Kfv.45013/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadására ügyazonosság hiányában, eltérő tényállású ügyek esetében nincs lehetőség . A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.013/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: ... Zrt. felperes címe A felperes jogi képviselője: Dr. Nagy Judit Csilla Ügyvédi Iroda felperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal alperes címe Az alperes képviselője: dr. Kálmán Viktor kamarai jogtanácsos alperesi képviselő címe Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt neve alperesi érdekelt címe A per tárgya: munkabalesetnek minősítő határozatból eredő közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Szegedi Törvényszék 101.K.701.216/2023/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.013/2024/2 2 [1] Az alperesi érdekelt jobb térde munkaidőben, a munkahelyén egy lépcsőfokra való fellépéskor „megreccsent”. E térdsérülés miatt a munkavégzést követően ...... Kórház sürgősségi osztályán ellátták. Mivel panaszai nem javultak, MR vizsgálatra került sor, majd az alperesi érdekelt térdét megműtötték. Ezt követően táppénzes állományban volt. A felperes az eseményről munkabaleseti jegyzőkönyvet nem vett fel, mivel egyrészt azt az alperesi érdekelt azonnal nem jelezte, másrészt azt az egyszeri külső hatás hiányára hivatkozással nem tekintette balesetnek. [2] Az alperes a
3. július hó 12-én kelt határozatával a balesetet munkabalesetnek minősítette, továbbá elrendelte a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldését a hatóság részére. Az alperes határozatát a munkavédelemről szóló
4. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
5. § 1/A. és
6. pontjaira
7. §

(1)bekezdésére, 64. §

(1)bekezdésére és az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/

1. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM. rendelet)
2. és
3. §-aira, továbbá az Mvt.
4. §

(1)bekezdés i) pontjára alapította. Megállapította, hogy az alperesi érdekelt jobb térdére hirtelen fellépő, akaratától független terhelés is egyszeri külső hatásnak tekintendő. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte, mivel álláspontja szerint külső hatás hiányában a munkabaleset nem állapítható meg. [4] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatában foglalt indokai fenntartásával. [5] Az alperesi érdekelt a felperes keresetének elutasítását kérte. A bíróság ítélete [6] A bíróság a keresetet elutasította. Az Mvt.

1. § 1/A. pontjában rögzített baleset, valamint az Mvt.
2. §
3. pontjában rögzített munkabaleset fogalmából kiindulva, valamint a BH 1984.
4. számú eseti döntést idézve megállapította, hogy balesetet előidéző ok – azaz az egyszeri külső hatás – lehet magának az emberi test tömegének a mozgássebessége is, amelyet akarattal nem mindig lehet befolyásolni. Jelen esetben a külső hatást az volt, hogy az alperesi érdekelt lába érintkezésbe került a lépcsővel, és a kölcsönhatás következtében az alperesi érdekelt tömegéből adódó gravitációs erővel megegyező nagyságú erővel hatott a lépcső az alperesi érdekeltre. Ez utóbbi erőhatás külső hatásnak minősült, ezáltal megállapítható, hogy baleset, illetve a további körülményeket értékelve munkabaleset történt, ezért az alperes jogszerűen írta elő a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldését is. Az Mvt. rendelkezései alapján nincs annak jelentősége, hogy az eset a munkáltató hibájára vezethető-e vissza, mivel a munkabalesetnek ez nem fogalmi eleme. [7] A bíróság az Mfv.III.10.111/2017/
5. számú kúriai ítéletet ügyazonosság hiányában nem találta alkalmazhatónak. Kúria III.Kfv.45.013/2024/2 3 A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős bírósági ítélet megváltoztatását és az alperes határozatának a megsemmisítését kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
7. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontjait, valamint
4. b)pontját jelölte meg. [9] A
5. b)pontra történő hivatkozás körében a Kúria Mfv.10.111/2017/6. számú közzétett határozata [21] és [23] bekezdését jelölte meg. Indokolása szerint a bíróság a Kúria hivatkozott határozatával ellentétesen értelmezte az Mvt. 87. § 1/A. pontja szerinti baleset fogalmában szereplő „egyszeri külső hatás” kifejezést. A kúriai döntésben – mint jelen esetben is – abban volt a felek között ellentmondás, hogy volt-e egyszeri külső hatás. A Kúria a határozatában azt állapította meg, hogy a sérült „rossz lépése”, mint egyszeri külső hatás, tévesen került a baleset üzemiségét meglapozó körülményként feltüntetésre. Jelen perbeli esetben az alperesi érdekeltet ért sérülés oka lehet baleseti vagy egyéb eredetű, életkorától függő stb., és mivel az eseménynek nem volt szemtanúja, az is valószínűsíthető, hogy nem a munkahelyen történt olyan esemény, amelynek a következménye az alperesi érdekelt térdsérülése. [10] Az alperesi határozat azért jogsértő, mert a bíróság a jogszabály tévesen értelmezésével egyszeri külső hatás hiányában minősített egy eseményt munkabalesetnek. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti Kúria III.Kfv.45.013/2024/2 4 azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdése

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja tekintetében egyáltalán nem adta indokát annak, hogy miért szükséges a felülvizsgálati kérelem befogadása. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne, továbbá nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő kérdést sem. [16] A Kúria – megvizsgálva a felperes felülvizsgálati kérelmében felvetett, az Mvt. 87. § 1/A. és 3. pontjának értelmezésével kapcsolatos joggyakorlatot – megállapította, hogy a felperes olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a Kúria még nem foglalt volna állást, nem jelölt meg. A Kúria számos döntésében (Mfv. II. 10.054/2016/3., Mfv. II. 10.943/2010/4. Mfv.II.10.092/2017/4., stb.) kifejtette már az Mvt. 87. § 1/A. és 3. pontja helyes értelmezését, ezért a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése ezen jogszabály értelmezése körében nem indokolt. Az ügyben a Kúria felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem azonosított sem a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, sem a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége okán. [17] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdése b) pontjára hivatkozással is alaptalanul kérte a felülvizsgálati kérelme befogadását. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2.) alapján a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében elvárás az, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot bemutassa. [18] A Kúria a fentiekkel összefüggésben utal arra, hogy az ügyazonosságot mindig esetről esetre kell vizsgálni. Ennek során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát, továbbá közigazgatási perben – a kérelemhez kötöttség és a közigazgatási ügy tárgya által meghatározott vizsgálat miatt – a hatósági, a kereseti és a felülvizsgálati kérelem ténybeli és jogi azonosságot befolyásoló elemeit. Nincs ügyazonosság eltérő anyagi jogi hátterű, azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kérelmet tartalmazó, vagy azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő tényállású közigazgatási ügyek és annak alapján indult közigazgatási jogviták között. Alappal kérdőjelezhető meg az ügyazonosság továbbá azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kereseti vagy eltérő felülvizsgálati érvelés esetén (Kúria Kfv.VII.45.059/2023/2.). [19] A felperes érvelése szerint a jogerős ítélet a Kúria Mfv.III.10.111/2017/6. számú határozatának [21] és [23] bekezdéseiben kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A felperes a perbeli eset és a hivatkozott kúriai határozat tényállásbeli azonosságát állította, szemben a jogerős ítélet [26] bekezdésével, amelyben a bíróság részletesen megjelölte azokat az okokat, amelyekre tekintettel a hivatkozott kúriai döntés a perbeli esettel miért nem vethető össze. Kúria III.Kfv.45.013/2024/2 5 [20] A Kúria megállapította, hogy a hivatkozott eseti döntés tényállása – amint azt a bíróság helytállóan fejtette ki a jogerős ítéletben – lényegesen eltérő, mivel abban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani a balesetet kiváltó okot, sőt, még azt sem, hogy a sérültet valóban érte-e egyszeri külső behatás, mivel a sérült maga sem tudta megjelölni a baleset pontos okát, annak bekövetkezte körülményeit, a jelenlévő – esetleg a balesetet is látó – tanúkat, azaz nemcsak a baleset bekövetkezte, hanem annak körülményei körében is ellentmondásos előadásokat tett önmagával és a többi tanú nyilatkozatával, illetőleg az okirati bizonyítékokkal is. Ebből következően a Kúria az „egyszeri külső hatás” fogalmának értelmezéséig el sem jutott, mivel ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani a térdsérülés okát. Ezzel szemben a jelen perbeli esetben nem volt kétség afelől, hogy az alperesi érdekelt sérülése mikor és miként következett be, eldöntendő kérdésként az merült fel, hogy a sérülés „egyszeri külső hatás” eredményeként keletkezett-e. [21] Erre figyelemmel az ügyazonossági kritériumok hiányában, eltérő tényállású ügyben állította a felperes a Kúria korábban közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, ami nem ad alapot a felülvizsgálati kérelem Kp. 118.§

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadására. [22] A fentiekből következően – mivel annak feltételei nem álltak fenn – a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. b)pont szerinti befogadására ügyazonosság hiányában, eltérő tényállású ügyek esetében nincs lehetőség . Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. február
2. Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő