A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Kf.700.086/2023/
- felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe) (eljáró kamarai jogtanácsos: felperes képviselője) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperesi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 8.K.700.667/2022/
- számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23.000 (huszonháromezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/
- 2 [1] A felperes a
- január
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakban az alperes szolgálati hely állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. A felperes működési körzete község1, község2 településekre, a körzeti megbízotti csoport (a továbbiakban: KMB csoport) működési körzete e településeken kívül további 3 településre terjedt ki. [2] A felperes a
- január
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakban – a
- május, november,
- február, valamint
- március hónapok kivételével (a továbbiakban együttesen: perbeli időszak) a saját és a KMB csoport működési körzetén kívül rendszeresen ellátott a beosztásához nem tartozó járőri, járőrszolgálati és egyéb (átkísérési, kísérőőri, rendezvénybiztosítási, csapatszolgálati) feladatokat. A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes vezetője a kérelem megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes keresete, az alperes védirata [3] A felperes keresetében a perbeli időszakot érintően ellátott többletfeladatokért 927.616 forint megbízási díj és annak 2020 július
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %ában határozta meg. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 71.§
(1)bekezdés
- a)-
- c)pontjait jelölte meg. [4] Az alperes védiratában – a követelés jogalapját és összegszerűségét is vitatva – a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével 927.616 forint megbízási díj, valamint annak 2020. július 21. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntését – a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 15., 21., 24., pontjaira és V. fejezetére, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) III.IV. fejezeteire figyelemmel – a Hszt. 2. § 4., 25. pontjaira, 45. §
(3)bekezdésére, 71. §
(1)-
(7)bekezdéseire, 101. §
(1)bekezdésére, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat)
- §
(2)bekezdésére, 70. §
(1)bekezdésére, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/
- 3 szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet
- mellékletére alapította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperes a felperes által ellátott feladatokat nem vitatta, azok minősítése, a körzeti megbízotti beosztáshoz való tartozásuk vonatkozásában kellett állást foglalnia. Rámutatott, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet úgy, hogy a körzeti megbízott beosztású állománytagot a beosztásához nem tartozó feladatokkal is ellátja, ám azt anyagilag ellentételeznie kell. A körzeti megbízott és a járőr nem azonos beosztások. A felperes munkaköri leírásában meghatározott közterületi feladatok, közrendvédelmi tevékenység nem azonosíthatók a Szolgálati Szabályzat
- §
(1)bekezdése szerinti járőrözéssel. Az iránymutató ítélkezési gyakorlatra utalással kifejtette, hogy a munkáltató a munkakörön belül határozhatja meg az ellátandó feladatok körét, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők; nem a többletfeladattal okozott többletterhelésnek, vagy többletfelelősségnek van jelentősége, hanem annak, hogy a felperes által ellátott feladatok nem a kinevezés szerinti beosztásához tartoztak. Az alperesnek a KMB Szabályzat
- pontjában előírt, az eseti jellegű elvonás feltételeire hivatkozása – a fokozott ellenőrzésekkel, a veszélyhelyzettel összefüggésben – nem jelenti azt, hogy a felperes ne tarthatna igényt megbízási díjra, ezt kizáró rendelkezést jogszabály, valamint rendőrségi szabályzat nem tartalmaz. Az alperes védirathoz csatolt kimutatása alapján az alperesnél a tárgyidőszak hónapjainak nagyobb részében a járőrök, járőrvezetők, járőrparancsnokok létszáma alacsonyabb volt a rendszeresítettnél. Mindezek miatt a Hszt.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjai szerinti törvényi feltételek megvalósultak, így az ellátott többletfeladatokért a felperes részére megbízási díj jár. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti jogcím fennállását nem találta bizonyítottnak. A megbízási díj havi összegét mérlegelésének eredményeképpen a kereseti kérelemnek megfelelően, a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában határozta meg. A késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettség középarányos kezdő időpontját a kereseti kérelemtől eltérően állapította meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes fellebbezésében – a védiratban és az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait fenntartva – az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés a), c) pontjai és
(5)bekezdése, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BMr.) 35. §
(4),
(6)bekezdései megsértésére hivatkozással előadta, hogy a marasztalás jogalapja nem áll fenn, helyettesítés, többletfeladat-ellátás nem történt. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban a jogszabályokat tévesen értelmezte. A marasztalási összegre vonatkozó bírói mérlegelés jogszerűségét nem vitatta. A Hszt. és a 31/
- BMr. rendelkezései alapján megbízási díj csak egybefüggően 30 napot meghaladó helyettesítés esetében fizethető. Álláspontja szerint a felperes nem látott el a beosztásához nem tartozó többletfeladatokat, mivel az elvégzett feladatok nem tartoznak a KMB Szabályzat
- pontjában felsorolt tiltott feladatok körébe. A KMB Szabályzat 26-
- pontjai alapján a körzeti megbízott ideiglenes csapatszolgálati századba beosztható, továbbá a körzeti megbízotti körzetek közötti átjárással foglalkoztatható. A körzeti megbízotti beosztás magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő, mint a járőri Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/
- 4 beosztás, továbbá a felperes a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” feladatokat a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, amely részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett. Előadta, hogy a járőri, járőrvezetői és járőrparancsnoki munkaköri leírások „túlnyomó részben azonosak” a körzeti megbízotti munkaköri leírásban foglaltakkal, a KMB Szabályzat, valamint a Járőr Szabályzatban foglalt feladatok átfedést mutatnak. Érvelése szerint a felperes munkaideje egy részében a körzetében és a munkakörébe tartozó tevékenységet végzett, amely nem képezheti megbízási díj alapját. A felperes a KMB Szabályzat
- pont b) és c) alpontjai alapján (fokozott ellenőrzés elrendelése esetén migrációs ellenőrzésekre, valamint veszélyhelyzet idején a maszkviselés szabályainak, a kijárási korlátozások, illetve a karanténszabályok betartásának ellenőrzésére) működési körzetéből elvonható volt. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a felperes a havi szolgálatai egy részében járőrszolgálatot látott el, melyet eredeti munkakörének ellátása mellett végzett. A járőrszolgálat működési körzeten kívüli ellátása pedig nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. Alaptalan az alperes KMB Szabályzat
- pontjára hivatkozása, mivel az elvonás nem eseti jellegű volt, és a fokozott ellenőrzés jogszabályi feltételei sem valósultak meg. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [8] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül, a felülbírálat az ítélet keresetet elutasító – nem támadott – részét nem érintette. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette azt is, hogy az alperes a tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, elsősorban az elsőfokú ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. A fellebbezés keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság– a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjával kapcsolatos érvelés mellőzésével– az alábbiak szerint értett egyet. [10] A Kp. 99. §
(1), 100. §
(2)és 108. §
(1)bekezdései alapján a fellebbezés a fellebbezési eljárás kereteit kijelölő olyan alapdokumentum, amelyben a jogsérelmeket pontosan jogszabályhelyre utalással, tartalmilag beazonosítható módon kell körülírni. A másodfokú eljárás felülbírálat, amelyet az ítélőtábla ezen eljárás keretein belül, a fellebbezésben felhozott érvek alaposságának eldöntésével végez el. Az az alperesi Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/
- 5 nyilatkozat, hogy az elsőfokú eljárásban benyújtott beadványainak fenntartja, nem elégséges ahhoz, hogy feltárja a másodfokú bíróság számára, hogy azok fényében miért jogsértő az elsőfokú ítélet. Ennek megítélhetőségéhez szükséges lett volna a kettő közötti oksági, indokolt összefüggés levezetése. [11] Az alperes a marasztalási összegre vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, továbbá az elsőfokú bíróság a Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt jogalapra hivatkozást nem találta bizonyítottnak, így – a jogszabálysértés tartalmi körülírásának hiányában – a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdése megsértésére hivatkozást a másodfokú bíróság érdemben nem tudta vizsgálni. [12] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a keresetben hivatkozott Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételek teljesülését is, jelesül, hogy a felperes ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást látott-e el. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásban ezzel összefüggésben szereplő [60], [62] bekezdéseit mellőzte; mivel a felperes által ellátottként hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások konkretizálásra és valamennyi felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre nem kerültek, így további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása a státuszok huzamos betöltetlenségéből okszerűen nem következett. Figyelemmel azonban arra, hogy a törvényszék a megbízási díj jogalapja körében a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára is alapította döntését, amikor a huzamosabb időn át, rendszeresen, nem eseti jelleggel a működési körzetén kívül ellátott, a felperes szolgálati beosztásába nem tartozó járőri és egyéb feladatokat hangsúlyozta, így az a körülmény, hogy emellett a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkört kellő mélységben nem vizsgálta, és e körben téves következtetésre jutott, az ügy érdemére nem hatott ki. [13] Áttérve a felek közötti jogvita alapvető kérdésére, annak lényegét a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte. [14] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/
- 6 [15] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [16] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt.
- §
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [17] A Kúria következetes gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3.). Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott és a KMB csoport működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [18] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatás (keresetlevél F/8. melléklete) szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/4. 7 [19] A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat 24. és 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a kimutatás szerint a felperes a KMB csoport működési körzetén kívül is látott el járőrszolgálati és egyéb feladatokat. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A KMB Szabályzat 25. pontja kifejezetten tiltotta a felperes körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatokra. A felperest a perbeli időszakban havonta nagy számban, rendszeresen – tehát nem eseti jelleggel – osztották be a körzeti megbízotti és a KMB csoport működési körzeten kívül elvégzendő feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB Szabályzat 21. pont b)-
- c)alpontjai alapján arra, hogy a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri és egyéb tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [20] A KMB Szabályzat 26. pontja szerinti elvonás ideiglenes jellégét az alperes fellebbezésében – az egyes konkrétan megnevezett feladatok ellátásához kapcsolható tények, okiratok megjelölésével – nem mutatta be, így önmagában az erre történő hivatkozása sem lehet alapos. A kereseti igény jogalapját tekintve nincs jelentősége a KMB Szabályzat 27. pontjára hivatkozásnak sem, mivel a felperes rendszeresen ellátott a körzeti megbízotti csoport működési körzeten kívül is többletfeladatokat. Az ugyanis, hogy az ellátott többletfeladatok mennyisége miként alakul, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem annak a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [21] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [22] A Hszt. 71. §
(6)bekezdésében, valamint a 31/2015. BMr. 35. §
(4)bekezdésében meghatározott a 30 napos időhatár a töretlen ítélkezési gyakorlat alapján az eltérő feladat ellátásának szükséges időtartama alapján vizsgálható. E körben tehát annak van jelentősége, hogy a perrel érintett teljes időszak és azon belül összességében az eltérő tartalmú szolgálatteljesítési napok száma a 30 napot meghaladta. Így a jelen tényállás alapján a fellebbezésben állított jogszabálysértés nem állapítható meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.086/2023/4. 8 [23] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján, fellebbezésben támadott részében helybenhagyta. [24] A másodfokú bíróság a határozat bevezető részében az alperes
- január
- napjával megváltozott megnevezését az Alaptörvény – tizenegyedik módosítását követően hatályos – F) cikk
(2)bekezdésére és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésére figyelemmel tüntette fel. [1] A pervesztes alperes a Kp.
- §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [2] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [3] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [4] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- szeptember
- dr. Kecskés Zsófia s.k. dr. Kincsesné dr. Szalai Kornélia s.k. dr. Bíró Péter s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró