Mfv.10271/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperesnek a próbavásárlás alkalmával és az azt követő számítógépes ügyviteli rendszer manipulációjával kapcsolatos magatartása olyan súlyos kötelezettségszegés volt, amely önmagában alkalmas volt arra, hogy az alperes azonnali hatállyal megszüntesse a munkaviszonyát. Mfv.II.10.271/2012/4.szám A Kúria a dr. Galbavy Magdolna Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Galbavy Magdolna ügyvéd (cím1) által képviselt felperes (cím2) felperesnek – a dr. Varga Norbert ügyvéd (cím3) által képviselt alperes (cím4) alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 3.M.942/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.304/2011/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.304/2011/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- Ft (Húszezer forint) és 5.400,- Ft (Ötezer-négyszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Indokolás A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
4. augusztus 1-jétől állt az alperes alkalmazásában,
5. január 1-jétől telepvezető munkakört töltött be. A munkaköri leírása szerint a feladatát képezte a tranzakciós és logisztikai folyamatokon túl az áruforgalmat elősegítő tevékenységek végzése, s az értékesítés utáni szolgáltatás nyújtása is. Felhatalmazást kapott a munkáltatótól arra, hogy egyes kiemelt ügyfelek esetében meghatározott határokon belül árkedvezményt biztosítson.
6. június 9-én az alperes főkönyvelőjét írásban értesítette egy kiskereskedelmi vevő, hogy a felperes által vezetett telephelyen a kiskereskedelmi vevőknek – így neki is – számla nélküli értékesítés történik. A munkáltató
7. június 16-án írásbeli figyelmeztetésben részesítette a Kúria II.Mfv.10.271/2012/4-I 2 felperest arra figyelemmel, hogy az általa vezetett telephelyen a napi bevétel a kasszából kivételre került, de nem került banki úton feladásra.
8. június 22-én a munkáltató megbízott egy külső személyt azzal, hogy próbavásárlást végezzen a pécsi telephelyen. A próbavásárló megvásárolta a kiválasztott termékeket, a fizetéskor számlát nem kért, így a 44.410,- Ft-os kiskereskedelmi ár helyett 43.910,- Ft-ért kapta meg az árut, amelyet a részére átadott és kinyomtatott blokk bizonyított. A termékeket ezt követően egy lezárt helyre helyezték az alperes központjában. Az alperes ügyviteli rendszerében az egyik termék egy pécsi lakosú vevő nevére került kiszámlázásra, míg a másik termék egy másik vevő gyűjtőszámlájára került. A munkáltató a felperes meghallgatását követően
9. július 6-án kelt intézkedésével rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Intézkedésében az általa feltárt szabálytalanságokra, a
10. június 9-én kelt panaszlevélre, a
11. június 22-én végzett próbavásárlásra és következményeire, továbbá arra hivatkozott, hogy a felperes saját kódjával
12. június 26-án a próbavásárló által megvásárolt lengéscsillapítót a cég1nak számlázta ki, mely vevő 45 %-os kedvezménnyel rendelkezett. A rendkívüli felmondás hivatkozott arra is, hogy a felperes tudtával és aktív részvételével a telephelyen számla nélküli értékesítés folyt a kiskereskedelmi árból történő kedvezmény érvényesítésével, mely az érvényben lévő értékesítési és számviteli folyamatokkal és szabályzatokkal éles ellentétben állt, továbbá arra, hogy a számla nélküli, illetve kiskereskedelmi áraknál nagyobb kedvezménnyel történő értékesítés a cégnek anyagi kárt okozott és alkalmas volt arra, hogy lerombolja az alperes jó hírnevét, illetve a vevőiben az üzletpolitikájáról kialakított pozitív megítélést. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg jogviszonyát. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.942/2009/
13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a szakértői vélemény, illetve az okirati bizonyítékok alátámasztották a rendkívüli felmondásban foglalt indokokat, és kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a felperes elkövette a terhére rótt cselekményeket. A felperes fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.304/2011/
14. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperesnek, mint az alperes telephelyvezetőjének munkaköréből fakadó lényeges kötelezettsége volt az alperes értékesítésére vonatkozó előírások, szabályok betartása és az értékesítési folyamatnak a számítógépes rendszerben való pontos, valóságnak megfelelő rögzítése. A felperes beosztottja a számlaadási kötelezettségének a próbavásárlás során kétséget kizáróan nem tett eleget, amikor a megvásárolt cikkeket úgy értékesítette, hogy arról számlát nem állított ki, csupán nyugtát adott a vevőnek. A felperes volt az, aki az úgynevezett ... számítógépes ügyviteli rendszerben a .... fékbetétet V9905 vevőkód alatt kiszámlázta, míg a ..... lengéscsillapítót még
15. június 24-én előbb a cég2 cég gyűjtőszámláján, majd egy módosítást követően erről törölve a cég1 gyűjtőszámláján szerepeltette. A szakértői vélemény megállapította, hogy az alperesnél ezen tranzakciókat a felperes felhasználói nevével valósították meg. A számlaadás elmulasztása tette lehetővé a későbbiekben az ügyviteli rendszer manipulálását a már ténylegesen eladott termék más cég, illetve cégek Kúria II.Mfv.10.271/2012/4-I 3 gyűjtőszámláján való feltüntetésével és ez alapján fiktív számla kiállításával. A szakértő ezt a cselekményt egyértelműen szándékosnak értékelte. Mivel az igazságügyi szakértő véleményét a másodfokú bíróság aggálytalannak találta, megállapítása szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy nem volt jogellenes a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése. E kötelezettségszegés olyan súlyú volt, ami megalapozottan vonhatta maga után az azonnali hatályú felmondást. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Kúria adjon helyt kereseti kérelmének. Felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy igényét mely jogszabálysértésre alapítja. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok kizárólag a szakértői vélemény alapján állapították meg a tényállást, nem vették figyelembe az általa meghallgatni kért tanúk vallomását és a számítógépes rendszerről kinyomtatott tanúsítványt. Kifogásolta, hogy az alperesnél nem volt olyan írásbeli szabályzat, amely az árkedvezmény biztosításáról rendelkezett volna, s nem találta bizonyítottnak azt, hogy ő buzdította a beosztott dolgozókat arra, hogy számla helyett csak pénztárblokkot adjanak. A szakértő csak a próbavásárlás esetét vizsgálta, melyből állítása szerint általánosítani nem lehetett. Vitatta, hogy számlahamisítást követett el, számla nélkül értékesített, illetve hogy rendszeresen vett részt ilyen cselekményben. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy a felülvizsgálati kérelem semmilyen konkrét jogszabályhelyet nem jelölt meg, melyet az eljárt bíróságok megsértettek, megszegve a Pp.
16. §