogy ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajthatóak legyenek. A körzeti megbízotti csoport tevékenységét – akár több körzeti megbízott közös szolgálatellátásával – úgy kell szervezni, hogy a működési körzetében a rendőri lefedettség az egyes körzeti megbízotti csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén is biztosított legyen. [52] A KMB szabályzat ezen pontja az alperesi érveléssel ellentétben nem értelmezhető úgy, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti csoport tagjaként a saját körzeti megbízotti működési körzete – valamint a megbízással érintett további körzeti megbízotti működési körzetek – KMB Csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési területére bővülne. A KMB szabályzat 3. pont
  3. d)alpontja határozza meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát, akként, hogy az a körzeti megbízottnak a körzeti megbízotti székhely szerinti, valamint a körzeti megbízotti besorolt települések közigazgatási területének, illetve részterületeinek együttese. A 15. pont fent idézett normaszövegéből megállapíthatóan a körzeti megbízotti csoport létrehozása lehetőségének indoka az, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes körzeti megbízotti csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen. Mindezekből - az elsőfokú bíróság helyes érvelése szerint – az következik, hogy a KMB szabályzat értelmében a körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, a körzeti megbízotti csoportba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének kibővülését. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 10 [53] A KMB szabályzat 72. pont
  4. c)alpontja annyiban támasztja alá ezen álláspontot, hogy annak megfogalmazása egyértelműen a körzeti megbízotti csoporthoz tartozó egyes működési körzetek elkülönítésére irányuló jogalkotói szándékra utal. Rendelkezése szerint ugyanis a KMB Csoport létrehozása esetén a körzeti megbízotti csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a körzeti megbízotti csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A körzeti megbízottnak az erről szóló okmányt a 72. pont
  5. a)és
  6. b)alpontjában rögzített okmányokkal együtt kell kezelni, és a szolgálat ellátása során magánál kell tartania. [54] A KMB Csoport létrehozása és annak a folyamatos rendőri lefedettséget biztosítani kívánó célja tehát nem eredményezi azt, hogy a felperes a jogszerűen ellátott járőri feladatokért ellenszolgáltatásra ne lenne jogosult. [55] Ahogy arra a Kúria több határozatában is rámutatott, amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf. VII. 45.184/2021/4.). [56] E tekintetben az alperes fellebbezésében azt vitatta, hogy az a körülmény, miszerint a felperes a 276 össz szolgálatból 118 esetben működési körzeten kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat látott el, nem értelmezhető rendszeres feladatellátásnak és nem értékelendő többletfeladatként, így megbízási díjra való jogosultságot sem alapoz meg. [57] A perbeli esetben a felperes működési körzeten kívüli tevékenysége az ítélőtábla megítélése szerint is rendszeresnek volt minősíthető. A perbeli időszak 31 hónapjában az összesen 276 szolgálatból megállapított 118 esetszám is arra enged következtetni, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végzett a működési körzetén kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat. [58] Az alperes további védekezése kapcsán az ítélőtábla rámutat, hogy a Kúria több határozatában kifejtette azt is, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII. 45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.), így az alperes a KMB szabályzat 21. pont
  7. c)pontja körében, a különleges jogrendi időszak vonatkozásában kifejtett érvelése sem volt alapos. [59] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan vont le következtetést arra, hogy a felperes a perbeli feladatokkal a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. [60] Azt az elsőfokú bírósági következtetést pedig, hogy őt erre figyelemmel a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján illeti meg megbízási díj, az alperes fellebbezésében nem támadta. Kizárólag a mérlegeléssel megállapított százalékos mérték eltúlzottságát állította a 2. BM Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 11 rendelet 35. §
(6)bekezdésének sérelmére hivatkozással és csak a
  1. november
  2. és
  3. május
  4. közötti időszak vonatkozásában. [61] Mivel az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységének vitatása körében eljárási jogszabálysértésre nem hivatkozott, az anyagi jogszabályhelyekben foglalt szempontok általa helyesnek tartott értékelését sikerrel nem érvényesíthette; a jogsértő ítéleti mérlegelés tényének alperes általi, eljárási jogszabálysértés megjelölése hiányában történő állítása az elsőfokú bíróság ítéletét (mérlegelését) jogszerűtlenné nem tehette. [62] Ezért csupán megjegyzi az ítélőtábla a következőket az alperesi hivatkozások kapcsán: Egyrészt a korábban kifejtettek szerint a feladatellátás nem eseti jellegű, hanem rendszeres volt. Másrészt téves az az alperesi hivatkozás is, hogy a felperes nem látott el jelentős mértékben többletfeladatot. E körben az alperes érvelésével szemben nem annak van jelentősége, hogy a körzeti megbízotti és a járőri feladatok mennyiben hasonlítanak egymáshoz, illetve, hogy a járőri feladat igényel-e szélesebb szaktudást, hanem adott esetben annak, hogy milyen mennyiségben lát el az érintett szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat. Többletterhet jelenthet ugyanis nem csak a feladatok eltérő mivolta, vagy a szélesebb szaktudás-igény, hanem a többletfeladatok mennyisége is. Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető, vagy alacsonyabb szaktudás-igényű beosztáshoz tartozik. Igaz, ezek a mérlegelési tartományon belül csökkentő tényezők lehetnek, de ezek egyikét (az alacsonyabb beosztásba tartozást) az elsőfokú bíróság – ítélete [40] bekezdés utolsó mondata szerint – értékelte is. [63] Az alperes
  5. június
  6. és augusztus
  7. napja közötti időszak vonatkozásában megállapított 25%-os mértékű megbízási díj mértékét nem vitatta, így azt az ítélőtáblának vizsgálnia nem kellett [Kp. 100.§
(2)bekezdés b) pont]. [64] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [65] A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. [66] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.004/2024/4 12 [67] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. november
  2. Dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Telegdy Gergely s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.