B.194/2022/36 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés]; – kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 278. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 2 A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által őrizetben és letartóztatásban töltött időt,

1. július hó
2. napjától a mai napig,
3. május hó
4. napjáig beszámítja. A Budakörnyéki Bíróság 16.Bk.258/2011/
5. számú - a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bkf.654/2011/
6. számú határozata folytán -
7. július
8. napján jogerős összbüntetési ítéletével kiszabott 2 (kettő) év 4 (négy) hónap börtönbüntetésből történő feltételes szabadságra bocsátást megszünteti. Az eljárás során lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.100/
9. számon nyilvántartott bűnjelek közül az
10. szám alatti kést elkobozza. A Bj.100/
11. szám alatt nyilvántartott további bűnjelek lefoglalását megszünteti és az
12. szám alatti egyéb4 mobiltelefont és SIM kártyát Terhelt1 vádlottnak kiadni rendeli. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság T-113/
13. szám alatt nyilvántartott
14. tételszám alatti kamerafelvételek, a T-144/
15. szám alatt nyilvántartott 1-
16. tételszám alatti hangfelvételek, valamint a T-165/
17. szám alatt nyilvántartott
18. tételszám alatti hangfelvétel lefoglalását megszünteti és az iratok részeként történő kezelését rendeli el. Az eljárás során felmerült 1.395.733.(egymillió-háromszázkilencvenötezerhétszázharminchárom) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Indokolás I. A vád: [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.337/2021/119.BTÖ. szám alatt emelt vádat Terhelt1 ellen, két rendbeli a Btk.
19. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, melyet mint erőszakos többszörös visszaeső követett el, valamint egy rendbeli a Btk. 278. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő büntetőügyben elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntette miatt. II. Tényállás: [2] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bíróság az alábbi tényállást állapította meg. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 3 Terhelt1 vádlott személyi körülményei: [3] Terhelt1 nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Iskolai végzettsége: érettségi, letartóztatását megelőzően segédmunkás munkakörben dolgozott, bejelentett munkahellyel nem rendelkezik. Vagyontalan. Büntetve volt: 1.) Terhelt1t a Budakörnyéki Bíróság 12.Fk.1493/2003/

1. számú
2. március
3. napján jogerős ítéletével társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette, tástettesként elkövetett testi sértés vétsége miatt 1 év fogházbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. 2.) A Budakörnyéki Bíróság 16.Fk.1331/2004/
4. számú határozatával (jogerős döntés száma: Pest Megyei Bíróság 2.Fkf.627/2006/5.) csoportosan elkövetett rablás bűntette, kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 1 év 10 hónap fogházbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. 3.) A Ráckevei Városi Bíróság 10.B.152/2007/
5. számú határozatával (jogerős határozat száma: Pest Megyei Bíróság 2.Bf.684/2009/6.) garázdaság vétsége, súlyos testi sértés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte az 1.) sorszám alatti Budakörnyéki Bíróság 12.Fk.1493/2003/
6. számú határozatával kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. 4.) A Kalocsai Városi Bíróság 3.B.31/2009/
7. számú határozatával (jogerős határozat száma: Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Bf.208/2010/
8. szám) nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, dolog elleni erőszakkal, kisebb értékre elkövetett lopás bűntette, dolog elleni erőszakkal, szabálysértési értékre elkövetett lopás vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 2 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. Elrendelte a 2.) sorszám alatti Budakörnyéki Bíróság 16.Fk.1331/2004/
9. számú ítéletével kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. 5.) A Kalocsai Városi Bíróság 3.Bk.36/2011/
10. számú összbüntetési határozatával (jogerős határozat száma: Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.Bkf.383/2011/
11. szám) összbüntetésbe foglalta a 3.) és 4.) sorszám alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztéseket és összbüntetésül 2 év 3 hónap börtönbüntetést. Ezen büntetését
12. április
13. napján töltötte ki a vádlott. 6.) A Budakörnyéki Bíróság 16.Bk.258/2011/
14. számú határozatával (jogerős határozat száma: Pest Megyei Bíróság 2.Bkf.654/2011/
15. szám) összbüntetésbe foglalta az 1.) és 2.) sorszám alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztéseket és a szabadságvesztés mértékét 2 év 4 hónapban állapította meg. E büntetésből a vádlottat feltételes szabadságra bocsátotta a bíróság, melynek eredményes letelte esetén
16. aug
17. napján kell kitöltöttnek tekinteni. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 4 7.) A Ráckevei Városi Bíróság 10.B.234/2008/
18. számú jogerős határozatával Terhelt1 vádlottat 1 rendbeli zsarolás bűntette, 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétsége, 2 rendbeli kábítószerrel visszaélés vétsége miatt – mint visszaesőt – 3 év börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 8.) A Ráckevei Városi Bíróság 1.B.98/2009/
19. számú határozatával (Budapest Környéki Törvényszék 3.Bf.290/2021/8.) rablás bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. 9.) A Ráckevei Városi Bíróság 1.Bk.193/2012/
20. számú határozatával (jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 14.Bkf.702/2012/
21. szám) a 7.) és 8.) sorszám alatti ítéleteket összbüntetésbe foglalta és a vádlottal szemben 6 év 9 hónap fegyházbüntetést állapított meg. A szabadságvesztés büntetést a vádlott
22. március hó
23. napján töltötte ki. [4] Terhelt1 vádlott disszociális jellegű személyiség jegyekkel rendelkezik, melyek antiszociális értékrenddel és a társadalmi elvárások figyelembevételének hiányával jellemezhetőek. A disszociális személyiségzavar a cselekmények vonatkozásában sem korlátozó, sem kizáró mértéket nem jelent. Nem szenvedett és nem szenved olyan kóros elmeállapotban, mely kizárja, vagy korlátozná, hogy cselekménye társadalomra való veszélyes következményeit felismerje és a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A történeti tényállás: [5] Terhelt1 vádlott és sértett1 sértett
24. április-májusa környékén a sértett barátnőjén keresztül ismerkedtek meg egymással. sértett1 ez időszakban két kiskorú gyermekét egyedül nevelte. A vádlott és a sértett kezdetben telefonon tartották egymással a kapcsolatot, majd személyesen is találkoztak és partneri kapcsolatot alakítottak ki egymással. [6] sértett1 sértett a vádlott elől, korábbi rossz tapasztalataira tekintettel, családi hátterét, lakcímét elhallgatta. Találkozásaik körülbelül havonta voltak és a találkozások mindig semleges területen történtek. A sértett a vádlottról kezdetben pozitív véleménnyel volt, amely átalakult, amikor azt tapasztalta, hogy a vádlott túl féltékeny és verbális agresszív megnyilvánulásai voltak. Emiatt a sértett úgy döntött, hogy nem kívánja folytatni a kapcsolatot a vádlottal, telefonján is letiltotta őt. Ezért amikor ezt követően a vádlott beszélni akart a sértettel azt a rokonai telefonján keresztül tette meg. A sértett akarata ellenére a vádlott többször kereste zaklatásszerűen a sértettet, emiatt telefonon gyakoriak voltak köztük a viták, veszekedések. I. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 5 [7]
25. június
26. napján, miután a vádlott ismeretlen módon megtudta, hogy hol lakik a sértett, tartózkodási helyéről tömegközlekedési eszközzel helység2 indult. E tényről telefonon tájékoztatta a munkahelyén tartózkodó sértettet, valamint arról, hogy útja során helység3 keveredett, ezért menjen érte a sértett autóval. Minthogy erre a sértett elsőre nem volt hajlandó, a vádlott megfenyegette őt, hogy akkor elgyalogol a sértetthez, de annak jó vége nem lesz. Ezen fenyegetés hatására a sértett kisebb gyermekével (egyéb érdekelt1) együtt autóval elment a vádlottért. A vádlott beülve a sértett autójába nehezményezte, hogy a sértett miért vitte magával a gyermekét. Indulatos állapotban azt mondta a sértettnek, hogy ha nem lenne itt a gyermeke, már „lecsapta” volna. Végül a vádlott, a sértett és gyermeke haza tértek a cím17 számú ingatlanba. A sértett megengedte a vádlottnak, hogy nála aludjon, de mivel a vita tovább folytatódott közöttük az este folyamán, arra kérte, hogy másnap utazzon haza. A hazautazását biztosítandó 10.000.- forintot adott át a vádlottnak. A kisebbik gyermekének pedig másnapi bevásárlásra adott pénzt és kérte a nagyapjánál tanú3nél tartózkodjon a nap folyamán. [8]
27. június 30-án sértett1 a kora reggeli órákban munkahelyére ment, ahol napközben arról kapott a vádlott telefonhívásából tájékoztatást, hogy nem utazott haza, egyéb érdekelt2 nevű gyermeke nem ment a nagyapjához, együtt vannak és ha a sértett nem megy haza, akkor egyéb érdekelt2t magával viszi, a sértettet pedig azzal fenyegette, hogy megöli. Többször zaklatólag, fenyegetve hívta a vádlottat, akinek az volt az eredeti terve, hogy megvárja, amíg a vádlott elhagyja a lakását, hazautazik. Ezt a tervet azonban megváltoztatta, figyelemmel arra, hogy a vádlott kiskorú gyermeket egyéb érdekelt2t magánál tartotta és arra a hazugságra vette rá, hogy mondja a sértettnek, hogy már el is utaztak helység4, helység5 vannak. A sértett attól félve, hogy a vádlott elviszi a gyermekét, körülbelül 19 óra tájban haza ment. Röviddel a sértett hazaérkezését követően a vádlott is megjelent a kiskorú gyermekkel. Ekkor a vádlott igen ingerült, agresszív állapotban volt, szemei kidülledtek és folyamatosan féltékenység miatt veszekedett a sértettel. A veszekedés közben a vádlott a sértett füle hallatára felhívott egy személyt, akit barátnőjének, szerelmének szólított és azt az ígéretet tette neki, hogy még aznap este elutazik hozzá. Miután a sértett számára kiderült, hogy a vádlottnak nem komoly a vele való kapcsolat alakításra vonatkozó szándéka, hiszen másik barátnője van, a vita a vádlott és a sértett között tovább fokozódott. A sértettben a vádlott magatartása félelmet okozott, ami fokozódott azzal, hogy a saját lakásában a tulajdonában lévő különböző kések nem a helyükön voltak, hanem feltűnő módon a lakótérben különböző helyeken elhelyezve. A vita közben a vádlott a sértett nyakáról és kezéről a láncot, karkötőt letépte, majd féltékenységét kiterjesztve elkezdte keresni azokat a ruhákat, amelyről azt feltételezte, hogy a sértett korábbi kapcsolata tanú2 vásárolt a sértettnek. [9] sértett1 látta, hogy kiskorú gyermeke egyéb érdekelt2 nagyon fél és tartott a vádlott további magatartásától, ezért a gyermeket kiküldte, hogy játsszon az utcán testvérével sértett2nal és barátaival. A vádlott és sértett között ezt követően tovább folytatódott a féltékenységen alapuló vita a házban, a sértett ismételten kérte a vádlottat, hogy menjen el. A vita közben a vádlott arcon ütötte a sértettet, majd a sikoltozó sértettet az ágyra lökve újabb ütést mért rá. Az ágyon fekvő sértett a fájdalomtól jajgatott, sírt, kiabált. Ezért az erős testi felépítésű vádlott ráfeküdt és fojtani kezdte a sértettet, aki megpróbált a fojtás ellen védekezni, kapálódzott. Miután a sértett egy pillanatra felszabadult a nyomás alól, a vádlott ismét visszalökte őt az ágyra, ekkor egyik kezével az ágyon közelben lévő ruhadarabot a Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 6 sértett szájába nyomta, orrát befogta és másik kezével a torkát megragadva erősen fojtotta. A fojtás következtében sértett1 egy idő után elájult. A vádlott ezt követően hagyott fel fojtással. Az időközben lakásba visszatérő sértett2 észlelte az édesanyja alélt állapotát, de félelmében semmit nem tett. A sértett másnap reggel ismeretlen módon jutott el apja házához, ahová tanú5 segítségével bejutott és lefeküdt. Időközben odaérkezett tanú6 és hazatért a sértett apja tanú3 is, aki a sértett állapota miatt hívta a mentőket, akik a balassagyarmati kórházba szállították sértett3 9 óra 51 perckor. [10] A kórházban felvett orvosi látlelet szerint sértett1 sértett nyakának jobb alsó harmadában 3x2 centiméter nagyságú területen több apróbb, míg két nagyobb területen a bőr szederjes elszíneződésében a bal állszöglet alatti területen a bőr szabálytalan alakú elmosódott barnás szederjes elszíneződésében megnyilvánuló vérbeszűrődést, a hát bal oldalának lapocka alatti területein ovális alakú 2,5x1,5 centiméteres bőr elszíneződésben megnyilvánuló ajkán vérző sérülést szenvedett el, alsó állcsontjának mindkét oldalán enyhe duzzanat jelentkezett. Ezen sérülések egyenként és összességükben is nyolc napon belül gyógyuló sérülések. [11] Az orvosszakértői vélemény alapján a nyak megragadásának következménye a légutak, nyaki erek, idegek összenyomatása, a nyaki verőér képletek leszorítása miatt fennállt az agyi oxigénhiány kialakulásának, így a halál beálltának lehetősége. A fojtás a sértett egyéni tűrőképességének és a szerencsés véletlennek köszönhetően nem vezetett megfordíthatatlan légzés- és keringésleálláshoz. II. [12]
28. július 1-én 12 óra körüli időben sértett1 két gyermeke sértett2 és kk. egyéb érdekelt2 egyéb érdekelt3 helység6 lakásukról a település középpontjában található egyéb5 üzletbe indultak. Terhelt1 vádlott a két gyermeket követte és folyamatosan fenyegetve azt kiabálta feléjük, hogy az anyjukat meg kell ölni és amennyiben a két gyermek ellenáll őket is megöli. Félelmükben a gyermekek addig csak szótlanul tűrték a vádlott mondatait, amíg nem értek a cím18 szám alatti egyéb5 üzlethez. Ezen a helyen sértett2 felszólította a vádlottat, hogy hagyja abba a fenyegetést, és nem hagyja, hogy az édesanyját bántalmazza a vádlott. Ekkor Terhelt1 vádlott szemből megragadta sértett2 nyakát és azt erősen szorította, miközben a gyermek testét az üzlet falához nyomta. A fojtás következtében sértett2 nem kapott levegőt, és eközben a vádlott másik kezével elővett egy kést és azt a sértett nyakához szorította. Mindeközben azzal fenyegette sértett2t, hogy ha még egyszer beleszól az ő és édesanyja kapcsolatába, akkor megöli. Mindezt a cselekménysort a közelben lévő és ott tartózkodó személyek észlelték, illetve kk. egyéb érdekelt2 odaszaladt tanú1hoz segítséget kérve. Ekkor tanú1 tanú látva, hogy milyen helyzetben van sértett2 határozottan felszólította a vádlottat, hogy hagyja abba a cselekményét, aki e felszólítás hatására elengedte sértett2 sértett nyakát, aki így kiszabadulva testvérével bemenekült a egyéb6 étterembe. Ott a személyzet az ajtót Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 7 belülről bezárta, mert Terhelt1 vádlott a gyermekek szabadon engedését ordítva követelve, késsel hadonászott, az ajtót rángatta, megöléssel fenyegette őket. Minthogy az étterembe nem tudott bejutni a vádlott eldobta a kést és visszament sértett1 házába. Az étterem dolgozói értesítették a rendőrséget. [13] sértett2 sértett a bántalmazás következtében a nyak bal oldalán a tarkó tájék határán a hajas fejbőr mellett, attól balra körülbelül 1 centiméter átmérőjű elszíneződésben hámkarcolást, a nyak bal oldalán az ádámcsutka feletti síkban az állszöglet vonalában körülbelül 2 centiméter átmérőjű a nyak jobb oldalán a pajzsporc magasságában körülbelül 1,5 centiméter átmérőjű kerek alakú barnás szederjes bőr elszíneződéses vérbeszűrődést, zúzódást szenvedett el. Ezen sérülések gyógytartama egyenként és összességükben is nyolc napon belül gyógyuló. [14] Az orvosszakértői vélemény szerint a nyak megragadásának következménye a légutak, nyaki erek, idegek összenyomatása, a nyaki verőér képletek leszorítása miatt fennállt az agyi oxigénhiány kialakulásának, így a halál beálltának lehetősége. [15] A
29. október 1 napján kelt igazságügyi toxikológiai vélemény szerint a vádlott szervezetében a
30. július
31. napján a levett vizeletminta alapján alprazolám és alfahidroxi-alprazolám anyag volt kimutatható, mely anyagokat a Frontin és Xanax nevű orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek tartalmaznak. III. [16] A fenti cselekmények alapján Terhelt1 vádlottal szemben büntetőeljárás indult és a Balassagyarmati Járásbíróság elrendelte a vádlott letartóztatását, melyet a benyújtó1ben hajtottak végre. A büntetés-végrehajtási intézetben lehetősége volt vádlottnak az ott rendszeresített telefonkészülékek használatára, azaz az engedélyezett telefonszámok hívására és beszélgetés lefolytatására.
32. november 1-én 10 óra 16 perckor és 13 óra 11 perckor a vádlott egyéb érdekelt4 engedélyezett kapcsolattartóját felhívta. Mindkét esetben hívásátirányítás módszerével a hívás átirányításra került sértett1 saját mobiltelefonjára. Ennek eredményeként Terhelt1 vádlott annak ellenére tudott sértett4 közvetlen telefonkapcsolatba kerülni, hogy ez a kapcsolattartás nem volt engedélyezve. A beszélgetés során több alkalommal megfenyegette a sértettet és arra utasította, hogy mind ő, mind a fia sértett2 vonják vissza a feljelentésüket, illetve az őt terhelő tanúvallomásukat. Terhelt1 vádlott a telefonbeszélgetések során közölte azt is, hogy milyen számon és milyen módon kell elérni a Balassagyarmati Járási Ügyészséget, illetve, hogy milyen szövegkörnyezetben kell visszavonni a vallomást. Minthogy sértett5 a korábbi bántalmazás miatt félt a vádlottól, s azt tapasztalta, hogy a vádlott még a börtönből is eléri őt, a fenyegetés hatására írt egy kézzel írott levelet, valamint e-mailben is visszavonta a korábban tett vallomásait, kérte az eljárás megszüntetését arra hivatkozással, hogy kibékültek. A sértett a későbbiek során a Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 8 nyomozóhatóság előtt feltárta, hogy visszavonó nyilatkozata milyen körülmények között született. III. A bizonyítékok értékelése: [17] A bíróság a fenti tényállást a vádlott vallomása, tanúk vallomása, orvosi látleletek, szakértői vélemények, erkölcsi bizonyítvány, telefonbeszélgetés rögzített hanganyaga alapján állapította meg. [18] Terhelt1 vádlott a tényállásban foglaltakat részben ismerte el. A megismerkedésükre, kapcsolatuk kezdetére vonatkozóan a sértettel azonos módon adta elő történteket. Vallomásának lényege, hogy bár valóban vitatkoztak helység6 a sértett lakásában, s ennek hevében bántalmazta sértett3, de megölni nem akarta. A megölését tanú2 tervezte. Ő a bántalmazása eredményeként megsérült sértett1 szájából, belülről akarta a vért letörölni a rongydarabbal, nem pedig a fulladás érdekében nyomta a szájába. Szerette a sértetteket, igyekezett értük mindent megtenni. sértett2t, nem támadta meg, nem fojtotta, nem tett a nyakához kést. Ellenkezőleg az támadta őt meg, és nála volt a kés is, azt vette el tőle, ezért magatartása nem volt fenyegető. A szerveztében megtalált gyógyszert nem önként szedte be, azt a sértett1 juttatta a szervezetébe. A vallomás visszavonásra kényszerítéssel kapcsolatban sem érezte magát bűnösnek a vádlott, mert állítása szerint nem kezdeményezte, pláne nem kényszeritette sértett3 arra, hogy vonja vissza korábbi vallomásait. A vádlott azt állította, hogy a sértett sértett1 visszaélt az ő érzéseivel, valódi szándéka az volt, hogy a neki az államtól járó kártalanítást megszerezze. [19] sértett1 sértett tanú
33. július 2-i meghallgatásán a történtekről annyit mondott, hogy szerinte korábbi kapcsolata, tanú2 elmondta Terhelt1 vádlottnak, hogy még mindig tartják egymással a kapcsolatot, ily módon féltékennyé tette Terhelt1t és felbujtotta, hogy ölje meg őt. Ezt korábban személyesen is hallotta és Terhelt1 vádlott is megerősítette. A féltékennyé tett Terhelt1 vádlott a veszekedés megkezdését követően ütlegelni kezdte őt, az erős ütések leginkább a fejét érték, de ütötte a hátát is, a tanú emlékezete szerint ököllel. Ezt követően négy alkalommal két kézzel a nyakát erősen megszorította, fojtogatni kezdte és közben azt mondta, „Most megdöglesz! Én nem tanú7 vagyok, hogy csak beszéljek róla”. Amikor segítségért próbált kiabálni Terhelt1 vádlott egy rongyot nyomott a szájába és úgy fojtotta. A tanú érzése szerint legalább egy óráig tartott a bántalmazása, melynek végén elájult, majd a kórházban tért csak magához. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 9 A tanú azt vallotta, hogy Xanaxot, nyugtatót azért szedett be, mert még a bántalmazását megelőzően a Terhelt1 vádlott azt közölte vele, azzal fenyegette meg, hogy kisebbik fiát egyéb7 elviszi magával, illetve nagyobbik fiát sértett6 is leszúrja, ha nem megy haza. [20]
34. augusztus
35. napján sértett1 sértett korábbi vallomásának fenntartása mellett ismételten azt vallotta, hogy nagyon félt hazamenni, mert június 29-én már megfenyegette Terhelt1 vádlott, hogy megöli őt. Azt az estét azonban sikerült átvészelnie, „csak” veszekedés volt közöttük. Kérte a vádlottat, hogy másnap hagyja el a házát, utazzon haza, még pénzt is adott neki. Másnap reggel ő elment dolgozni, azonban kisebb gyermekét felhasználva a vádlott haza csalta őt, mert telefonon továbbra is azzal fenyegette sértett7, hogyha nem megy haza, mindkét gyermekét bántani fogja. Körülbelül 19 óra tájban érkezett haza a sértett, majd megérkezett a vádlott a kisebbik gyermekkel. Terhelt1 vádlott rögtön kötekedően, támadóan lépett fel, korábbi kapcsolatait kérte számon a sértetten, videókat mutatott neki, amelyen régi kapcsolatával látható a sértett, majd ezt követően a sértett nyakából a nyakláncát és kezéről a karkötőjét letépte. Ekkor a sértett két gyermekét kiküldte a házból az utcára, hogy védje őket a vádlottól. Terhelt1 vádlott ekkor az ágy sarkára rántotta a sértettet, majd leült vele szembe egy székre és továbbra is eltorzult arccal kérte számon a sértetten, hogy kivel milyen kapcsolata volt korábban és azt hangoztatta, hogy emiatt nem érdemel mást csak halált, ezért megbünteti őt. Először az arcán ütötte meg a sértettet, mindkét oldalról, amitől a sértett hátra dőlt az ágyon, majd jobb oldalára fordult. Ekkor a vádlott nagy erővel a veséjére ütött, emiatt sikított, ordított, ezért a vádlott a hátára fordította, ráfeküdt, megfogta a nyakát az egyik kezével és fojtogatni kezdte. Ekkor ő rugdalózott, kapálózott, ezért a vádlott betömte a száját egy ronggyal, az orrát is befogta, a másik kezével pedig tovább fojtogatta, melynek következtében elájult. sértett1 elmondta, hogy betegsége miatt rendszeresen napi 2-3 szem Frontint vagy Xanaxot szed, de mindezek mellett dolgozni jár. [21] Ismételt kihallgatásakor a tanú fenntartotta, hogy korábban telefonban is fenyegette őt a vádlott azzal, hogy megöli, kiviszi az erdőbe. Azt is kifejtette, hogy milyen módon, mégpedig, hogy lassan öli meg, hogy érezze a fájdalmat és szenvedést. A sértett úgy nyilatkozott, hogy miután a vádlott ráfeküdt, hiába rúgott és kapálózott, nem igazán tudott védekezni, mert a vádlott sokkal erősebb volt, mint ő. Egyik kezével a szájába nyomta a rongyot, másik kezével pedig a torkánál fojtotta. A vádlottnak nagy, erős a keze és miközben a bal kezével nyomta a szájába a rongyot, az orrát is lefedte, a jobb kezével pedig fojtotta őt. A tanú részletesen elmondta ismételten a fojtás módját, mely szerint először a száját és orrát fogta be a vádlott, amiatt nem kapott levegőt és rúgni, kapálózni kezdett. Mivel valamilyen hangot adott ki, elengedte a száját egy pillanatra, közben a másik a másik kezével szorította a nyakát és a pamut anyagért nyúlt. A szája a sértettnek ekkor nyitva volt, mert levegő után kapkodott, így tudta benyomni a szájába ezt a miniszoknya rongydarabot. A vádlott végig rajta feküdt a cselekmény alatt. A sértett-tanú elmondta, hogy a lakásban több helyen kést, illetve bicskát látott, amelyek nem a megszokott helyükön voltak. [22]
36. november 8-i meghallgatásán a sértett a vallomásának visszavonására történő kényszerítéssel kapcsolatban a következőket monda: A vádlott átirányított telefonbeszélgetés Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 10 útján tudott vele beszélni és egyebek mellett azt mondta, hogy őt a bosszú élteti, ha nem vonja vissza a vallomását. A tanú félelmében ezt a vallomás visszavonást elküldte a járási ügyészségnek.
37. január
38. napján a tanú pontosította vallomását, mely szerint azon a napon a szokásos 3 db Xanaxot vette be, 0,25 mg-ot reggel, délben egy felet, meg még hazafelé egyet. Arra nem tudott nyilatkozni, hogy a vádlott szedett-e be gyógyszert, de azt látta, hogy amikor a vádbeli napon hazaért, agresszív volt a vádlott, szemei ki voltak dülledve és habzott a szája. A tanú ismét részletesen elmondta a vádbeli napon történteket, amelyet a korábbiakhoz képest azzal egészített ki, hogy kérte a vádlottat utazzon haza és ennek érdekében adott részére 10.000.- forintot, a fiának pedig hagyott pénzt bevásárolni, ő pedig a vádlott kérlelése ellenére dolgozni ment. [23] A
39. számú jegyzőkönyv tartalma szerint sértett1 a nyomozás során tett vallomásait fenntartotta. A korábbi vallomásaival azonos módon adta elő a történteket, melynek lényege, hogy a nagyfokú fenyegetéseket követően, amelyet a vádlott nyomatékosított azzal, hogy a lakásban mindenütt késeket helyezett el, az első arcon ütést követően a vádlott a sértettre feküdt és úgy fojtotta. Amikor a sértett menekülni próbált, ismét visszalökte az ágyra őt a vádlott, ráfeküdt ismét és ekkor már két kézzel erősen fojtotta. Betömte a száját ronggyal, majd ezt követően a sértett elájult és csak a kórházban tért magához. Azt vallotta a sértett, hogy eseményeket megelőzően ő a Xanax nevű gyógyszeréből nem vett be többet, mint a szokásos napi adagja, ellenben azt tapasztalta kórházból hazajőve, hogy a Xanaxos doboz teljesen üres volt. A sértett megerősítette nyomozás során tett vallomásait a tekintetben is, hogy a vádlott a nála történt megjelenését követően egyre agresszívabbá vált, amikor a ténybeli napon hazaért a munkából, úgy fogalmazott a sértett, hogy kidülledt szemekkel találta a vádlottat és még „így embert még nem látott”. Nagyon agresszívnak érezte a vádlott magatartását. A kényszerítéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a vádlott börtönből való telefonálása meglepte őt, mert ő nem volt kapcsolattartóként bejegyezve. A többszöri telefonhívás során a vádlott fenyegetve kérte, hogy a fiával együtt vonják vissza a vallomásukat. [24] sértett2 sértett
40. július
41. napján történt meghallgatásakor azt mondta, hogy Terhelt1 vádlott cím19 utcáján érte utol őket, ahol öccsével haladt. Azt ordította nekik, hogy édesanyjuk „köcsög kurva, megbízhatatlan, fel kéne vágni az arcát, meg kéne őt ölni, fel kéne őt darabolni, összevágni az arcát, majd összeragasztani pillanatragasztóval”. E szavakat folyamatosan ordította. Továbbá „lehívja a nagybácsikáját, össze fog minket darabolni, minket meg fog ölni”. Azzal is megfenyegette őket, ha bárkinek szólnak, hogy ő az édesanyjukat feldarabolja, akkor az egész családot bántalmazni fogja. Amikor a egyéb5 üzlet falához értek, bal kezével ragadta meg sértett2 nyakát, valamint a jobb zsebéből elővette a kést és a nyaka hátsó feléhez rányomta azzal, hogyha be mer szólni az ő és az édesanyja dolgába, őt is megöli. A sértett úgy nyilatkozott, hogy „erősen fojtott, nagyon nehezen tudtam venni a levegőt, meg is szédültem, megtántorodtam”. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 11
42. július 2-án azt nyilatkozta, hogy „a fojtogatás miatt véraláfutás lett a nyakam mindkét oldalán a gégém körül, valamint a nyakam hátsó részénél bal oldalt az ütőér közelébe, ahová a kést tette, hámsérülésem keletkezett”. Azt nyilatkozta, hogy „nagyon féltem tegnap, halálfélelmem volt”.
43. január 19-én tett vallomásában a cím19 utcáján történtekkel kapcsolatban, azt vallotta, hogy „Laci hosszan követett minket és amikor a kést elővette azt mondta, hogy „ezzel kéne az anyád picsáját szétvágni, a száját szétvágni, feldugni a seggébe a kést”. Ismételten elmondta, hogy a vádlott azt hangoztatta, hogyha valaki beszól abba, hogy mit csinál sértett4, akkor azt is megöli. sértett2 elmondta, hogy azért nem mert visszaszólni ekkor még, mert látta, hogy elvetemült és komolyan gondolja, amit mond. Akkor szállt csak szembe a vádlottal, amikor már több ember volt körülötte. Határozottan állította a tanú, hogy Terhelt1 vádlott azt mondta, hogy az édesanyját és testvérét is megöli, szétszurkálja őket. [25] sértett2 tanú Terhelt1 vádlott vallomásának elébe tárása után azt nyilatkozta, hogy ennek hatására elmondja a valóságot az előző napon történtekről, mert ez idáig azt azért nem tette meg, mert az édesanyja félt, mert megfenyegették őt, hogy vonja vissza a vallomását. Ő pedig féltette az édesanyját, ezért nem tett mindenre kiterjedő vallomást.
44. június 30-án miután Terhelt1 vádlott bántalmazta az édesanyját ő bement a szobába és azt látta, hogy anyja magatehetetlenül, eszméletlenül fekszik az ágyán, folyik a nyála, csak nyögni tudott. A tanú úgy érezte, hogy az édesanyja akár meghalhat, mert nagyon rossz állapotban látta. A tanú azt is elmondta, hogy látott üres 0,25 mg-os Frontin gyógyszeres levelet az édesanyja körül, de ez nem volt számára különösebben érdekes, mert édesanyja rendszeresen szedett ilyen gyógyszert. Az ő tapasztalata alapján úgy érezte, hogy a vádlottban is volt kábítószer (ezt alátámasztotta a későbbi szakértői vélemény). [26] sértett2 a tárgyaláson szűkszavúan adta elő az eseményeket, látható volt a sértett magatartásán, hogy még az események hatása alatt állt, de a nyomozás során tett vallomásait magáénak ismerte el, azt fenntartotta. [27] Gyk. egyéb érdekelt2 egyéb érdekelt3 a nyomozás során elmondta, hogy hallotta, amikor Terhelt1 vádlott és tanú2 beszélgetnek, amikoris Terhelt1 azt mondta, hogy verjék szét az édesanyja fejét. A gyermek azt is látta, hogy több kést rejtett el a ruházatában a vádlott, melyek közül az egyiket tette testvére, sértett8 a nyakához. Ez alkalommal azt mondta, hogy „megölöm anyádat és téged is”. A kiskorú gyermek a vádbeli napon azt is látta, hogy édesanyját a vádlott megütötte, majd ezt követően az édesanyja kiküldte őt. Azt látta, hogy az ütést követően az édesanyja nagyon sír. A vádlott kényszerítette őt arra, hogy telefonba azt hazudja az édesanyjának, hogy elmentek helység
45. Amikor édesanyja sértett1 elment dolgozni, megkérte őt, hogy menjen el a nagyapjához és vásároljon be, valamint Terhelt1 vádlottnak pénzt adott, hogy utazzon haza. A kiskorú azt vallotta, hogy a rendőrök, miután a házuknak a padlásán elbújva megtalálták az események után a vádlottat, azt kiabálta, hogy ha kiszabadul, megöli őt, testvérét sértett6 és az édesanyját is. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 12 [28] tanú2 tanút
46. szeptember 23-án hallgatták ki a nyomozás során, ahol nyilatkozott sértett9ról, illetve annak vele, illetve vádlottal való kapcsolatáról. A tanú azt vallotta, hogy többször beszélt Terhelt1val. Az első alkalommal, amikor arra kérte őt, hogy szüntesse meg a kapcsolatot sértett10, mert már az ő „asszonya”. Később ismét felhívta, ekkor arra kérte sértett3, hogy beszéljen tanú2ral, azonban tanú2 csak azt hallotta, hogy sértett11 nyög és jajgat. Erre azt mondta Terhelt1, hogy „szétvertem, szétgyomroztam báttya, velem nem szórakozhat. Leültem 10 év 4 hónapot, most szabadultam nem rég, velem nem szórakozhat. Én ki fogom őt csinálni, ki fogom őt végezni, de már szétgyomroztam, szétvertem a fejét, az én érzéseimmel nem lehet szórakozni, én nem kutya vagyok, nem köcsög” és többször azt mondta ki fogja végezni sértett12 szétszurkálja. Ez alatt a tanú mindvégig azt hallotta, hogy nyög, jajgat sértett
47. A tanú úgy emlékezett, hogy sértett1 kórházba szállítását megelőző napon 21-22 óra körüli időpontban volt ez a telefonhívás. Körülbelül 3-4 alkalommal hívta őt a vádlott és minden alkalommal azt kiabálta, hogy szétveri, szétszurkálja, megöli a nőt. A tanú kérdésre úgy nyilatkozott, hogy Terhelt1 vádlott agresszív, kábítószeres embernek tudja és szerinte komolyan gondolta, amit mondott. A tanú ismételt kérdésre is úgy nyilatkozott, hogy a telefonban hallotta sértett1 jajgatását, nyögését és a vádlott úgy nyilatkozott, hogy megöli sértett12 mert nem játszhat az érzéseivel. [29] tanú2 tanút a tárgyaláson érdemben meghallgatni nem volt lehetséges, mert olyan koordinálatlan, agresszív magatartást tanúsított, hogy ki kellett vezetni a tárgyalóteremből. Mivel nem volt biztosított, hogy más alkalommal a tanú érdemi módon tud nyilatkozni, a bíróság a nyomozati vallomását értékelte a bizonyítékok között. [30] tanú1 tanú
48. július 2-án a következőket vallotta.
49. július 1-jén 11 és 12 óra között érkezett meg a egyéb6 Étteremhez, amikor arra lett figyelmes, hogy a egyéb5 üzlet sarkánál „egy ismeretlen cigány ember egy gyereknek a nyakát nyomja az ablakhoz és ordítja neki, hogy elvágom a nyakadat, kinyírlak téged, meg az anyádat is, úgyis ki fog jönni az anyád és kinyírom veled együtt”. A tanú látta, hogy még egy kisebb gyermek is a két személy mellett áll és sír. Azt is látta, hogy elővett a vádlott- számára akkor még ismeretlen személyegy zsebkést és azt kiabálja, hogy kinyírja őt az egész családdal. Látta, hogy a kést a nyakához tette hátulról és közben elölről kézzel fogta a gyermek nyakát. Eközben szaladt hozzá oda a kisebbik gyerek és segítséget kért. Ekkor a tanú odament a vádlotthoz és felszólította, hogy fejezze be, amit csinál. A vádlott ekkor engedte el a nagyobbik gyerek nyakát, aki ekkor el tudott szaladni és bemenekült testvérével együtt a egyéb6 vendéglőbe. A tanú vallomása szerint „ez az ember, a vádlott nem félt semmitől”, annak ellenére, hogy az étterem tele volt, azt kiabálta a nagyobbik gyereknek, hogy „gyere ki, megöllek téged, meg az öcsédet, meg az anyádat is”. A tanú szó szerint ezt mondta: „Higgye el nekem, ez tiszta gyilkossági szándékkal lépett fel a gyerek felé, ha én nem szólok oda, vagy megfojtsa vagy leszúrja. Bolond volt ez az ember. Sok mindent láttam már, de ilyet nem, hogy mindvégig azt kiabálja „megdöglötök, kinyírlak benneteket, szétszurkállak benneteket, ez tényleg félelmetes volt”. A tanú úgy nyilatkozott, hogy a vádlott egy gyilkos agresszív magatartást tanúsított, minden szava az volt, hogy megöli ezeket a gyerekeket, meg az anyjukat és úgy érezte, hogyha ő nincs ott, akkor ezek a gyerekek nem élnek, mert megszúrta volna őket a vádlott. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 13 Amikor már a szorításból kimenekült a nagyobbik gyermek, azt követően is hadonászott, a késsel fenyegetőzött, azt kiabálta, hogy „úgyis hazajöttök és megöllek benneteket, megdöglötök”. Mindenki, aki a környéken volt elmenekült onnan, annyira féltek tőle. A tanú tisztán látta a kést, mert azt előtte nyitotta ki és utána, a cselekményt követően előtte zárta be. [31] A tárgyaláson a tanú mozgáskorlátozottsága és korábbi bejelentése ellenére megjelent. A tanú úgy nyilatkozott, hogy igen félelemkeltő, komoly cselekmény volt, ami helység6 a egyéb6 Étterem előtt történt. A vádlott azzal fenyegette a két gyermeket, hogy kinyírja mindkettőjüket és az édesanyjukat is. A vádlottnál zsebkés volt, amelyet később eldobott. A vádlott sértett2t nyakánál fogva a egyéb5 ABC ablaküvegének nyomta, fojtotta a sértettet. Mindeközben pedig azt mondta, hogy elvágja a nyakát. A tanú úgy fogalmazott, hogy a vádlott elől, mint gyilkos elől futott a két gyermek. Olyannyira félelemkeltő volt a helyzet, hogy a környéken zöldséget áruló személyek is megijedtek és elhagyták a helyszínt. [32] tanú4 tanú tárgyaláson tett vallomásában nyomozati vallomását fenntartva Terhelt1ról úgy nyilatkozott, mint aki a börtönbüntetésének letöltését követően életmódot akart váltani és ezt az életmódváltást sértett4 tervezte. Terhelt1tól úgy hallotta, hogy a sértett terhes volt és úgy észlelte, hogy a vádlott nagyon szereti a sértettet, aggódott érte. A tanú is tudott arról, hogy sértett1 panaszkodott a vádlottnak tanú2 (korábbi élettársa) zaklatásairól. Ezen zaklatások miatt a vádlott erősen aggódott, féltette a sértettet, ellenben a tanú úgy nyilatkozott, hogy ő azt érzi a sértetten, hogy a vádlott pénzét akarta megszerezni. A tanú azt vallotta, hogy sértett1 volt az, aki úgy nyilatkozott, hogy a feljelentését, illetve tanúvallomását vissza szeretné vonni, mert a vádlottat szereti és nem haragszik rá, nem a vádlott kezdeményezte ezt. [33] tanú8, aki a egyéb6 Étteremben dolgozott, azt hallotta és látta, hogy két gyermek segítséget kérve szalad be az étterembe, akik azt kiabálták, hogy „meg akar ölni, kés van nála”. Azt is látta, hogy egy fiatal roma személy kiabál, rángatta az ajtót, azt kiabálta a gyerekeknek, hogy „gyertek ki”. [34] Az tanú9
50. november
51. napján történt meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a egyéb6 Étteremben dolgozott és ott dolgozva hallotta, hogy egy gyermekhang ordibál torka szakadtából sírva, remegve segítséget kér, majd két fiú szaladt be az étterembe. Bezárták az ajtót belülről, mert ezt a két gyermeket egy középkorú ismeretlen roma személy „kergette”, aki mindvégig agresszíven ordibált, hogy „megöllek, gyere ki.” Ezt kiabálta és nem egyszer nyomta kívülről az ajtót befelé, be akart jutni. A tanú szerint nagyon félelmetes volt az egész, mindenki megijedt ettől az étteremben, mert a férfi nagyon elhatározott, agresszív volt, csak ordibált támadott, jött volna be, be akarta törni az ajtót. A tanú úgy nyilatkozott, hogy úgy érezte, ha nem sikerül, hogy az ajtót becsukják belülről, akkor tragédia is lett volna, mert a férfit, aki támadóan és agresszíven lépett fel, senki nem tudta volna megállítani, szinte az ajtón keresztül akarta kiszedni a gyermekeket. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 14 [35] tanú3 tanú, sértett1 apja és sértett2 nagyapja úgy nyilatkozott, hogy ő nem látta a bántalmazást csak, amikor hazament, a lánya ott volt nála és feküdt, de vele nem tudott beszélni. Először azt hitte, hogy gyógyszert szedett be. Két másik személy kíséretében találta meg a lányát. Olyan érzése volt, mintha halva látta volna a lányát, később tudta csak meg, hogy Terhelt1 vádlott bántalmazta őt. A tárgyaláson tett vallomásában ezt a vallomását fenntartotta. Miután a mentősök elszállították a lányát, akkor hallotta, hogy a vádlott bántalmazta sértett3 és ezért hívta a rendőrséget. A tanú elmondása szerint nincs jóban a lányával, de amikor megtudta, hogy a vádlott bántalmazta őt, akkor ezt nem hagyta szó nélkül. [36] A tanúvallomás visszavonására kényszerítéssel kapcsolatos telefonhívások rögzített anyagával kapcsolatosan szakértő7 igazságügyi hangtechnikai szakértő
52. december 10.napján kelt szakvéleményében a sértett vallomásának visszavonására felszólító hangfelvételről azt nyilatkozta, hogy a Lacinak szólított személy hangja nagy valószínűséggel Terhelt1 vádlottól származik. A szakvélemény mellékletben tartalmazza a vádlott mondatait, közük az alábbiakat: „Rád fogok mindent verni, ha nem mondod vissza. A fiadnak csak annyi volna, hogy írjon egy ..” Figyeld mondom. Írjad. Tisztelt Ügyészség… Terhelt1 ellen szeretném kérni a büntető eljárás vonását visszavonom…” „Írja a saját kezével és add fel postán ennyi az egész. Tudsz beszélni a nagyobbikkal.” „Ítéletet kapok, Magyarországról menekülj el! Menekülj el! jobban jársz.!” [37] Az igazságügyi pszichológus véleménye szerint kifejezett rejtőzködési törekvés jellemzi a vádlottat, indulati kontrollja önszabályozási képessége rendkívül gyenge, lobbanékony, robbanékony, semmilyen belső gát nem fékezi magatartását. Szabályozó rendszere laza, sem gátló, sem elaborációs elhárítással nem rendelkezik, így indulatai többnyire a kiváltó helyzetben jelennek meg, a szituatív indulatai közvetlenül érvényesülnek. Azonnal megsértődik és támad, kirobbanásait racionalizálni próbálja. Nem hajlamos szóban felnagyítani az indulatait, tényleges agresszív késztetések fellelhetők nála, az erőszakos bűncselekmények profilja is megjelenik. -o- [38] A vádlott védekezését a bíróság nem fogadta el az alábbiak miatt: [39] A sértettek vallomásaikat minden alkalommal (amikor nem tartottak a vádlott fenyegetésétől), azonos módon adták elő. A vallomásaik egymással is összhangban vannak, s Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 15 azt a kívül álló tanúk fentebb ismertetett vallomásai is alátámasztják, így a bíróság hitelesnek fogadta el. [40] A vádlott nem tagadta sértett1 bántalmazását, de az ő és sértett2 fojtását igen. Azonban a sértettek ezirányú vallomását mind a további tanúk, mind az orvosszakértői vélemény alátámasztja. A látleleten felsorolt sérülések a nyak fojtásával előidézett sérülések voltak, mely így cáfolja a vádlott védekezését. Azt a védekezését sem fogadta el a bíróság, hogy sértett1 sértett száját egy rongydarabbal csak kitörölni akarta, mert a későbbi látlelet nem igazolt olyan sérülést a sértett szájában, ami indokolttá tette volna, hogy egy rongydarabbal kelljen a vérzést elállítani, vagy a szájban összegyűlt vért felitatni. Nem cáfolja a sértett vallomását a fojtás vonatkozásában az a vádlotti védekezés, hogy a bántalmazást követően a sértett mellé feküdt, mert ha volt is ilyen helyzet az nem teszi meg nem történté a vádlotti korábbi magatartását. A sértett az ájulását követően már nem észlelte a vádlott tevékenységét, így ezt cáfolni sem tudta. Ugyanakkor a vádlott erre irányuló kérdés nélkül úgy nyilatkozott, hogy magát is meg akarta ölni. Igy ez is cáfolja azt a védekezést, hogy a sértett nem mond igazat a bántalmazás körülményeit illetően, ugyanakkor utal a vádlott szándékára. sértett2 által édesanyjáról nyert közvetlen tapasztalata is cáfolja a vádlott védekezését, mert az az állapota a sértettnek, melyről azt mondta a tanú „nem tudtam megéri-e a reggelt” nem néhány pofon eredményeként alakult ki. Kifejezetten hörgésről szólt a tanú, amely a fojtás eredményére utaló állapot. Ezt a vallomást támasztja alá tanú2 is - egyúttal cáfolja a vádlott védekezését-, mert hallotta a vádlottal folytatott telefonhívás közben a sértett nyöszörgését, s hogy ezzel kapcsolatban azt mondta neki a vádlott, hogy ki fogja végezni a sértettet. sértett2 vallomását az őt ért támadásról, a vádlott tagadásával szemben alátámasztják a kívül álló, de az eseményeket közvetlenül észlelő tanúk vallomásai. Mindannyian a vádlott elszántságát, félelmet keltő magatartását észlelték és nem sértett2 támadó jellegű fellépéséről számoltak be. A vádlott védekezésével szemben tanú1 tanú egyértelműen vallotta, hogy sértett2t a vádlott az épület falának nyomta, egyik kezével fojtotta, másikkal pedig a ruházatából elővett kést szorította a nyakához. A vádlott cselekményét, csak az ő határozott felszólítására hagyta abba, de ezt követően is támadólag „őrjöngve” lépett fel a gyermekekkel szemben. Ez utóbbi tényt tanú10, az I. számú tanú is alátámasztotta. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 16 tanú1 tanú arról vallott, hogy a vádlott mennyire elszántan lépett fel sértett2nal szemben, s mint kívülálló azt érzékelte, hogy a gyermek életére tör. Ez összhangban van azzal, hogy sértett2 sértett azt állította, hogy igen erősen szorította a nyakát a vádlott, nem kapott levegőt. Az étteremben segítséget nyújtó tanúk is erről a tapasztalásról számoltak be. tanú4 tanú, aki a vádlott rokona, a helység6 történtekről nem tett vallomást, minthogy nem volt jelen. A vádlottnak sértett1 irányába, az eseményeket megelőző táplált érzelmeiről vallott, melyek nem kerültek megcáfolásra, hiszen maga a sértett is úgy nyilatkozott, hogy kezdetben jól alakult a kapcsolata a vádlottal. [41] A kényszerítéssel összefüggésben sem fogadható el a vádlott védekezése, mert azt a lefoglalt hangfelvétel anyaga, s a tanúvallomások egyértelműen cáfolták. Eszerint a vádlott fenyegetés mellett kérte, hogy a sértettek vonják vissza a vallomásukat, és azt is megjelölte milyen tartalmú legyen a bejelentés, s hogy azt hová kell küldeni. A hangfelvételen szerepló hangot a szakértő beazonosította. Ez pedig összecseng a sértett sértett1 vallomásával. A telefon tulajdonosai tanú4 és egyéb érdekelt4 a beszélgetés tartalmát nem hallották. [42] A vádlott személyiség vizsgálatával kapcsolatos ténymegállapításokkal kapcsolatban senki részéről nem merült fel kétely, így azt a tényállásban rögzítette a bíróság. A sértettek sérüléseivel kapcsolatosan az igazságügyi orvos szakértő által tett megállapítások elfogadhatóak voltak. Azt tartalmazta a szakvélemény, hogy mindkét sérült vonatkozásában a látleletben leírt sérülések keletkezhettek a nyak megragadása során. Ez pedig cáfolja azt a vádlotti védekezést mely szerint egyik sértettel szemben sem alkalmazott fojtást. Annak megállapítása, hogy a halál bekövetkezése miért maradt el, s mi a cselekmény minősítése, nem szakértői kérdéskör. [43] Összefoglalva tehát a bíróság a vádlott két sértett irányában megtett fojtás cselekményét és a vallomás visszavonására vonatkozó kényszerítést tagadó védekezésével szemben a sértettek vallomását fogadta el a tényállás alapjául. A védelem további bizonyítási indítványait elutasította a bíróság, mert azokból a tényállás megállapításához szükséges további információ nem volt várható, abból eredően, hogy az érintett személyek az eseményeket közvetlenül nem észlelték. IV. Jogi indokolás: Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 17 [44] A vádlott tényállásban rögzített cselekményét
53. és
54. tényállási pont esetében az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérleteként értékelte, míg a bíróság emberölés bűntettének kísérleteként. [45] A Btk.
55. §

(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, bűntettet követ el. [46] A Btk. 164.§

(1)Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

(8)Ha testi sértés életveszélyt vagy halált okoz, súlyosabban büntetendő. [47] A Btk. 10. §

(1)bekezdése szerint kísérlet miatt az büntetendő, aki a szándékos cselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Az eredmény az elkövetőn kívül álló okból marad el. [48] E két cselekmény elhatárolásánál a joggyakorlat az elkövetői szándék alapos megvizsgálását teszi szükségessé, ugyanis mindkét esetben a cselekményeknek külvilágban megnyilvánuló jegyei nagyfokú hasonlatosságot mutathatnak. A rögzített tényállás alapján a vádlott cselekményének minősítéséhez a 3/

1. BJE. határozat I/2 és I/4 pontjában írt részei iránymutatóak. A jogegységi határozat alapján a bíróság a tárgyi és alanyi tényezők körében a vizsgálatot az alábbiak szerint tette meg: [49] Terhelt1 vádlott az I. tényállás szerint a bántalmazást követően az ágyon hanyatt fekvő helyzetbe kerül sértettre ráfeküdt, a nyakát megragadta és szorítani kezdte. A sértett megpróbált menekülni, ekkor a vádlott egyik kezével az orrát befogta, a másik kezével a közelben lévő rongydarabbal a száját betömte, majd ismét mindkét kezével fojtotta a sértettet. [50] A fojtás, a nyak megszorítva tartása, ezzel párhuzamosan a száj és orr elzárása a levegőtől olyan tevékenység, amely köztudomásúlag és az orvosszakértői vélemény szerint is alkalmas arra, hogy ennek következtében a sértett személy megfulladjon, és így a halála bekövetkezzen. Mindenki számára nyilvánvaló alapismeret, hogy a nyak akár egy, akár két kézzel történő, vagy bármilyen más módon alkalmazott szorítása végzetes eredményre vezethet a légcső és a nyaki verőerek elzárásával, rövid idő alatt (másodpercek, percek alatt) öntudatlanságot, halált eredményezhet. Ezzel az ismerettel a vádlott is rendelkezett az átlagember szintjén. Így nem szakmai, hanem hétköznapi tapasztalatok, ismeret alapján volt tisztában azzal, és ebből kifolyólag tudata átfogta a halálos eredmény bekövetkezésének lehetőségét, azaz, hogy tevékenysége eredményeként a sértett megfullad, így a fojtás a halálához vezethet. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 18 A célja elérését sértett1 esetében nem csak puszta kézzel való fojtással próbálta elérni, hanem a sértett szájába rongydarabot is tett és befogta az orrát. Ebből az a következtetés vonható le, hogy mindent megtett a sértett halála érdekében. Cselekménye hosszantartó volt, nem csak pillanatnyi torkon ragadása a sértettnek. A tevékenysége összhangban volt a részéről korábban és a cselekmény során is mondottakkal. sértett2 esetében pedig a kézzel történő fojtáson kívül a torkához szorított kés volt az a biztosíték, plusz eszköz melyet a szándékának eléréséhez alkalmazott. [51] Cselekménye csak azért maradt abba, mert a sértett elájult, míg másik esetben külső személy határozott felszólításának eredményeként. Ez kitartó szándékra és arra utal, hogy a vádlott célja nem csak a sértettek bántalmazása volt, hanem azok halálát kívánta, szándéka legalább eshetőlegesen kiterjedt a halál bekövetkezésének lehetőségére. Semmit nem tett annak érdekében, hogy az ájult személynek segítséget nyújtson, ami ugyancsak ölési szándékát támasztja alá. Az elkövetés külső képe tehát egyértelműen azt mutatja, hogy a vádlott szándéka a sértettek élete és nem csupán a testi épsége ellen irányult. A büntetőjogi értékelés szempontjából a fuldoklás élettani, fizikai folyamatának megindulása, a fulladás egyes stádiumainak orvosszakértői igazolhatósága a cselekmény minősítését nem érinti, az kizárólag a kísérlet közeli vagy távoli volta szempontjából bír jelentőséggel. [52] Mindkét tényállási pontra érvényesen a bíróság a vádlott által tett kijelentések körében azt állapította meg, hogy azok nem csak egy veszekedés, verekedés során, indulati állapotban elhangzó kijelentések, hanem a vádlott komoly szándékára utalnak, mert e kijelentéseknek megfelelően cselekedett is. Először sértett1 sértett esetében tanúsított magatartása támasztotta alá a szavait, majd sértett2 esetében is az elhangzó fenyegetéseket azzal konzekvens tett követte. sértett2 esetében szándékának erősségére utal, hogy a fojtáson kívül eszközt, egy kést is kezében tartott, amely arra szolgált a bíróság álláspontja szerint, hogy adott esetben – a fojtás eredménytelensége esetén – eszközül szolgálhasson a szándéka megvalósításában. Ez esetben kívülálló személy hatására maradt abba a cselekmény és a kezében tartott eszközt, a kést, igyekezett eltüntetni, amely a jogegységi határozat értelmében arra utal, hogy szándéka, tudattartalma kiterjedt arra – legalább eshetőlegesen –, hogy cselekményével, ha eshetőlegesen is, de súlyosabb eredményt, halált is elérhet. [53] Az alanyi tényezők körében értékelendő a vádlott személyisége, a motiváció. A sértett volt társával tanú2ral folytatott „beszélgetések” alapján lehet következtetni a vádlott cselekményét motiváló tényezőre. Terhelt1 vádlott féltékeny volt a sértett korábbi párjára, ezért haragos érzületet táplált sértett1 sértett, illetve egész családja irányába. Az erős testi felépítésű vádlott a gyenge fizikumú sértett13 és fk. fiával szembeni kitartó magatartásából arra lehet következtetni, hogy cselekménye nem az élet veszélyeztetésére, hanem a halálos eredmény létrehozására irányult. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 19 [54] A fojtásos esetekben, amennyiben a halál nem következik be, a sérülés gyakran 8 napon belül gyógyuló, így kizárólag azok alapján nem lehet a vádlott szándékára következtetni. Jelen esetben is mindkét sértett esetében a sérülések 8 napon belül gyógyulóak voltak, de a nyak szorításával megvalósított cselekmény, melynek során a sértettek nem kaptak levegőt (sértett1 el is ájult) alkalmasak annak a következtetésnek a levonására, hogy a vádlott emberölési szándéka legalább az eshetőleges szándék szintjén megvalósult. sértett1 esetében a sértett védekezése, végül pedig ájulása, sértett2 esetében pedig külső, harmadik személy közbelépése eredményezte, hogy a cselekmények kísérleti szakaszban maradtak. A Btk.
2. § szerint a bűncselekmény kísérletét - jelen esetben az emberölés bűntettének kísérletét az valósítja meg, aki azt elkezdi, de nem fejezi be. Ilyen esetben, vagyis kísérlet esetén akkor sem kizárt a bűncselekmény megállapítása, ha a sértett a szerencsés körülményeknek köszönhetően nem szenved ténylegesen súlyos sérülést, de az elkövető szándéka a halálos eredmény előidézésére irányul, cselekvősége pedig adott esetben alkalmas lehetett volna ennek előidézésére. A törvényszék álláspontja szerint Terhelt1nak a fojtás során szándéka legalább eshetőlegesen kiterjedt a halál okozására is, ezért cselekménye nem minősülhet életveszélyt okozó testi sértés kísérletének, figyelemmel a vádlott által tanúsított egyéb magatartásra és elhangzott mondatai miatt sem. Terhelt1 vádlott a sértettek felé tett kijelentései ugyanis összhangban állnak a magatartásával mindkét sértett esetében. Egyik sértett esetében sem lehet a Btk.
3. §

(5)bekezdése szerinti esetére következtetni, vagyis, hogy az eredmény a vádlott önkéntes elállása vagy az eredmény önkéntes elhárítása miatt maradt volna el. sértett1 esetében a sértett ájulása, sértett2 esetében pedig külső személy beavatkozása akadályozta meg azt a folyamatot, amelynek eredménye a vádlott szándéka volt, s ezért a vádlott büntetőjogi felelőssége nem korlátozódik a maradék bűncselekmény miatti felelősség vizsgálatára. [55] Az alanyi tényezők körében a törvényszék a cselekményt kiváltó motívum és az azt megelőző folyamat feltárásával azt állapította meg, hogy a sértetthez fűződő erős féltékenység és az ezt követő fojtás egyértelműen ölési szándékra utal. [56] A rendelkezésre álló adatokalapján nem azt állapította meg a bíróság, hogy a vádlott már ölési szándékkal kereste fel a sértettet lakóhelyén, de sértett14 sértett10 kialakult vita helyzetben a vádlott kezdeti bántalmazásra irányuló szándéka átalakult eshetőleges ölési szándékká, amely az irányadó gyakorlat szerint megalapozza az élet elleni bűncselekmény, emberölés megállapítását. Az emberölés bűntettének (kísérlete) megállapításához nem szükséges a bántalmazást megelőző ölési szándék megléte, annak előzetes elhatározása. A cselekmény végrehajtása során kialakuló rögtönös szándék is megalapozza a minősítést. A pszichológusi vélemény alátámasztja ezt a jellemző magatartását a vádlottnak amikor azt állapította meg, hogy a vádlott indulatai többnyire a kiváltó helyzetben jelennek meg, a szituatív indulatai közvetlenül érvényesülnek. Azonnal megsértődik és támad, kirobbanásait racionalizálni próbálja. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 20 Az tanú2ral lezajlott telefonbeszélgetés, a vádlott eltitkolt kapcsolatát feltáró hívás, a sértett védekezése a vitát olyan méllyé tették, hogy az a vádlottban olyan szándékot alakított ki, olyan tettre sarkalta, amely eredményeként a vádlottban kialakult a legalább eshetőlegesen elkövetett emberölés szándéka, azaz közömbös maradt az eredmény, a halál bekövetkezésének lehetősége iránt. sértett2 sértett esetében pedig az addig csak a verbális „támadás” elől menekülő sértett az egyéb5 áruház közelében visszaszólt a vádlottnak, ami miatt olyan haragra gerjedt a vádlott, hogy kialakult benne az a cselekménye, melynek eredménye iránt legalábbis közömbös volt. Azaz, hogy a fojtás miatt a sértett halála bekövetkezhet, minthogy csak kívülálló személy határozott felszólítására hagyta abba a cselekményt. Terhelt1 vádlott verbális kifejezései és tettei, cselekvősége mindkét sértett esetében szinkronban van egymással, így kifejezésre juttatta a vádlott szándékát. Azt, hogy nem csak testi sértés okozására irányult a szándéka, mutatja az is, hogy sértett1 esetében a kézzel történt bántalmazást követően váltott, és áttért a sértett fojtására és az eredmény tekintetében legalább közömbös maradt, abba belenyugodott. Terhelt1 cselekményei erős érzelmi, indulati alapúak, melyet igazol a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján az a tény, hogy korábban több alkalommal volt személy elleni erőszakos cselekményért is elítélve. Az ölési szándék annak verbális kifejezése nélkül is megállapítható, de jelen esetben a vádlott tetteit verbális kifejezés is kísérte. Ezek a kifejezések természetesen lehetnek üres szófordulatok is, de a vádlott esetében a szakértői vélemény azt tartalmazza, hogy Terhelt1 NEM hajlamos szóban felnagyítani az indulatait, tényleges agresszív késztetések fellelhetők nála és az erőszakos bűncselekmények profilja is megjelenik a vizsgálat alapján. [57] A bírói gyakorlat szerint, ha a tényállás alapján a vádlott egyenes szándéka állapítható meg az életveszély okozására akkor életveszélyt okozó testi sértésként (vagy annak kísérleteként) nem minősülhet a cselekmény, mert az életveszélyre kiterjedő egyenes szándék feltételezi a halál okozásának legalább eshetőleges szándékát is. Az élet elleni bűncselekmény megállapítását eredményezi, ha a vádlott egyenes szándéka a halál bekövetkezésével szembeni közömbösséget is magában foglaló életveszély okozására irányul. (Kúria Bfv.482/2022/7.) Továbbá a töretlen bírói gyakorlat szerint, ha a sértett a nyak vádlott általi huzamosabb ideig történő leszorítása miatt fullad meg, szóba sem jöhet a cselekmény halált okozó testi sértés szerinti minősítése, melyből kifolyólag, ha a cselekmény kísérleti szakban marad (a vádlotton kívülálló okból) nem az életveszélyt okozó testi sértés a minősítés, hanem emberölés kísérlete. -o- Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 21 [58] A fentebb kifejtettek alapján a bíróság Terhelt1 vádlottat az I. és II. tényállásban rögzített cselekménye alapján bűnösnek mondta ki két rendbeli emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 160. §

(1)bekezdés] és a III. tényállás alapján kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 278. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat]. [59] A vádlott az emberölés bűntettének kísérletét, mint erőszakos, többszörös visszaeső követte el az alábbiak alapján: A Ráckevei Városi Bíróság 10.B.234/2008/53. számú határozatával, mely 2012. május 23. napján kelt és 2012. május 25. napján emelkedett jogerőre, bűnösnek mondta ki, mint visszaesőt, 1 rendbeli zsarolás bűntette, 4 rendbeli lopás vétsége és 2 rendbeli kábítószerrel visszaélés vétsége miatt. Ezért 3 év börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. (személyi rész 7. sorszám alatti). [60] E büntetést a Ráckevei Városi Bíróság 1.Bk.193/2012/3. számú határozatával (9. sorszám alatti) – mely a Budapest Környéki Törvényszék 14.Bkf.702/2012/3. számú ítéletével emelkedett jogerőre – összbüntetésbe foglalta a 8. sorszám alatti elítéléssel és mint visszaesővel szemben a kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 év 9 hónap fegyházbüntetésben állapította meg. E szabadságvesztés büntetést Terhelt1 2019. március 5. napján töltötte ki. [61] A Btk. 459. § 31/

1. b)pontja szerint többszörös visszaeső az az elkövető, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. Jelen esetben Terhelt1 vádlottat a Ráckevei Városi Bíróság 1.Bk.193/2012/3. számú összbüntetési ítéletében, mint visszaesőt ítélte 6 év 9 hónap fegyházbüntetésre. Ezt a büntetést a vádlott 2019. március 5. napján töltötte ki. Jelenleg elbírált cselekmények elkövetési ideje 2021. június 29. – július 1., mely azt jelenti, hogy az utolsó büntetés kitöltésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év nem telt el. [62] A Btk. 459. § 31/
2. c)pontja szerint erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. A három szóba jöhető személy elleni erőszakos bűncselekménnyel érintett ítélet: 1) Ráckevei Városi Bíróság 10.B.152/2007/15. számú határozata, ahol többek között súlyos testi sértés bűntette miatt ítélte el a bíróság (3. sorszám alatti). Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 22 2) Ráckevei Városi Bíróság 10.B.234/2008/53. számú határozatában zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek, jelenleg pedig emberölés bűntettének kísérletében. (7. sorszám alatti) 3) jelen ügyben elbírált cselekmény, emberölés bűntettének kísérlete Btk. 160. §. [63] A személy elleni erőszakos visszaeső minőnőség megállapításánál e minősítést megalapozó cselekmények: Btk, 459. § 26/
3. c)pont – emberölés, testi sértés, 26/
4. k)pont – zsarolás. [64] A Btk. 160. §

(1)bekezdése 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. 278. §

(2)bekezdése szerinti bűncselekmény 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [65] A Btk.

1. §- a határozza meg a halmazati büntetésre vonatkozó szabályokat, melynek 4) bekezdése azt írja elő, hogy amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét többek között az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezés alapján kell meghatározni, a halmazati büntetésre vonatkozó szabályok alkalmazását megelőzően kell az egyes cselekmények büntetési tételeit megállapítani. [66] Ennek eredményeként az alábbi az elbírált cselekmények büntetési tétele: [67] A Btk.
2. §

(2)szerint – az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ez az emberölés [Btk.160. §

(1)bekezdés] esetében 30 év. A szabály további része azt mondja, hogy amennyiben az így felemelt büntetési tétel felső határa a 20 évet meghaladja, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni, figyelembe véve azt is, hogy a 90. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján a 82. §

(1)bekezdése szerint a büntetés nem enyhíthető. Ezeket szem előtt tartva a bíróság a vádlottal szemben a Btk. 34. §-a szerinti életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 41.§

(2)alapján fegyház. A Btk. 38. §

(4)bekezdése szerint az erőszakos többszörös visszaeső nem bocsátható feltételes szabadságra. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.194/2022/36-ind 23 A vádlottat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztére ítélte a bíróság. Ezért s a többszörös visszaesői minőségre is figyelemmel méltatlannak találta, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért a Btk. 61. §

(1)bekezdése alapján – figyelemmel a 62. §

(1)bekezdésére – a közügyek gyakorlásától eltiltotta 10 évre. [68] A Btk. 92. §

(1)bekezdés alapján a szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította a törvényszék, s a beszámításra a Btk. 92. §

(2)bekezdése irányadó. [69] A Be.

1. § alapján kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség viselésére. [70] A Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében a T.97/

1. bűnjelszámon kezelt kést elkobozta, a T.97/
2. számon kezelt bűnjel lefoglalását a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján megszüntette és azt a 321. §

(1)bekezdése alapján kiadni rendelte Terhelt1nak. A T.113/

1. számon nyilvántartott
2. tételszám alatti, a T.144/
3. számon nyilvántartásba vett 1-4 tételszám, valamint a T.165/
4. számon nyilvántartásba vett bűnjelek lefoglalását a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján megszüntette és azoknak az iratok közötti kezelését rendelte el. Balassagyarmat, 2023. május 3. Lászlóné dr. Verebélyi Edina s.k. bíró