A határozat elvi tartalma: A Földforgalmi tv. szerint a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal, vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja le a törvényi elővásárlási sorrendet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.257/2023/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Vigh Annamária ügyvéd cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Juni Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A felperesi érdekelt: érdekelt1 cím4 Az alperesi érdekelt: érdekelt2 cím5 Az alperesi érdekelt képviselője: Sárdy, Szalántai és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Sárdy Ildikó ügyvéd cím6 A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott 590157/2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 110.K.701.789/2022/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (
- sorszám alatt) Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 2 Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 110.K.701.789/2022/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 254.000 (azaz kettőszázötvennégyezer) forint, az alperesnek 60.000 (azaz hatvanezer) forint költsége merült fel, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló név1 mint eladó és a felperes, mint vevő
- október 29én adásvételi szerződést kötöttek a Budapest III. kerület, külterület helyrajzi szám1 termőföld ingatlanra vonatkozóan, amelynek területe 18 m2, és amely körül a felperes tulajdonában álló ingatlanok találhatók. [2] Az adásvételi szerződés kifüggesztésének ideje alatt a felperesi és az alperesi érdekeltek, mint elővásárlásra jogosultak, külön-külön elfogadó jognyilatkozatokat tettek. [3] Az alperes a
- március 29-én kelt, keresettel támadott határozatában megállapította, hogy a felperes az adásvételi szerződésben tett nyilatkozata szerint elővásárlásra nem jogosult. A felperesi érdekelt elfogadó jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna, az alperesi érdekelt elfogadó jognyilatkozata ugyanakkor mindenben megfelel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) előírásainak. Az elővásárlási rangsor első helyén az alperesi érdekelt áll, aki a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdés d) pontja és
(4)bekezdés a) pontja alapján elővásárlásra jogosult. [4] Az alperes a határozatában idézte a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Pest Megyei Elnökségének (a továbbiakban: helyi földbizottság)
- március 2-án kelt PE01-02742-2/
- számú állásfoglalását, amelyben a szerződés jóváhagyását a felperessel és az alperesi érdekelttel egyaránt támogatta. A helyi földbizottság nem látott megállapíthatónak olyan tényt, körülményt, amely ellentétes lenne a Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdésében foglaltakkal, mind a felperes, mind az alperesi érdekelt tulajdonszerzése megfelel a Földforgalmi tv. szerinti birtokpolitikai céloknak. A felperes szerzése a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, míg az alperesi érdekelt szerzése az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeket szolgálja. Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 3 [5] Az alperes mindezekre figyelemmel az adásvételi szerződést az eladó és a szerződés szerinti vevő felperes helyébe lépő, elővásárlásra jogosult alperesi érdekelt között hagyta jóvá. A felperes keresete, az alperes védekezése [6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A Földforgalmi tv. preambulumában megfogalmazott birtokpolitikai célokra hivatkozott, különösen az élet- és versenyképes, mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok létrejöttére vonatkozó kívánalomra, valamint arra, hogy a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson. Sérelmezte, hogy a helyi földbizottság nem mérlegelte kellő súllyal, miszerint a perbeli ingatlan az ő tulajdonát képező földrészletek közé ékelődik, és mérete miatt kétséges, hogy önálló művelésre alkalmas lenne. [7] A felperesi érdekelt annak megállapítását kérte, hogy elfogadó jognyilatkozata megfelelt a Földforgalmi tv. előírásainak. [8] Az alperes védekezése a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a Földforgalmi tv. szerinti birtokpolitikai célokat a határozata nem sérti. A felperes sem az adásvételi szerződésben, sem a megelőző eljárásban nem említette a keresetében felhozott körülményeket. Az alperesi érdekelt, mint helyben lakó földműves, elővásárlási joggal rendelkezik, tulajdonszerzése tekintetében kizáró ok nem merült fel, az a Földforgalmi tv. alapján kifejezetten támogatott. A felperes elővásárlásra nem jogosult, elővásárlási jogra – a Földforgalmi tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13. §
(3)bekezdése értelmében – utóbb már nem is hivatkozhat. [9] Az alperesi érdekelt szintén a kereset elutasítását kérte. Hangoztatta, hogy miután a felperest az elővásárlási rangsorban megelőzte, az alperes csak vele hagyhatta jóvá a szerződést. A helyi földbizottság az elővásárlási rangsort nem írhatja felül azzal, hogy kizárja az elővásárlásra jogosult tulajdonszerzését olyan körülmények alapján, amelyekre a felperes sem hivatkozott. A jogerős ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a 2023. március 16-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. §
(1)bekezdés b) pontja és 92. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. [11] A jogerős ítélet indokolásában egyebek mellett – Földforgalmi tv. preambulumát, 23/A. §
(1)bekezdés c) pontját, 24. §
(2)bekezdését,
(3)bekezdés a) pontját és a Kp. 85. §
(5)bekezdését idézve – kifejtette, hogy a helyi földbizottság az állásfoglalásának kialakítása során mérlegelési jogkörben dönt. A Kúria Kfv.II.37.540/2022/
- számú határozatára utalva arra jutott, hogy ha a helyi földbizottság a Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 4 mérlegelési tevékenysége során elmulasztja a vele szemben támasztható követelmények teljesítését, és ezt a mulasztását a mezőgazdasági igazgatási szerv sem korrigálja, úgy az a határozatának megsemmisítéséhez és új eljárásra kötelezéséhez vezethet. Megállapította, hogy a Földforgalmi tv.
- §
(3)bekezdésében szereplő tényekre, körülményekre vonatkozó kiegészítő információkat a helyi földbizottságnak hivatalból kell beszereznie; a jogalkotó által elérni kívánt általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok körében a helyi földbizottságnak és az alperesnek a tényállást hivatalból kell tisztáznia. Az adott ügyben a helyi földbizottság állásfoglalásából és az alperes határozatából nem volt megállapítható, hogy a Földforgalmi tv. 24. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti körülményt a földbizottság vizsgálta-e, beszerezte-e vagy megkísérelte-e beszerezni az erre vonatkozó információkat. Nem derül ki, értékelte-e, hogy a perbeli ingatlan fekvése szerinti településen és annak húsz kilométeres körzetében a felperesnek hány darab, mekkora térmértékű, művelési ágú és aranykorona értékű föld van a tulajdonában. Nem derül ki, észlelte-e, hogy a perbeli ingatlan a felperes tulajdonát képező ingatlanok közé ékelődik, és ezért annak megszerzése az élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtok kialakítására vonatkozó felperesi – egyben törvényi – célok eléréséhez lehet szükséges. Nincs adat arra sem, hogy a föld térmértékét, mint annak önálló művelésre való alkalmasságát befolyásoló körülményt figyelembe vette-e. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperes köteles a helyi földbizottságtól olyan új állásfoglalást beszerezni, amely a Földforgalmi tv. 24. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt körülmények vizsgálatával egyértelműen állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdés c) pontjában írt agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. Az indokolás kitért arra is, hogy a felperesi érdekelt a rá irányadó keresetindítási határidőn belül saját jogán nem támadta az alperes határozatát, mivel pedig ezt elmulasztotta, a felperes keresetével ellentétes igényt tartalmazó nyilatkozata nem volt figyelembe vehető. A felülvizsgálati, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltséget számított fel. [13] Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 18. §-át, 23. §
(5)bekezdését,
- §-át, valamint a Fétv.
- §
(3)bekezdését. Rámutatott, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása tartalmazza, miszerint a földbizottság a Fölforgalmi tv. 24. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltak alapján a Földforgalmi tv. 23/A §
(1)bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelést értékelte. Hozzátette, hogy az állásfoglalást elfogadta, azt aggályosnak nem tekinthette, az értékelés megtörténte tekintetében kétsége nem merülhetett fel, tekintettel arra is, hogy az állásfoglalás a Fétv.
- §-ában foglalt elemeket tartalmazta. A felperes keresetében előadott körülmények nem köztudomásúak és azokról hivatalos tudomása sem lehetett, ezért ezeket a felperes hivatkozása hiányában vizsgálni nem kellett. Egyebekben a helyi földbizottságnak nem felettes szerve, utasítani nem tudja; amennyiben a földbizottság nem nyilatkozik, ennek hiányában is döntést kell hoznia a Fétv.
- §
(1)bekezdése alapján. Hangsúlyozta, hogy határozatát nem a földbizottság állásfoglalása, hanem az elővásárlási rangsor alapján hozta meg. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az elővásárlási jog alapján felállítandó sorrendre vonatkozó törvényi kötelezettségét. A felperes, ha lett is volna elővásárlási joga, azzal nem élt, így tulajdonjogot nem szerezhetett, e tekintetben nem volt mérlegelési lehetőség. A Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 5 Földforgalmi tv. preambulumában rögzített célok érvényesülésének vizsgálatára – a helyi földbizottság mindkét felet támogató állásfoglalását is figyelembe véve – nem volt szükség. Hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.992/2021/
- számú határozatára, amellyel meglátása szerint a jogerős ítélet jogkérdésben ellentétes. Kiemelte: az elsőfokú bíróság megismételt eljárásra adott iránymutatása alapján a helyi földbizottságot annak érdekében kellene megkeresnie, hogy rangsoroljon a felperes és az alperesi érdekelt között. [14] Az alperesi érdekelt az alperes felülvizsgálati kérelméhez csatlakozva annak elfogadását kérte. [15] Ugyancsak kifejtette, hogy a helyi földbizottság az állásfoglalásában kifejezetten hivatkozott arra, hogy a Földforgalmi tv. 23/A. és
- §-a szerinti értékelést elvégezte. A földbizottság nem támogató állásfoglalása a kivételes jellegű, a helyi földbizottságnak részletes indokolást csak nem támogatás esetén kell adnia. A perbeli esetben sem a felperessel, sem az alperesi érdekelttel szemben kizáró ok nem merült fel, a földbizottság mindkettőjükkel támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. Előadta, hogy a perbeli ingatlan ugyan szomszédos a felperes tulajdonát képező más ingatlanokkal, ám nem ékelődik teljesen közéjük, mivel saját közterületi kapcsolattal rendelkezik, szabadon megközelíthető. [16] A felperes az alperes felülvizsgálati kérelmével és az alperesi érdekelt csatlakozó felülvizsgálati kérelmével szemben előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmeiben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Perköltséget számított fel. [17] A jogerős ítéletet megalapozottnak és helyesnek tartotta, mert mind a jogszabályoknak, mind a Kúria gyakorlatának megfelel. Az elsőfokú bíróság még csak nem is utalt arra, hogy az alperesnek az elővásárlási rangsorral kapcsolatos törvényi kötelezettségét figyelmen kívül kellene hagynia. Ugyanakkor az alperes köteles a Földforgalmi tv. célkitűzéseit és alapelveit is érvényre juttatni, amelyek megjelennek a Földforgalmi tv. preambulumában és 23/A. §
(1)bekezdésében is. A helyi földbizottság nem vizsgálta megfelelően, hogy a perbeli ingatlan alkalmas-e önálló művelésre, miközben a Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdés c) pontja szerint ez feladata lett volna. A földbizottságnak saját ismeretei alapján is fel kellett volna ismernie a felperes jóhiszemű eljárását és szándékait, hiszen számos ingatlant vásárolt korábban az adott területen. A perbeli ingatlan, mint nadrágszíj parcella, beékelődik a tulajdonában álló többi ingatlan közé, közút kapcsolatának pedig nincs jelentősége, mert olyan keskeny és az alapterülete olyan csekély, hogy nem alkalmas önálló művelésre. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a helyi földbizottság az állásfoglalását, illetve az alperes a határozatát nem kellően indokolta, nem lehetett megállapítani mérlegelésük szempontjait és okszerűségét, amely mulasztás olyan súlyos eljárási hiba, amely a határozat megsemmisítését és új eljárás lefolytatását indokolta. [18] A felperesi érdekelt a felülvizsgálati eljárásban nem tett nyilatkozatot. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy az – az alábbiak szerint – alapos. [20] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati, a csatlakozó felülvizsgálati Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 6 kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálhatta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nem volt, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie. [21] A Kúria mindenekelőtt a perbeli üggyel kapcsolatos két lényeges tényre kívánja ráirányítani a figyelmet. Az egyik, hogy az irányadó tényállás szerint a helyi földbizottság állásfoglalásában mind a felperes, mind az alperesi érdekelt vonatkozásában támogatta a perbeli adásvételi szerződés megkötését. A másik pedig, hogy az elővásárlási rangsor első helyére az alperesi érdekelt került, miután a felperes a szerződésben kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy elővásárlási joga nincs, és a 2022. november 15-i tárgyaláson elismerte, hogy arra már nem is hivatkozhat [Fétv. 13. §
(3)bekezdés]. [22] Az elsőfokú bíróság a felperesnek a Földforgalmi tv. birtokpolitikai célokat megfogalmazó preambulumának sérelmére alapított keresetét megalapozottnak ítélte, lényegében arra utalva, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása és az alperes azt figyelembe vevő határozatának indokolása e tekintetben hiányos, és előírta új állásfoglalás beszerzését a Földforgalmi tv. 24. §
(3)bekezdés a) pontjában írt körülmény, és az adásvételi szerződés Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdés c) pontjának való megfelelése vizsgálatáról. [23] Ezzel összefüggésben a Kúria a következőkre mutat rá. A helyi földbizottság számára a jogalkotó a Földforgalmi tv. 23/A-
- §-aiban meghatározta, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie, és a Fétv.
- §-a azt is, hogy az állásfoglalásának mit kell tartalmaznia. A felülvizsgálati eljárásban az alperes és az alperesi érdekelt is helytállóan hivatkoztak arra, hogy a helyi földbizottság – az ügyben adott állásfoglalásának
- oldal 3-
- bekezdései szerint – a Földforgalmi tv.
- §
(2)bekezdése szerint végezte el az értékelését a Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelés vonatkozásában. Ennek során figyelembe vette a Földforgalmi tv. 24. §
(3)bekezdésében foglaltakat, a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint a rendelkezésre álló és beszerzett információk alapján vizsgálta az adásvételi szerződést, így – egyebek mellett – az értékelt és közeli hozzátartozói tulajdonában, használatában álló termőföldek nagyságát, értékét és elhelyezkedését húsz kilométeres körzetben. [24] A felperes keresetében a perbeli ingatlanra és a tulajdonában álló szomszédos ingatlanokra vonatkozóan előadott körülmények további vizsgálata szükségességének az elsőfokú bíróság indokolatlanul tulajdonított ügydöntő jelentőséget. Az alperes megismételt eljárására adott iránymutatás teljesítésével ugyanis a felperes előnyösebb jogi helyzetbe semmiképpen sem kerülhetne, figyelemmel a fentebb már kiemelt két lényeges – ám az elsőfokú bíróság által szem elől tévesztett – tényre, vagyis, hogy a földbizottság az elvégzett értékelése eredményeként a felperes tulajdonszerzését eleve is támogatta, ugyanakkor (a perben sem vitatottan) az elővásárlási rangsorban az alperesi érdekelt a felperest megelőzte. Mindemellett a helyi földbizottság az állásfoglalásának kialakítása során nem tárt fel olyan tényt, körülményt, amely az alperesi érdekelt tekintetében kétséget ébresztett volna abban, hogy vele is támogatható a szerződés megkötése. A felperes pedig a keresetlevelében, de még a felülvizsgálati kérelmében sem állította, hogy az alperesi érdekelt tulajdonszerzése ne felelne meg a Földforgalmi tv. szerinti birtokpolitikai céloknak, különösen az állásfoglalásban is kiemelt, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdeknek; e tekintetben további eljárást, vizsgálódást pedig – helyesen – az elsőfokú bíróság sem rendelt el. Mindezekre figyelemmel e körben – az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében foglaltakkal ellentétben – nem volt azonosítható olyan, az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabályszegés (indokolásbéli hiányosság), amely az alperes határozatának megsemmisítésére alapot adhatott volna. Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 7 [25] A Kúria az alperes által felhívott Kfv.IV.37.992/2021/6. (BH2022. 279.) számú, közzétett határozatában foglalkozott a helyi földbizottságnak és állásfoglalásának szerepével a termőföldszerzéssel kapcsolatos mezőgazdasági igazgatási eljárások során. Rámutatott: „a helyi földbizottság kétféle módon foglalhat állást arról, hogy a jegyzékben szereplőkkel támogatja-e a szerződés megkötését. A Földforgalmi tv. 24. §
(2)bekezdése alapján vagy támogatja, vagy nem támogatja. Tertium non datur, vagyis nincs törvényes lehetősége más tartalmú állásfoglalás meghozatalára. Így nincs tehát törvényes lehetősége arra, hogy az elővásárlásra jogosultak és a vevők között rangsort állapítson meg aszerint, hogy melyikükkel támogatja leginkább és melyikükkel legkevésbé a szerződés megkötését. Ez – amellett, hogy törvénysértő volna – nem lenne alkalmas arra, hogy a legkisebb mértékben befolyásolja azt, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv kivel hagyja jóvá a szerződés megkötését, mert nem kerülhető meg ily módon a Földforgalmi tv. elővásárlási jogra vonatkozó 18. §-a. A jogalkotó ebben egyértelműen meghatározza az elővásárlási jog sorrendjét.” {Kfv.IV.37.992/2021/6. (BH2022. 279.), indokolás [49]}. [26] A perbeli esetben az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra a Földforgalmi tv. 24. §
(3)bekezdés a) pontjában írt körülmény, és az adásvételi szerződés Földforgalmi tv. 23/A. §
(1)bekezdés c) pontjának való megfelelése vizsgálatának előírásával – az indokolás teljessége jegyében – valójában a Kúria fenti, közzétett határozatában már törvénysértőnek ítélt rangsorolást várt volna el a helyi földbizottságtól, és a Földforgalmi tv. 18. §-ában meghatározott, a 23. §
(5)bekezdése szerint felállított elővásárlási rangsor félretételét az alperestől. Ennek fényében a Kúriának azt kellett megállapítania, hogy a felülvizsgálni kért jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, és a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben indokolatlanul eltér. [27] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [28] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét ismételten, teljeskörűen el kell bírálnia. Ennek során szem előtt kell tartania, hogy eljárási okból keresetnek helyt adó ítélet nem hozható, ha a megelőző eljárásban eljárási szabályszegés nem történt, vagy ha történt, annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt. A Földforgalmi tv. szerint a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal, vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja le a törvényi elővásárlási sorrendet. A döntés elvi tartalma [29] A Földforgalmi tv. szerint a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal, vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja le a törvényi elővásárlási sorrendet. Záró rész Kúria VII.Kfv.37.257/2023/8 8 [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában – tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét a Kúria a Kp. 110. §
(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A Kúria a felülvizsgálati perköltség összegéről a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 82. §
(2)-
(3)bekezdéseire, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltakra is figyelemmel, a felszámítással egyező összegben határozott. A felperesi érdekeltnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, az alperesi érdekelt pedig költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának határoznia nem kellett. [32] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- június
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Cséffán József s.k. bíró