A határozat elvi tartalma: A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha annak előterjesztésekor a felperest a menekültügyi hatóság előtti személyes megjelenés törvényi kötelezettsége terheli, ám annak nem tesz eleget. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.226/2021/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Czövek és Deme Ügyvédi Iroda, ügyintéző: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: név1 főosztályvezető-helyettes A per tárgya: menekültügyben hozott 106-M-21816/13/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Győri Törvényszék 1.K.701.875/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 1.K.701.875/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.39.226/2021/2/I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- október 28-án kelt, keresettel támadott határozatával a magát hontalannak valló, ismeretlen állampolgár felperes menekültkénti elismerését elutasította, oltalmazotti státuszát pedig visszavonta, és megállapította, hogy esetében a visszaküldés tilalma helyiség2 vonatkozásában nem áll fenn. Egyúttal felperest, mivel a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, az Európai Unió területéről a helyiség1 területére kiutasította, valamint 3 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el vele szemben. A keresetlevél és a védirat [2] A felperes – jogi képviselője útján, elektronikus úton benyújtott – keresetlevelében az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatát kérte. Előadta, hogy a keresetlevél előterjesztésekor a menekültügyi hatóságnál koronavírus fertőzés gyanúja miatt személyesen nem jelent meg. [3] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte. A felperes személyes megjelenésének elmaradása miatt arra hivatkozott, hogy a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította. E körben utalt a Kúria Kpkf.VI.39.857/2020/
- számú végzésében foglaltakra. Másodsorban a kereset érdemi elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
- december 10-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [5] Indokolásában rámutatott, hogy a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 36. §
(8)bekezdése és 75. §
(2)bekezdése is személyes megjelenési kötelezettséget ír elő a keresetlevél előterjesztésekor. A nemzetközi védelemmel kapcsolatos eljárás személyi státuszt érint, ezért elengedhetetlen, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy, vagy akinek a már biztosított nemzetközi védelme fenntartásáról dönt a hatóság, személyesen vegyen részt az eljárásban. Rögzítette, hogy a felperes az oltalmazotti státuszának felülvizsgálatára irányuló eljárásban személyesen nem vett részt, nem jelent meg személyesen a keresetlevél előterjesztésekor, a jogi képviselője által előterjesztett keresetlevelet aláírásával sem látta el. Hangsúlyozta, hogy a felperes semmilyen módon nem jelezte, hogy a keresetlevél előterjesztésekor koronavírus gyanúja miatt nem tud megjelenni, előzetesen nem mentette ki magát. Önmagában a betegség gyanújára történő hivatkozás, azt Kúria VI.Kpkf.39.226/2021/2/I 3 valószínűsítő adatok hiányában nem alkalmas a személyes megjelenési kötelezettség alóli mentesülésre. Megállapította, hogy a keresetlevelet a felperes jogi képviselője, mint a Kp. 17. § a) pontja szerint a per megindítására nem jogosult személy terjesztette elő, a felperes személyes megjelenését objektíve akadályozó körülményt pedig a jogi képviselő nem valószínűsített. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperes – jogi képviselője útján benyújtott – fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] Kifejtette, hogy a Met. 36. §
(8)bekezdése és 75. §
(2)bekezdése lex imperfecta, vagyis olyan előírások, amelyek elmaradásához nem fűződik semmiféle szankció. Továbbá, a Met. 36. §
(8)bekezdése, illetve 75. §
(2)bekezdése nem ugyanúgy fogalmaz. A jelen esetre a 75. §
(2)bekezdés irányadó, amely nem tartalmazza, hogy az elismerését kérőnek személyesen meg kellene jelennie, csupán, hogy a keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen kell benyújtani. Ennek konkrét alanyát, vagyis, hogy kinek kell személyesen megjelenni, nem határozza meg, így álláspontja szerint a jogi képviselő személyes megjelenése is elfogadható. E körben hivatkozott a Met. 32/T. §
(1)bekezdésére. Hangoztatta, hogy a jogi képviselővel eljáró félnek a keresetlevelét elektronikus úton kell előterjeszteni, ennek elmulasztásához a törvény ugyanis konkrét szankciót (visszautasítás) fűz. Jogértelmezésének alátámasztásaként utalt a Fővárosi Törvényszék 10.Kpkf.671.207/2019/
- számú végzésére. Arra is hivatkozott, hogy a keresetlevelében utalt arra, miszerint annak előterjesztésekor a menekültügyi hatóságnál koronavírus fertőzés gyanúja miatt személyesen nem jelent meg. Erre figyelemmel pedig az alperesnek be kellett volna várni, hogy igazolási kérelmet terjeszt-e elő a legfeljebb 45 napos határidőn belül. [8] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. [9] Ismételten utalt a Kúria Kpkf.VI.39.857/2020/
- számú végzésére. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [12] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján a döntéséhez szükséges tényállást helyesen rögzítette, és az irányadó jogszabályok alapján helytálló döntést hozott a keresetlevél visszautasításáról, döntésével a Kúria is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat hangsúlyozza. Kúria VI.Kpkf.39.226/2021/2/I 4 [13] Amint arra az alperes a védiratában és a fellebbezésre tett észrevételében is utalt, a Kúria a felmerülő jogkérdés kapcsán a Kpkf.VI.39.857/2020/2. számú végzésében már állást foglalt, amely döntéstől a jelen ítélkező tanács sem kívánt eltérni. [14] A Met. VII. Fejezete tartalmazza a menekültügyi eljárás általános szabályait. Itt található a Met. 36. §
(8)bekezdése, amely szerint az elismerését kérőnek közigazgatási per iránti keresetlevele előterjesztésekor a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie. [15] Az e törvényhelyhez fűzött jogalkotói indokolás szerint a megjelenés a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor nem telepít további terhet a kérelmezőre, nem korlátozza a jogi képviselet igénybevételének a lehetőségét és költségvonzattal sem jár. [16] A Met. 36. §
(8)bekezdése és az ahhoz kapcsolódó indokolás a Kúria megítélése szerint egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a menekültügyi eljárás általános szabályaként előírt, a keresetlevél benyújtása körében előírt személyes megjelenési kötelezettség nem zárja ki és nem is korlátozza a jogi képviseletet. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a jogi képviselet igénybevétele a többlet-követelményként szabályozott személyes megjelenés kötelezettségét semmilyen módon nem teszi mellőzhetővé, s azt nem is pótolhatja. E kötelezettség elmulasztása – a felperes fellebbezésében foglaltakkal szemben – nem marad jogkövetkezmény nélkül, mert az a Kp. 48. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a keresetlevél visszautasítását vonja maga után, hiszen a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja. [17] A Met. VIII. Fejezete a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárást szabályozza, s azon belül – egyebek mellett – a menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárást. A Met. 75. §
(2)bekezdése rögzíti, hogy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozatot megtámadó keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen, nyolc napon belül lehet benyújtani. [18] A Met. 75. §
(2)bekezdése tehát ugyancsak speciális rendelkezést tartalmaz a keresetlevél benyújtásának módjára vonatkozóan, amelyet e tekintetben a Kúria álláspontja szerint – a nyelvtani és a rendszertani szempontokat is figyelembe véve, a felperes érvelésével ellentétben – nem lehet a Met. 36. §
(8)bekezdésben foglaltaktól eltérően értelmezni. [19] A perbeli esetben a felperes a keresetlevelét – általa sem vitatottan – jogi képviselője útján terjesztette elő, nem pedig személyesen, keresetlevele előterjesztésekor a menekültügyi hatóság előtt személyesen nem jelent meg. A felperes által felhívott Met. 32/T. §
(1)bekezdése nem támasztja alá, hogy a jogi képviselő személyes megjelenése is eleget tenne a Met. fentebb idézett előírásainak, hiszen e törvényhely – jogalkotói indokolása szerint – éppen azt rendezi, hogy az ügyfél személyes megjelenését nem követelő esetekben erre feljogosított személy is eljárhat az ügyfél helyett. Márpedig az adott ügyben nem ilyen esetről volt szó. [20] Kétségtelen, hogy a jogi képviselővel eljáró félnek a keresetlevelét elektronikus úton kell előterjesztenie, azonban – a fentebb kifejtettek szerint – a jogi képviselet igénybevétele a többlet-követelményként szabályozott személyes megjelenés kötelezettség alól a felperest nem mentesíthette. [21] Önmagában az, hogy a keresetlevélben utalás szerepel arra, miszerint a keresetlevél előterjesztésekor a menekültügyi hatóságnál a felperes koronavírus fertőzés gyanúja miatt személyesen nem jelent meg, igazolási kérelemnek nem volt tekinthető, a felperes a mulasztását pedig azóta sem igazolta. [22] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Kúria VI.Kpkf.39.226/2021/2/I 5 A döntés elvi tartalma [23] A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha annak előterjesztésekor a felperest a menekültügyi hatóság előtti személyes megjelenés törvényi kötelezettsége terheli, ám annak nem tesz eleget. Záró rész [24] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [26] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [27] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2021. február 9. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró