Bfv.1473/2023/13 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a Btk. 85.§

(2)bekezdésének megsértése miatt felülvizsgálati indítvánnyal élt. A Kúria az indítvány helyes indokai alapján jogerős határozatot megváltoztatta, s a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamát 1 év 2 hónapra felemelte. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.473/2023/

1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége és más bűncselekmény Terhelt: … Első fok: Miskolci Járásbíróság, 3.B.2356/2022/30., ítélet, tárgyalás,
4. szeptember
5. (jogerő:
6. szeptember 4.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Járásbíróság 3.B.2356/2022/
7. számú ítéletét megváltoztatja: A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 1 (egy) év 2 (kettő) hónapra felemeli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 2.Bfv.1.473/2023/13-II 2 A felülvizsgálati eljárásban felmerült 27.036 (huszonhétezer-harminchat) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Miskolci Járásbíróság a
8. szeptember 4-én meghozott 3.B.2356/2022/
9. számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli garázdaság vétsége [Btk.
10. §

(1)bekezdés] és testi sértés vétsége [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt – halmazati büntetésül – 1 év 2 hónap fogház fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet a kihirdetése napján,

1. szeptember 4-én jogerőre emelkedett. [3] II.
2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség terjesztett elő
3. november 17-én kelt felülvizsgálati indítványt a Be.
4. § a) pontja és a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontjában megjelölt okból, a terhelt terhére, a Btk. más (a minősítésen kívül eső) szabályának megsértésével történő törvénysértő büntetés kiszabása miatt. [4] Az indítvány indokolása szerint a Btk. 34. §-a értelmében a szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. A Btk. 35. §

(1)bekezdése szerint, ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani. A Btk.

1. §-a szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év. [5] A Btk.
2. §

(1)bekezdése értelmében a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A Btk. 85. §

(2)bekezdése szerint a próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. [6] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy anyagi jogszabályt sértett a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb tartamban állapította meg. [7] A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítéletet változtassa meg, és a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztése próbaidejének tartamát törvényes keretek között határozza meg, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét hagyja helyben. [8]

1. A Legfőbb Ügyészség BF.1560/2023/
2. számú átiratában a Borsod-AbaújZemplén Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát alaposnak ítélte és arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be.
3. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg, a szabadságvesztés végrehajtása Kúria 2.Bfv.1.473/2023/13-II 3 felfüggesztésének próbaidejét a Btk. 85. §

(2)bekezdésének megfelelően hosszabb tartamban állapítsa meg, egyebekben pedig a támadott ítéletet hatályában tartsa fenn. [9]

1. A terhelt a terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilvános ülés tartását indítványozta, ezért a Kúria a Be.
2. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a felülvizsgálati indítványt nyilvános ülésen bírálta el. [10] A nyilvános ülésen az ügyészség az indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. A védő az ügyészség indítványát helytállónak minősítette, a terhelt pedig nem kívánt nyilatkozni. [11] III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [12] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. §

(1)bekezdés], amit a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (

1. szeptember 4.) számított hat hónapon belül terjeszthet elő [Be.
2. §

(3)bekezdés]. Jelen esetben az ügyészség felülvizsgálati indítványa

1. november 21-én érkezett az elsőfokú bírósághoz, így az joghatályos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [14] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény téves minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpont]. [15] Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [16] A Btk. 36. §-a szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év. A terhelt terhére rótt 2 rendbeli garázdaság vétsége [Btk. 339. §

(1)bekezdés] és testi sértés vétsége [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt – halmazati büntetésül [Btk. 81. §

(1)és

(3)bekezdés] – legfeljebb három év szabadságvesztés szabható ki. [17] Az eljáró bíróság a terhelttel szemben halmazati büntetésül 1 év 2 hónap tartamú, fogház végrehajtási fokozatú szabadságvesztést szabott ki. [18] A Btk. 85. §

(1)bekezdése szerint a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Kúria 2.Bfv.1.473/2023/13-II 4 [19] A

(2)bekezdés szerint a próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. [20] Jelen esetben a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre függesztette fel. [21] Ekként megállapítható, hogy bár önmagában mind a szabadságvesztés, mind végrehajtásának felfüggesztésének próbaideje az azokra vonatkozó törvényi kereteken belülre esik, azonban a próbaidőnek a szabadságvesztés tartamánál rövidebb tartamban való meghatározása sérti a Btk. 85. §

(2)bekezdés első mondatának zárófordulatában írt szabályt. [22] E szabály a bíróságra kötelező, attól a törvény bírói mérlegelés alapján nem enged eltérést. [23] Erre tekintettel a Miskolci Járásbíróság a terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki, mivel a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét a szabadságvesztés tartamát el nem érő mértékben állapította meg. [24] A Be. 652. §

(2)bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést. Az említett törvényhely

(4)bekezdése szerint a Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. [25] Ezért az ügyben az anyagi jogi jogszabálysértés – elméletileg – kétféleképpen orvosolható, hiszen a terhelt terhére előterjesztett indítvány alapján a Kúriának lehetősége van a büntetés súlyosítására (BH 2017.256.), így akár a próbaidő meghosszabbítására is, de ugyanakkor a kiszabott szabadságvesztés tartamát is enyhítheti annak érdekében, hogy a próbaidő ne legyen rövidebb a szabadságvesztés büntetés tartamánál. A Kúria a szabadságvesztés büntetés rövidebb időtartamban történt meghatározására azonban nem látott okot, ugyanis a terhelt az újabb bűncselekményeket viszonylag rövid idővel a korábbi felfüggesztett szabadságvesztése próbaidejének leteltét követően követte el, és a cselekmények erőszakos jellege, azok társadalomra veszélyessége sem indokolta volna a törvénysértésnek a terhelt javára való kiküszöbölésére. [26] A Kúria gyakorlata következetes abban, hogy a (kizárólag) büntetéskiszabás kereteinek áthágásában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértést [Be. 649. §

(1)bekezdés b) pont második fordulat] akként orvosolja, hogy a büntetés adott elemét mindig a jogerős ítéletben kiszabotthoz legközelebb eső, de már törvényes mértékre növeli vagy csökkenti (Kúria Bfv.II.363/2021/4.); azaz, ha a büntetés meghaladja az Általános Részi rendelkezések figyelembevételével kiszabható törvényi felső határt, akkor arra enyhíti, ha viszont nem éri el az ugyanilyen módon törvényesen kiszabható alsó határt, akkor e minimumra súlyosítja a büntetést. [27] Irányadó ez akkor is, ha a büntetéskiszabás során nem az adott büntetési nem alkalmazására vagy tételkereteire, hanem a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartalmi kereteire vonatkozó szabály sérül. [28] Ezért a Kúria a törvénysértést oly módon küszöbölte ki, hogy a próbaidő tartamát olyan tartamra emelte fel, ami már nem rövidebb a kiszabott szabadságvesztés tartamánál. [29] A Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és Kúria 2.Bfv.1.473/2023/13-II 5 a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján, a fent írtak szerinti tartalommal megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [30] A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [31] IV. Az ítélet ellen a Be.
2. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [32] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. április
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró