A határozat elvi tartalma: A jogerős határozat több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén valamely felülvizsgálatot kizáró ok meglétét, illetve hiányát - adott esetben az értékhatárkorlát alóli kivétel fennálltát - a Kúria rendelkezésenként külön-külön hivatalból vizsgálja. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.377/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Bihari Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű A I. rendű alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kulcsár Ádám ügyvéd A II. rendű alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: felmondás jogszerűtlenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 57.Pf.638.923/2019/
- számú ítélete Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 2 Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 21.G.20.987/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az I. rendű alperes viszontkereset tekintetében előterjesztett felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja, a jogerős ítéletet a joghatályos felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az I. rendű alperes 101.200 (százegyezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási részilleték visszatérítését kérheti az adhatóságtól. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek és az I. rendű alperes
- október 6-án CHF alapú kölcsönszerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés), valamint annak biztosítására jelzálogszerződést kötöttek. A felek
- december 20-án módosították a kölcsönszerződést akként, hogy az eredeti, életbiztosítással kombinált szerződést annuitásos hitellé alakították át oly módon, hogy az alperes a szerződést technikailag lejárttá tette, és technikai értelemben új, EUR alapú kölcsönt folyósított a felperesek részére. Rögzítették, hogy a szerződésmódosításra tekintettel a kölcsönszerződés szerződésszáma megváltozik (a továbbiakban: szerződésmódosítás). A felek szerződéses akaratukat közjegyzői okiratba foglaltan is megerősítettek. [2] A felperesek – az I. rendű alperessel kötött több szerződést érintő – szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresete alapján a Szegedi Ítélőtábla a Pf.II.20.449/2013/
- számú részítéletében a Szegedi Törvényszék ítéletének azon rendelkezését, amelyben a kölcsönszerződés és az ahhoz kapcsolódó jelzálogszerződés érvénytelenségét megállapította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXI. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- § /1) bekezdés e) pontja alapján helybenhagyta, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Törvényszéket – többek között a szerződésmódosítás érvénytelensége tárgyában – újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az I. rendű alperes a másodfokú részítéletet
- január
- napján vette át. A megismételt eljárás során a per szünetelés folytán megszűnt. Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 3 [3] Az I. rendű alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.) alapján az elszámolást elkészítette, amely felülvizsgáltnak minősül. [4] Az I. rendű alperes
- október 11-én közjegyzői okiratba foglaltan a kölcsönszerződést felmondta, majd a kölcsönszerződésből eredő követeléseket
- december 13-án a II. rendű alperesre engedményezte. A II. rendű alperest mint jelzálogjogosultat az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, egyidejűleg az I. rendű alperes jelzálogjogát törölték. [5] A felmondást követően a felperesekkel szemben végrehajtási eljárás indult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperesek módosított keresetükben – többek között – annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű alperes felmondása a kölcsönszerződés és jelzálogszerződés vonatkozásában érvénytelen. Keresetüket egyebek mellett azzal indokolták, hogy a bíróság jogerősen megállapította, a kölcsönszerződés és jelzálogszerződés érvénytelenségét, ennek folytán az érvénytelen szerződés felmondása szintén érvénytelen. Kérték továbbá a II. rendű alperes javára bejegyzett jelzálogjog törlését is. [7] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását elsődlegesen a megállapítási keresetindítás jogszabályi feltételeinek hiányára hivatkozással kérte. Előadta, felperesek az állított érvénytelenségi okra a velük szemben indított vagy indítandó marasztalási perben vagy egyéb követelés érvényesítésére irányuló eljárásban kifogásként hivatkozhatnak. A kölcsönszerződés alapján indult végrehajtási eljárásban a felperesek kifogásként hivatkozhattak volna a szerződés érvénytelenségére, vagy a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (továbbiakban: rPp.) 366-
- § szerinti végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthattak volna. Érdemben is vitatta a felmondás jogszerűtlenségét. Állította, hogy arra a szerződés és az rPtk. előírásainak megfelelően, a hátralékos tartozás pontos feltüntetésével került sor. [8] Hivatkozott arra is, hogy a kölcsönszerződésben foglaltak alapján a törlesztőrészletek összege kiszámítható volt. A Szegedi Ítélőtábla az érvénytelenség jogkövetkezményeit nem vonta le, a felek közötti elszámolást nem rendezte. Erre tekintettel viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság az érvénytelennek nyilvánított kölcsönszerződést és jelzálogszerződést az rPtk.
- §
(2)bekezdése alapján az érvénytelenség okát kiküszöbölve akként nyilvánítsa érvényessé, hogy a kölcsönszerződés szerinti havi törlesztőrészletek összege 328,36 CHF. Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 4 [9] A felperesek az I. rendű alperes viszontkeresetének elutasítását elsődlegesen elévülésre hivatkozással kérték, emellett azt érdemben is alaptalannak tartották. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a kölcsönszerződés felmondása érvénytelen. Kötelezte a II. rendű alperest annak tűrésére, hogy felperesek ingatlanát terhelő jelzálogjogot töröljék. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét, továbbá az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította. [11] Az elsőfokú bíróság a keresetet nagyobb részt alaposnak, az I. rendű alperes viszontkeresetét pedig alaptalannak ítélte. A felperesek keresetét érdemben vizsgálva utalt arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla részítéletében jogerősen megállapította a kölcsönszerződés, valamint az ehhez kapcsolódó jelzálogszerződés érvénytelenségét, amely utólag vitássá nem tehető. Egy érvénytelen szerződést nem lehet felmondani érvényesen, ezért a felmondás érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet alaposnak találta. [12] el. A viszonkeresetet a felperesek megalapozott elévülési kifogására tekintettel utasította [13] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a kölcsönszerződés felmondása nem érvénytelen, hanem jogszerűtlen. [14] A másodfokú bíróság elsődlegesen a megállapítási kereset előterjesztésének rPp. 123. §-a szerinti feltételeit vizsgálva egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a keresetet érdemben kellett elbírálni. A perindítást az érvénytelen szerződés felmondásával elindítható jogellenes végrehajtási eljárásokkal szembeni jogvédelem szükségessége indokolta, és a felperesek marasztalást nem követelhettek. Rögzítette, a felperesek a keresetlevelet 2017. december 29-én, még az I. és II. rendű alperesek közötti engedményezésről szóló értesítés kézhezvételét megelőzően, valamint a semmis kölcsönszerződésből eredő követelés érvényesítése céljából kezdeményezett végrehajtási eljárás megindítását megelőzően terjesztették elő. A kereset benyújtásának időpontjában ezért a végrehajtási eljárásban előterjesztett kifogás vagy a végrehajtás megszüntetése iránti per kezdeményezésének lehetősége nem állt fenn, továbbá az állított jogalapon végrehajtás megszüntetése iránti per indítására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 528. §
(2)bekezdése alapján nincs lehetőségük. Utal továbbá a BH
- számú eseti döntésre, amely szerint a felmondás jogkövetkezményei az időközben megindult végrehajtási eljárás keretében, illetve a végrehajtás megszüntetése iránti perben nem küszöbölhetőek ki. [15] A viszontkereset tekintetében egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival is. Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 5 [16] A másodfokú bíróság rámutatott, bár az I. rendű alperes fellebbezésében a kereset teljes elutasítását kérte, a fellebbezésben nem adta indokát annak, hogy a II. rendű alperes javára bejegyzett jelzálogjog törlésének tűrésére a II. rendű alperest kötelező ítéleti rendelkezés reá nézve miért sérelmes. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetet teljes egészében elutasító és a viszonkeresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéltre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet a kereset vonatkozásában sérti az rPp.
- §-át, valamint a rPtk.
- § (l) bekezdés, illetve
- § (l) bekezdés d) és e) pontjait, a viszontkereset vonatkozásában az rPtk.
- §
(2)bekezdésében, a 324. §
(1)-
(3)bekezdéseiben, a 326. §
(1)-
(2)bekezdéseiben, a DH1 tv. 1. §
(6)bekezdésében és a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. [18] Az I. rendű alperes korábbi álláspontját fenntartva előadta, hogy a felperesek a végrehajtási eljárásban a jelen perben kért ítéleti deklarációra — a perbeli felmondás jogellenességére – kifogásként hivatkozhatnak. A felperesek rPp. 366-
- §-a szerinti végrehajtás megszűntetése iránti perben a perbeli felmondás érvénytelenségére szintén hivatkozhatnak. Jogi tény tehát, hogy a felperesek megállapítási keresettel érintett joga egyéb módon is megóvható. Mindezek alapján a jelen perben a rPp. szerinti konjunktív feltételek nem állnak fenn, amely a kereset érdemi elutasítását kellett volna, hogy eredményezze. [19] Az I. rendű alperes a tényállás körében előadta, a kölcsönszerződés alapján a felpereseknek fizetési nehézsége támadt, amelyre figyelemmel
- december 10-én a peres felek a közöttük létrejött kölcsönszerződést módosították, amely alapján az I. rendű alperes a felperesek kölcsönszerződésből eredő tartozását lejárttá tette és új hitelt folyósított a részükre. Mindezek következtében jogi álláspontja szerint a kölcsönszerződés teljesítéssel megszűnt, a felperesek tartozása az I. rendű alperes felé a továbbiakban az új számon nyilvántartott szerződésmódosítás alapján állt fenn. Ezen, az I. rendű alperes által felmondott szerződés érvénytelenségét a Szegedi Ítélőtábla részítéletében nem állapította meg, így a szerződés érvénytelenségére alapított felmondás jogszerűtlensége nem állapítható meg azon az alapon, hogy a felmondással érintett szerződés nem érvényes. [20] Tekintettel arra, hogy a felperesek szerződéses kötelezettségeiket a kölcsönszerződés módosításában foglaltaknak megfelelően vállalták teljesíteni (közjegyzői okiratban foglaltan is), így I. rendű alperes felmondása a felperesek kötelezettségszegésére alapítottan nem minősülhet jogszerűtlennek. [21] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében részletesen kifejtette az álláspontját az elévüléssel kapcsolatban, valamint a viszontkeresete érdemi megalapozottsága tekintetében is. Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 6 [22] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben – többek között – illetékhiányra hivatkozással az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását, ennek hiányában a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát vizsgálta, és megállapította, hogy az I. rendű alperes a Kúria
- sorszámú végzésében írt felhívásra a felülvizsgálati eljárási illetéket kiegészítette, ezért ez okból nem volt helye a felülvizsgálati kérelem teljes, hivatalból történő elutasításának. [24] A jogerős ítélet ugyanakkor egyaránt helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének keresetnek helyt adó, valamint a viszontkeresetet elutasító rendelkezését. Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet mindkét rendelkezését támadta. A Kúria ezért az rPp
- §
(2)bekezdése és a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontja alapján vizsgálta, hogy fennállnak-e a jogerős ítélet több rendelkezése ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának jogszabályi feltételei valamennyi rendelkezés vonatkozásában. [25] Az rPp.
- §
(2)bekezdése szerint – jelen ügyben nem releváns kivételektől eltekintve – nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. A PK vélemény
- pontja értelmében a jogerős határozat több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén valamely felülvizsgálatot kizáró ok meglétét, illetve hiányát – adott esetben az értékhatárkorlát alóli kivétel fennálltát – a Kúria rendelkezésenként különkülön hivatalból vizsgálja. [26] A Kúria megállapította, hogy a viszontkereset elutasítását helybenhagyó jogerős ítéleti rendelkezés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el. Az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló viszonkereset tekintetében a felülvizsgálati pertárgyérték megállapítása során azt az összeget kell irányadónak tekinteni, amit az alkalmazni kért jogkövetkezmény, az érvényessé nyilvánítás folytán a felperes az alperes állítása szerint megfizetni tartozik. Ez az alperes által meghatározott havi törlesztőrészlet alapulvételével, figyelemmel az rPp.
- §
(2)bekezdés a) pontjára és az alkalmazandó középárfolyamra 1.124.686 Ft, de a pertárgyérték a
- december 20-ai szerződésmódosításig számolt törlesztőrészletek összege alapján sem éri el a hárommillió forintos értékhatárt. A Kúria ezért a viszontkereset tekintetében előterjesztett felülvizsgálati kérelmet az rPp.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította. [27] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése szerint a joghatályos felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 7 [28] A Kúriának elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adott ügyben fennálltak-e a megállapítási kereset előterjesztésének rPp.
- §-ában írt feltételei. E körben az I. rendű alperes két érvelést is előterjesztett. [29] Egyrészt állította, hogy nem valósult meg az rPp. szerint szükséges azon egyik, konjunktív feltétel, amely szerint a kért megállapítás a felperesek jogainak megóvása érdekében szükséges, figyelemmel arra, hogy az ellenük folyó végrehajtási eljárásban a felmondás jogellenességére hivatkozhattak volna. A Kúria rámutat, a felülvizsgálati kérelemben az I. rendű alperes által nem vitatott, nem cáfolt jogerős ítéleti megállapítás szerint jelen kereset benyújtásakor még végrehajtási eljárás nem volt folyamatban a per tárgyát képező kölcsönszerződéssel összefüggésben, így a felperesek jogosultak voltak megállapítási kereset előterjesztésére a jogerős ítéletben kifejtettek szerint. Abban is egyetért a Kúria a jogerős ítéletben írtakkal, hogy
- január 1-jétől kezdődően a keresetben megjelölt okból végrehajtás megszüntetése iránti pert nem is indíthatnak a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a követelés érvényes létre nem jöttére hivatkozással. Helytállóan utalt továbbá a másodfokú bíróság a Gfv. VII.30.356/
- számú határozatra (BH
- 347.), amelyben a Kúria jelen ügyre is irányadó módon akként foglalt állást, hogy a felmondás jogkövetkezményei az időközben megindult végrehajtási eljárás keretében, illetve a végrehajtás megszüntetése iránti perben nem küszöbölhetők ki. Helye van ezért a felmondás érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset érdemi elbírálásának. [30] Az I. rendű alperes e körben arra is hivatkozott, hogy a
- október 6-án kötött kölcsönszerződés teljesítéssel megszűnt annak módosítására tekintettel. A kölcsönszerződés módosítását első ellenkérelméhez (8/A/
- sorszám alatt) ugyan csatolta, a felmondás érvénytelenségének (jogellenességének) megállapítására irányuló kereset kapcsán érdemi védekezésében azonban nem hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében előadott azon tényre, hogy a felperesek tartozása nem a kölcsönszerződés, hanem az új szerződésnek minősülő szerződésmódosítás alapján áll fenn, amelynek érvénytelenségét a jogerős részítélet nem mondta ki, és ezért téves a felperesi érvelés, miszerint a felmondás jogellenességét önmagában megalapozza az, hogy a felmondás érvénytelen szerződésre vonatkozott. Fellebbezésében szintén nem ezen az alapon támadta a felperesi álláspontot elfogadó elsőfokú ítéletet, érdemi álláspontját a 2008-ban megkötött kölcsönszerződéssel kapcsolatban fejtette ki. [31] A felülvizsgálati eljárás mint rendkívüli jogorvoslati eljárás tárgya a jogerős ítélet, rendeltetése pedig annak megállapítása, hogy a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt okokból a jogerős határozat jogszabálysértő-e [rPp.
- §
(2)bekezdés]. Ebből következik, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Pfv.V.21.116/2018/8., BH
- 172.), ezért először a felülvizsgálati kérelemben előadott ténybeli előadást és jogi érvelést a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [32] A Kúria mindezekre tekintettel a joghatályos felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül hozott jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria VI.Gfv.30.377/2020/9/1 8 Záró rész [33] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének részbeni hivatalbóli elutasítására tekintettel a viszontkereset vonatkozásában általa lerótt 112.400 Ft-ból az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 58. §
(1)bekezdés f) pontja, valamint az 50. §
(1)bekezdése alapján a mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket meghaladó összeget az adóhatóságtól visszaigényelheti. Az ezt meghaladó részében érdemben eredménytelen felülvizsgálati kérelem folytán köteles a felperesek jogi képviseleti díjból álló eljárási költségének megfizetésére az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint, amelyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban álló mérsékelt összegben, áfával növelten határozta meg. [34] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő