← Magyarország

Kfv.35016/2021/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [38] Nevelési-oktatási intézmény esetében az átlagbér alapú támogatásra a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszámot, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszámot kell figyelembe venni. [39] A tanulói létszám egységéül szolgáló tanulói jogviszony figyelembevételének alapja az, hogy az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján állapítja meg, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. A megszűnés szempontja a szorgalmi időszakban húsz tanóránál több igazolatlan mulasztás elérése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.016/2021/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: ........ Kft. (3........szám alatti székhelyű) A felperes képviselője: Csetneki Ügyvédi Társulás, dr. Csetneki Attila ügyvéd .......) Az alperes: Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága (.........) Az alperes képviselője: dr. Molnár Dániel kamarai jogtanácsos A per tárgya: állami támogatás felhasználásának jogszerűsége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Törvényszék 102.K.700.896/2020/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 102.K.700.896/2020/
  3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, valamint az alperes BOR-ÁHI/1081-13/
  4. sz. határozatával kijavított BOR-ÁHI/108113/
  5. sz. határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 (egyszázötvenezer) forint elsőfokú és 340.200 (háromszáznegyvenezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget; Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 2 megállapítja, hogy a feljegyzett 30 000 (harmincezer) forint kereseti és 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ...... (a továbbiakban: intézmény) a salgótarjáni telephelyén és a miskolci székhelyén állami támogatás igénybevételével oktatási tevékenységet végzett. A felperes (mint intézményfenntartó) jóváhagyásával az intézmény a vizsgált oktatási feladat ellátását térítési díj fizetéséhez kötötte 2016/
  6. és 2017/
  7. tanévben. A felperes a 12/
  8. (III. 16.) számú határozatával a tanulói jogviszony folyamatosságának biztosítása érdekében átvállalta a határozata mellékletében szereplő tanulók esetében a térítési díj megfizetését. [2] Az alperes a
  9. január
  10. napjától
  11. december
  12. napjáig terjedő időszakra elszámolt támogatások igénybevételének szabályszerűsége és felhasználásának jogszerűsége tárgyában ellenőrzési eljárást indított a székhelyintézmény vonatkozásában a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők száma – rendszergazda támogatás –, míg a telephelyet illetően a pedagógus munkakörben és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbér alapú támogatás –........oktatás – esti oktatás munkarendje tekintetében. [3] Az alperes a BOR-ÁHI/1081-13/
  13. sz. alatt,
  14. december
  15. napján hozott határozatot. A felperes, mint nem állami köznevelési intézmény, fenntartó terhére eszerint a pedagógus munkakörben és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbér alapú támogatás – Gimnáziumi oktatás – esti oktatás munkarendje szerinti jogcímen igénybe vett támogatás vonatkozásában az alperes ..... Ft. összegű finanszírozási különbözetet állapított meg. Ezen összeg, valamint ennek
  16. december
  17. napjáig felszámított .....-Ft igénybevételi kamata, mindösszesen .....-Ft megfizetésére a felperest kötelezték. Az alperes észlelte, hogy határozata rendelkező részében számítási hibát vétett, a felperest terhelő összes fizetési kötelezettség összegét tévesen jelölte meg, ezért a BOR-ÁHI/600-3/
  18. sz.,
  19. január
  20. napján kelt határozatával a BORÁHI/1081-13/
  21. sz. határozatát kijavította, a fizetendő összeget 20.07.....-Ft-ra módosította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A döntéssel szemben előterjesztett keresetében felperes a határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a hátrányos megállapítások és azok jogkövetkezményei törlésre kerüljenek. A felperes álláspontja szerint a térítési díj fenntartó által történő átvállalása a fenntartó kompetenciájába, belső döntési jogkörébe tartozik, amelynek megalapozottsága, szükségszerűsége kívül esik a támogatás igénybevételének jogszerűségére vonatkozó Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 3 ellenőrzési eljárás keretein. A felperes eljárási jogsértésként jelölte meg azt, hogy alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, melyet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  22. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
  23. §-a rögzít. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az alperes hangsúlyozta, hogy azon tanulókat nem vették figyelembe a létszám számítás során, akiknek a tanulói jogviszonya nem állt fenn a térítési díj átvállalása és átutalása időpontjában. Azon tanulókat sem, akik valamely hónap tekintetében nem fizették meg a tanulói jogviszonyuk idejére a térítési díjat, illetve azokat, akik részéről történt ugyan térítési díj fizetés, azonban a befizetések a főkönyvi nyilvántartásban a helyszíni ellenőrzés során bemutatott,
  24. sz. főkönyvi számra vonatkozó tételes forgalmi naplóban nem szerepeltek, tekintettel arra, hogy ezen tanulók esetében sérült a számviteli szabályok valódiságának az elve. Az e körben érintett tanulók esetében a felperes főkönyvi nyilvántartása és/vagy a térítési díj befizetéséről készült analitikus nyilvántartása nem tartalmazott az érintett hónapokra vonatkozó befizetést. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [6] A Miskolci Törvényszék 102.K.700.896/2020/
  25. számú,
  26. október 15-én kelt ítélete szerint a felperes kereste nem megalapozott. [7] A bíróság szerint a fenntartó olyan esetben is átvállalta a térítési díj megfizetését, amikor a tanulói jogviszony már megszűnt. Ezzel összefüggésben kiemeli a bíróság, hogy 2016/
  27. tanévben 80 fő esetében a hallgatói jogviszony megszűnése a tanulók óralátogatási mulasztása okán következett be. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy abban az esetben, amikor egy tanuló húsz óránál többet mulaszt igazolatlanul, a jogviszonya a jogszabály erejénél fogva szűnik meg a 20/
  28. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet)
  29. §

(9)bekezdése alapján. Nem vitatott, hogy az iskolának csak félévenként kell összesítenie az igazolatlan mulasztásokat az EMMI rendelet 143. §
(7)bekezdése értelmében és ennek alapján kell megállapítania a tanulói jogviszony megszűnését, azonban a bíróság álláspontja szerint ilyen esetben az iskola az intézkedésében csak megállapítja a jogviszony megszűnését a
  1. igazolatlan óra bekövetkezése időpontjára utaló hatállyal és nem a jogviszony megszüntetéséről hoz döntést. [8] Mindez azért kiemelt jelentőségű, mert a hivatkozott 80 tanuló jogviszonyát a felperes
  2. augusztus 31-én szüntette meg, azonban a tanulók az igazolatlan hiányzás maximális óraszámát már
  3. január–február hónapjában elérték. Ilyen tényállás mellett a jogszabály erejénél fogva megszűnt tanulói jogviszony folyamatosságának biztosítása érdekében nincs helye az utólag hozott fenntartói határozattal a térítési díjak visszamenőleges megfizetésével mintegy feléleszteni a megszűnt tanulói jogviszonyokat, hogy ezáltal jogosulttá váljon felperes (időarányosan a jogviszony megszüntetéséig) ezen tanulók esetében az állami támogatásra. [9] A bíróság kiemelte, hogy helytállóan hivatkozott alperes arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/
  4. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 37/L. §
(1a)bekezdésében foglalt év közbeni megszűnés nem a tanulói jogviszony év közbeni megszűnése esetén írja elő az arányosítást, hanem a feladat, vagy intézmény év közbeni megszűnése esetén. Ez egyértelműen levezethető a Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 4 jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből és logikai felépítéséből, hiszen a fenntartó a Korm. rend. 37. §
(1)bekezdése alapján köznevelési intézményi, feladatellátási helyek szerint történő, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az államkincstári igazgatóságnak. [10] A bíróság azon pénztári befizetések tekintetében, amelyek a bemutatott főkönyvi nyilvántartásban nem szerepelnek, utalt a Kúria következetes joggyakorlatára, mely az állami támogatások felhasználásának jogszerűségével összefüggésben egyértelműen azt mondja ki, hogy a normatíva felhasználásához kapcsolódó törvényi és egyéb jogszabályi előírások kógens jellegűek (Kfv.IV.35.567/2015./7.) és a fenntartónak az adminisztratív tartalmú jogszabályi követelményeknek is meg kell felelniük. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását. Jogszabálysértésként a Korm. rendelet 37/L. §
(1)és
(1a)bekezdését, 37/C. §
(1)–
(2)bekezdését és a 37/F–37/K. § rendelkezéseit; az EMMI rendelet 143. §
(7)bekezdését és az Alaptörvény 28. cikkét jelölte meg. [12] Álláspontja szerint a Korm. rend. 37/L. §
(1)bekezdését és
(1a)bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a tanulói jogviszony év közbeni megszűnésére, ezáltal az időarányosítás megengedhetőségére vonatkozóan tartalmaz előírást, nem pedig a feladat, vagy az intézmény év közbeni megszűnéséről, és az azzal kapcsolatos arányosításról rendelkezik. Erre figyelemmel azon tanulók, akiknek térítési díját a felperes átvállalta és rendezte, időarányosan figyelembe vehetők, azon időpontig, míg jogviszonyuk meg nem szűnt. Az EMMI rendelet 143. §
(7)bekezdése értelmében kötelezően egyébiránt félévente kell az igazolatlan mulasztásokat összesítenie. A felperes szerint az ítélet és az alperesi határozat tévesen értelmezte az irányadó jogi szabályozást, amikor is a 2017/2018-as tanév
  1. szeptember
  2. és
  3. december
  4. közötti időtartamának vizsgálatakor a
  5. január havi térítési díj fizetését is vizsgálta. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a Korm. rend. 37/L. (la) bekezdése szerinti rendelkezés nem a tanulói jogviszony év közbeni megszűnésére vonatkozik. Az intézmény szabályzata alapján a térítési díjak részletfizetési határideje a következő hónap
  6. napja, ezért jogosan vizsgálhatta a
  7. január hónap befizetéseit is. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem érdemben megalapozott, a felülvizsgálati ellenkérelem érdemben nem megalapozott. Minderre tekintettel a Kúria a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 5 [15] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  9. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. A Kp. 85. §
(1)–
(2)bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. [16] Jelen eljárásban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának a költségvetési támogatás felhasználásának szabályosságát vizsgáló eljárás jogszerűségéről kellett döntenie. I. [17] A Kúria értelmezése szerint jelen ügyben az első kérdés a támogatás elszámolásának módja. A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 40. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési oktatási intézményben a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontjában meghatározott jogosultak után, az őket megillető mérték szerint. [18] A Kvtv. 7. melléklet I. 5.
  2. a)pontja alapján a finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges az ellátott tanulók létszámának meghatározása. A Kvtv. 7. melléklet VI. Kiegészítő szabályok 7. pontja alapján a támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. [19] A Kvtv. 7. melléklet VI. Kiegészítő szabályok 14. pontja alapján, ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A Kvtv. 7. melléklet VI. Kiegészítő szabályok 25.
  3. a)pontja alapján a támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor. [20] A Korm. rend. 37/L. §
(1)bekezdése szerint a fenntartó a 37/C. §
(2)-
(3)bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal – a 37/C. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja kivételével – a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el. [21] A Korm. rend. 37/C. §
(2)bekezdése pedig egyértelműen rögzíti, hogy a kérelmet az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 6 megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszám alapján kell benyújtani. A módosítási lehetőség is meghatározott bázisidőponthoz kötött a
(4)bekezdés szerint. Látható ebből, hogy az elszámolás alapja a tanulói létszám meghatározott időpontban fennálló mértéke. A tanulói jogviszonyok keletkezése vagy megszűnése időpontja ennél pontosabb meghatározásának finanszírozási szempontból tehát közvetlen elszámolási következménye nincsen. [22] A Kúria ezért nem ért egyet az alperessel, aki a támogatás számítási alapjaként nem vette figyelembe a Korm. rend. 37/L. §
(1)bekezdésében szerepelő utalást a 37/C. §
(2)-
(3)bekezdésre, továbbá az elsőfokon eljárt bírósággal, amennyiben nem követve az utóbbi jogszabály előírását, megítélését kizárólag az utalást mellőző jogszabályi rendelkezési tartalomra alapította. II. [23] Az ügyben a lefolytatott eljárások során előtérbe került másik vitakérdés, amit a felek a támogatás alapját adó bázisidőpontnál jobban középpontba állítottak, a támogatás alapegységét adó tanulói jogviszony értelmezése. [24] A felperes álláspontja szerint, ha időközben a tanuló jogviszonya megszűnik, úgy azon tanulót az egész tanévre vonatkozó támogatás elszámolásakor arányosan kell figyelembe venni. A Korm. rendelet 37/L. § (la) bekezdésében foglalt rendelkezés felfogásában a tanulói jogviszony évközbeni megszűnésére vonatkozik. [25] Az értelmezéshez a szakasz bekezdéseinek szövegösszefüggésére figyelemmel kell lenni. A Korm. rend. 37/L. §
(1)bekezdése szerint a fenntartó a 37/C. §
(2)-
(3)bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal – a 37/C. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja kivételével – a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenként való, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el a MÁK igazgatóságának. Ugyanezen jogszabályhely
(1a)bekezdése szerint az évközbeni megszűnés elszámolása időarányosan történik, a támogatás a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg a fenntartót. A fenntartó az igénybe vett költségvetési támogatással a tárgyév augusztus 31-éig történő megszűnés esetén az előző év október 1-jei ténylétszám, a szeptember hónapban történő megszűnés esetén a tárgyév szeptember 1-jei létszám, október 1-jét követő megszűnés esetén a tárgyév októberi 1-jei ténylétszám alapján számol el. [26] A Kúria a két bekezdés együttes értelmezése alapján nem ért egyet a felperesi felfogással, ugyanis a fenti rendelkezések az intézmény év közbeni megszűnése esetére szólnak. A két bekezdés összefüggéséből ugyanis kiderül, hogy azok egyaránt az intézményre vonatkoznak. Az év közbeni megszűnés nem a tanulói jogviszony megszűnése esetére, hanem a fenntartó, vagy a fenntartó által működtetett intézmény által ellátott, költségvetési támogatásból finanszírozott feladat év közben történő megszűnése esetére írja elő az arányosítást. Ennyiben tehát az elsőfokú bíróság megállapítása megalapozottnak tekinthető. Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 7 [27] Az alperes, és vele egyezőleg az elsőfokú bíróság ezek után azonban nem az előbbiekben kifejtett bázisidőponthoz igazodóan, hanem a tanulói jogviszonyok összessége mindenkori állása alapján tartotta meghatározhatónak az éves támogatásra való jogosultságot. Eszerint viszont a fenntartó olyan esetben is átvállalta a térítési díj megfizetését, amikor a tanulói jogviszony már megszűnt. A tanulói jogviszony folyamatosságának fenntartása érdekében történő fenntartói átvállalással összefüggésben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a 2018. március 16-án kelt 12/2018. (III.16.) számú fenntartói határozatban – a mellékleteként csatolt listán szereplő tanulók vonatkozásában – a tanulói jogviszony folyamatosságának biztosításra hivatkozással döntött a térítési díjfizetési kötelezettség átvállalásáról. [28] A felperes másodlagos érve ezzel a felvetéssel szemben viszont már helytálló, mikor is a Korm. rend. 37/C. §
(2)bekezdése alapján hivatkozza, hogy a kérelmet az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszám alapján kell benyújtani. [29] A Kúria szerint tehát a felperes helytelenül értelmezte a Korm. rend. 37/L. §
(1a)bekezdését, amire az alperes és a bíróság helyesen mutatott rá. Az utóbbiak azonban szintén tévedtek ugyanezen szakaszok tartalmát illetően, amikor azt nem bázisidőponthoz, hanem a tanulói jogviszonyok mindenkor aktuális állapotához kötötték. A Korm. rend. 37/L. §
(1)bekezdésének a 37/C. §
(2)-
(3)bekezdését negligáló értelmezése az ügyben ekként nem alkalmazandó jogszabályhelynek minősül. A Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 85. §
(3)bekezdés b) pontja szerint a Kúria ezért hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását. III. [30] Az ügyben szereplő harmadik kérdés a tanulói jogviszony folyamatosságának akként való megítélése, hogy annak van-e valamilyen közvetlen összefüggése a támogatásra jogosultsággal? Megállapítható, hogy a megszűnt tanulói jogviszony értékelése általában jogos. A
  1. március 16-án kelt 12/2018-as fenntartói határozattal felperes átvállalta a tanulók térítési díját, azonban ez önmagában valóban nem eredményezheti azt, hogy az állami támogatás elszámolása során ezeket a tanulókat automatikusan figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy jogviszonyuk fennállt-e vagy sem. Az állami támogatás elszámolása során valamennyi, a jogszabályokban előírt feltételnek meg kell, hogy feleljen a fenntartó, így megszűnt tanulói jogviszony esetén nem illetheti meg az állami támogatás. [31] A nemzeti köznevelésről szóló
  2. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)
  3. §
(4)bekezdése szerint megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. [32] Az EMMI rendelet 143. §
(7)bekezdése alapján az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti azonban az igazolatlan Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 8 mulasztásokat, és ennek alapján állapítja meg, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Ugyanezen jogszabályhely
(8)bekezdése alapján az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. A
(9)bekezdés mondja ki, hogy megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. [33] A Kúria szerint az előbbi
(9)bekezdést nem lehet a
(7)bekezdéstől elszakítottan értelmezni. Ha ugyanis a
(9)bekezdést a bírói ítélet [43] szöveges bekezdésében foglalt indokolásnak megfelelően jogszabály erejénél fogva előálló (ipso iure) következményként értelmezzük, akkor a
(7)bekezdés tartalma kiüresedhet. Az ítélet szerint a féléves összesítés során csak megállapításra kerül a jogviszony megszűnésének jogi ténye. Ez azonban logikátlan lenne, finanszírozási szempontból különösen is, hiszen a megengedettnél többet mulasztó tanulónak is van költsége, egyebek között éppen a szóban forgó támogatás tekintetében releváns, oktatói létszám legalább félév elején való lekötése folytán. Az az értelmezés ezért feltétlenül észszerűbb, hogy az összesítés alapján megállapított jogviszonymegszűnés szempontja a húsz tanóránál több igazolatlan mulasztás a félév során. [34] Mindazonáltal, ha a tanulói jogviszonyt esetlegesen nem megfelelően bizonylatolták, akkor erre kellett volna hivatkoznia az alperesnek eljárásában, és – ha így volt – ezt kell szankcionálás alapjaként hivatkozni, nem pedig a támogatási jogalapot magát kétségbe vonni, ami alapesetben az előbbiekben kifejtettek szerint bázisidőponthoz kötött. IV. [35] Az ügyben további vitatott kérdés, hogy jogszerű volt-e a
  1. január 1–
  2. december
  3. időszakra szóló ellenőrzés kiterjesztése
  4. januárjára. Tekintve, hogy a térítési díjfizetési szabályzatok szerint részletekben történő fizetés esetén a térítési díj utólag, a tárgyhónapot követő hónap
  5. napjáig fizetendő, ezért a vizsgált időszak utolsó hónapjára, azaz a
  6. év december hónapjára eső térítési díjat
  7. január
  8. napjáig volt lehetőségük a tanulóknak megfizetni. A tanulók által a térítési díj félévenkénti fizetés esetén egy összegben október
  9. és március
  10. napjáig, vagy részletekben történő fizetés esetén utólag, minden hónap
  11. napjáig fizetendő. Az időszakkal való összefüggés alapján a Kúria szerint ez a kiterjesztés nem vitatható. Már csak azért sem, mert ez nem jelenti magának az időszaknak a differenciálatlan kiterjesztését. Az ellenőrzési időszakkal való szoros összefüggés okán viszont értelemszerűen kell lennie lehetőségnek a vizsgált körülmények teljes körének áttekintésére és értékelésére. [36] Összességében a Kúria a fentiek alapján a felülvizsgálati kérelmet érdemben megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság ítéletét ezért a Kp.
  12. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, továbbá a Kp.115. §
(2)bekezdése nyomán alkalmazandó 92. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [37] A megismételt eljárás során a Korm. rend. 37/C. §
(2)-
(3)bekezdése alkalmazandó az átlagbér-alapú támogatás bázisának meghatározása érdekében. A tanulói jogviszonyoknak Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 9 ehhez az EMMI rendelet
  1. §-ának megfelelően, továbbá általában is jogszerűen kell fennállniuk. Amennyiben a támogatás felhasználásának jogszerűsége tisztázásához az szükséges, e jogviszonyokkal kapcsolatban az Ákr.
  2. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási eljárás keretében az esetleges bizonyítékok értékelését kell kiegészítőlegesen elvégezni. Ha jogszerűtlenség ekként nem állapítható meg, akkor a támogatásra való jogosultság nem vitatható. A döntés elvi tartalma [38] Nevelési-oktatási intézmény esetében az átlagbér alapú támogatásra a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszámot, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszámot kell figyelembe venni. [39] A tanulói létszám egységéül szolgáló tanulói jogviszony figyelembevételének alapja az, hogy az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján állapítja meg, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. A megszűnés szempontja a szorgalmi időszakban húsz tanóránál több igazolatlan mulasztás elérése. Záró rész [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján, a felek erre irányuló kérelme hiányában, továbbá mert maga sem látta szükségét tárgyalás tartásának, az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el. [41] A felülvizsgálati eljárásban a perköltség a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján került megállapításra. [42] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján személyes illetékmentességben részesül. Erre tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog alapján le nem rótt, az Itv. 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdés alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés
  1. h)pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati, valamint a kereseti illeték az állam terhén marad. [43] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2021. március 9. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria IV.Kfv.35.016/2021/6 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.