← Magyarország

Kfv.37750/2023/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadása akkor lehet indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.750/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné Dr. Szabó Judit bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Budaörs Város Önkormányzata (2040 Budaörs, Szabadság út 134.) A felperes képviselője: Dr. László Jenő Ügyvédi Iroda Dr. László Jenő ügyvéd (cím1) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) Az alperes képviselője: Bita-Petrik Ügyvédi Iroda Dr. Bita Judit ügyvéd (cím2) Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím3) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Nagy Edina Beatrix ügyvéd (cím4) Kúria I.Kfv.37.750/2023/3 2 A per tárgya: határozat jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: korlátozási kártalanítás tárgyában hozott alperesi érdekelt és a felperes Budapest Környéki Törvényszék 104.K.701.895/2021/
  2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes és az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes, mint a korlátozási kártalanítási igény elbírálására hatáskörrel rendelkező hatóság, a Budapest Környéki Törvényszék
  3. június 3-án kelt, 104.K.703.112/2020/
  4. számú ítélete útmutatása szerint megismételt eljárásban,
  5. augusztus 3-án kelt, PE/047/00414-8/
  6. számú határozatával az alperesi érdekelt, mint ingatlantulajdonos korlátozási kártalanítás iránti kérelmének helyt adott, és a felperest 962.693 forint korlátozási kártalanítás, valamint
  7. december 1-jei övezeti átsorolástól a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. [2] A korlátozási kártalanításról rendelkező határozathoz kapcsolódó tényállás szerint az alperesi érdekelt
  8. július 16-án adásvétel útján szerezte meg ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, kivett udvar és hétvégi ház megjelölésű, 770 m2 nagyságú ingatlan tulajdonjogát. Az ingatlant Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete általános rendezési terve építési-szabályozási előírásairól szóló 19/
  9. (VI. 30.) számú rendelete (a továbbiakban: ÁRT.) üdülőterület övezetbe sorolta. A vonatkozó építési előírások szerint különböző feltételekkel az üdülőtelek beépíthető volt. [3] A Budaörs Város Önkormányzata 44/
  10. (XII. 1.) ÖKT számú rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) az ingatlant továbbra is üdülőövezetbe sorolta, ellenben annak beépíthetőségét egyrészt közlekedési terület kiszabályozásához, másrészt az övezetre előírt közműellátás rendelkezésre állásához kötötte. [4] Az alperesi érdekelt
  11. október 30-án 4.000.000 forint és annak kamatai megfizetése iránti kérelemmel fordult a felpereshez, az ingatlan korlátozott beépítési lehetőségeire történő hivatkozással. Miután a felperes és az alperesi érdekelt között megegyezés nem jött létre, az alperesi érdekelt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  12. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
  13. §

(7)bekezdésére figyelemmel az alpereshez fordult a korlátozási kártalanítási eljárás lefolytatása iránti kérelmével. [5] Az alperes az első korlátozási kártalanítás tárgyában folyó eljárásban
  1. május 15én kelt határozatában (PE/047/00009-40/2019.) a felperest korlátozási kártalanítás és annak kamatai megfizetésére kötelezte. E határozattal szembeni kereseti kérelem eredményeként az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  3. §
(1)bekezdése alapján döntését saját hatáskörben módosította, és
  1. július 8án kelt határozatával (PE/047/00009-48/2019.) a korlátozási kártalanítás iránti kérelmet elutasította, megállapítva, hogy a korlátozási kártalanítási igénye a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  3. §
(1)bekezdése figyelembevételével elévült. Ez utóbbi határozattal szemben alperesi érdekelt keresete folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 104.K.703.112/2020/
  1. számú ítéletével az alperes korlátozási Kúria I.Kfv.37.750/2023/3 3 kártalanítás iránti kérelmet elutasító határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. A közigazgatási bíróság ugyanis irányadónak tekintette a Kúria Kfv.III.37.016/
  2. számú döntését, amely szerint az Étv.
  3. §-a alapján előterjesztett korlátozási kártalanítási igény nem évült el. [6] A Budapest Környéki Törvényszék 104.K.703.112/2020/
  4. számú ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria Kfv.VI.38.059/2021/
  5. számú végzésével megtagadta. [7] A megismételt eljárásban az alperes PE/047/00414-8/
  6. számú határozatában – eleget téve a Budapest Környéki Törvényszék új eljárásra kötelező ítélete útmutatásának – kötelezte a felperest 962.693 forint korlátozási kártalanítás és annak
  7. december 1-től a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére. [8] A felperes keresettel támadta a megismételt eljárásban hozott határozatot. Az elsőfokú ítélet [9] A Budapest Környéki Törvényszék a felperes kereseti kérelmét elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperes a megismételt eljárásban a bíróság útmutatásának megfelelően járt el. [10] A bíróság vizsgálta, hogy az övezeti előírások változtak-e, s ha igen, az az építési jogokat hátrányosan érintette-e, mely kérdést jogkérdésnek tekintette, és szakkérdésként értékelte, hogy a változásra tekintettel az ingatlan forgalmi értéke csökkent-e, és ezért szakértői bizonyítást rendelt el. Megállapította, hogy bár utóbb az építési korlátozásként értékelhető szabályok 2015-ben kikerültek a HÉSZ-ből, egyrészt a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.50.28/2015/
  8. számú határozata eredményeként, másrészt a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása eredményeként, a korlátozási kártalanítás szempontjából azonban a 2000-ben meglévő állapotot kellett figyelembe venni. [11] Az ingatlanban a HÉSZ hatálybalépése miatt bekövetkezett forgalmi értékcsökkenés vizsgálatára perben beszerzett szakértői véleményben szereplő forgalmi értékcsökkenés kapcsán megállapította a bíróság, hogy mivel nem került előterjesztésre az alperesi érdekelt részéről a korlátozási kártalanítási összeg felemelése iránti kereset, ezért függetlenül attól, hogy a közigazgatási perben kirendelt igazságügyi szakértő szakértői véleménye szerint a megelőző eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás során meghatározott kártalanítás összeghez képest nagyobb az értékcsökkenés, a kereseti kérelemhez kötöttség miatt a határozat módosítására a kártalanítási összeg felemelése útján nem kerülhetett sor. A felülvizsgálati kérelmek [12] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással mind a felperes, mind az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, míg másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Többek között hivatkozott arra, hogy az ítélet sérti az Étv.
  9. §
(1)-
(2)és
(7)bekezdése korlátozási kártalanításra vonatkozó szabályait, és az 1952. évi Ptk. elévülésre vonatkozó 324. §
(1)bekezdése rendelkezését. [14] A felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjaira, továbbá az
(1)bekezdés b) pontjára alapította. [15] Érvelése szerint a jogerős ítélet a korlátozási kártalanítási igény elévülése megítélésében eltér a Kúria Pfv.IV.20.094/2017/
  1. számú ítéletétől, ahol a Kúria az adott perbeli követelésre vonatkozóan az elévülés szabályai alkalmazhatóságát mondta ki, mely Kúria I.Kfv.37.750/2023/3 4 körülmény szerinte felveti egy jogegységi eljárás lefolytatásának az indokoltságát, figyelemmel arra is, hogy a Kúria Kfv.III.37.016/2020/
  2. számú ítélete a korlátozási kártalanítási igény tekintetében az elévülést kizárta. [16] Az ügy társadalmi jelentősége körében kiemelte, hogy az érintett ingatlan ...hegyen található, mely településrészen közel 1200 ingatlan van. [17] Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként állította, hogy a kártalanítás jogalapja fennállását tévesen állapította meg a bíróság, ugyanis az ingatlan a HÉSZ hatálybalépését megelőzően sem volt beépíthető az ÁRT.
  3. §
(2)bekezdése miatt, amely az ingatlan beépíthetőségének feltételéül szabta a 7 méter szélességű közúthoz csatlakozást, és a teljes közműellátottságot. Álláspontja szerint az a körülmény, hogy valamely ingatlan nehezebben beépíthető, nem releváns a jogalap körében. [18] A felperes szerint mivel a kártalanításnak nem volt jogalapja, szükségtelenül döntött szakértő kirendeléséről is az elsőfokú bíróság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértő ellentmondásos megállapításai jogkérdésekre is kiterjedtek. Hangsúlyozta, hogy bár az ingatlan a HÉSZ hatálybalépését megelőzően is építési övezetbe tartozott, azonban az ÁRT. hatálya alatt nem volt beépíthető, mert alapközművekkel nem rendelkezett, mely beépíthetőségi kérdés és a HÉSZ hatálybalépésével sem változott. Ehhez képest felhívta a figyelmet arra, hogy az alperesi érdekelt korlátozási kártalanítás iránti kérelme arra irányuló volt, hogy az ÁRT. alatt beépíthető perbeli ingatlan a HÉSZ hatálybalépésével beépíthetetlenné vált, azaz mind az alperes, mind a bíróság túlterjeszkedett az alperesi érdekelt kérelmén akkor, amikor az elnehezülő beépíthetőségi feltételeket, és nem a beépíthetetlenség kérdését vizsgálta. Ebből következően a felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet megsértette a Kp. 2. §
(4)bekezdését, 85. §
(1)bekezdését, az Ákr.
  1. és
  2. §-ait és
  3. §
(1)bekezdését, valamint a
  1. § rendelkezését is. [19] A felülvizsgálati kérelem kitért arra is, hogy a megismételt eljárásra kötelező 104.K.703.112/2020/
  2. számú ítélet nem tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kötelezés nem évült el, ebből következően az elévülés kérdését nem lehetett volna ítélt dolognak minősíteni. [20] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet Kp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [21] Felülvizsgálati kérelme befogadásának indokait nem a közigazgatási perrendtartás befogadhatósági szabályozása hivatkozással kérte, hanem a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) felülvizsgálati kérelem engedélyezésére vonatkozó 409. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaira hivatkozott. [22] Felülvizsgálati kérelme befogadását a joggyakorlat egységének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége miatt kérte. [23] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme szerint a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolt abban a kérdésben állást foglalni, hogy amennyiben a közigazgatási bíróság aggályosnak tartja a megelőző eljárásban kirendelt szakértő által előterjesztett szakértői véleményt, azaz kirekeszt a bizonyítékok értékeléséből egy szakértői véleményt, akkor a megelőző eljárásban beszerzett és aggályos szakértői véleményben szereplő kártalanítási összeg figyelembe vehető-e, – függetlenül attól, hogy kártérítés felemelésére irányuló kereset előterjesztésére sor került-e –, vagy a kereseti kérelemtől függetlenül az új szakvéleményt kell-e figyelembe vennie. [24] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme kiemelte az ítélet indokolása [35] bekezdését, amely utalt arra, hogy a bíróság a megelőző eljárásban beszerzett szakértői Kúria I.Kfv.37.750/2023/3 5 véleményt aggályosnak találta, és hivatkozott a Pp. 316. §
(3)bekezdése aggályos szakvélemény bizonyítékként történő figyelembe vétele kizártságára. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmek befogadása nem indokolt az alábbiak miatt. [26] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [27] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [28] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadás ok esetén továbbá meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálati kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a Kúria nincs kötve. [29] A Kúria előrebocsátja, hogy bár az alperesi érdekelt nem a Kp., hanem a Pp. szabályaira hivatkozott a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága során, a szövegszerűen előterjesztett kérelme azonban megegyezett a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjaiban foglalt befogadási okokkal, ezért az alperesi érdekelt befogadási kérelmét is megvizsgálva döntött a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságáról. [30] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [31] A Kúria szerint a felperes nem fogalmazott meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a Kúria jogértelmezésének első alkalommal történő kifejtése indokolt lenne. Az Étv. korlátozási kártalanításra vonatkozó 30. §-a szabályait a Kúria többször értelmezte, a bírósági joggyakorlat nem tekinthető széttartónak. (Kúria Kfv.37.449/2022/5., Kfv.37.945/2017., Kfv.37.568/2019/12., Kf.39.349/2020/10.) [32] A felülvizsgálati kérelemben felvetett elévülés kérdésével kapcsolatban is van kúriai iránymutatás, amelyre a felülvizsgálni kért ítélet is hivatkozott (Kfv.37.015/2020/10.). [33] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmében megfogalmazott, a megelőző eljárásban beszerzett szakértői vélemény figyelembevétele kérdése összefügg a kereseti kérelemhez kötöttség kérdésével. A Kúria gyakorlat kiforrott és egységes a kereseti Kúria I.Kfv.37.750/2023/3 6 kérelemhez kötöttség kérdésében (Kúria, Kfv.37.413/2022/7., Kfv.35.328/2023/10., Kfv.37.014/2023/9.). [34] Mivel egyik felülvizsgálati kérelem sem jelölt meg olyan jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a bírói gyakorlat ne lenne egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelmek befogadásának nincs helye. [35] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján – az adott ügy társadalmi jelentőségére alapozottan – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutasson (Kfv.III.37.778/2020/2., Kfv.IV.37.239/2021/4.), vagy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria álláspontja szerint jelen jogvita, amely egy ingatlant érintő korlátozási kártalanítási igény, a jogalanyok széles körét nem érinti, az egyént ért jogsérelemnek pedig önmagában társadalmi jelentősége, különleges súlya nincs. Önmagában az a körülmény, hogy ...hegyen mennyi ingatlan található, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadást nem indokolja. [36] A Kúria szerint nincs helye befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozással sem. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegéshez kapcsolódó érveket a felperesi felülvizsgálati kérelem 2-4. pontjában ismertette, mely az alperesi érdekelt kérelmének alperes általi, tartalom szerint történő elbírálás elve megsértésére hivatkozásban összegezhető, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyéb anyagi jogi jogsértések mellett, mely utóbbiak azonban nem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okhoz tartoznak. A megelőző eljárásban rendelkezésre álló iratokból azonban megállapítható, hogy az alperesi érdekeltnek korlátozási kártalanítási igénye határozottan megjelölésre került a megelőző eljárásban. [37] A felülvizsgálati kérelemben megjelenő szakvélemény vitatása körében a Kúria kiemeli, hogy a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha jogszabálysértés állapítható meg a felülvizsgálni kért ítéletben megállapított tényállással összefüggésben, mert az nyilvánvalóan helytelen, kirívóan okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmaz (Kfv.III.37.768/2022/7., Kfv.VII.37.077/2023/2.). Ilyet a Kúria nem tárt fel. Önmagában az, hogy a felperes nem ért egyet a bizonyítás eredményének az ítélet általi mérlegelésével, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához. [38] A felperes felülvizsgálati kérelme a Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondata alapján a Kúria Pfv.IV.20.094/2017/
  1. számú ítéletére hivatkozott a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok körében. [39] A Kúria megvizsgálta az ügyazonosság kérdését a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, Kúria Polgári Kollégiuma egyik bírói tanácsa által hozott ítélettel összefüggésben, és megállapította, hogy az ügyazonosság nem áll fenn, figyelemmel arra, hogy a Kúria polgári jogi jogvitában az 1959. évi Ptk. 349. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett kártérítési igényről és nem az Étv.
  1. §-ára alapított korlátozási kártalanításról döntött. [40] Emellett megjegyzi a Kúria, hogy jelen ügyben az elévülés kérdése – szemben a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottakkal – ítélt dolognak tekinthető, figyelemmel arra, hogy a Budapest Környéki Törvényszék alperest új eljárásra kötelező ítélete kimondta a Kúria I.Kfv.37.750/2023/3 7 korlátozási kártalanítási igény elévültsége kizártságát, mely Budapest Környéki Törvényszék ítélete ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, ezáltal a Budapest Környéki Törvényszék elévülés kizártságát kimondó ítélete ítélt dolog. Az új eljárásra kötelező bírósági ítélet köti egyrészt a közigazgatási hatóságot, de az annak nyomán hozott új határozatot felülvizsgáló bíróságot is (Jpe.III.60.037/2022/12.). [41] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a felperes és az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme befogadásának a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott egyik ok alapján sincs helye, a felülvizsgálati kérelmek kúriai iránymutatást igénylő kérdéseket nem vetettek fel, a Kúria ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak, mindezekre tekintettel a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapulvételével a felülvizsgálati kérelmek befogadását megtagadta. A döntés elvi tartalma [42] A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadása akkor lehet indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Záró rész [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [44] A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné Dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.