← Magyarország

Kfv.37263/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárás lefolytatása a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztése címén nem indokolt, ha a fél a jogszabályváltozásra történő általános hivatkozáson túlmenően nem mutatja be, hogy a felvetett jogkérdésben kialakult bírói gyakorlat miért nem követhető az új szabályozási környezetben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.263/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím9 A felperes képviselője: Szecskay Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Grósz Katalin Cím7 Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság Cím4 Az alperes képviselője: Dr. Szathmári Réka kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: Alperesi beavatkozó1 Cím3 Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 2 Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Ács és Társa Ügyvédi Iroda eljáró ügyvédek: dr. Ács Balázs és dr. Nagy-Bodonyi Réka Cím5 A II. rendű alperesi érdekelt: Közbeszerzési Hatóság Elnöke Cím4 A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Bencze Bálint Cím6 A per tárgya: közbeszerzési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék 106.K.702.216/2025/21. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 3 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperesi érdekelt – mint ajánlatkérő – 2020. december 14-én a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második rész 81. §
(1)bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le „Villamos energia beszerzése 2021-2023” tárgyában. Az eljárás nyertese a felperes lett. A felek között a villamosenergia ellátási szerződés megkötésére
  1. április 12-én került sor. A felek az ellenszolgáltatás ellenértékét, számítási metodikáját, fixálás lehetőségeit – a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelően – a szerződés
  2. pontjában határozták meg. [2] A felperes a szerződés teljesítése során a
  3. február
  4. és
  5. szeptember
  6. napja közötti időszakban nem tett közzé ajánlatot a Minitőzsde energiabeszerzési rendszerben.
  7. szeptember 8-án a
  8. évre vonatkozóan 251,56 Ft/kWh, a pillanatnyi beszerzési ár szerint kalkulált ajánlatot tett közzé 13:00:30 időpontban – a szerződésben írt 2 órás érvényesség helyett – 30 perces ajánlati kötöttséggel. Az I. rendű alperesi érdekelt
  9. szeptember 8-án a Minitőzsde rendszerben rögzített árajánlatot elfogadta, lefixálta a
  10. évre vonatkozó villamosenergia mennyiség beszerzésének ellenértékeként. [3] A szerződéses felek között ezt követően jogvita alakult ki az egységár megfelelősége és jogszerűsége tekintetében. Az I. rendű alperesi érdekelt
  11. december 7-én jelezte a felperesnek, hogy a fixálás nem szerződésszerű. A felperes
  12. december 14-én elfogadta a 223,86 Ft/kWh egységár alkalmazását. Majd az I. rendű alperesi érdekelt felszólította a felperest a szerződésnek megfelelő új ajánlat rögzítésére a Minitőzsde rendszerben, amit a felperes megtagadott. Az I. rendű alperesi érdekelt
  13. december 21-én –
  14. december 31-i hatállyal – felmondta a szerződést. A felek között a jogvitából eredően polgári per van folyamatban, melyben az I. rendű alperesi érdekelt szerződésszegés miatt meghiúsulási kötbért, a felperes pedig alulvételezési villamosenergia ellenértéket követel a másik féltől. [4] Az I. rendű alperesi érdekelt
  15. január 9-én bejelentéssel fordult a II. rendű alperesi érdekelthez, arra hivatkozással, hogy a felperes megszegte a szerződés 4.1.
  16. és 4.1.3.
  17. pontjait. [5] A II. rendű alperesi érdekelt
  18. március 9-én hivatalbóli kezdeményezést terjesztett elő az alperesnél, amelyben bírság kiszabása mellett kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperesi érdekelt és a felperes megsértették a Kbt.
  19. §
(6)bekezdését, azzal, hogy a szerződést lényegesen módosították. Állítása szerint a szerződésmódosítást a Kbt. szerinti más szerződésmódosítási jogalap sem alapozta meg. [6] Az alperes
  1. április 27-én kelt D.87/22/
  2. számú határozatával a hivatalbóli kezdeményezés alapján megállapította, hogy az I. rendű alperesi érdekelt és a felperes megsértették a Kbt.
  3. §
(6)bekezdését, ezért velük szemben – a Kbt. 165. §
(6)bekezdés e) pont alapján – 100.000 - 100.000 forint bírságot szabott ki. Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 4 [7] Az alperes vizsgálta az akarategység fennállását, ami a szerződésmódosítás elengedhetetlen feltétele és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy mindkét szerződő fél részéről fennállt az akarategység a 2022. szeptember 8-án 30 perc érvényességi időre biztosított ajánlat elfogadása tekintetében, így a felek a Kbt. 141. §
(6)bekezdésébe ütközően módosították a szerződést. [8] Az alperes továbbá megvizsgálta, hogy a szerződésmódosítás a Kbt.
  1. §-ának valamely rendelkezése alapján jogszerűnek minősíthető-e, melynek során azt a következtetést vonta le, hogy a közbeszerzési szerződés módosítására a Kbt.
  2. §
(6)bekezdésének rendelkezéseibe ütközően került sor. A felek a szerződéskötést megelőzően úgy határozták meg a szerződéses feltételeket, hogy az árváltozás ne teremtsen jogalapot a szerződésmódosításra. A szerződésmódosítás eredményeképpen a felperes az eredeti szerződéses feltételekhez képest nem heti rendszerességgel tett közzé ajánlatot, továbbá
  1. szeptember
  2. napján közzétett ár tekintetében 2 óra érvényességi idő helyett 30 perces érvényességi időt biztosított, amely megváltoztatta a korábbi szerződés rendjét, a szerződés általános jellegét. Következésképpen nem teljesültek a Kbt.
  3. §
(4)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek sem. A változtatás az alperes szerint lényegesnek minősül, amely a szerződéses feltételeket oly mértékben befolyásolja, hogy nem zárható ki, hogy a közbeszerzési eljárásban más ajánlattevők is részt vettek volna. A kereset és az alperes védekezése [9] A felperes a határozatot keresettel támadta, kérve annak megváltoztatását akként, hogy a bíróság a Kbt. 165. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés hiányát és mellőzze a bírság kiszabását. [10] Hivatkozása szerint a határozat sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §
(1)és
(4)bekezdéseit, mert a határozat alapját képező tényállást a bizonyítékok nem támasztják alá; az Ákr. 81. §
(1)bekezdését, mert az alperes az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, A határozatban megállapított tényállás és annak jogi minősítése alaptalan elsődlegesen azért, mert a szerződés módosítására nem került sor, másodlagosan, mert ha a szerződés módosítása a három sérelmezett tényállási elem valamelyike tekintetében mégis megtörtént, az megfelelt a Kbt. 141. §
(2),
(4)és
(6)bekezdéseiben szabályozott „felmentő feltételeknek”, ezért a Kbt. 141. §
(6)bekezdésének megsértését megállapítani nem lehetett. A pillanatnyi ár alkalmazása nem a szerződéstől eltérően történt, e körben a határozat a Kbt. 141. §
(1)bekezdését sérti, ezért a Kbt. 165. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát kellett volna megállapítani. [11] A közbeszerzés alapján megkötött szerződéstől eltérő teljesítés nem minősülhet automatikusan tiltott szerződésmódosításnak, erre csak az érintett felek akaratát kifejező jognyilatkozatok alapos vizsgálatával lehet következtetni. A felperes szerint jelen ügyben sem írásban, sem szóban, sem ráutaló magatartással nem volt ilyen jognyilatkozat. A felek akarategysége nem a szerződés módosításra irányult, hanem a szerződéstől eltérő teljesítés szerződésszegés alóli kimentése tekintetében állt fenn. Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 5 [12] Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat fenntartotta és a kereset elutasítását kérte. [13] Az I. és II. rendű alperesi érdekeltek az alperessel egyezően kérték a kereset elutasítását. A jogerős ítélet [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az I. rendű alperesi érdekelt és a felperes jogszabálysértően módosították-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozási szerződést. Ennek előkérdését képezte, hogy a szerződéstől eltérő teljesítés a felek közötti szerződésmódosításnak vagy szerződésszegésnek minősült-e. [15] A bíróság kiemelte, hogy a szerződés megkötése és módosítása során a szerződéses szabadság csak korlátozottan érvényesül a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések esetén. A közbeszerzési eljárásban közölt szerződés módosítása főszabály szerint tilos, mert sértené a verseny tisztaságát és az egyenlő esélyű ajánlattételt. A szerződés módosítására csak kivételesen van lehetőség, mely eseteket a Kbt. tételesen szabályozza. A Kbt. 141. §
(8)bekezdése alapján a szerződés az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. A meg nem engedett eltérésnek a Kbt. szerinti súlyos jogkövetkezményei vannak, amelyek az ellenőrzésre feljogosított hatóságok hivatalbóli eljárása alapján akár az alperes eljárásában, akár egyes esetben polgári perben is kikényszeríthetők. [16] A Kbt. 141. §-ának nem megfelelő szerződésmódosítás megállapítására és a polgári jogi igények érvényesítésén kívül annak jogkövetkezményei levonására a Kbt. 145. §
(3)és
(3a)bekezdései szerint az alperes rendelkezik hatáskörrel. Míg – a Kbt.
  1. § szerinti perindítás esetén – a Kbt.
  2. §
(3)bekezdés szerinti szerződésmódosítás semmisségének megállapítására, a Kbt. 137. §
(1)bekezdés szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, a közbeszerzésre, közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény érvényesítésére, szerződésmódosításnak nem minősülő szerződésszegés jogkövetkezményei érvényesítésére a polgári ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre. A felperes ezért alaptalanul vitatta az alperes hatáskörét arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítésének közbeszerzési jogi értékelését, az ár alkalmazásának megfelelőségére is kiterjedően, elvégezze. [17] A törvényszék hivatkozott a Kfv.III.38.151/2018/
  1. számú ítéletben foglaltakra, amelyben a Kúria rámutatott, ahhoz, hogy az alperes szerződésmódosításként kezelje a szerződés eltérő tartalmú teljesítését, az alperesnek tényekkel, bizonyítékokkal és okszerű levezetéssel kell alátámasztania a felek közös megegyezésén alapuló szerződésmódosítás megtörténtét. A szerződésmódosítás Kbt.-beli szabályainak alkalmazhatósága szempontjából a fő kérdés a felek közötti akarategység valós megléte, vagyis az elhatárolás a szerződésszegés és a szerződésmódosítás esete között a polgári jogi szabályoknak Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 6 megfelelően aszerint történhet, hogy a felek megegyezése a szerződéstől eltérő teljesítésre vonatkozóan megállapítható-e. A bíróság ezért egyetértett az alperessel és a II. rendű alperesi érdekelttel abban, hogy a szerződés módosításának minősül az eredeti szerződéses feltételektől történő bármely, az ajánlattevő és az ajánlatkérő közös megegyezésével történő tényleges eltérés, attól függetlenül, hogy azt a felek írásba foglalták-e vagy sem. Az alperes a határozata az erre vonatkozó vizsgálatot is elvégezte, ezért az Ákr.
  2. §
(1)bekezdésének megsértése nem valósult meg. [18] A bíróság a felek által hivatkozott bizonyítékok, levelezés, a felperes ajánlattétele, annak I. rendű alperesi érdekelt általi elfogadása és a felek ezt követően tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az alperes okszerűen következtetett arra, az I. rendű alperesi érdekelt elfogadta a felperes szerződéstől eltérő teljesítését, így ez az állapot a felek egyező akaratából jött létre és állt fenn. [19] A szerződéstől eltérő teljesítés egységesen vezetett ahhoz, hogy a felek az árfixálás rendjét az eredeti szerződéses feltételektől eltérően határozták meg. A szerződéstől eltérő árfixálás, a heti rendszerességű ajánlattétel több mint fél évig tartó elmaradása és annak elfogadása majd a szerződéstől – árban és érvényességi időben is – eltérő árfixálási ajánlattétel és annak elfogadása tehát szerződésmódosításnak minősül. Kiemelte azt is a bíróság, hogy a szerződésmódosítás ezen elemei egységet képeznek, mert azok mindegyike az árfixálás körében történt és együttesen vezettek a szerződés 4.1.
  1. pontjától eltérő teljesítéshez, ezért a bíróság sem fogadta el az egyes tényállási elemek külön-külön kezelését. Továbbá az alperes helytállóan hivatkozott arra is, hogy az akarategységnek a megegyezés időpontjában kell fennállnia, és arra nincsen hatással a felek álláspontjának későbbi megváltozása, sem annak indoka. [20] Hangsúlyozta a bíróság, hogy amennyiben a teljesítés a szerződés rendelkezéseitől oly mértékben tér el, amely a szerződés általános jellegét változtatja meg, amelyre új közbeszerzést kellene lefolytatni, és ezt a másik fél elfogadja, az a Kbt. kógens szabályai alapján csak jogsértő szerződésmódosításnak minősülhet, amelyért mindkét szerződő fél felelőssége az alperes által megállapítható. Mindezek alapján a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy
  2. szeptember 8-án nem történt szerződésmódosítás. [21] Ezt követően a bíróság azt vizsgálta, hogy az alperes értékelése hiányos volt-e, illetve az alperes tévesen állapította-e meg a Kbt.
  3. § szerinti feltételek fennállásának hiányát. [22] Egyetértett a felperessel annyiban, hogy az alperes a határozatban nem fejtette ki, milyen tények alapján állapította meg azt, hogy az ellenérték növekedése elérte az eredeti szerződéses érték 10%-át, ezért a Kbt.
  4. §
(2)bekezdés alperesi értékelése indokolási hiányosságára a felperes helytállóan mutatott rá. A törvényszék ugyanakkor az alperessel egyezően foglalt állást abban, hogy az alperes okszerűen zárta ki a Kbt. 141. §
(4)bekezdése
  1. a)és
  2. b)pontok szerinti módosítási rendelkezések alkalmazásának lehetőségét, valamint
  3. c)pont
  4. cb)alpont szerinti feltétel hiányában a Kbt. 141. §
(4)bekezdés c) pontja sem adhatott jogszerű alapot a szerződésmódosításra. [23] A Kbt. 141. §
(6)bekezdése szerint a
(2)és
(4)bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 7 módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A bíróság következtetése szerint a megváltozott szerződéses feltételek lényegesek voltak, az árfixálás eredeti szerződéses rendjéhez képest lényegesen kisebb lett a felperes kockázata, ez a szerződéses feltételeket oly mértékben befolyásolta, hogy nem zárható ki, hogy a közbeszerzési eljárásban más ajánlattevők is részt vettek volna. [24] A bíróság utalt arra is, hogy az a körülmény, mely szerint a felek magatartása a kógens közbeszerzési jogi normák és irányadó egységes joggyakorlat alapján tiltott szerződésmódosítást valósított meg, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felperes szerződési feltételektől eltérő teljesítését a polgári bíróság polgári jogi szempontok szerint vizsgálja és értékelje. A felülvizsgálati kérelem [25] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, az alperes határozatának megváltoztatását akként, hogy a Kbt. 165. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés hiányát és mellőzze a bírság kiszabását. [26] Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem tartalmaz megfelelő indokolást azzal kapcsolatban, hogy a bíróság a vizsgált magatartást miért tekintette olyannak, mint ami a szerződés általános jellegét a Kbt. 141. §
(4)bekezdésének cb) alpontja szerint megváltoztatta, ezért az sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)és
(5)bekezdését, valamint a Kbt. 141.§
(4)bekezdésének cb) alpontját. A jogerős ítélet indokolásával szemben a felperes bizonyította, hogy a Kbt. 141. §
(4)bekezdése cb) albekezdése szerinti „felmentő feltételek” teljesültek. [27] Megsértette továbbá a bíróság a Kp. 78. §
(2)bekezdését, mert a perben jelentős tényeket iratellenesen értékelte, ezért az irányadó tényállást kirívóan okszerűtlenül, ellentmondásosan állapította meg úgy, hogy ez kihatott a jogerős ítéletben foglalt döntés érdemére. Anyagi jogszabálysértésként a Kbt. 2. §
(7)és
(8)bekezdéseire, a 141-
  1. §-okra és a Ptk. 6:
  2. §-ára és a 6:
  3. §
(1)bekezdésére hivatkozott. [28] A felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ab)alpontjaira alapítottan kérte. [29] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát abban jelölte meg, hogy a hivatkozott eljárási és anyagi jogszabálysértések túlmutatnak a jogerős ítélettel elbírált jogvitán. „A jogszabálysértésekkel érintett anyagi jogszabályok Kúria általi világos értelmezése és a döntés világos indokolása hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan alapvető jogi fogalmak, mint a Ptk. által definiált „szerződésmódosítás” és „szerződésszegés” a Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 8 közbeszerzési joggal érintett jogviszonyokban a Kbt. 2. §
(7)és
(8)bekezdései alapján a helyükre kerüljenek, és ezáltal a jelen perrel érintetthez hasonló abszurd jogi helyzetek a jövőben ne alakulhassanak ki.” [30] A bíróság a felperes és az I. rendű alperesi érdekelt nyilatkozatainak a Pp. 279. §
(1)bekezdésébe ütköző értékelésével a szerződéstől eltérő teljesítést jogszabálysértően minősítette a Kbt. 141. §
(6)bekezdését sértő „szerződésmódosításnak”, így nem kizárt az, hogy ugyanezt a magatartást a polgári per bírósága másként, akár mindenféle konszenzust nélkülöző „szerződésszegésként” értékelje. Az alperes határozatát megelőző eljárás és a polgári per megindítása óta mintegy három év eltelt. Ez alatt az idő alatt a fenti téves jogszabályértelmezések eredményeként egy jogi „patthelyzet” állt elő: a polgári per a felfüggesztés miatt jelenleg „áll”, arra várva, hogy a Kbt. szerinti esetleges „szerződésmódosítás” létezése vagy hiánya véglegesen eldőljön. Ez a „végleges” döntés azonban a jogerős ítélettel nem történt meg. [31] A felperes szerint a jogerős ítélet Kúria általi felülvizsgálata nem csak a szerződéssel érintett felek érdeke, hanem minden olyan jogalanyé, aki a jövőben a Kbt. alapján olyan szerződést köt, amelynek a szerződéstől eltérő tartalmú teljesítése, annak jogi minősítése tárgyában jogvita keletkezik abban a kérdésben, hogy ez az „eltérő tartalmú teljesítés” a felek kölcsönös és egybehangzó akaratkifejezésén alapuló „szerződésmódosításnak” (Kbt. 141.§) vagy „szerződésszegésen alapuló szerződésmódosításnak” (Kbt. 142. §) minősül-e. Továbbá a jogerős ítélet felülvizsgálatával lehetőség nyílik arra, hogy a Kúria az ítélet [50] pontjában hivatkozott Kfv.38.151/2018/8. számú, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.) alapján meghozott döntése után a hatályos Kbt. szabályait értelmező, és a joggyakorlat egységét ezek alapján biztosító új érdemi döntést hozhasson. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [33] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [34] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A befogadásról döntő bíróság azt Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 9 vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [35] A Kúria elöljáróban kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja alá tartozó befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére, melynek minden alpont [aa)-ad)] tekintetében érvényesülnie kell. Ezen felül a félnek elő kell adnia, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását a hivatkozott alpont tekintetében milyen okból tartja szükségesnek. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja (Kfv.IV.37.643/2023/2.). [36] A felperes szerint olyan jogszabálysértés történt, ami a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése, valamint az ügyben felmerült jogkérdés társadalmi jelentősége miatt is indokolja a felülvizsgálati kérelmének befogadását. [37] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (Jpe.IV.60.024/2023/10.). [38] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes maga sem állította, hogy az alsóbb szintű bíróságoknak a Kbt. 146. §
(1)bekezdésével kapcsolatos gyakorlata széttartó lenne, e befogadási okhoz kapcsolódóan a felperes által felvetett jogértelmezési aggályok (a „szerződésmódosítás” és „szerződésszegés” elhatárolása az adott tényállás mellett) nem jogegységesítési kérdést vetnek fel, hanem a konkrét ügyben felmerült tények és bizonyítékok mérlegeléséhez kapcsolódnak. A Kúria gyakorlatában az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások mechanikus megismétlése a perben a Kp. 78. §
(2)bekezdése szerint elvégzett bizonyítékértékelés felülmérlegelésére irányul, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a kúriai jogértelmezés kiforrott (Kfv.IV.37.299/2021/5., Kfv.I.35.610/2021/2.). [39] Ezen befogadási ok vonatkozásában a Kúria sem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a Kbt. megjelölt rendelkezéseinek helyes értelmezését érintő bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [40] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Kúria a szerződéstől eltérő teljesítés jogellenes Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 10 szerződésmódosításként való értékelésével a jogerős ítéletben is felhívott Kfv.III.38.151/2018/
  1. számú ítéletében már foglalkozott, igaz a régi Kbt. hatálya alá tartozó szerződések esetében merült fel az elhatárolás kérdése. A felperes szerint a felülvizsgálati eljárás lefolytatása a Kbt. hatályba lépése miatt is indokolt lenne. [41] A Kúria megállapította, hogy a jogszabályváltozásra történő általános hivatkozás önmagában még nem keletkeztet befogadási okot, ha a fél nem mutatja be, hogy a felvetett kérdésben már kialakult joggyakorlat miért nem követhető az új szabályozási környezetben, valamint az irányadó jog mennyiben változott a korábbiakhoz képest. A felülvizsgálati kérelem a befogadás körében erre vonatkozó indokolást nem tartalmazott, hanem éppen arra hivatkozott a felperes, hogy az ítéletben felhívott kúriai döntés a jelen ügyben még analóg módon sem alkalmazható. A joggyakorlat továbbfejlesztése iránti igényét éppen azzal indokolta, hogy a hasonló tényállású ügyben a Kúria még nem hozott döntést. A Kúria gyakorlatában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria a jogegységesítésben megnyilvánuló alkotmányos feladata a meglévő gyakorlat egységesítését jelenti, a Kúria alkotmányos szerepével ütközne, ha azért fogadná be a felülvizsgálati kérelmet, mert megelőző értelmezést kíván adni (Kfv. IV. 37.484/2023/
  2. [22] bekezdés, Kfv.IV.37.054/2024/
  3. [21] bekezdés). Így a felperesnek ez a hivatkozása sem alapozhatta meg a Kp.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadási ok fennállását. [42] A felperes a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a jogkérdés különleges súlyára, társadalmi jelentőségére hivatkozással is kérte. [43] A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.). [44] A felperes nem igazolta, hogy az egyedi ügyében felmerült elhatárolási probléma milyen okból és mennyiben érinti a társadalom széles körét, és nem támasztotta alá, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutat, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján sem indokolt (Kfv.V.35.068/2022/2., Kfv.V.35.309/2022/2.). [45] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a felperes által megjelölt befogadási okok egyike sem áll fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria IV.Kfv.37.263/2026/2 11 [46] A felülvizsgálati eljárás lefolytatása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztése címén nem indokolt, ha a fél a jogszabályváltozásra történő általános hivatkozáson túlmenően nem mutatja be, hogy a felvetett jogkérdésben kialakult bírói gyakorlat miért nem követhető az új szabályozási környezetben. Záró rész [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [48] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [49] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2026. május 5. Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.