← Magyarország

Pkf.20125/2024/2 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.125/2024/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljárt kérelmező neve (cím) kérelmezőnek a dr. ... bíró és a dr. ... bírósági titkár által képviselt Fővárosi Törvényszék (cím) kérelmezett ellen vagyoni elégtétel megfizetésére irányuló nemperes eljárásban a Debreceni Törvényszék 8.Pk.21.332/2023/
  2. számú végzése ellen a kérelmező által
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő végzést: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Ez ellen a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A kérelmező mint felperes és az Agrárminisztérium mint alperes között jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában
  4. június
  5. napján indult a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt M.5200/
  6. számon – majd további ügyszámokon – peres eljárás, amely a Fővárosi Ítélőtábla előtt a kérelmező jelenlétében
  7. október 26-án kihirdetett, 1.Mf.31.111/2021/
  8. számon meghozott jogerős ítélettel fejeződött be. A jogerős ítélettel szemben a kérelmezett által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria a
  9. május 11-én kelt Mfv.II.10.045/2022/
  10. számú – a kérelmező által
  11. június 20-án átvett – végzésével hivatalból elutasította. A kérelmező
  12. január 12-én a jogerős ítélet kijavítását és kiegészítését kérte, egyben a kérelem előterjesztésére írt törvényes határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a
  13. szeptember 22-én kelt 1.Mf.31.111/2021/
  14. számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította, és – a kijavítás és kiegészítés iránti kérelmet tartalma szerint csak utóbbinak tekintve – az ítélet kiegészítése iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezt a végzést a Kúria a
  15. február 15-én kelt – a kérelmező által
  16. május 10-én átvett – Mf.VIII.10.159/2022/
  17. számú végzésével helybenhagyta. [2] A kérelmező a
  18. szeptember 13-án előterjesztett kérelmében az eljárás elhúzódása miatt a
  19. június
  20. és
  21. május
  22. közötti időszakra eső 4380 napra kérte a kérelmezettet 1 752 000 forint vagyoni elégtétel a javára megfizetésére kötelezni. [3] A kérelmezett elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte azzal a hivatkozással, hogy a per a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével
  23. október 26-án befejeződött, ezért a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló
  24. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Pevtv.)
  25. §-a értelmében arra a törvény hatálya nem terjed ki. Megjegyezte, hogy amennyiben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzésének kézhezvétele lenne tekinthető a jogerős befejező határozat közlésének – ekként a Pevtv. hatálya kiterjedne a vagyoni elégtétel alapjaként megjelölt peres eljárásra – úgy a Pevtv.
  26. §-a

(6)bekezdésében meghatározott négy hónapos határidő túllépése folytán a kérelem elkésett. [4] Az elsőfokú bíróság az eljárást a Pevtv. 9. §-ának
(4)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint hivatalból megszüntette. A végzés indokolása szerint a kérelmezővel szemben folyamatban volt alapeljárás 2021. október 26-án jogerősen befejeződött. A Pevtv. 5. §-ának
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalból Debreceni Ítélőtábla II.Pkf.20.125/2024/2 2 történő elutasítása azt eredményezi, hogy a felülvizsgálati eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele, ezért nem volt jelentősége a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek. Ugyancsak nem bírt jelentőséggel a kérelmező által előterjesztett kijavítás illetve kiegészítés iránti kérelem sem. Önmagában a kijavítás iránt előterjesztett kérelem akkor sem eredményezhette volna a bírósági eljárás időtartamának meghosszabbodását, ha azt a bíróság érdemben elbírálja, hiszen a határozat jogerejét a kijavítás ténye nem érinti. A kiegészítés esetében felvethető ugyan meghatározott esetekben, el nem bírált kereseti kérelem vonatkozásában a bírósági eljárás meghosszabbodása, azonban az adott ügyben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasították, így az állapítható meg, hogy nem volt olyan kérelem, amelyről a bíróság – bár köteles lett volna – nem rendelkezett. Mindezekből pedig az következik, hogy mivel a
  1. január
  2. napja előtt jogerősen befejezett peres eljárások esetén a Pevtv. szerinti vagyoni elégtétel nem érvényesíthető, az eljárás megszüntetésének volt helye. [5] Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak a megváltoztatását és az eljárás megszüntetésének a mellőzését. [6] Előadta, hogy a Kúria Mf.VIII.10.159/2022/
  3. számú, a kijavítás illetve kiegészítés iránti kérelmet elbíráló végzésének a közléséig a per folyamatban volt, arra a Pevtv. hatálya kiterjedt. Hivatkozott arra is, hogy a perben hozott jogerős részítéletben foglalt – továbbfoglalkoztatására vonatkozó – kötelezettségét a per alperese nem teljesítette, emiatt a per jelenleg is – a Fővárosi Ítélőtábla előtt 2.Kf.700.363/
  4. számon – folyamatban van. [7] A kérelmezett a fellebbezésre nem tett észrevételt. [8] Az ítélőtábla a fellebbezést a következők szerint nem találta megalapozottnak: [9] Helyesen hívta fel az elsőfokú bíróság a Pevtv.
  5. §-ának
(1)bekezdését, amely rendelkezése szerint a törvényt a hatálybalépésekor (
  1. január 1-jén) folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni. [10] A kérelem érdemi elbírálásra alkalmasságának a meghatározása során így alapvető kérdés volt az, hogy a vagyoni elégtétel alapjául szolgáló per
  2. január 1-jén még folyamatban volt-e. [11] Ehhez kapcsolódóan a Pevtv.
  3. §-ának
(1)bekezdése szerint a bírósági eljárás a törvény alkalmazásában az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart. [12] A Pevtv. 2. §-ának
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bírósági eljárás – a törvényi észszerű mérték túllépése esetén a vagyoni elégtétel kompenzációját megalapozó – időtartamának számítása során a törvény alkalmazásában az eljárást befejező jogerős határozat alatt az első- vagy másodfokú eljárást befejező határozatot kell érteni, attól függően, hogy a bírósági eljárás melyik bírósági szinten fejeződött be jogerősen; ha azonban a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, az eljárást befejező jogerős határozat alatt a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletet is érteni kell. Bár ez a meghatározás a perrendi szabályokhoz képest annyiban speciális, hogy a felülvizsgálati ítéletet is a jogerős határozat fogalmi körébe vonja, mint ahogy arra az elsőfokú bíróság helytállóan rámutatott – a fellebbezésben a kérelmező által sem vitatottan –, a Pevtv. 5. §-ának
(2)bekezdése értelmében ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja – a perben alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban:
  2. évi Pp.) fogalomhasználatával: hivatalból elutasítja – úgy a felülvizsgálati eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele; tehát ebben az esetben a felülvizsgálati kérelem előterjesztése folytán a per nem maradt folyamatban. Debreceni Ítélőtábla II.Pkf.20.125/2024/2 3 [13] Az előző jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a vagyoni eljárás alapjaként meghatározott per a Pevtv. alkalmazásában a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.111/2021/
  3. számú jogerős ítéletével, még a törvény hatályba lépése előtt,
  4. október 26-án jogerősen befejeződött. [14] A kérelmező ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a kiegészítés iránti kérelmének a jogerős elbírálásáig a per továbbra is folyamatban maradt. [15] Minden részében osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság értelmezését, amely szerint a kérelmező jogi álláspontja sem a perrendi, sem az ügyviteli, sem a Pevtv. speciális szabályaiból nem vezethető le. [16] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/
  5. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.)
  6. §-ának
(1)bekezdése szerint befejezett az ügy – többek között –, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott. Ettől eltérően a Pevtv. a folyamatban lévő eljárás ellenpárjaként a jogerősen befejezett eljárást használja, és ahhoz kapcsolja a 2. §-ának
(3)és
(4)bekezdése értelmében az eljárás időtartamának végét, a 11. §-ának
(1)bekezdése értelmében a vagyoni elégtétel iránti igény alapját, a 21. §-ának
(2)bekezdése értelmében a törvény alkalmazhatóságát. Az eljárást befejező jogerős határozat alatt az első- vagy másodfokú befejező határozatot érti attól függően, hogy melyik eljárási szakaszban vált az jogerőssé. A jogerős befejezésen túli, az eljárást a Pevtv. alkalmazása tekintetében folyamatában tartó kivételt csak egyes érdemben tárgyalt rendkívüli perorvoslatok esetén ismer, ekként a felülvizsgálatot [2. §
(4)bekezdés], a perújítást [4. §
(1)bekezdés] vagy a jogegységi panaszt [5. §
(3)bekezdés]. Nem tartalmaz azonban ilyen rendelkezést az eljárást befejező határozat kiegészítése (kijavítása, kiigazítása) vonatkozásában. [17] Annyiban osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érvelését, hogy amennyiben a jogerős ítélet kiegészítésére kerülne sor, úgy egyedi vizsgálat vezethetne arra az értelmezésre, hogy az eljárás a kiegészítő határozat közléséig a Pevtv. alkalmazása szerint folyamatban maradt. A kiegészítés az 1952. évi Pp. 225. §-ának
(1)bekezdése alapján annak a sérelemnek az orvoslása, hogy a bíróság nem rendelkezett olyan kérdésekről, amelyekről a törvény értelmében kötelező lett volna. Nyilvánvalóan a tisztességes eljárás követelményébe ütközik és a jogkereső fél érdekeit sérti, hogy a per jogerős befejezéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények legyenek alkalmazhatók, amennyiben a bíróság a törvényes eljárási kötelezettsége megsértésével elmulasztja teljes körűen lezárni a jogvitát és ez csak a kiegészítés eszközével érhető el. Helyesen foglalt állást azonban úgy az elsőfokú bíróság, hogy a kérelem elutasítása (visszautasítása) esetén fel sem vethető az eljárás folyamatban maradása, mivel ebben az esetben nincs olyan rendelkezés, amely a határozat törvényi hiányosságát kimondaná, tehát amelyből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a törvényi rendelkezések megsértése miatt a fél érdekeit sértően jogszerűtlenül fejeződött be az eljárás. Az ilyen perorvoslat hiányában vagy eredménytelensége mellett ekként csak a ki nem egészített jogerős befejező határozat rendelkezései zárják csak le a jogvitát. Mindez független attól, hogy a kiegészítés iránti kérelem eljárásjogi (mint a perbeli esetben) vagy érdemi – a kérelem megalapozatlansága – okból eredménytelen-e. Az ellenkező értelmezés ahhoz a nyilvánvalóan nem támogatható helyzethez vezetne, hogy újabb és újabb kiegészítések iránti kérelmekkel a pert bármeddig folyamatban lehetne tartani, egyben a vagyoni elégtétel összegét ezáltal növelni. [18] Mindezek alapján a per nem maradt folyamatban a jogerős ítélet utóbb érdemben nem vizsgált kiegészítése iránti kérelem elbírálásáig. [19] Nem volt jelentősége annak a kérelmezői hivatkozásnak sem, hogy a perben hozott jogerős részítéletben foglalt – továbbfoglalkoztatására vonatkozó – kötelezettségének a nem teljesítése folytán újabb per van folyamatban. A Pevtv. ugyanis nem ad lehetőséget egymástól elkülönült perek időtartamának összeszámítására, mivel rendelkezései ebben a Debreceni Ítélőtábla II.Pkf.20.125/2024/2 4 részben egyértelműek: a 7. §-ának
(1)bekezdése szerint a vagyoni elégtétel alapját egy meghatározott bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelmében jelöli meg; a 2. §-ának
(1)bekezdése szerint pedig egy meghatározott bírósági eljárás kezdő és befejező időpontját állapítja meg. Mindezekből következően csak annak alapján kellett megítélni a kérelem érdemi elbírálásra alkalmasságát, hogy a
  1. június
  2. napján indult és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével befejeződött per után a kérelmező érvényesíthetett-e vagyoni elégtételt. [20] Mindezek alapján, mivel a Pevtv.
  3. január 1-jei hatálybelépése előtt befejezett ügyeken alapuló vagyoni elégtétel iránti igény bírósági úton nem érvényesíthető, az elsőfokú bíróság a kérelem közlése után helyesen döntött az eljárás megszüntetéséről, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pevtv.
  4. §-ának
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 383. §-ának
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. [21] A másodfokú eljárásban a feleknek nem merült fel költségük, az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes, ezért másodfokú költségről és illetékről rendelkezni nem kellett. Debrecen,
  1. április
  2. Dr. Pribula László s.k. a tanács elnöke, előadó, Dr. Gárdosi Judit s.k., Dr. Répássy Árpád s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.