Kfv.45065/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.065/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Remes Gábor Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Az alperes: Dr. Sárdy Péter ügyvéd (cím2) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (cím3) Az alperes képviselője: A per tárgya: Dr. Fülöp Nikoletta kamarai jogtanácsos közszolgálati jogviszony megszüntetése Kúria VII.Kfv.45.065/2026/2 2 Az elsőfokú határozat A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Veszprémi Törvényszék 1.K.700.021/2024/57. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.372/2025/7. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (65. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2023. november 20. napján kelt felmentéssel megszüntette a felperes adóés vámhatósági szolgálati jogviszonyát létszámcsökkentésre hivatkozva. Kúria VII.Kfv.45.065/2026/2 3 [2] A felperes módosított keresetében a felmentés jogellenességére hivatkozással kérte az alperes 7.446.600 forint elmaradt illetmény és késedelmi kamata, 7.446.600 forint átalánykártérítés, 3.2.307.919 forint illetmény- és táppénzkülönbözet formájában felmerülő kár és kamata, 4.357.750 forint összegű végkielégítés-különbözet formájában felmerülő kár és kamata, 5.143.100 forint összegű jubileumi jutalom különbözet formájában felmerülő kár és kamata megfizetésére kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítélete és a másodfokú jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes jogviszonyát, ezért az az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Kötelezte az alperest elmaradt illetmény jogcímén 2024. május 5. napjától az ítélethozatal napjáig a törvényes levonásokkal terhelten 7.407.150 forint és ennek 2024. december 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint az ítélethozatal napjától kezdődően az ítélet jogerőre emelkedése napjáig a törvényes levonásokkal terhelten munkanaponként napi 24.955 forint illetmény felperes részére történő megfizetésére; kötelezte továbbá 5.490.000 forint átalánykártérítés, valamint 1.881.000 forint perköltség megfizetésére. Ezt meghaladó keresetet elutasította. [4] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintettel kizárólag azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság döntését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §

(1)bekezdése és 346. §

(5)bekezdése megsértésével hozta-e meg. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával érdemben helytálló következtetésre jutott a felperes létszámcsökkentésre alapított felmentése joggal való visszaélés tilalmába ütköző jogellenessége és annak jogkövetkezményei tekintetében. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes szolgálati jogviszonya megszüntetésének jogszerűsége megállapítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára Kúria VII.Kfv.45.065/2026/2 4 hivatkozott. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az indokolási hibák, hiányosságok, okszerűtlen bírói mérlegelés miatt a Kp. 78. § (
3. l)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 279. §

(1)és

(3)bekezdéseiben, 346. §

(4)és

(5)bekezdéseiben, a Kp. 78. §

(2)bekezdésében, a megszüntetés jogellenességének a megállapítása tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj.tv.) 70. §

(1)bekezdés a) pontjában,

(7)bekezdésében, a kártérítés, kárenyhítés tekintetében a 216. §

(4)-

(5)és

(7)bekezdéseiben foglaltakat. A másodfokú bíróságnak a létszámcsökkentéssel, a felmentéshez vezető kiválasztást érintő elvek alkalmazásával kapcsolatos mérlegelése kirívóan okszerűtlen, amely az ügy érdemére kihatással volt. A kiválasztási elvek a felmentés közlésének időpontjában fennálltak, a felmentés valós és okszerű indokai voltak, amelyek a felperes státusza megszüntetéséhez vezettek. Mindezt alátámasztják a meghallgatott tanúk (tanú1, tanú2, tanú3) vallomásai, valamint a perben becsatolt okirati bizonyítékok. Hivatkozott továbbá arra, hogy a másodfokú bíróság az általa megjelölt jogszabálysértést [a Pp. 279. §

(3)bekezdését] nem vette figyelembe, ezért az ebbe a körbe tartozó, az összegszerűséggel, az átalánykártérítéssel kapcsolatos érvei vizsgálatának az elmulasztása miatt eljárása jogszabálysértő. Az elévült, a felperest új szervezeti egységbe és új munkakörbe helyező munkáltatói intézkedésnek, az átalánykártérítés összegének figyelembevétele (az elsőfokú döntés helybenhagyásával) eljárási hiba, amely az ügy érdemére kihatással volt. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság tanú4 szavahihetőségét nem vonta kétségbe. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] ha A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VII.Kfv.45.065/2026/2 5
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását azonban nem találta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel azonban az alábbiakat kiemeli. [12] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek nem elegendő az általa megsérteni vélt eljárási szabályszegésre hivatkoznia, az indokolásnak olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.129/2024/2.), ilyet azonban a Kúria nem azonosított. [13] A másodfokú bíróság a jogerős ítélet [38]-[40] bekezdéseiben részletesen és helytállóan megindokolta, hogy a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintettel milyen okból vizsgálta kizárólag azt, hogy az elsőfokú bíróság döntését a Pp. 279. §

(1)bekezdése és 346. §

(5)bekezdése megsértésével hozta-e meg. A felperesnek a befogadhatóság körében ezzel összefüggésben kifejtett álláspontja iratellenes, mivel fellebbezése – ahogy azt a másodfokú bíróság jogerős ítéletében megállapította – a felmentés jogellenessége jogkövetkezményeként alkalmazott átalánykártérítés, illetve a kárenyhítési kötelezettség fennállása tekintetében a megsértett jogszabályhely [a Pp. 279. §

(3)bekezdés] konkrét megjelölését, illetve tartalmi körülírását sem tartalmazza. A fellebbezés a Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontjába foglalt együttes törvényi feltételek hiányában – ebben a körben – nem volt vizsgálható, és ennek következményeként a felülvizsgálati kérelem felülvizsgálatára sincs törvényes lehetőség. [14] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok figyelembevételével dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. A Kúria számos határozatában rámutatott arra, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kivételes esetben, iratellenesen megállapított tényállás, kirívóan okszerűtlen, logikátlan mérlegelés, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség (Kfv.II.37.081/2021/2., Kfv.III.37.317/2021/2., Kfv.VI.37.596/2022/2.). A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás Kúria VII.Kfv.45.065/2026/2 6 körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). [15] Az alperes a befogadhatóság körében a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenességére, kirívóan okszerűtlen, logikátlan bírói mérlegelésre, illetve ebben a körben az indokolás hiányosságaira megalapozottan nem hivatkozott. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A Kp.

1. §-ának speciális keretei között azonban annyi mégis megállapítható, hogy a perbeli esetben az másodfokú bíróság jogerős ítéletében az ügy érdeme szempontjából releváns, a felperes fellebbezésében felvetett – a felülvizsgálati kérelemben lényegében megismételt – a bizonyítékok értékelésére vonatkozó kifogásai tekintetében részletesen, az ítélet indokolására vonatkozó törvényi követelményeknek megfelelően kifejtette jogi álláspontját. Önmagában az a körülmény, hogy a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadásához (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kfv.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [16] Az alperes a befogadhatóság körében arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a NAV Szj.tv. rendelkezéseit, vagyis a felmentésre, a kártérítésre, a kárenyhítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában foglaltak alátámasztásaként azonban alapvető eljárási jogsérelmet vagy olyan egyéb eljárási szabályszegést kell valószínűsíteni, amely kihatott az ügy érdemére. A per érdemére tartozó anyagi jogszabályok téves értelmezésére hivatkozás nem teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem eljárásjogi hiba miatti befogadását. A hivatkozás csupán azt támasztja alá, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, amely önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alkalmazásával nem volt törvényes lehetséges. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta [Kp. 118. §

(2)bekezdés]. A döntés elvi tartalma [19] A per érdemére tartozó anyagi jogszabályok téves értelmezésére hivatkozás nem teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadását. Kúria VII.Kfv.45.065/2026/2 7 Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott [Kp. 118. §

(2)bekezdése]. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.

1. § d) pontja]. Budapest,
2. május
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Cséffán József s.k. előadó bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró