A határozat elvi tartalma: A perköltség számítása az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének kijavítása után. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.011/2025/
- Felperes: felperes1 (cím1) Felperes képviselője: ügyvédi iroda (cím2, ügyintéző: dr. Varga Tamás Zsolt ügyvéd) és Dr. Pucher János ügyvéd (cím3) Alperes: alperes1 (székhely: cím4) Alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (cím5, ügyintéző: dr. Szmák Krisztián ügyvéd) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: jognyilatkozat hatálytalansága, szerződés létrehozása és egyéb Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.G.20.341/2023/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a felperes 694.871 (hatszázkilencvennégyezer-nyolcszázhetvenegy) forint fellebbezési eljárási illeték visszatérítését kérheti. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.011/2025/6 [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 A felperes valódi tárgyi keresethalmazatként előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperestől származó
- május
- napján kelt, a
- március
- napján az alperes és a cég1 Kft. között létrejött adásvételi előszerződéstől való elállást tartalmazó írásbeli nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmatlan. A második keresetében kérte, hogy a bíróság a fent írt felek között
- március
- napján létrejött előszerződés alapján a cég1 Kft. részére az adásvételi előszerződésben biztosított vevő kijelölési jog folytán kijelölt felperes és az alperes között hozza létre a végleges adásvételi szerződést a keresetben megjelölt tartalommal. Kérte továbbá, hogy a bíróság az így létrehozott adásvételi szerződés szerinti vételárhátralék felperes által 60 napon belüli megfizetése megtörténte igazolását követően keresse meg az illetékes kormányhivatalt a helység1 belterület, helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatt felvett, 8638 helység1, cím
- szám alatt található ingatlannak az alperes nevén nyilvántartott 1/1 arányú tulajdonjoga törlése mellett a felperes 1/1 arányú tulajdonjoga bejegyzése iránt. A felperes a pertárgyértéket 405.202.420 forintban határozta meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte elsődlegesen a felperes kereshetőségi joga hiányára hivatkozva. Kifejtette, a perbeli előszerződést nem a felperessel kötötte meg, a felperest a perindítási joga csak a szerződésátruházás esetén illetné meg, ami a jelen esetben nem történt meg. Utalt arra is, hogy a cég1 Kft. a vevő kijelölési jogáról lemondott. Érdemi védekezésében arra hivatkozott, hogy az előszerződésben rögzített fix határidőn belül a cég1 Kft. nem kérte a végleges szerződés megkötését, késedelembe esett, a póthatáridő is eredménytelenül telt el, az elállása jogszerű. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, a perköltség összegét érintően kijavított ítéletével a keresetet elutasította. Tényként megállapította, hogy a felperes nem kijelölt vevő, így az alperessel szemben kereshetőségi joga nincs. A pervesztes felperest kötelezte – a Pécsi Ítélőtábla Gpkf.V.45.032/2025/
- számú végzésével helybenhagyott 18.G.20.341/2023/41., illetve
- szám alatti kijavító végzése folytán – a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdés, a Pp.
- § és a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a pertárgyérték alapulvételével, a felszámítással egyezően a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése és a 4/A.§-a szerint számított bruttó 7.940.070 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak a perköltség körében a megváltoztatását és az alperesnek fizetendő perköltség összegét kérte 3.970.035 forintra leszállítani. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 81.§
(1),
(2)bekezdését, a 82.§-t, a 83.§
(1)bekezdését, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(6)bekezdését jelölte meg. A felperes kifejtette, az elsőfokú bíróság is rögzítette, hogy az IM rendelet alapján számítandó perköltség összege eltúlzott és maga is a mérséklésről rendelkezett, ennek okán az általa helyesen levezetett számítás szerinti 6.252.024 forint +Áfa perköltség fele összege illetné meg az alperest ügyvédi munkadíj címén, ez jogszerű és ez áll arányban az eljárás során kifejtett tevékenységével. Az elsőfokú bíróság jogerőre emelkedett kijavító végzését követően a fellebbezését változatlan tartalommal, indokokkal fenntartotta. Az alperes a kijavító végzésre tekintettel módosított fellebbezési ellenkérelmében utalt arra, hogy a bruttó 7.940.070 forint ügyvédi munkadíj nem eltúlzott, arányban áll az elvégzett jelentős ügyvédi – felkészülés, irattanulmányozás, joggyakorlat-elemzés, okiratszerkesztés, tárgyalásokon való jelenlét – tevékenységgel, mérséklése nem indokolt. Utalt arra, hogy amiatt szintén nincs helye az ügyvédi munkadíj mérséklésének, mert a kereset elutasítására a kereshetőségi jog hiánya miatt került sor. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, helyesen állapította meg a pertárgyérték alapulvételével az elvégzett munkával arányban álló alperesnek járó ügyvédi munkadíj összegét. A másodfokú bíróság Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.011/2025/6 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján – fellebbezett részében – helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: A Pp. 80.§-a szerint a perköltség a félnél a perben vagy azt megelőzően a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéshez szükségképpen felmerült keresetkiesést is. A Pp. 81.§
(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A perbeli esetben az alperes a Pp. 81.§
(1)bekezdésére hivatkozva az elsőfokú eljárásban felmerült költségeként az őt képviselő ügyvéd munkadíját számította fel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkező 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet (IM rendelet) 3. §
(2)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság - figyelemmel az elsőfokú ítéletet kijavító jogerős végzésre is - a felperes által megjelölt pertárgyértéket elfogadva annak alapján az IM rendelet 3.§
(2)bekezdése szerinti módon számította ki az alperesnek járó ügyvédi munkadíj összegét, figyelemmel a 4/A.§
(1)bekezdésére is helyesen bruttó 7.940.070 forintban. Az IM rendelet 3.§
(6)bekezdése szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén – a
(2)-
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. Az IM rendelet az ügyvédi díjmegállapítás alapjául a pertárgyértéket tette, és a magasabb pertárgyérték általában az ügy nagyobb jelentőségét eredményezi, együtt jár az ügyvéd fokozottabb felelősségével. Ebben az esetben is természetesen értékelni kell az ügyvéd által kifejtett tevékenységet is, figyelemmel kell lenni az ügyvéd által szerkesztett beadványok számára, időigényességére, a kitűzött tárgyalásokon való megjelenésre is. A vizsgálat objektív szempontja, hogy az ügyvéd tényleges perbeli tevékenysége az ügyvédi megbízási szerződésben általa vállalt kötelezettségnek megfelelt-e, tehát az ügyvéd az ügyfele jogi képviseletét az eljárásjognak megfelelően ellátta-e (Kúria Pfv.20.887/2023/6.). Az alperes jogi képviselője az elsőfokú eljárás során írásban érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, ezen túl a keresetváltoztatásra tekintettel írásban ellenkérelem-változtatását, valamint viszontválaszt, illetve felhívásra perfelvételi nyilatkozatot is benyújtott. Két perfelvételi tárgyaláson volt jelen, amelyek mindegyike 1,5-2 óra időtartamú volt, az alperes képviseletét a tárgyalásokon megfelelően ellátta. Ezen kívül a harmadik, részben perfelvételi, részben érdemi tárgyaláson – mely 5 óra időtartamot vett igénybe – is aktívan részt vett két tanú meghallgatása során. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alperes jogi képviseletét az elsőfokú eljárásban maradéktalanul ellátta. A másodfokú bíróság egyetért az alperes jogi érvelésével, az ügyvédi munkadíj arányosságának vizsgálatakor nem vehető figyelembe, hogy az elsőfokú bíróság mindezeket követően kereshetőségi jog hiánya okán utasította el a kereseti kérelmet, A fenti indokok alapján a másodfokú bíróság nem találta eltúlzottnak a teljes mértékben pernyertes alperes részére megállapított ügyvédi munkadíj összegét, arányban áll az alperes jogi képviselőjének elsőfokú eljárásban kifejtett munkájával, annak mérséklése nem indokolt. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú ítélet meghozatalakor számítási hibát vétett az alperesnek járó perköltség számításakor, a számítási hiba folytán a perköltség összege többszöröse volt a helyes összegnek. Az elsőfokú bíróság ezt találta eltúlzottnak, ezért alkalmazta az IM rendelet 3. §
(6)bekezdésben szabályozott mérséklést, a helyes összegű perköltség mellett azonban a mérséklésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.011/2025/6 [16] [17] 4 A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a másodfokú eljárásban felmerült költsége a Pp. 83.§
(5)bekezdése alapján a terhén marad. Köteles a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az ellenérdekű fél másodfokú eljárásban az IM rendelet alapján felszámított perköltségének a megfizetésére. A másodfokú bíróság annak összegét a fellebbezési pertárgyérték – 3.970.035 forint – alapján az IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja, illetve az
(5)bekezdés és a 4/A.§
(1)bekezdése szerint bruttó 127.000 forintban állapított meg. A felperes a fellebbezésére az ítélet kijavítása előtti összeget figyelembe véve rótt le 1.012.478 forint illetéket. Ebből 694.875 forint visszatérítését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti. Pécs,
- április
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró