← Magyarország

Kpkf.39638/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.638/2021/

  1. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Dobó Viola bíró A felperes: felperes1 cím1 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím2 Az alperes képviselője: név1 A per tárgya: gyámügyben hozott BP/0502/00464-2/
  2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 22.K.708.306/2020/
  3. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
  4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 22.K.708.306/2020/
  5. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Kúria VI.Kpkf.39.638/2021/3/I 2 [1] Az alperes a
  6. február 11-én kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú gyámhatóság határozatát megváltoztatva – a közigazgatási eljárást megszüntette, miután megállapította, hogy a felperes apai kapcsolattartás végrehajtására irányuló kérelme idő előtti volt, mert azt a pótlásra előírt határidő letelte előtt terjesztette elő. [2] A felperes által az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata iránt előterjesztett keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  7. december 5én kelt és jogerős 6.K.31.815/2019/
  8. számú ítéletével elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  10. §

(1)bekezdés a) pontjára alapozva. Az ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyet a Kúria a
  1. április 28-án kelt Kfv.II.37.233/2020/
  2. számú végzésével visszautasított. A keresetlevél és a védirat [3] A felperes – újabb keresetlevelében – ismételten kérte az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatát. [4] Az alperes védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte arra hivatkozva, hogy ítélt dologról van szó. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
  3. január 12-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a Kp.
  4. §
(1)bekezdés g) pontja alapján. [6] Végzésének indokolásában rámutatott, hogy a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítélet született. A fellebbezés és az észrevétel [7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a kereset érdemi tárgyalására utasítását kérte. [8] Álláspontja szerint a Kp. 48. §
(1)bekezdés g) pontjára utalással nem kerülhetett volna sor a keresetlevele visszautasítására, mert a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve nem hozott ítéletet a bíróság. Előadta, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a korábban benyújtott keresetét azért utasította el, mert az idő előtti volt. Hozzátette: miután a volt házastársa azóta sem pótolta a kapcsolattartást, ezért újból beadta a keresetlevelét, ami most már nem idő előtti, hiszen minden határidő eltelt. Hivatkozott a BH+ 2005.12.572. számú eseti döntésre. Kúria VI.Kpkf.39.638/2021/3/I 3 [9] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [12] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megalapozottan megállapított tényállás alapján az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával helytálló döntést hozott a keresetlevél visszautasításáról, azzal a Kúria is egyetértett. A fellebbezésben írtakra tekintettel a következőket hangsúlyozza. [13] Minden alapot nélkülöz az a felperesi állítás, miszerint az adott esetben a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve nem született ítélet. Tényszerűen megállapítható, hogy e tárgyban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban már jogerős ítéletet hozott. Az kétségtelen, hogy a keresettel támadott határozat a közigazgatási eljárást a kérelem idő előttisége miatt szüntette meg, azonban a jogerős ítélet az e hatósági döntés jogszerűségét vitató keresetet utasította el, méghozzá annak alaptalansága miatt (Kp. 88. §
(1)bek. a) pont). A felperes által hivatkozott eseti döntés más tény- és jogkérdés kapcsán foglalt állást, így a jelen ügyben nem volt figyelembe vehető. [14] A Kp.
  1. §-a szerint a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerőhatás). Az adott esetben a keresetet elutasító ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás negatív oldala (ítélt dolog) a Kp.
  2. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti pergátló akadályt képez, ami a keresetlevél visszautasítását önmagában is megalapozta. Csupán megjegyzi a Kúria, hogy a lefolytatott közigazgatási pert követően az ismételt perindítást a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő is kizárja. [15] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [16] A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak. Záró rész Kúria VI.Kpkf.39.638/2021/3/I 4 [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (Pp.)
  2. és
  3. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [19] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
  4. évi XCIII. törvény (Itv.)
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [20] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2021. március 24. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró dr. Dobó Viola s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.