← Magyarország

Gf.40182/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A perbeli legitimáció vizsgálata a változás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben. Csak a Ctv. 65. §

(1)bekezdése szerinti körben vizsgálható a változásbejegyző végzés, ha a felperest a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga nem illette meg. A kereset elutasításának van helye, ha a törvényességi felügyeleti eljárást kérelmező felperesre nevesítetten a változásbejegyző végzés rendelkezést nem tartalmaz. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Keresztes Gergő Márk és dr. Sáry-Keresztes Lilla ügyvéd) által képviselt felperes (cím2) felperesnek a BakosHorváth Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Bakos Róbert Ákos ügyvéd) által képviselt alperes (cím4) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2022. április 13. napján kelt ügyszám3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán – nyilvános fellebbezési tárgyaláson – meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint alperes 2017. július 25. és 2018. május 17. között egyszemélyes társaságként működött. A felperes 2018. május 17-től, a társ1. gazdasági társaság pedig 2018. november 13-tól tagja alperesnek. [2] törvényes képviselő2 2021. február 12-én kelt levelében 2021. március 2-re összehívta alperes taggyűlését alperes székhelyére. A felperes a taggyűlésen nem jelent meg. 2021. március 9-én 11 órakor alperes székhelyén megismételt taggyűlést tartottak, melyen jelen volt a társ1., továbbá törvényes képviselő2 ügyvezető, aki határozatképesnek nyilvánította a taggyűlést. A társ1. valamennyi napirendi pont tekintetében határozatot hozott. A 3. napirendi pontban elfogadta alperesi cég társasági szerződését. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II 2 [3] Alperes 2021. március 31-én 43. sorszámon benyújtott változásbejegyzési kérelmében a létesítő okirat 2021. március 9-i módosítása bejegyzését kérte. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2021. április 9-én kelt Cg.Cégjegyzékszám2/48. számú végzésében alperest hiánypótlásra szólította fel azzal, csatolja a taggyűlési határozatnak megfelelő társasági szerződést közjegyzői okiratba foglalva, vagy ügyvédi, illetve kamarai jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátva a Ctv. 1. számú melléklet I.2.
  1. a)
  2. b)alapján, illetve csatolja a tagjegyzéket. [4] Felperes 2021. április 12-én a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódva törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő a 43. sorszámú változásbejegyzési kérelem elutasítása érdekében, arra hivatkozva, a változásbejegyzési kérelem nem felel meg az elektronikus okirattá átalakított dokumentumokkal szemben támasztott követelményeknek, a taggyűlés személyes jelenlét útján való megtartásának jogszabályi akadálya volt, a megismételt taggyűlés megtartásának feltételei sem álltak fenn, egyszemélyes társaság többszemélyessé válása esetén az alapító okirat társasági szerződéssé történő módosításához valamennyi tag egyetértése szükséges. [5] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a bejegyzési kérelemről és a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen döntött, elrendelte alperes által kért változások bejegyzését, felperes törvényességi felügyeleti kérelmét elutasította. A Cg.Cégjegyzékszám2/71. és a cégjegyzékszám3/2. számú, a Cégközlöny I. kötetében 2021. október 13-án megjelent végzés indoklása szerint felperes sem állította az eljárásban, hogy alperes által előterjesztett iratok tartalma ne lenne azonos az eredeti iratokkal, a metaadatok hiányos kitöltése alapján nem tekinthető úgy, hogy az elektronikusan előterjesztett iratok ne szolgálnának a változásbejegyzés alapjául. Alperes a változást nem a közösen aláírt társasági szerződés, hanem a taggyűlés határozata alapján kérte, minden tag által aláírt társasági szerződés nem feltétele a bejegyzésnek. Felperes további hivatkozásaival kapcsolatban a cégbíróság indokolása szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, a taggyűlési határozattal szemben a Ptk. 3:35. §-a szerinti jogorvoslattal lehet élni. [6] Felperes kereseti kérelmében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.Cégjegyzékszám2/71. számú és a cégjegyzékszám3/2. számú változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozva a Ctv. 65. §
(1)bekezdésére és 66. §
(3)bekezdésére. Előadta, alperes
  1. január 19-től egyszemélyes társaságként, 2018 óta kétszemélyes társaságként működik. A felperes alperes jegyzett tőkéjének 45 %-át megtestesítő 1.350.000 forint törzsbetéttel, illetve üzletrésszel rendelkezik, a társ
  2. pedig 55 %-kal, 1.650.000 forint törzsbetétnek megfelelő üzletrésszel. Alperesnek nincs mindkét tag részéről elfogadott társasági szerződése, a tagok az egyszemélyes társaság kétszemélyessé válását követően nem tudtak megállapodni az alapító okirat társasági szerződéssé történő módosításáról. A törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító és a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróságnak hiánypótlás nélkül vissza kellett volna utasítani a változásbejegyzési kérelmet a Ctv.
  3. §
(2)bekezdése alapján. Hivatkozott a Ctv. 1. számú melléklet 2.
  1. a)és
  2. b)alpontjára, arra kötelező létesítő okiratot, annak módosítását és a változásokkal egybefoglalt létesítő okiratot kellett volna csatolni. Előadta továbbá, az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívást intézett alpereshez. A bejegyző végzés Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II 3 sérti a Ctv. 37. §
(1)bekezdését, a
  1. évi LXXVII. törvény (Ütv.)
  2. §
(2)bekezdését, illetve az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 103. §
(1)és
(3)bekezdését. A cégbíróság indokolása szerint önmagában az a körülmény, hogy a jogi képviselő nem nyilatkozott arról, hogy a benyújtott dokumentumok az eredeti papíralapú dokumentumokkal mindenben megegyezők, nem szolgáltatott alapot a változásbejegyzési kérelem elutasítására, mivel a felperes nem állította, hogy alperes által előterjesztett iratok, valamint azok tartalma ne lenne azonos alperes jogi képviselője részéről digitalizált iratokkal. Hivatkozott arra is, a Cstv. 37. §
(1)bekezdése az Ütv. 46. §
(2)bekezdése és az Eüsztv. 103. §
(1)és
(3)bekezdése kógens szabályrendszert képez. Ennek megsértése esetén a cégbíróság bármilyen többlettényállási elem megkövetelése nélkül köteles levonni a jogsértés következményeit. Hivatalból kötelező lett volna a Ctv. 46. §
(3)bekezdés alapján hiánypótlási felhívást kiadni. Hivatkozott az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjára. A taggyűlést személyes jelenlét útján megtartani nem lehetett volna, sem 2021. március 2-án, sem 9-én. Utalt a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdés sérelmére is. A társasági szerződés hiányát is észlelni kellett volna. Hivatkozott a Ctv. 46. §
(1)és
(3)bekezdésére. Előadta, a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdése szerinti követelmények sem teljesültek. Az első taggyűlésen a társ
  1. megjelent, az alperes jegyzett tőkéje 55 %-ával rendelkezett, így az első taggyűlés határozatképes, ez esetben a megismételt taggyűlés nem lett volna tartható. Utalt a Ptk. 3:
  2. §-ában írtakra, nem volt meg valamennyi tag egyhangú határozata. Hivatkozott a Ptk. 3:
  3. §
(1)és
(2)bekezdése sérelmére is. A társ
  1. írta csak alá a benyújtott dokumentumokat, az nem minősül társasági szerződésnek. Sérti a Ctv.
  2. §
(2)bekezdését. A közjegyzői dokumentum tartalmát vitatta. Az legfeljebb ténytanúsítványnak minősülhet a Kjtv. 111. §
(1)bekezdés alapján. [7] Alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, felperes a változásbejegyzés alapjául szolgáló határozat jogszerűsége körében pert indított a Fővárosi Törvényszék előtt 36.G.ügyszám
  1. számon. Ha a taggyűlési határozat jogsértő, akkor a jelen eljárást értelmetlen lefolytatni, mert a bekövetkezett változást törölni fogják alperesi társaságban, ha a hatályon kívül helyezés iránti perben elutasító ítélet születik, le lehet folytatni az eljárást, de a kereset értelmét vesztené. Kérte az eljárás felfüggesztését. Utalt arra, a hiánypótlási felhívásra benyújtott iratok alkalmasak voltak a változás bejegyzésére. Hivatkozott a korábban felperes által indított törvényességi felügyeleti eljárásra, illetve az ennek eredményeként született ügyszám2/
  2. számú határozatra. Az a probléma, hogy felperes a két különböző eljárásban hozott végzést egy keresetben támadja. Hivatkozott arra, alperesi jogi képviselő minősített elektronikus aláírással látta el a változásbejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokat. Hivatkozott a
  3. évi XXXV. törvény
  4. §
  5. pontjára, a
  6. évi CCXXII. törvény
  7. §
(3)bekezdésére. Az 502/
  1. (XI. 16.) Korm. rendelet nem zárta ki, nem tiltotta meg a személyes részvétellel megtartott taggyűlést, utalt a kormányrendelet
  2. §
(1)bekezdésére. A változás bejegyzése alapjául szolgáló határozat vizsgálata nem tartozik ezen ügyre, mert a határozat tárgyában per van folyamatban. [8] Az elsőfokú bíróság a
  1. április 13-án kelt ügyszám
  2. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, 15 napon belül fizessen meg alperesnek 63.500 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság az ítélete [47] pontjában kifejtette, vizsgálta a felperes perbeli legitimációját és azt megállapíthatónak találta, mert a törvényességi felügyeleti eljárást kérelmező felperest attól függetlenül megilleti a perindítási jog, hogy a változásbejegyző végzés tartalmaz-e rá nézve rendelkezést. A Ctv.
  3. §
(1),
(2)és
(3)Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II 4 bekezdése, illetve a Ctv.
  1. számú melléklete
  2. pontja, illetve az
  3. melléklet II.1.a) pontja felhívása után hivatkozott a Ctv.
  4. §
(1),
(2)bekezdésére, illetve a Ptk. 3:209. §-ára. Nem értett egyet felperesnek azon hivatkozásával, hogy a cégbíróság eljárása jogszabálysértő amiatt, mert nem csatolt mindkét tag részéről aláírt társasági szerződést. Az alapító okirat módosítása jogszabályszerű, ha azt a gazdasági társaság taggyűlése határozattal elfogadja. Ez esetben nem feltétlen keletkezik olyan társasági szerződés, melyet minden tag aláírt. Kft. esetén a Ctv. 1. számú melléklet 1., 2.
  1. a)és
  2. c)pontja, illetve II.1.
  3. a)pontja szerinti mellékletek csatolása kötelező, ezen okiratok tartalmát kell vizsgálni. Alapos volt felperes azon hivatkozása, hogy észlelve a társasági határozatnak megfelelő társasági szerződés hiányát, a cégbíróságnak hiánypótlás elrendelése nélkül kellett volna visszautasítania a változásbejegyzés iránti kérelmet, de ez az eljárási szabálysértés nem alapozza meg a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezését. A törvényességi felügyeleti eljárás céljára utalt, a Ctv. 72. §
(1)bekezdésére. Utólag nem utasítható el a változásbejegyzés törvényességi felügyeleti eljárás keretében csupán abból az okból, hogy a cégbíróság hiánypótlást rendelt el akkor, amikor visszautasításnak lett volna helye. A cég csatolta a változásbejegyzés feltételeiül szolgáló okiratokat, ezért a változásbejegyzési kérelem elutasításának nincs helye, és a cégbírósági végzés hatályon kívül helyezésének sem. A hiánypótlási eljárás során benyújtott okirat közjegyzői okirat, tartalmazza alperes módosított társasági szerződését, így az alapul szolgálhat a változás bejegyzéséhez. Utalt az 1991. évi XLI. törvény 111. §
(1)bekezdésére. A tagoknak a Ptk. 3:102. §
(4)bekezdése értelmében a társasági szerződés módosítását tartalmazó okiratot nem kell aláírniuk, így a módosított társasági szerződést sem, amennyiben az a társaság legfőbb szerve döntésén alapul. Utalt a 11/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 2.2.1. pontjára, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §
(1)és
(4)bekezdésére, 18. §
(1)bekezdésére, rögzítve, alperes a kérelme mellékleteit akként látta el elektronikus aláírással, hogy e-aktaként terjesztette elő, ez megfelel az Üttv.
  1. §-ának, illetve a 11/
  2. (XI. 20.) MÜK szabályzatnak is, így a felperesi hivatkozás ebben a körben nem helytálló. A metaadatok közt fellelhető záradékolás hiánya azt a jogi következményt vonhatja csupán maga után, hogy felperes a törvényességi felügyeleti eljárásban bizonyíthatja, hogy az eredeti okiratokkal nem egyező az alperes által csatolt iratok tartalma. Ilyen nyilatkozatot felperes nem tett, és az az érvelés sem fogadható el, hogy felperes nem ismerhette meg a csatolt okiratokat, mint ahogy arra alperes is hivatkozott, felperes tagja a társaságnak, az iratokba betekinthet. A Ctv.
  3. §
(3)bekezdése felhívásával utalt arra a cégbíróság, hogy törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, ha az arra vonatkozó igény a 65., 75.,
  1. §-ban meghatározott, vagy más polgári perben, közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A jelen ügyben a Ctv.
  2. §
(3)bekezdése az irányadó. Az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, melyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, így a felperes által felhozott további körülményeket vizsgálni nem kellett. Így a felperesnek a taggyűlés veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszerűtlen összehívására, a megismételt taggyűlés előfeltételeire, a határozatképességre vonatkozó hivatkozásait sem. Mindezt a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben lehet vizsgálni. A felfüggesztés iránti kérelemnek az elsőfokú bíróság nem adott helyt. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott döntés és a változásbejegyzés során nem történt jogszabálysértés, így a kereset elutasítandó volt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdés a) pontja,
(6)bekezdése alapján döntött a perköltség viseléséről. [9] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Elsődlegesen a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az ítélet megváltoztatását, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.Cégjegyzékszám2/
  1. számú és cégjegyzékszám3/
  2. számú változást bejegyző végzése Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II 5 hatályon kívül helyezését, valamint alperes perköltségben való marasztalását, másodlagosan a Pp.
  3. §-a alapján az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A kereset és az alperesi ellenkérelem összefoglalása után ismertette az elsőfokú ítélet tartalmát, majd a fellebbezése kiindulási pontjaként utalt arra, az elsőfokú ítélet helyesen állapította meg, hogy egyszemélyes kft.-ből többszemélyes kft.-vé alakulás esetén az alapító okirat társasági szerződéssé való módosításának két módja van. A módosítás végrehajtható külön módosító okirattal, mindkét tag által aláírt módon, vagy a legfőbb szerv határozatával, mindkét tag egyhangú szavazatával meghozott határozatával. Ugyanakkor elmulasztotta azon körülmény vizsgálatát, hogy bármelyik két lehetőség esetén a társaság mindkét tagjának megvolt-e a módosításhoz szükséges akarata, a konszenzus, amely vagy két aláírást, vagy két igen szavazatot jelentett volna. A konszenzus jelen esetben hiányzott. Utalt a Ptk. 3:
  4. § és 3:
  5. §
(3)bekezdésére. Az ítélet mindezen körülményeket figyelmen kívül hagyta. Kizárólag a társaság egyik tagja, a társ
  1. fogadta el a szabálytalanul megtartott megismételt taggyűlésen az egyébként formai szempontból is aggályos és ellentmondásos társasági szerződést, azt csak a társ
  2. írta alá. Ezt a változásbejegyzési eljárás során észlelni kellett volna. A mindkét tag által egyhangúlag meghozott, a társasági szerződést elfogadó taggyűlési határozat sem létezik és mindkét tag által aláírt társasági szerződés sem. A két tag konszenzusa hiányzott, mindezt az elsőfokú bíróság nem észlelte. A csatolt közjegyzői dokumentum egyébként nem felel meg Ptk. 3:
  3. §
(2)bekezdésének, illetve a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályoknak sem. Megismételte ezzel kapcsolatos kifogásait, hivatkozásait. Utalt arra is, a Fővárosi Törvényszék a 36.G.ügyszám1/24/I. számú ítéletével közben hatályon kívül helyezte a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló társasági határozatot. Így jogszabálysértő a keresetet elutasító elsőfokú ítélet is, egyébként azon okból is, mivel az elsőfokú bíróság az Eüsztv. 103. §
(1)és
(3)bekezdése megsértését sem észlelte, illetve meg sem vizsgálta a felperesi hivatkozásokat, amelyek kivétel nélkül a változásbejegyzési eljárásban lettek volna vizsgálhatók. Így vizsgálandó lett volna az 502/2000. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, illetve a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdése és 3:
  1. §-a megsértése is. A másodlagos fellebbezés körében felperes hivatkozott arra, az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja folytán a tényállást teljeskörűen nem tárta fel, a felperes keresetét sem merítette ki, az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét is megsértette. A tényállás kiegészítése másodfokú eljárás során nem lehetséges, nem észszerű. Az ügy érdemi elbírálására kiható szabálysértések körében hivatkozott arra, téves jogi álláspontja folytán az elsőfokú bíróság a közjegyzői dokumentummal kapcsolatban felperes által megjelölt jogszabálysértéseket érdemben nem vizsgálta, csak arra hivatkozott, hogy a dokumentum közjegyzői okirat. [10] Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és felperes perköltségben marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróság indokaival egyetértve részletezte, hogy milyen okokból megalapozatlan a felperes fellebbezése. Kitért arra is, a felperes a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt megindította a pert, így felperest hátrány nem érte és semmi nem gátolta a jogérvényesítésben. Állította, a másodlagos fellebbezési kérelem is megalapozatlan. A tényállást az elsőfokú bíróság feltárta és a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II [11] 6 A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. [12] A Ctv.
  2. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a végzés jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. [13] A Ctv. 78. §
(1)bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása – ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik – a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A
(2)bekezdés azt is kimondja, hogy a bejegyzési kérelemnek helyt adó, ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a
  1. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. [14] Az elsőfokú bíróság az ítélete [47] pontjában helyesen utalt arra, elsődlegesen hivatalból vizsgálni kell a felperes eljárásjogi perbeli legitimációját. Tévedett ugyanakkor, amikor azt megállapíthatónak találta önmagában azon okból, hogy a felperes a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be. [15] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg.Cégjegyzékszám2/63., illetve Cgt.01-21-004744/
  2. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet és az ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárást felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék előtt 36.G.ügyszám
  3. számon folyamatban lévő taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti per jogerős befejezéséig. [16] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit elbíráló ügyszám
  4. számú, illetve ügyszám2/
  5. számú végzéseivel az elsőfokú bíróság végzéseit megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. A végzéseiben egyebek mellett kifejtette – mely álláspontot a jelen ügyben is megerősít –, hogy a Ctv.
  6. §
(1)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása. A törvényességi felügyeleti eljárás fő (általános) eseteit a Ctv. 74. §
(1)bekezdése sorolja fel. A Ctv. 74. §
(3)bekezdése szerint ugyanakkor nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-
  1. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Amennyiben valamely igény érvényesítése polgári peres útra tartozik, ez a körülmény kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését tekintet nélkül arra, hogy a fél élt-e a perindítás lehetőségével. A társasági határozattal szembeni jogorvoslat a Ptk. 3:
  2. §-a által szabályozott eljárás, azaz per, a tag bármely alaki vagy tartalmi okból sérelmesnek vélt társasági határozattal összefüggésben ezért törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet. A peres eljárásnak a törvényességi felügyeleti eljárással szembeni primátusa Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II 7 figyelembe veendő tekintettel arra, a törvényességi felügyeleti eljárásban lefolytatható korlátozott bizonyítással szemben a peres eljárás teljes körű bizonyításra ad lehetőséget. Mindez irányadó akkor is, ha a tag változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan kezdeményez törvényességi felügyeleti eljárást. [17] A törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő felperes a bejegyző végzés alapjául szolgált taggyűlési határozatok perbeli megtámadására jogosult és a határozatok felülvizsgálata iránti pert meg is indította. A felperest ezért a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga a Ctv.
  3. §
(3)bekezdése alapján nem illette meg. (A per időközben a rendelkezésre álló adatok szerint, jogerős ítélettel le is zárult.) Mivel a változásbejegyzési kérelemmel párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálásának feltételei nem álltak fenn, kizárólag a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében meghatározott körben vizsgálható a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő fél keresete. (Erre vonatkozó álláspontját fejtette ki a Kúria pl. BH2015. 333. számú jogesetben.) A felperes kereshetőségi joga tehát a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint korlátozott. A felperes csak a bejegyző végzés rá rendelkezést tartalmazó, őt érintő részének hatályon kívül helyezését kérheti, támadhatja meg a perben. [18] A Ctv. 65. §
(1)bekezdése rendelkezéseit a bírói gyakorlat szűken értelmezi, perbeli legitimációja annak lehet, akinek a bejegyző végzés személy szerint a cégjegyzékbe bejegyzett adatait érinti (Kúria Gfv.VII.30.210/2012/6.). [19] A jelen per tárgya a cégbíróság létesítő okirat módosítását bejegyző végzése, mely a felperesre személy szerint nem tartalmaz rendelkezést. Az elsőfokú bíróság a fentebb kifejtettektől eltérően a felperes perbeli legitimációját tévesen megállapítva döntött. Figyelemmel arra, hogy a felperes a pert törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezőjeként indította, és így vizsgálandó volt, hogy e minőségében megilleti-e a perindítás joga, az elsőfokú bíróság helyesen akkor járt volna el, ha a keresetet a vizsgálata eredményeként felperes perindítási joga hiányában utasítja el. Érdemben azonban helytálló az ítélete. [20] A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla – eltérő indokokkal – az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [21] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az alperes által a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése szerint felszámított fellebbezési perköltség megfizetésére. Budapest,
  1. szeptember
  2. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.182/2022/4-II 8 dr. Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Kolozs Balázs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.