A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet hatályában fenntartása tanácsülésen.
- A kötelező védelem egyik esete sem állt fenn a terhelt vonatkozásában, a terhelt a felülvizsgálati indítványában ilyen okra nem is hivatkozott.
- Önmagában – a büntetés súlyosítására irányuló indítvány nélkül – a súlyosabb visszaesői minőség megállapítása iránti fellebbezés nem tekinthető a terhelt terhére irányulónak. Ezért – szabályszerű tájékoztatás mellett nyilvános ülés (tárgyalás) iránti indítvány hiányában – a másodfokú bíróság a vádlott távollétében, tanácsülésen törvénysértés nélkül járt el. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1259/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Zirci Járásbíróság, B.80/2019/7., ítélet, tárgyalás,
- november
- Másodfok: Veszprémi Törvényszék, 3.Bf.738/2019/5., ítélet, tanácsülés,
- február
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zirci Járásbíróság B.80/2019/
- számú és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.738/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 1.Bfv.1.259/2023/9-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Zirci Járásbíróság a
- november
- napján kihirdetett B.80/2019/
- számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli – amelyből 1 rendbeli cselekmény kísérleti szakban maradt – lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont]. Ezért őt – mint visszaesőt, halmazati büntetésül – 3 év szabadságvesztés büntetésre és mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, és abból a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a Győri Járásbíróság 2017. január 11. napján jogerős Beü.931/2016/10. számú ítéletéből fennálló feltételes szabadságot megszüntette. Kötelezte a terheltet a magánfelek részére kártérítés, valamint az állam részére eljárási illeték megfizetésére. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. február 24. napján kihirdetett 3.Bf.738/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy a terhelt különös visszaeső. Helyesbítette továbbá magánfél1 magánfél részére fizetendő kártérítés, valamint az elsőfokú eljárásban a terhelt terhére megállapított bűnügyi költség összegét. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő a Vas Megyei Főügyészségnek címzett felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül, azonban tartalma alapján a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(2)bekezdés d) pontja és a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján, azt sérelmezve, hogy az elsőfokú bíróság a védője jelenléte nélkül hozott ítéletet vele szemben, ezt követően a másodfokú bíróság döntésének meghozatala során pedig ő maga nem vehetett részt, ezzel az eljárt bíróságok jogsértést követtek el vele szemben. [4] Indítványozta ez alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra utasítását. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.1380/2023/2. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [6] Indokai szerint a Btk. 370. §
(3)bekezdése szerinti lopás bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így az eljárásban a védő részvétele a büntetési tételkeretre figyelemmel nem volt kötelező, a terhelt pedig a bíróság előtt védő kirendelésére irányuló kérelmet nem terjesztett elő. Ezen túlmenően a Be.
- §-ában foglalt egyéb olyan ok sem állt fenn, amelynek alapján az alapügyben a terhelt részére védő kirendelése kötelező lett volna. [7] Kifejtette, hogy valóban felülvizsgálatra is okot adó eljárási szabálysértés, ha a másodfokú bíróság a törvényi feltételek hiányában határoz tanácsülésen. A Be.
- §-ának a másodfokú eljárás lefolytatásakor hatályos
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés a), vagy c) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. Az ügyészség kizárólag a terhelt különös visszaesői minőségének megállapítása végett jelentett be fellebbezést, a kiszabott büntetés Kúria 1.Bfv.1.259/2023/9-I 3 tartamát és nemét nem sérelmezve, míg a terhelt enyhítés végett fellebbezett. A tanácsülés kitűzéséről a másodfokú bíróság a terheltet a nyomozás során megadott tartózkodási helyén, valamint a lakcímén is értesítette, az előbbin élettársa, utóbbin pedig édesanyja vette át az értesítést, nyilvános ülés tartását azonban a terhelt nem indítványozta. Minderre figyelemmel a tanácsülés megtartásának nem volt akadálya, így a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés nem állapítható meg a másofokú eljárás vonatkozásában sem. [8] Indítványozta mindezek alapján, hogy a Kúria a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Zirci Járásbíróság B.80/2019/
- számú, illetőleg a Veszprémi Törvényszék 3.Bf.738/2019/
- számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [9] A terhelt beadványa arra vonatkozóan is tartalmazott indítványt, hogy az általa megjelölt – köztük a Zirci Járásbíróság B.80/2019/
- számú – jogerős ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés büntetéseket a bíróság foglalja ismételten összbüntetésbe. [10] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában foglaltakra a terhelt kirendelt védője írásbeli észrevételt terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt felülvizsgálati indítványa előterjesztésében arra hivatkozott, hogy mind az elsőfokú bíróság, és a másodfokú bíróság is védő részvétele nélkül folytatta le vele szemben a büntetőeljárást, ezért a védekezéshez való jogától megfosztották. [11] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, és a Be.
- § b) pontja alapján, eljárási szabálysértés miatt, a Be.
- §
(2)bekezdés d) pontban írt okokból a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján az első- és másodfokú bíróság határozatait helyezze hatályon kívül, és utasítsa új eljárás lefolytatására az eljárt bíróságokat. [12] III. Terhelt1 terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [13] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt van helye [Be. 648. § a), b) pont]. [14] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdése szerint hivatalból vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseket. [15] A felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns Be. 659. §
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. [16]
- A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] A Be. 608. §
(1)bekezdés
- d)pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] 1.1. A védő tárgyalási távollétére alapított, felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás csak akkor lehet alapos, ha az adott ügyben a védelem kötelező volt (BH 2017.45.I.). Kötelező védői jelenlétet von maga után, ha a terhelt védő kirendelését kérelmezi, vagy a bíróság védő kirendeléséről hivatalból intézkedik (BH 2022.92., BH 2022.93., BH 2020.136.). Kúria 1.Bfv.1.259/2023/9-I 4 [19] Ha a büntetőeljárási törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező (Be. 434. §). [20] Az elsőfokú eljárás idején hatályos Be. 44. §-a szerint a büntetőeljárásban, így a bíróság előtt is kötelező volt a védelem, amennyiben
- a)a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
- b)a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
- c)a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
- d)a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri,
- e)a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
- f)a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
- g)e törvény erről külön rendelkezik. [21] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a terhelt a bírósági eljárásban védővel nem rendelkezett. [22] Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség az átiratában helyesen hivatkozott arra, hogy a kötelező védelem egyik esete sem állt fenn a terhelt vonatkozásában; a terhelt a felülvizsgálati indítványában ilyen okra nem is hivatkozott. [23] Az iratok alapján az is megállapítható, hogy a terhelt védő kirendelését az eljárás során nem kérelmezte, illetve arról a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság sem rendelkezett hivatalból. Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelt a másodfokú eljárásban sem kifogásolta a védő hiányát, illetve védő kirendelését nem kérte. [24] A felülvizsgálati indítvány ezért ebben a részében alaptalan. [25] 1.2. A terhelt sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság a távollétében, tanácsülésen hozott érdemi határozatot az ügyben. [26] A Be. 599. §
(1)bekezdés értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. [27] A Be. 600. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai alapján a másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el, bizonyítás felvétele szükséges, vagy a tanácsülésre vagy a nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki. [28] A másodfokú eljárás alatt hatályos Be. 598. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bírósági eljárásban a fellebbezés tanácsülésen intézhető el, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés
- a)vagy
- c)pontján alapszik és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta. [29] Ez esetben a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek, továbbá a tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdés]. Kúria 1.Bfv.1.259/2023/9-I 5 [30] A fentiekből következően – amennyiben a nyilvános ülés, illetve tárgyalás tartásának valamely fenti kötelező esete nem áll fenn – a másodfokú bíróság tanácsülés kitűzéséről adott értesítése alapján van lehetősége a vádlottnak és a védőnek más eljárási forma, így nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását indítványozni. Az ilyen tartalmú indítvány esetén legalább nyilvános ülés kitűzésére a másodfokú bíróság köteles. [31] Ebből következően, ha a terhelt vagy a védő él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. Következésképpen, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., BH 2018.40., BH 2021.100., BH 2021.132., BH 2022.70.). [32] Nyilvános ülés (tárgyalás) iránti indítvány hiányában azonban a másodfokú bíróság a vádlott távollétében is eljárhat. A tanácsülésen ugyanis a vádlott nem lehet jelen, ahogy az ügyész és a védő sem. [33] A tanácsülés megtarthatóságának feltétele tehát, hogy a már említett, a nyilvános ülés, tárgyalás indítványozásának lehetőségéről szóló értesítés szabályszerűen megtörtént. E jogosultság ugyanis a szabályszerű értesítés alapján gyakorolható. Ezért, a felülvizsgálati indítványban foglaltakra tekintettel ennek vizsgálata vált szükségessé. [34] Az ügy iratai alapján megállapítható volt, hogy az ügyészség fellebbezése a terhelt különös visszaesői minőségének megállapítására irányult, amely nem minősült a terhére bejelentett jogorvoslatnak. A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek ugyanis azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul [Be. 595. §
(2)bekezdés]; önmagában – a büntetés súlyosítására irányuló indítvány nélkül – a (súlyosabb) visszaesői minőség megállapítása iránti fellebbezés nem tekinthető a terhelt terhére irányulónak. [35] A másodfokú bíróság postai úton értesítette a terheltet a tanácsülés kitűzéséről, egyben pedig arról a jogáról, hogy nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. A kézbesítés szabályos volt arra tekintettel, hogy küldeményt az arra jogosult hozzátartozók vették át a terhelt lakcímén, illetve tartózkodási helyén [a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) kormányrendelet 16. §
(3)bekezdés a) pont, 30. §
(1)bekezdés]. Az iratok alapján az is megállapítható, hogy a kézbesítéskor a terhelt nem volt büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a terhelt kézbesítési kifogást [Be. 133. §
(3)bekezdés a) pont] nem terjesztett elő. [36] A szabályszerű értesítést követően, a törvényes határidőn belül sem az ügyészség, sem a terhelt nem indítványozta másodfokú nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését. [37] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a terhelt szabályszerű értesítése mellett, és a más eljárási forma iránti indítvány hiányában, eljárási szabálysértés nélkül bírálta el az ügyet tanácsülésen, ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltételen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [38]
- A Be.
- §-a értelmében felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye. Kúria 1.Bfv.1.259/2023/9-I 6 [39] A jogerős ügydöntő határozat fogalmát a Be.
- §
(1)bekezdése határozza meg. A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. [40] A Be.
- §-ában szabályozott összbüntetési eljárás különleges eljárás (Huszonegyedik Rész). Különleges eljárásban a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz a büntetőjogi főkérdésekről – dönt. [41] A Btk.
- §
(1)bekezdése értelmében, ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el. [42] A Be. 839. §
(4)bekezdése szerint a bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel mondja ki, az erre irányuló indítvány elutasításáról végzéssel határoz. [43] Azonban sem a jogerős összbüntetési ítélet, sem az összbüntetési indítványt elutasító, véglegessé vált végzés nem ügydöntő határozat, mert nem a „vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről és a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról”, hanem a terhelt összbüntetésbe foglalásra irányuló indítványáról tartalmaz döntést (BH 2020.356.II., BH 2004.232.I.). Így felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, a felülvizsgálati indítvány ebben a részében a törvényben kizárt. [44] A Kúria megjegyzi, hogy a Be. 840. §-a szerinti különleges eljárás azonban biztosítja az ismételt összbüntetésbe foglalás lehetőségét, amennyiben a bíróság az összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartamáról nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az ismételt összbüntetési eljárás lefolytatása iránti indítvány tárgyában ugyancsak a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el [Be. 839. §
(1)bekezdés]. [45]
- A Kúria a Be.
- §
(2)bekezdése szerinti olyan felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [46] IV. Mindezekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [47] A felülvizsgálati eljárásban védő kirendelésére került sor, a Kúria az észrevételt benyújtó kirendelt védő munkadíját a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII.27.) IM rendelet 7. §
(3)bekezdése, valamit a 8. §
(2)bekezdése alapján határozta meg, és a felkészülési díját 21.000 forint összegben állapította meg. A bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdés
- mondata alapján az állam viseli. [48] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény
- §
(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [49] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [50] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 1.Bfv.1.259/2023/9-I 7 Budapest,
- július
- Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró