Bfv.16/2021/8 – Kúria

(1)bekezdés] és ezért őt 50 napi elzárásra, valamint 3 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt terhére súlyosítás iránt bejelentett ügyészi fellebbezést elbírálva a másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a

1. április 2-án tanácsülésen meghozott 11.Bf.7/2020/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Kúria 2.Bfv.16/2021/8 2 A terhelt elzárás büntetését 10 hónap szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra súlyosította azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogház, és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. Egyben elrendelte a Tatabányai Járásbíróság 7.Bpk.94/2019/
3. számú végzésével kiszabott 1 év 10 hónap fogház fokozatú szabadságvesztés végrehajtását is. Ezt meghaladóan azonban helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. [3] II.
4. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben annak törvényes okát (Be.
5. §) nem jelölte meg. Azt kifogásolta, hogy a másodfokú eljárásban személyesen annak ellenére nem vehetett részt, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után a bíró kérdésére a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a másodfokú tárgyaláson mindenképpen részt kíván venni. Ennek ellenére azonban arra nem kapott idézést vagy értesítést. Emiatt nem tudta feltárni azokat az új körülményeket, amelyek a büntetés kiszabását érintették, és emiatt másodfokon eltúlzottan súlyos büntetést szabtak ki vele szemben. Ennek orvoslását és a szabadságvesztés félbeszakítását kérte. [4]
6. A Legfőbb Ügyészség a BF.66/2021/
7. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaposnak tartotta. [5] Az ügyész által a terhelt terhére, büntetésének súlyosítása érdekében bejelentett és a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség által fenntartott fellebbezés elbírálására a törvényszék tanácsának elnöke
8. április
9. napjára tanácsülést tűzött ki, amelyről a terheltet és védőjét azzal a tájékoztatással értesítette, hogy az ügyben nyilvános ülés, vagy tárgyalás tartását nem kérhetik. Ezt követően a kitűzött tanácsülésen meghozott ítéletével a terhelt elzárás büntetését szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra súlyosította, valamint elrendelte a terhelttel szemben korábban kiszabott, végrehajtásában eredetileg felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. [6] A tanácsülés kitűzésekor hatályos Be.
10. §

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §

1. a)vagy
2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő, vagy a fellebbező nem indítványozza. [7] A

(4)bekezdés értelmében a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja arról, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra nyolc napon belül észrevételt tehetnek. Az

(5)bekezdés alapján, ha a tanács elnöke a

(2)bekezdés szerinti esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a

(4)bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [8] A Be. 599. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el vagy tárgyalást kell tartani. [9] Ehhez képest a másodfokú tanácsülés időpontjában már hatályba lépett a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Veir.), amelynek 16. pontja a Be. rendelkezéseinek eltérő alkalmazását írta elő. [10] A Veir. 82. §

(1)bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg. A

(2)bekezdés alapján az

(1)bekezdésben meghatározott esetben, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás Kúria 2.Bfv.16/2021/8 3 tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt. [11] A másodfokú bíróság által a terhelt és védője részére adott tájékoztatás nem terjedt ki a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésével kapcsolatos indítványozás jogára. Ezzel a törvényszék a Be. előírását megsértve elvonta a terhelt azon jogát, hogy a másodfokú nyilvános ülésen, illetőleg tárgyaláson részt vegyen és az ügyész fellebbezéssel kapcsolatos észrevételeit személyesen előadhassa. Ezzel a másodfokú bíróság megvalósította a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt abszolút hatályú eljárási szabálysértést (BH 2018.73.). [12] Ezért a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új másodfokú eljárás lefolytatására való kötelezését indítványozta. [13] 3. A Kúria a 2021. február 25-én kelt Bfv.II.16/2021/4. számú végzésével a Be. 659. §

(7)bekezdése alapján a terhelttel szemben a Tatabányai Járásbíróság 7.Bpk.94/2019/

1. számú végzésével kiszabott és
2. október 22-én foganatba vett szabadságvesztés végrehajtását félbeszakította, míg a Tatabányai Járásbíróság 7.B.437/2019/
3. számú ítéletével és a Tatabányai Törvényszék 11.Bf.7/2020/
4. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés, közúti járművezetéstől eltiltás, közügyektől eltiltás és bűnügyi költség végrehajtását felfüggesztette. [14] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos. [15]
5. A Be.
6. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, amennyiben a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [16] A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [17] Jelen ügyben a másodfokú eljárásban---- – a terhelt vonatkozásában – lényegileg ez történt. [18] Az ügy irataiból megállapítható, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Bf.740/2019/

1. számú átiratában a vádlott terhére súlyosítás végett bejelentett fellebbezést fenntartotta és indítványában az ügyben tanácsülés kitűzését tartotta indokoltnak; arra is nyilatkozott, hogy nyilvános ülés tartása esetén azon részt venni nem kíván. [19] A másodfokú bíróság tanácselnöke a
2. január 21-én meghozott
3. sorszámú végzéssel
4. február
5. napjára tanácsülést tűzött ki és a főügyészi indítványt – az erre rendszeresített B-29 számú „Értesítő végzés” elnevezésű formanyomtatványon – megküldte a terheltnek és a védőnek. A formanyomtatvány második oldalán lévő tájékoztató tartalmazza, hogy a vádlottként vagy védőként értesített személy nyolc napon belül kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását, valamint azt is, hogy a nyolc napos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Be.
6. §

(4)és

(5)bekezdés]. [20] A törvény szerinti nyolc napos határidő a védő részére elektronikus úton továbbított végzés

1. január
2. napján történt kézbesítésére figyelemmel
3. január
4. napján lejárt és a védő nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti indítványt nem nyújtott be a bíróságra. [21] A terhelt részére a másodfokú bíróság az értesítést a terhelt cím 1 alatt állandó lakására és a cím 2 alatti tartózkodási helyére egyaránt kiadta. A terhelt – a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata szerint – öt éve albérletben lakik a cím 2 alatti címen, amelyet az elsőfokú ítélet tartózkodási helyként rögzített is. Kúria 2.Bfv.16/2021/8 4 [22] Mivel a kitűzött tanácsülés napjáig a terhelt értesítésének tértivevénye egyik címéről sem érkezett vissza, a törvényszék a tanácsülést elhalasztotta, majd a büntetés-végrehajtás megkeresésével tisztázta, hogy a terhelt nincs fogvatartásban. Ezt követően érkezett vissza az értesítés a terhelt állandó lakcíméról „nem kereste” jelzéssel. [23] A törvényszék tanácsának elnöke a
5. február 20-án kelt
6. sorszámú végzéssel a tanácsülés határnapját
7. április
8. napjára tűzte ki és az értesítést a B-29 számú formanyomtatványon immár azzal küldte meg a terheltnek és védőnek, hogy nem kérhetik az ügyben nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását. Az értesítés tértivevénye a terhelt tartózkodási helyéről
9. február 27-én „ismeretlen”, az állandó lakcíméről
10. március 17-én ismét „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [24] A másodfokú bíróság ezt követően
11. április
12. napján tanácsülést tartott, amelyen érdemi határozatot hozott. [25]
13. A Be.
14. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. [26] Tanácsülésen – egyéb, jelen ügyben közömbös esetek mellett – a Be. 598. §

(2)bekezdése szerint akkor határozhat a másodfokú bíróság, ha − az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy − a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés

1. a)vagy
2. c)pontján alapszik, és − nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [27] Az első két feltétel tehát vagylagos, a harmadik konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés akkor sem bírálható el tanácsülésen, ha az első két feltétel valamelyike teljesült. [28] Jelen ügyben a terhelt terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a büntetés súlyosítását célozta, azaz a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjában írtaknak megfelel. A tanácsülésen való elbírálás második feltételének megléte – a jogosult által, határidőben előterjesztett, tárgyalás vagy nyilvános ülés tartása iránti indítvány hiánya – azonban nem állapítható meg. [29] A másodfokú bíróság a 7. sorszámú végzésében a 2020. április 2-ára kitűzött tanácsülés kapcsán kifejezetten azt a – Be. 598. §

(5)bekezdésében írtakkal ellentétes – tartamú kioktatást adta a terhelt és a védő részére, miszerint tárgyalás vagy nyilvános ülés kitűzését nem kérheti. Ennek oka az ügyiratok tartalmából nem tűnik ki. Mivel azonban a Veir. ekkor még nem volt hatályban, feltehető, hogy a másodfokú bíróság az általa a korábbi – elhalasztott – tanácsülést megelőzően már kiadott tájékoztatásra tekintettel járt el így. [30] Ez akkor nem lenne kifogásolható, ha a másodfokú bíróság az ügyben korábban már szabályszerűen értesítette volna a terheltet a tárgyalás vagy nyilvános ülés indítványozása iránti jogáról, és a terhelt a tanácsülés kitűzött időpontjáig a részére megnyílt határidő teljes tartama alatt nem élt volna e jogával. Ebben az esetben ugyanis pusztán arról lenne szó, hogy miután a másodfokú bíróság már teljeskörűen biztosította a terhelt számára az indítványtételi joga gyakorlásának lehetőségét, csupán a tanácsülés határnapját halasztja el későbbi időpontra. [31] Ekként amennyiben az ügyben kitűzött tanácsülés tekintetében a törvényben írt tájékoztatás teljeskörűen megvalósul és szabályszerűen kézbesítésre kerül, a jogosult pedig nem él az indítványtételi jogával – figyelemmel arra is, hogy az indítvány bejelentésére szabott határidő jogvesztő [Be. 598. §

(5)bekezdés], – a tanácsülés elhalasztása esetén nyilvánvalóan nem nyílik meg újból a határidő arra, hogy az arra jogosult ilyen indítványt Kúria 2.Bfv.16/2021/8 5 tegyen. Ilyen esetben tehát az ügyészség, a terhelt és a védő már nem terjeszthet elő nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránt joghatályos indítványt. [32] Ha azonban a terhelt értesítése nem szabályszerű, vagy nem állt a rendelkezésére 8 nap a tanácsülés kitűzött határnapja előtt a nyilvános ülés indítványozására, úgy nem tekinthető biztosítottnak a terhelt indítványtételi jogosultsága, és ekként a tanácsülés elhalasztása esetén sem lehet a terhelt indítványtételi jogosultságát kizárni arra tekintettel, hogy azzal korábban a törvényes határidő alatt nem élt. [33] Jelen ügyben a terheltet a másodfokú bíróság az első tanácsülés kitűzéséről a tényleges tartózkodási helyén szabályszerűen nem értesítette. [34] Az eljárt elsőfokú és másodfokú bíróság előtt ismert volt a terhelt – a nyomozati szakban levelezési címként is megadott – tartózkodási helye. A terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban közölte a tartózkodási helyét, amit a járásbíróság ítéletében fel is tüntetett. [35] Ezt követően a másodfokú bíróság mulasztott, amikor a terhelt tanácsülésre szóló, kizárólag az állandó lakcíméről „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett értesítését szabályszerűnek fogadta el, és figyelmen kívül hagyta, hogy a terhelt tartózkodási helyére címzett kézbesítés eredménye nem állapítható meg, ekként az nem szabályszerű. [36] A tartózkodási helyén albérletben lakó terheltnek nyilvánvalóan nem volt lehetősége az állandó lakcímként szereplő címén a másodfokú tanácsülés kitűzésére vonatkozó értesítést átvenni, ezért arról tudomása sem volt. Nem tekinthető ugyanis szabályszerűen kézbesítettnek az a bírósági irat, amely nem az érintett bíróság által kétségkívül ismert, tényleges tartózkodási helyéről történik, és így a címzettnek nincs lehetősége arról tudomást szerezni. [37] Ezen tények ismeretében közömbös, hogy a másodfokú bíróság egyébként olyan címről értesítette a terheltet, amely továbbra is állandó lakcímként szerepel a nyilvántartásban, és közömbös az is, hogy a másodfokú eljárás befejezését követően a terhelt már állandó lakcíméről is elköltözött. [38] A másodfokú eljárásban a bíróság által kétségtelenül ismert tényleges tartózkodási helyről nem történt meg a terhelt szabályszerű értesítése, így nem tekinthető szabályszerűnek a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozásának lehetőségére és határidejére vonatkozó tájékoztatás sem. Emiatt annak jogkövetkezményei nem alkalmazhatók (BH 2018.73.). A terhelt 2020. február 12-i tanácsülésre szóló értesítésének szabályszerűtlensége miatt, az újabb határnapra szóló értesítést az előzővel – és a törvénnyel – egyező tartalmú tájékoztatással kellett volna kiadni. [39] A teljesség érdekében utal arra a Kúria, hogy az első – törvénynek megfelelő tartalmú – értesítés a terhelt állandó lakcímén a Be. 132. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében

1. február 7-én volt kézbesítettnek tekinthető. Ekkor a Be.
2. §

(5)bekezdésében írt határidő a tanácsülés

1. február
2. napjára kitűzött időpontjáig már nem is állt rendelkezésre. Következésképp még erre tekintettel sem lenne megállapítható, hogy a bíróság a terhelt részére az indítványtételre a törvényben meghatározott határidőt biztosította volna. [40] Megjegyzi a Kúria azt is, hogy a tanácsülés idejére már hatályba lépett Veir.
3. §

(1)bekezdése kétségkívül a Be. rendelkezéseinek eltérő alkalmazását írta elő, azonban annak rendelkezései nem vonatkozhatnak a tanácsülés ezt megelőző kitűzésére. Egyébként a Veir. 82. §

(1)bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket előzetesen a tanács elnökének kell megtennie. A hivatkozott törvényhely

(2)bekezdése szerint pedig ebben az esetben, is csak akkor dönthet a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs Kúria 2.Bfv.16/2021/8 6 akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza. [41] A Veir. sem adott tehát törvényes lehetőséget arra, hogy a másodfokú bíróság a terhelt tárgyalás vagy nyilvános ülés tartására irányuló indítványozási jogára való kioktatása nélkül, sőt kifejezetten annak kizárásával bírálja el az ügyet tanácsülésen. [42] Amennyiben azonban a fellebbezés tanácsülésen való elbírálásának nem volt helye, mert annak feltételei nem álltak fenn, azt úgy kell tekinteni, mintha a másodfokú bíróság nyilvános ülésen bírálta volna el az ügyet a terhelt részvétele nélkül (BH 2016.274., BH 2014.333.). [43] A Be. 428. §

(1)bekezdése szerint a terhelt jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §

(1)bekezdése szerint nem mondott le vagy a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. A Be. 425. §

(3)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A Be. 599. §

(5)bekezdésének a másodfokú bíróság tanácsülése időpontjában hatályos szövege szerint a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [44] A fentiek összevetéséből az tűnik ki, hogy a nyilvános ülésen a terhelt részvétele kötelező, a távollétében való megtartásának pedig objektív előfeltétele a terhelt szabályszerű idézése (BH 2018.73., BH 2018.6., BH 2016.137., BH 2015.152., BH 2013.333.). Jelen ügyben a terhelt idézésére – a törvényi feltételek hiányában megtartott – tanácsülésre értelemszerűen nem került, nem is kerülhetett volna sor. [45] A fentiekre tekintettel tényszerűen megállapítható, hogy a terhelt a tárgyalás, illetőleg másodlagosan a nyilvános ülés megtartására irányuló jogát nem gyakorolhatta, így a megidézése nélkül való elbírálással a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés megvalósult. [46] IV. Ekként a Kúria a törvényszék másodfokú határozatát a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján, a

(4)bekezdés a) pont első fordulatára is tekintettel hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [47] A megismételt eljárásban Be. 598. §

(4)és

(5)bekezdései szerint a terheltet és a védőt szabályszerűen értesíteni kell a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról és a terheltet tájékoztatni kell arról is, hogy az ügyészi fellebbezésre nyolc napon belül észrevételt tehet, valamint az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja [Be. 663. §

(3)bekezdés]. [48] A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §

(1)bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [49] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata kizárja. Budapest,

1. április
2. Kúria 2.Bfv.16/2021/8 7 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Székely Gabriella s.k. bíró A Kúria Bfv.II.16/2021/
3. számú végzése
4. április
5. napján végleges. Budapest,
6. április
7. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke