Bfv.1365/2022/8 – Kúria

(3)bekezdés a) pontja alapján a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. A jelenleg hatályos Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. Az ügyiratokból kitűnően azonban az ítélőtábla jogerős ügydöntő határozatának meghozatalában részt vett bírák egyike sem járt el a nyomozás során a II. rendű terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában meghozott nyomozási bírói határozatok felülbírálata során, így velük szemben a régi Be. 21. §

(3)bekezdés a) pontjában írt kizárási ok nem állapítható meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.365/2022/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Csilla Marianna, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. szeptember
3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Pest Megyei Bíróság mint fiatalkorúak bírósága, 16.Fk.125/2007/30., ítélet, tárgyalás,
4. július
5. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 1.Fkf.293/2008/15., ítélet, nyilvános ülés, Kúria 3.Bfv.1.365/2022/8 2
6. március
7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pest Megyei Bíróság 16.Fk.125/2007/
8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Fkf.293/2008/
9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pest Megyei Bíróság mint fiatalkorúak bírósága a
10. július 9-én kihirdetett 16.Fk.125/2007/
11. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében [
12. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.)
13. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), b),

1. d)és
2. f)pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett visszaélés okirattal vétségében [régi Btk. 277. §

(1)bekezdés] és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [régi Btk. 313/C. §

(7)bekezdés a) pont]. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év eltelte után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a polgári jogi igényről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. március 24-én kihirdetett 1.Fkf.293/2008/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy legkorábban 38 év eltelte után bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelttel szemben helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.1.365/2022/8 3 II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti okból a támadott másodfokú határozat hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. [4] Az indítványban kifogásolta, hogy a II. rendű terhelttel szemben folyamatban volt büntetőügy másodfokú elbírálásában, a jogerős ügydöntő határozat meghozatalában a másodfokú tanács tagja volt egy tanácselnök és egy bíró, akik a másodfokú eljárást megelőzően, az elsőfokú eljárás megindulásakor a II. rendű terhelt letartóztatásának fenntartása tárgyában bejelentett terhelti és védelmi fellebbezés elbírálásában részt vettek. [5] A II. rendű terhelt védője a Fővárosi Ítélőtábla

1. december
2. napján meghozott 1.Bpkf.10952/2007/
3. számú végzésére hivatkozott, miszerint annak ellenére, hogy ezen végzés meghozatalakor a bűnösség kérdésében nem született döntés, mindössze vádemelésre került sor, azzal, hogy az előzetes letartóztatás fenntartása tárgyában a későbbi másodfokú tanács háromtagú tanácsának két tagja is részt vett, a pártatlanság elve sérült. Ugyanis a letartóztatás általános és különös okai tekintetében is döntöttek, így a másodfokú tanács tagjai márt azt megelőzően állást foglaltak a vád tekintetében, hogy bűnösség megállapítására sor került volna. [6] Hivatkozott az
4. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.)
5. §

(3)bekezdés a) pont

1. április 19-i módosítására, mely szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. E körben utalt a 21/
2. (XI. 30.) AB határozatra is. [7] Álláspontja szerint annak ellenére, hogy jelen ügyben nem a vádemelés előtt, hanem a vádemelést követően fenntartott előzetes letartóztatás tárgyában foglalt állást a másodfokú tanács, eljárásjogi szempontból nincs különbség abban a tekintetben, hogy az eljáró bíró a vádemelés előtt, vagy azt követően dönt a kényszerintézkedésről, mivel előbbi esetben a megalapozott gyanú meglétét, utóbbi esetben a vádiratban írt tényállást vizsgálja. [8] Mivel a kényszerintézkedés tárgyában hozott végzésben a másodfokú bíróság nem kizárólag a vádiratot tanulmányozta, hanem az ügyben rendelkezésre álló bűnügyi iratokat is, ezzel a másodfokú tanács tagjaiban már az elsőfokú eljárás megindulásakor kialakult egy álláspont a bűncselekmény kapcsán. [9] Kifejtette továbbá, hogy abban az esetben, amennyiben a II. rendű terhelt büntetőügyét olyan pártatlan, elfogulatlan tanács bírálta volna el másodfokon, akik az ügyet korábban nem ismerték, úgy a bűnösség és a jogi minősítés kérdésében is más következtetésre jutottak volna. Kúria 3.Bfv.1.365/2022/8 4 [10] A védő szerint mindezek abszolút eljárási hibát eredményeztek, melynek kiküszöbölése csak a másodfokú eljárás megismétlése útján lehetséges. [11] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.1504/
3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [12] Indokai szerint a régi Be. a bíró kizárása körében olyan objektív okot nem tartalmaz, amely alapján az ügy másodfokú elbírálásából ki van zárva az a bíró, aki az elsőfokú bíróság nem ügydöntő határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt, ideértve a kényszerintézkedésekről az elsőfokú bírósági eljárás bármely szakaszában a perbíró által hozott határozatokat. [13] Kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás tárgyában az elsőfokú bírósági eljárás során hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság nem a vád tárgyává tett tények megalapozottságáról, a bizonyítékok hitelességéről vagy a vádlói jogi minősítés helyességéről dönt – amely érdemi döntés lenne –, hanem arról, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen és megalapozottan hozott-e döntést az előzetes letartóztatás okainak fennállásáról, a kényszerintézkedés fenntartása indokolt-e. [14] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány valójában a jogerős ügydöntő határozatot hozó másodfokú tanács két eljáró bírájának az elfogult ítélkezését állítja, amely a régi Be.
4. §

(1)bekezdés e) pontjában írt, egyéb okból kizárt bíró eljárására hivatkozásnak minősül. [15] Azonban az indítvány nem jelölt meg olyan okot a megnevezett bírók személyét illetően, mely a bírók pártatlansága iránt észszerű kételyre alapot adna. [16] Az ügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [17] A II. rendű terhelt védője az ügyészi átiratban foglaltakra tett észrevételében kifejtette, hogy a védelem nem hivatkozik az eljárt bírók elfogult ítélkezésére. Egyebekben a felülvizsgálati indítványában foglaltakat ismételte meg. [18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [19] A II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. Kúria 3.Bfv.1.365/2022/8 5 [20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [21] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján – a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel – felülvizsgálat alapjául szolgáló abszolút eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [22] A Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapulvételével kell elbírálni. [23] A jogerős határozat meghozatalakor – 2009. március 24. napján – hatályban lévő régi Be. 21. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. [24] A jelenleg hatályos Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [25] A Pest Megyei Főügyészség a II. rendű terhelttel szemben

1. október
2. napján emelt vádat. [26] Az ügyiratokból kitűnően azonban a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ügydöntő határozatának meghozatalában részt vett bírák (egy tanácselnök és két bíró) egyike sem járt el a nyomozás során a II. rendű terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában meghozott nyomozási bírói határozatok felülbírálata során, így velük szemben a régi Be.
3. §

(3)bekezdés a) pontjában írt kizárási ok nem állapítható meg. [27] Miként az az ügyiratok közt rendelkezésre álló, és a II. rendű terhelt védője által is csatolt másodfokú határozatból – 1.Bkf.10952/2007/

1. számú végzés – megállapítható, a tanácselnök és a bíró nem a II. rendű terhelt előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, hanem annak az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tartó fenntartásáról [régi Be.
2. §

(4)bekezdés, 269. §

(1)bekezdés] határozott. [28] A Kúria a II. rendű terhelt védője által hivatkozott, a régi Be. 21. §

(3)bekezdés a) pont

1. április 19-i hatállyal történt módosítását illetően a következőkre mutat rá. [29] Ezzel a módosítással a régi Be.
2. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok megegyezik a jelenleg hatályos Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontjában írt rendelkezéssel. [30] A törvényi kizáró ok indoka, hogy a vádemelést megelőzően eljárt nyomozási bírónak, illetve – értelemszerűen – a nyomozási bíró által hozott határozat másodfokú felülbírálatában részt vett bírónak szükségképpen állást kell foglalnia a büntetőügy terheltjével szembeni Kúria 3.Bfv.1.365/2022/8 6 gyanú megalapozottságát illetően, továbbá – esetlegesen – olyan adatokat is megismerhet, amelyeket a tárgyalás során nem használnak fel bizonyítékként. Ezek alapján pedig a nyomozási bíró jogkörében korábban eljáró ítélkező bíróság tagjainak pártatlanságát kétely övezheti {34/2013. (XI. 22.) AB határozat [53] bekezdés, 21/2016. (XI. 30.) AB határozat [42] bekezdés}. [31] Ugyanakkor a módosító törvény beiktatta a régi Be.-be a 606/B. §-t is, melynek az

(1)bekezdés b) pontja szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a régi Be. 215. §

(3)bekezdés alapján eljáró bíró a

1. november
2. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. [32] Mindez azonban jelen ügyben közömbös. A kizárási okokat a büntetőeljárási törvény taxatíve sorolja fel. A védő által hivatkozott kizárási okot sem a régi, sem a hatályos Be. nem tartalmazza, a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [33] Ekként az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések elbírálásában, a jogerős ügydöntő határozat meghozatalában a Fővárosi Ítélőtábla bírái a törvénynek megfelelően vettek részt. [34] Következésképpen a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [35] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró Kúria 3.Bfv.1.365/2022/8 7