Kpkf.41127/2021/5 – Kúria

(1)bekezdés k) pontja alapján, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a felperes keresetindítási határidőn belül – joghatályosan előterjesztett keresetlevelében – nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.41.127/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Szabó Edina ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-17279/1/
2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezés benyújtó fél: felperes A fellebbezett végzés: a Fővárosi Törvényszék 9.K.705.562/
3. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 9.K.705.562/
4. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új végzés hozatalárautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú idegenrendészeti hatóságként eljáró Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága a
5. július
6. napján kelt 106-1-47384/11/2021-T ügyiratszámú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a nigériai állampolgár felperes ... számú, a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/
7. (XI.13.) Korm. rendelet
8. §-a alapján a veszélyhelyzet megszűnését követően még 30 napig érvényes, álláskeresési vagy vállalkozás indítási célú tartózkodási engedélyét visszavonta. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
9. augusztus
10. napján kelt 106-T-17279/1/
11. számú határozatában (a továbbiakban: határozat) az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes jogi képviselője közreműködésével
12. szeptember
13. napján elektronikus úton az alperes honlapján keresztül elérhető, a keresetlevelek elektronikus úton történő benyújtására szolgáló, ÁNYK elektronikus űrlap igénybevételével közigazgatási pert Kúria IV.Kpkf.41.127/2021/5 2 kezdeményezett a határozat ellen. Az elektronikus űrlapon a jogi képviselő feltüntette a csatolt melléklet számát és jelezte az azonnali jogvédelem iránti kérelmet. [4] Az alperes a védiratában tájékoztatta a bíróságot, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes kizárólag a kereset benyújtására szolgáló űrlap előterjesztésével jelezte, hogy a határozat ellen közigazgatási pert kezdeményez, de magát a keresetlevelet nem csatolta a kérelméhez, így a határozattal okozott jogsérelem megjelölése és a pontos kereseti kérelem megjelölése hiányában érdemi nyilatkozatot sem tud tenni. Az alperes az ügyben beterjesztett védiratában a közigazgatási perrendtartásról szóló
14. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
15. §

(1)bekezdés j) pontjára alapítva a keresetlevél visszautasítását indítványozta, amennyiben a felperes keresetét hiánypótlási felhívás ellenére nem terjeszti elő Az elsőfokú fellebbezett végzés [5] Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Kp. 48. §

(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította, mert a rendelkezésre álló iratanyag vizsgálata alapján megállapította, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetindításra nyitva álló határidőn belül kizárólag a kereset benyújtására szolgáló elektronikus űrlapot terjesztette elő, ahhoz keresetlevelet, szöveges mellékletet nem csatolt. Az elsőfokú bíróság szerint a beadványból nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik az a közigazgatási cselekmény vagy mulasztás, amellyel nem ért egyet. A fellebbezés és az észrevétel [6] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság keresetlevél befogadására, és a halasztó hatály elrendelésére kötelezését kérte. Fellebbezésében előadta, hogy keresetlevelét megfelelően az ÁNYK űrlap mellékleteként terjesztette elő, és ennek alátámasztására kinyomtatott képernyőfotókat csatolt. Csatolt egy kinyomtatott igazolást elektronikus okirat hitelesítéséről, továbbá kinyomtatott feladási igazolást, kinyomtatott letöltési igazolást, valamint a 2021. szeptember 9. napján benyújtott keresetlevelet és mellékleteit. Emellett fellebbezésében túlnyomó részt az ügy érdemére vonatkozó előadást tett. [7] Az alperes észrevételében jelezte, hogy védiratában a Kp. 48. §.

(1)bekezdés j) pontja alapján kérte a keresetlevél visszautasítását, ha a felperes keresetét hiánypótlási felhívás ellenére nem terjeszti elő, azonban az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet a Kp. 48. §

(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Jelezte, hogy Informatikai Főosztálya tájékoztatása szerint megállapítható, hogy a benyújtott keresetlevél mellékletek nélkül érkezett meg. Jelezte továbbá, hogy a csatolmányok feldolgozásánál történhetett hiba, amely ÁNYK rendszerben történik. Az ÁNYK rendszer működése nem az alperes hatáskörébe tartozik, vagyis a keresetlevél mellékletek nélküli előterjesztés nem az ő érdekkörében esetlegesen fennálló informatikai probléma következménye. Továbbra is fenntartotta a védiratában foglaltakat, amelyek szerint a hozzá érkezett a keresetlevélben csupán az űrlap volt fellelhető ahhoz egyéb mellékletet nem csatoltak. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor nem észlelte, hogy jelen ügyben nem hiányos tartalmú keresetlevél benyújtásáról van szó, hanem nincs joghatályosan előterjesztett keresetlevél, ezért a Kp. 48. §

(1)bekezdése k) pontja szerinti visszautasítás fogalmilag kizárt. Kúria IV.Kpkf.41.127/2021/5 3 [10] Az alperes védiratában maga is a Kp. 48. §

(1)bekezdés j) pontja alapján, sikertelen hiánypótlás esetén indítványozta a keresetlevél visszautasítását, ennek ellenére az elsőfokú bíróság meg sem kísérelte a felperes által előterjesztett,

1. pontjában 1 db. mellékletre hivatkozó és az alperes által kinyomtatott, és „Nincs melléklet!” rájegyzéssel ellátott ÁNYK-űrlap tartalmi ellentmondásának feloldását. Ráadásul ennek a PDF fájlnak az
2. oldala egy csatolmánykezelési hibaüzenetet is tartalmazott. [11] A per iratanyagának áttanulmányozása után a Kúria megállapította, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felek még az elektronikus okiratként létrejött iratokat is előbb kinyomtatták, majd ezt követően ismét elektronikus okirattá alakították, így azokból arra vonatkozó megalapozott következtetést, hogy a keresetlevelet teljeskörűen és megfelelően előterjesztette-e a felperes nem lehetett levonni. E körben indokolt rámutatni arra, hogy az elektronikus okiratok kinyomtatásukkal elveszítik azt a bizonyító erőt, amellyel eredeti formátumukban rendelkeztek. Éppen úgy, mint amikor egy közokiratról vagy teljes bizonyító erejű okiratról a papír alapú eljárásban egyszerű fénymásolatot készítenek. Éppen ezért a felek saját érdekükkel ellentétesen járnak el, amikor ilyen, bizonyításra korlátozottan alkalmas, kinyomtatott, majd lapolvasóval digitalizált okiratokat használnak fel egy bírósági eljárásban. Így a Kúria az iratok között az ÁNYK űrlapot kizárólag kinyomtatva, az alperes rájegyzéseivel beolvasva lelte fel, a felperes által csatolt feladási és letöltési igazolások, valamint a képernyőfotók is kizárólag kinyomtatva és a felperes rájegyzéseivel beolvasva találta meg. Az ilyen, az eredeti elektronikus okiratok adatait nem tartalmazó dokumentumok alapján pedig nem lehetett kétséget kizáró módon eldönteni a fellebbezés elbírálása során, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes megfelelően benyújtotta-e a keresetlevelet. [12] A Kúria emlékeztet arra, hogy a fellebbezés tárgya az elsőfokú bíróság keresetlevelet visszautasító végzése volt, nem pedig a visszautasítás miatt el nem bírált azonnali jogvédelem (halasztó hatály elrendelése) iránti kérelem, ezért azzal kapcsolatban döntést sem hozhatott. A Kp.
3. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ezért a felperes tárgyalás tartására irányuló kérelme nem volt teljesíthető. [13] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a visszautasítást megalapozó tényállás oly mértékben feltáratlan, hogy az az elsőfokú bíróság végzését felülbírálatra alkalmatlanná teszi, ezért azt a Kp. 114. §

(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja. Az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell, hogy a felperes a Kp. 39. §

(1)bekezdése szerinti határidőben előterjesztette-e az ÁNYK űrlap mellékleteként megjelöltkeresetlevelet. Ennek során a felperesnek az eredeti elektronikus okiratok csatolásával, illetve a központi tárhelyszolgáltatást nyújtó szerv igazolásával azt kell igazolnia, hogy az ÁNYK űrlap csatolmányaként továbbította a keresetlevelet, de az önhibáján kívül nem érkezett meg az alpereshez. Az alperesnek az eredeti, elektronikus úton előterjesztett ÁNYK űrlap csatolása mellett az ÁNYK keretrendszer üzemeltetőjének igazolásával azt kell igazolnia, hogy a keresetlevél hozzá nem érkezett meg. A döntés elvi tartalma [14] A keresetlevél kizárólag akkor utasítható vissza a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 48. §

(1)bekezdés k) pontja alapján, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a felperes keresetindítási határidőn belül – joghatályosan előterjesztett keresetlevelében – nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria IV.Kpkf.41.127/2021/5 4 [16] A felperesnek a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúria a határozathozatalt a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 82. §

(3)bekezdése alapján mellőzte. [17] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112.§

(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. december
3. Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke Balogh Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr.