← Magyarország

Kfv.37112/2025/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közút kezelője által a hozzájárulásában megjelölt feltételek módosítása iránt a kérelmező (felperes) a közlekedési hatósághoz fordulhat. Ez a jogérvényesítési lehetősége azonban nem korlátlan, azt – a tevékenység megkezdése előtti feltételek vonatkozásában – a tevékenység megkezdése előtt gyakorolhatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.112/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Albert Huba Attila ügyvéd (cím2) Az alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) A per tárgya: közútkezelői hozzájárulás módosítása ügyében indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért határozat: a Szegedi Törvényszék
  3. november 19-én hozott 103.K.700.723/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 2 A Kúria a Szegedi Törvényszék 103.K.700.723/2024/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 130.000 (százharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
  6. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint vállalkozó a perben nem álló vállalattal
  7. május 24-én szerződést kötött a „projekt” című projekt kármentesítési műszaki beavatkozás megvalósítása tárgyában. [2] A felperes kérelmére az alperesi érdekelt mint közútkezelő
  8. július 4-én a fenti szerződéssel érintett projekt megvalósításához közútkezelői hozzájárulást adott, amelyben három helyrajzi szám alatt fekvő önkormányzati kezelésű út használatát engedélyezte több feltétel betartása mellett. A hozzájárulás II/
  9. pontjában többek között előírta, hogy az igénybe venni kívánt önkormányzati kezelésű földutak vonatkozásában geodéta bevonásával a telekkönyvi nyilvántartás szerinti ingatlant ki kell tűzni. Kitűzést követően a fenntartó gazdasági társaság bevonásával az érintett földutak nyomvonalát pontosítani szükséges. Az utak nyomvonalát gréderezést követően profilozni és 30 centiméter vastagságú zúzottkő réteggel megerősíteni szükséges. A stabilizálás kialakítása során az út és a határos területek víztelenítését biztosítani kell. [3] A felperes a hozzájárulással érintett utak használatának befejezését követően,
  10. január 25-én kérelmet terjesztett elő az alperesi hatóságnál a közútkezelői hozzájárulás II/
  11. pontja szerinti feltétel(ek) törlése – módosítása – iránt, mert álláspontja szerint azok eltúlzottak és részben indokolatlanok. [4] Az alperes a
  12. április 24-én hozott CS/TUT/00024-12/
  13. számú határozatában a felperes kérelmét – annak érdemi vizsgálatát követően – a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök figyelembevételével elutasította. Az indokolásban felhívta a közúti közlekedésről szóló
  14. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 42/A. §

(2)bekezdését, Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 3 valamint a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/
  1. (I. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) mellékletének 2.
  2. pontját. [5] Hangsúlyozta, hogy a közútkezelői hozzájárulásban előírt feltételek számára sérelmes jellege okán a használatot megelőzően a felperes nem fordult a közlekedési hatósághoz a feltételek módosítása iránt, az úthasználatra a hozzájárulásban előírt feltételekkel került sor. A feltétel ugyanis egy olyan követelmény, kikötés, amelynek teljesítése, végrehajtása nélkül nem valósulhat meg a teljesítendő követelmény, a perbeli esetben pedig megvalósult az úthasználat. [6] A földutak stabilizálási kötelezettségének a közútkezelői hozzájárulásban foglaltak szerinti tartalma a felperes számára a szállítás megkezdése előtt is ismert volt. A tevékenység megkezdését megelőzően a kiadott hozzájárulásban foglaltakkal szemben a felperes jelzéssel, kifogással nem élt, a feltételek módosítását nem kérte, valamint a közútkezelői hozzájárulás a perbeli esetben jogszabályt nem sértett, így az alperesnek a kérelmet el kellett utasítania. A kereseti kérelem [7] A felperes eljárási-és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással nyújtott be keresetet az alperes határozatával szemben. A jogerős ítélet [8] A törvényszék ítéletében a keresetet elutasította. [9] Az indokolás szerint a bíróságnak abban kellett döntenie, hogy a Kkt. 42/A. §
(2)bekezdése szerinti jogérvényesítésre – a közútkezelői hozzájárulás módosítására irányuló kérelem benyújtására – van-e lehetőség akkor, ha a kérelmező az úthasználatot már megvalósította. [10] A fenti jogszabályhely értelmezéséhez kapcsolódóan az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ahhoz a Kkt. címe, preambuluma és indokolása nem ad eligazítást, ezért a szubjektív teleológiai értelmezés nem lehetséges. [11] Az objektív teleológikus jogértelmezés során a jogalkalmazónak a normaszövegből kell a jogszabály célját, társadalmi rendeltetését kikeresnie és az Alaptörvénnyel való összhang biztosítása érdekében annak azt az értelmezését kell választania, amelyik objektíve megfeleltethető a józan észnek, a közjónak, illetve az erkölcsi, gazdaságossági szempontoknak. Ebben a körben a törvényszék hivatkozott a 15/2014. (V. 13.) AB határozatra (a továbbiakban: ABh.) és egy kúriai döntésre. Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 4 [12] Az elsőfokú bíróság szerint a Kkt. 42/A. §
(2)bekezdésének helyes objektív teleológikus jogértelmezése az, hogy a jogszabály célját a normaszöveg oly módon tartalmazza, miszerint kizárólag a használatot megelőzően nyílik lehetőség a közútkezelő által támasztott feltételek sérelem esetén való módosítására, annak közlekedési hatóság általi engedélyezésére. [13] Ugyanezt az értelmezést támasztja alá a 42/A. §
(2)bekezdésének a jogszabályhelyen belüli rendszertani és formállogikai értelmezése is, mert a jogalkotó a kezelő hozzájárulásához kötött tevékenységek körét a 42/A. §
(1)bekezdésében, a közlekedési hatóság által gyakorolható jogköröket – ezen belül a közútkezelő által előírt feltételek módosítását – a
(2)bekezdésben, a hatóság hallgatása esetén irányadó tényállást a
(2a)bekezdésben, míg a közúthasználatot követően az eredeti állapot helyreállítása, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezés tárgyában a közlekedési hatóság részére biztosított hatásköröket a
(3)bekezdésben helyezte el. [14] A törvényszék hivatkozott a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában megtalálható „feltétel” főnév
  1. és
  2. meghatározására. Ez alapján megítélése szerint helyesen utalt az alperes arra, hogy a jogszabályszöveg értelmezése során a már kifejtett véleményre lehet jutni, vagyis a hozzájárulásban támasztott feltétel betartása nélkül jogszerű úthasználatról nem lehet beszélni, sőt a Kkt. 42/A. §
(3)bekezdése alapján a szabályszegés szankcionálható. [15] Összegezve, a vitatott jogszabályhelyet az alperes helyesen értelmezte, amikor a felperes kérelmét – valójában annak elkésettsége okán – elutasította, ezért az alperesnek felperes által felhívott, a Rendelet mellékletének 2.3. pontja szerinti mérlegelést, illetve a szükségesség-arányosság tesztjét sem kellett elvégeznie. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatása és az alperesi határozat megsemmisítése, valamint a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezése, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése, továbbá az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [17] Álláspontja szerint a törvényszék az irányadó jogszabályokat tévesen értelmezte, a döntése alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezésekből és az alapul fekvő tényekből, a hozzájárulás előírásaiból téves jogi következtetéseket vont le, valamint megsértette az eljárási jogszabályokat. [18] Kiemelte, hogy a Kkt. 42/A. §
(2)bekezdése semmilyen időbeli korlátot nem szab arra, hogy a közútkezelő által előírt feltételek módosítása érdekében a közlekedési hatósághoz forduljon. Nincs legitim indoka a kérelmezők jogait, jogorvoslati lehetőségeit korlátozó Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 5 szűkítő értelmezés elfogadásának. Az elsőfokú bíróság döntése egyik értelmezési módszer alkalmazásával sem megalapozott. [19] Az objektív teleológikus jogértelmezés vonatkozásában a törvényszék az ok-okozati összefüggés megfogalmazása nélkül vezette le az alperesi érvelésnek megfelelő álláspontját, a levezetés hiányában az indokolás ezen része önmagában jogszabálysértő. [20] A teleológikus értelmezés alkalmazása esetén az a következtetés vonható le, hogy az érintett jogszabályhely időbeli korlátot nem határoz meg arra, hogy a közút kezelője által támasztott feltételeket a hatóság módosítsa. Ugyanis a Kkt. egyik rendelkezéséből sem állapítható meg, hogy jogalkotói cél lett volna jogvesztő határidő megállapítása és a Kkt. vonatkozó rendelkezéseinek egyértelmű célja, hogy védje a közutak állagát, biztonságát. [21] Az elsőfokú bíróság okfejtésével szemben a Kkt. preambuluma célként fogalmazza meg a közutak védelmét és ezzel összeegyeztethető az értelmezés, hogy a közútkezelő által a hozzájárulásában meghatározott túlzó előírás módosítása a közút használatának megkezdését követően is kérhető legyen. A józan észnek, a közjónak, valamint az erkölcsi, gazdaságossági szempontoknak éppen az felel meg, ha a túlzó előírás módosítása határidő nélkül kérhető a hatóságtól. [22] Jelen esetben az érintett útszakaszok hozzájárulásnak megfelelő felújítása, megerősítése legalább nettó 111.000.000,- forint költséget eredményezne, amely aránytalan a használat jellegéhez és az abból származó következmények mértékéhez képest, figyelemmel arra is, hogy a maradék elszállítandó iszappal kapcsolatos munka értéke 3.000.000,- forint és az úthasználat 20-22 munkanapot érintett. [23] A nyelvtani értelmezés körében a vonatkozó jogszabályhely nem a törvényszék által megjelöltek által tartalmazza a „feltétel” kifejezést, hanem tartalmilag a közútkezelő által a nem közlekedési célú közúthasználó számára előírást, kötelezettséget jelent. Egyik hozzájárulásban szereplő előírás sem a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerinti fogalomnak felel meg, így az abban megjelölt definíciók az ügyre nem irányadók. [24] A rendszertani értelmezés alapján sem vonható le olyan következtetés, hogy az előírt feltételek módosítása kizárólag a használat megkezdését megelőzően kérhető a közlekedési hatóságtól. A 42/A. §
(3)bekezdése szankciót fogalmaz meg, azonban nem korlátozza a
(2)bekezdésben megjelölt jogorvoslat lehetőségét. Ezzel szemben a szankció meghatározott mértékének tükrében az állapítható meg, hogy a közútkezelő által előírt feltételek módosítása időbeli korlát nélkül kérhető. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Előadta, hogy a jogbiztonság elvét sértené az az értelmezés, mely szerint a használó bármikor, bármilyen időbeli megkötés nélkül kérhetné utólag a hozzájárulásban előírt feltételek módosítását a hatóságtól. A jogorvoslati jogot nem lehet időben korlátlanul gyakorolni, ha a módosítás iránti igény a jövőben időbeli korlát nélkül feléledhet, az a közútkezelő és az engedéllyel érintettek számára is kiszámíthatatlanságot eredményez. Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 6 Továbbá az időmúlás a bizonyítást, a valós tények feltárásának lehetőségét is csökkenti, esetenként kizárja. [26] Ha az időmúlás miatt a döntéshozatalhoz nem lennének elegendők a rendelkezésre álló adatok, úgy a hatóság a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tudna eleget tenni, ezért jogszerű határozat sem lenne hozható. [27] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [29] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [30] A Kúria szerint a törvényszék a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból az ügy érdemében helytálló jogi következtetésre jutott. [31] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy amennyiben a kérelmező a közút kezelőjének a hozzájárulásban meghatározott feltételeit sérelmesnek tartja, úgy milyen határidőn belül fordulhat a közlekedési hatósághoz a feltételek módosítása érdekében, vagyis ebben a körben miként kell értelmezni a Kkt. 42/A. §
(2)bekezdését. [32] A Kkt. 36-
  1. §-ai tartalmazzák a közút nem közlekedési célú igénybevételére és a közút melletti ingatlan használatára vonatkozó szabályokat. A 42/A. §-t az
  2. évi XX. törvény
  3. §
(8)bekezdése iktatta be a Kkt.-ban, annak egyes rendelkezései többször módosításra kerültek. A 42/A. §
(2)bekezdésének perben alkalmazandó szövegét a
  1. évi CLXXV. törvény állapította meg, amelyet módosított a
  2. évi CLXXXVI. törvény. [33] A Kkt. 42/A. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai rögzítik, hogy mikor szükséges a közút kezelőjének a hozzájárulása. A 42/A. §
(2)bekezdése értelmében, ha a közút kezelője a feltételek teljesítéséhez is köthető hozzájárulását megtagadja, vagy a kérelmező az előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti, vagy a közút kezelője által előírt feltételeket módosíthatja. A
(2a)bekezdés rögzíti, hogy amennyiben a közút kezelője az
(1)bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 7 [34] A Kkt. 42/A. §
(3)bekezdése szerint az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az
(1)bekezdésben foglaltakat megszegi. A 42/A. §
(4)bekezdése a közút kezelőjére és vagyonkezelőjére vonatkozó felelősségi szabályt rögzít. [35] Az Alaptörvény 28. cikke kimondja, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [36] Az elsőfokú bíróság a jogértelmezés körében helyesen hívta fel az ABh. [33] pontját, amely egyebek mellett kimondja, hogy „minden értelmezés számára a jogszabály által használt szavak, kifejezések, illetve nyelvi formulák, mondatszerkezeti elemek hétköznapi (illetve, ha ilyen létezik, jogi szakmai) nyelvtani értelme a kiindulópont. A szemantikai és szintaktikai értelmezés azonban nem az egyedüli, kizárólagos módszer. Elemi formállogikai követelmény, hogy ha a nyelvtani értelem abszolút eredményre vezetne, akkor azt el kell vetni, és más módszerek alapján más, a szó szerinti (exegetikus) értelemtől eltérő, adott esetben azzal szemben álló értelmet kell a jogszabályszövegnek tulajdonítani.” [37] A Kúria rámutat, a felek által nem vitatottan az értelmezendő jogszabályhely direkt módon nem tartalmazza annak meghatározását, hogy a kérelmező milyen időtartam alatt fordulhat a közlekedési hatósághoz a feltételek módosítása iránt. [38] A Kkt. 42/A. §
(2)bekezdésének szövegét megállapító
  1. évi CLXXV. törvény
  2. §-ához kapcsolódó jogalkotói indokolás nem ad választ arra, hogy a kérelmező – jelen esetben a felperes – milyen határidőn belül fordulhat a közlekedési hatósághoz a közút kezelője által előírt feltételek módosítása érdekében. Az indokolás ugyanis azt rögzíti, hogy „a közút melletti létesítmény megvalósításának szabályaira vonatkozó pontosítás annak kiegészítése, hogy a hatóság mit tehet a meg nem adott, vagy sérelmezett közútkezelői hozzájárulás esetén, illetve akkor, ha a megvalósításra irányuló kérelem során a közútkezelő nem nyilatkozik. A rendelkezés koncepciója az, hogy az útcsatlakozás létesítése iránti kérelmet az útkezelő bírálja el. Az elbírálás esetén a kezelő hallgat, a hozzájárulást megadja, a hozzájárulást feltételek meghatározásával adja meg vagy a kérelmet elutasítja. Ezek alapján szükséges volt logikai szempontok alapján pontosítani, hogy ha a kérelmező bármit is sérelmez, akkor a hatóság milyen jogosultságokkal rendelkezik annak esetleges orvoslására.” [39] A Kkt. preambulumot nem tartalmaz. Az
  3. § határozza meg a törvény célját akként, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy-és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthasználat kialakítását, működését, a közutak védelmét. Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 8 [40] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a törvényszék jogszerűen állapította meg, hogy a 42/A. §
(2)bekezdésének értelmezéséhez a Kkt. címe, preambuluma és indokolása nem ad eligazítást, ezért a szubjektív teleológiai értelmezés nem lehetséges. Önmagában, hogy a Kkt. célként fogalmazza meg a közutak védelmét, nem jelenti azt, hogy ebből bármiféle következtetés levonható a perbeli jogvitára. Az ezzel ellentétes felperesi okfejtés nem foghat helyt. [41] Az objektív teleológikus jogértelmezés körében a törvényszék ítélete [31] bekezdésében akként foglalt állást, hogy a Kkt. 42/A. §
(2)bekezdése a józan észnek, a közjónak, az erkölcsi, gazdasági szempontoknak való megfeleltetés tükrében oly módon értelmezhető, hogy kizárólag a használatot megelőzően nyílik lehetőség a közút kezelője által támasztott feltételek sérelem esetén való módosítására. [42] A Kúria hangsúlyozza, az elsőfokú bíróság az objektív teleológikus jogértelmezés tekintetében – ahogy azt a felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette – érdemi, indokolt levezetés nélkül döntött, ezért ebben a körben indokolási kötelezettségének nem tett eleget. [43] A felülvizsgálati bíróság az értelmezendő jogszabályhely objektív teleológikus értelmezése vonatkozásában rámutat, az, hogy a jogalkotó nem tűzött határidőt a kérelmező számára a közútkezelői hozzájárulás közlekedési hatóság felé történő vitatásához, nem jelenti azt, hogy ez a jog a kérelmező részéről bármikor gyakorolható. Ugyanis az objektív és szubjektív határidő törvényi hiányából éppen az következik, hogy mindig a konkrét eset valamennyi körülményét vizsgálva, esetenként kell megítélni, hogy a közlekedési hatósághoz való fordulásra a jogintézmény rendeltetésének, céljának megfelelően került-e sor. Ez az érvelés felel meg ugyanis az Alaptörvény 28. cikk azon előírásának, hogy a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [44] A Kúria kiemeli, hogy a közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos, a közlekedési hatósághoz forduláshoz való jog nem gyakorolható korlátlanul, annak határt szab az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 6. §
(1)bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség és a joggal való visszaélés tilalmának általános alapelve. [45] Az alperesi érdekelt által kiadott közútkezelői hozzájárulás II/
  1. pontja tartalmazza a szállítási igénybevétellel kapcsolatos általános előírásokat. Ezek között vannak olyan feltételek, amelyeket a felperesnek a szállítási tevékenység előtt kellett végrehajtania, mint az ingatlan kitűzése geodéta bevonásával. Az előírások második része magához a szállítási tevékenységhez kapcsolódik, így például az, hogy a forgalmat úgy kell lebonyolítani, hogy az érintett közutakat túlsúlyos járművek ne terheljék. A feltételek harmadik esetköre az igénybevétel utánra vonatkozik, így az építkezés befejezését követően a kivitelezéssel érintett közterületek helyreállítási kötelezettsége. [46] A felperes által vitatott feltétel a II/
  2. pont első alpontjához kapcsolódik, amely a szállítási tevékenység megkezdése előtti kötelezettség (Az utak nyomvonalát gréderezést követően profilozni és 30 cm vastagságú zúzottkő réteggel megerősíteni szükséges. A stabilizálás kialakítása során az út és a határos területek víztelenítését biztosítani kell). Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 9 [47] A Kúria szerint a Kkt. 42/A. §-ában rögzített jogintézmény rendeltetéséből, céljából következően – figyelemmel a perbeli eset konkrét körülményeire – egyértelmű, hogy a szállítási tevékenység megkezdése előtti időszakra feltételt meghatározó közútkezelői hozzájárulás a közlekedési hatóság felé addig vitatható, amíg alperes meg nem kezdi az érintett szállítási tevékenységet. Ellenkező jogértelmezés esetén nem biztosított az alperesi érdekelt mint a helyi közút kezelője által képviselt közérdek érvényesülése, vagyis az, hogy a közút megfelelő megerősítését követően kezdhető meg az igénybevétel. [48] A Kkt. lehetőséget biztosít a felperesi magánérdek érvényesítésére a közlekedési hatósághoz való fordulással, azonban ez a jogorvoslati jog nem gyakorolható időben korlátlanul, mert ez egyértelműen a jogintézmény céljával ellentétes lenne és sértené a közérdeket. [49] A felülvizsgálati bíróság szerint a rendszertani és nyelvtani értelmezéssel nem támasztható alá sem a felperesi, sem az alperesi álláspont a határidő vonatkozásában, azonban a teleológikus értelmezés körében fent kifejtettek az alperesi és törvényszéki jogértelmezés helyességét igazolják. [50] A Kúria a Kp.
  3. §
(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet – részbeni indokolásbeli módosítással – hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [51] A közút kezelője által a hozzájárulásában megjelölt feltételek módosítása iránt a kérelmező (felperes) a közlekedési hatósághoz fordulhat. Ez a jogérvényesítési lehetősége azonban nem korlátlan, azt – a tevékenység megkezdése előtti feltételek vonatkozásában – a tevékenység megkezdése előtt gyakorolhatja. Záró rész [52] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [53] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-a alapján a költségjegyzékben megjelölt felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így részére felülvizsgálati eljárási költség nem jár. Kúria III.Kfv.37.112/2025/7-I. 10 [54] A felperes a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint, az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(1)bekezdése értelmében köteles a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni az államnak. [55] Az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követően válik esedékessé. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. §
(4)bekezdése az irányadó. [56] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Kovács András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.