A határozat elvi tartalma: A közérdekű adatigénylés tárgyában indított peres eljárásban valódi tárgyi keresethalmazatban álló igények akkor érvényesíthetők, ha a kereset tárgyát képező igények ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.20.072/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Molnár Noémi Fanni ügyvéd (cím1) Az alperes: Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold utca 4.) Az alperes képviselője: Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Takács Éva ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.418/2025/6-I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 69.P.20.880/2025/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 2 A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 200.000 (kétszázezer) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 444.500 (négyszáznegyvennégyezer-ötszáz) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 29-én a Ki Mit Tud? megnevezésű felületen elektronikus úton két adatigényléssel fordult alpereshez, amelyekben a következő adatok kiadását kérte:
- a központi és önkormányzati költségvetési szervek
- havi időközi költségvetési jelentései a 2018-
- évek mindegyikéből;
- a
- évre vonatkozóan az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatai, azaz a létszám és az átlagösszeg nemenként, születési évenként, járásonként és ellátástípusonként, valamint e dimenziók kereszttábláit is beleértve, oly módon, hogy a nyugdíjprémiumot és az Erzsébet-utalványokat külön ellátásként jelenítse meg. [2] Az alperes az adatigénylések teljesítését arra hivatkozással tagadta meg, hogy minőségileg új adat előállítására nem köteles. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében az alperest a pert megelőző adatigénylésekben foglalt adatok kiadására kérte kötelezni: a központi és önkormányzati költségvetési szervek
- havi időközi költségvetési jelentései a 2018-
- évek mindegyikéből (a továbbiakban:
- kereset); a
- évre vonatkozóan az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatai, azaz a létszám és az átlagösszeg nemenként, születési évenként, járásonként és ellátástípusonként, valamint e dimenziók kereszttábláit is beleértve, oly módon, hogy a nyugdíjprémiumot és az Erzsébet-utalványokat külön ellátásként jelenítse meg (a továbbiakban:
- kereset). [4] A keresetei jogalapját az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
- pontjára, a
- §
(1)bekezdésére, a
- §-ára, a
- §
(1)bekezdésére, a 29. §
(1)bekezdésére, a 30. §
(2)bekezdésére, a 30. §
(2a)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira, valamint a 31. §
(7)bekezdésére alapította. Hivatkozott Magyarország Alaptörvénye VI. cikk
(3)bekezdésére. Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 3 [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes meg nem engedett tárgyi keresethalmazatot terjesztett elő, továbbá a kért formában a megjelölt adatokkal nem rendelkezik, új adat, statisztika előállítására nem köteles. [6] Az
- keresetben foglalt adatokat egyfelől a KGR-K11 rendszerből több technikai lépés végrehajtásával lehet előállítani, másfelől az adatok egy része nyilvánosan is elérhető: az időközi költségvetési jelentés az államháztartás számviteléről szóló 4/
- (I. 11.) sz. Kormányrendelet
- §
(1)bekezdése szerinti beszámolón alapul, az éves költségvetést és beszámolót pedig a központi és az önkormányzati költségvetési szervek kötelesek az Infotv.
- melléklet III. pontja alapján közzétenni. [7] A
- keresetben kért adatok adatelemzői-statisztikai, komplex nyugdíjszakmai és informatikai ismereteket is feltételező tevékenységgel hozhatók létre, minőségileg új adat létrehozására pedig nem köteles. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes adatszolgáltatásokról szóló
- évi CI. törvény (a továbbiakban: Adatvagyon tv.)
- §
(1)bekezdése és 68. §
(1)bekezdése szerint el kell egymástól határolni a díjfizetéssel, illetve díjfizetés mellőzésével szolgáltatható adatok körét, amely adatok ellenszolgáltatás ellenében hozzáférhetők, azok ingyenes kiadása az Infotv. alapján nem kérhető. Jelen esetben azonban költségtérítés ellenében sincs helye az adatigény teljesítésének. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság – a megismételt eljárásban meghozott – ítéletében az
- és
- keresetben megjelölt adatok kiadására kötelezte az alperest. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az
- és
- keresetben foglalt adatok közérdekű adatok. A meghallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, hogy az
- keresetben foglalt adatokat a központi és önkormányzati szervek bocsátják az alperes rendelkezésére, a
- keresetben foglalt adatokat pedig az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság szolgáltatja az alperesnek. Az alperes rendelkezésére állnak az adatok kezeléséhez szükséges szoftverek, a kereszt- és fordítótáblák, a kereszttáblák, amelyek a szűrési feltételek megadását teszik lehetővé. Ezért a kért adatok szűréssel, leválogatással – minőségileg új adat előállítása nélkül – kigyűjthetők. [10] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy mivel az Infotv.
- §
(2a)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt magatartást nem kell tanúsítani az adatigénylés teljesítéséhez, ezért e rendelkezés alapján az adatigénylés nem tagadható meg. A meghallgatott tanúk vallomása alapján a kért adatok nem minősíthetők az adatok összevetése útján előálló, és a kezelt adatokhoz képest új közérdekű adatként, az alperes rendelkezésére áll ugyanis a SASplatform, a PROCSQL-programnyelv és a megfelelő statisztikusi informatikusi személyi állomány, továbbá mindazon kereszt- és fordítótáblák is, amelyek az automatizmusig egyszerűsítik a kereset teljesítését. Az alperes nem kényszerül adatbeszerzésre, -gyűjtésre, összevetésre, statisztika, kimutatás, magyarázat vagy következtetések rögzítésére sem, a működése komplexitása nem indokolja az adatnyilvánosság korlátozását. [11] Hangsúlyozta, hogy az 1. kereset teljesítésének megtagadását nem alapozza meg a közfeladatot ellátó szervek közzétételi kötelezettsége. Az Adatvagyon tv. rendelkezései az információszabadságot nem korlátozzák: e törvény 16. §
(11)bekezdése csupán arról rendelkezik, hogy amennyiben a szolgáltatótól a nemzeti adatvagyon körébe eső adatokat igénylő szerv – a szolgáltatás igénylője – nem közfeladatot ellátó szerv, akkor a szolgáltatás eredménye nem minősül a törvény 2. § 15. pontja szerinti közadatnak. Az Adatvagyontv. 67- Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 4 68.§-a az 1. §
(3)bekezdés a) pontja alapján nem a közérdekű adat kiadása iránti perben, hanem a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adatok rendelkezése bocsátása iránti igények teljesítése iránti általános eljárásban alkalmazható. Mivel a közérdekű adat kiadása iránti perben az adatigénylő célja nem vizsgálható, ezért jelen ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) Bubon kontra Oroszország (63898/09) számú,
- február
- napján hozott ítélet [40]-[45] bekezdése, a Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország [GC] 18030/
- számú,
- november
- napján meghozott ítéletének [157]-[170] bekezdése nem alkalmazható. [12] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján hagyta helyben. A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság nem észlelt az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó okot körülményt és az elsőfokú bíróság ítélete az alkalmazandó anyagi jognak is megfelelt. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [13] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [14] Megsértett jogszabályként megjelölte a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdését, 237. §
(1)-
(3)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését, a 346. §
(4)-
(5)bekezdését, 369. §
(1),
(3)és
(4)bekezdését, 384. §
(2)bekezdését, az Infotv. 1. §-át, 30. §
(2a)bekezdés
- a)és
- b)pontját. [15] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelmének indokai szerint az eljárt bíróságok nem tulajdonítottak jelentőséget annak a ténynek, hogy az adatigénylés joggal való visszaélésnek minősül, hiszen az adatok egy része nyilvánosan elérhető. A Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettséget megsértve nem adtak számot arról, hogy ezt a védekezését miért nem értékelték. A jogerős ítéletben foglalt jogértelmezés indokolás nélkül tér el a Kúria Pfv.IV.20.008/2023/
- számú precedens határozatának indokaitól, mely szerint a felperes „saját ügyének” adatai nem minősíthetők közérdekű adatnak. Az eljárt bíróságok nem értékelték, hogy a felperes nem a közügyek átláthatósága, hanem saját céljai érdekében kéri az adatok előállítását. [16] Állította, hogy az eljárt bíróságok az ellenkérelmének téves és iratellenes értelmezése miatt következtettek arra, hogy az adatigénylés teljesítése érdekében nem kell az Infotv.
- §
(2a)bekezdés a), vagy b) pontjában foglalt magatartást tanúsítania. Az elsőfokú bíróság a Pp. 237. §
(2)bekezdését megsértve nem hívta fel nyilatkozattételre, a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket és bizonyítékok körét nem tisztázta, ezt a mulasztását a másodfokú bíróság sem orvosolta, a Pp. 370. §
(4)és 369. §
(4)bekezdését megsértve elmulasztotta az anyagi pervezetést. [17] Érvelése szerint a másodfokú bíróság a Pp. 279. §
(1)bekezdését megsértve téves következtetéseket vont le, az elsőfokú ítélet anyagi felülbírálatát a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettsége ellenére nem végezte el, a jogerős ítélet indokolása nem tartalmazza a megállapított tényeket alátámasztó bizonyítékokat. [18] Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság megállapításaival szemben az
- és a
- kereset a kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, statisztika, kimutatás Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 5 elkészítésére irányul. A rendelkezésre álló bizonyítékok – név1 tanú vallomása – alapján megállapítható, hogy az adatigénylés kizárólag statisztikai, elemző tevékenység eredményeként állítható elő, a rendelkezésére álló adatok további feldolgozására, összegzésére, adott esetben szakmai elemzésére, összességben tehát új adat előállítására nem kötelezhető. A másodfokú bíróság Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelő eljárása esetén az elsőfokú ítéletet részben vagy egészben meg kellett volna változtatni és a keresetet el kellett volna utasítani. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával szemben nem hivatkozott az adatigény teljesítésének idő- és költségvonzatára, ezért az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Pp. 2. §
(2)bekezdésben foglalt rendelkezései elvet. A másodfokú bíróság – a fellebbezésében foglalt ezen érvelése ellenére – az elsőfokú ítélet említett szabálytalanságát nem küszöbölte ki, ezért a Pp. 279. §
(1)bekezdését és a 346. §
(4)-
(5)bekezdését megsértve állapította meg, hogy a tényekből levont jogi következtetés nem volt jogszabálysértő. A jogerős ítélet megállapításaival szemben az elsőfokú bíróság a bizonyítékmérlegelés szabályait megsértve figyelmen kívül hagyta, hogy a kért adatok egy része nyilvános forrásból elérhető, továbbá az adatigénylés új adat előállítását tenné szükségessé, az adatigénylés önkényes, és az alperes nem hivatkozott az adatigénylés teljesítésének aránytalan nehézségére, költségigényére. Az említett eljárási szabálysértések az ügy érdemére kihatottak, ezért indokolt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása. [20] Az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelmének indokai szerint a jogerős ítélet sérti az Infotv. 30. §
(2a)bekezdésében foglaltakat, nem áll összhangban az Alkotmánybíróság által kimunkált jogértelmezéssel {13/
- (IV. 08.) AB határozat, Indokolás [29]-[30],[59],[85] bekezdés, a 4/
- (I. 22.) AB határozat, Indokolás [32] bekezdés, 7/
- (V. 13.) AB határozat, Indokolás [14] bekezdés}, mert az adatigénylés új adat előállítását (statisztika, elemzés elkészítését) igényli, továbbá az adatigénylés célja nem felel meg az Infotv.
- §-ában meghatározott célnak, azzal ellentétes, önkényes érdeket és nem a közérdeket szolgálja a felperes által a kereseti kérelemben előadottak szerint. [21] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. [23] A Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése – eljárási jogszabálysértés miatt – az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, nem alkalmas érdemi felülbírálatra a következők miatt. [24] Az alperes az elsődleges felülvizsgálati kérelemben hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárás megismétlése azért is indokolt, mert az elsőfokú bíróság az anyagi pervezetési kötelezettségének nem tett eleget, és indokolás nélkül tért el a Kúria precedens határozatában foglalt jogértelmezésétől, ezt a másodfokú bíróság a felülbírálat során sem orvosolta. [25] Ezért a Kúriának az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy indokolja-e a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 6 megismétlését az anyagi pervezetési kötelezettség gyakorlásának elmulasztása, illetve a jogerős ítélet jogkérdésben eltért-e a Kúria precedens határozatában foglalt jogértelmezéstől. [26] A másodfokú bíróságnak a felülbírálat során erre irányuló fellebbezés hiányában is vizsgálnia kell, hogy az eljárás hivatalból történő megszüntetésének (Pp. 379. §), vagy az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésének okai [Pp. 380. § a)-c) pont] fennállnak-e. A Pp. 379. §-ának második fordulatából – amely szerint, ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni – az is következik, hogy a másodfokú eljárás során a hivatalból észlelt megszüntetési ok fennállása kiválthatja a másodfokú bíróság közrehatási kötelezettségét. [27] A felperes a két keresetében olyan igényeket érvényesített, amelyek nem ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból erednek. Az alperes a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson arra is hivatkozott, hogy a keresetlevél nem felel meg a Pp. 170. §
(4)bekezdésében és a 173. §
(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek, a felperes tiltott keresethalmazatot érvényesít (69.P.20.880/2025/8.jegyzőkönyv
- oldal). Ennek ellenére az első- és a másodfokú bíróság sem vizsgálta, hogy az
- és a
- kereset között fennállnak-e a Pp.
- §
(1)bekezdésében a valódi tárgyi keresethalmazat érvényesítését lehetővé tevő feltételek, a tiltott keresethalmazat feloldása érdekében a szükséges intézkedéseket az első- és a másodfokú bíróság is elmulasztotta. [28] A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása ugyanis hivatalból is a bíróság feladata, a meg nem engedett keresethalmazat észlelése és ennek esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében nem mellőzhető [Kúria Pfv.V.20.539/2023/7.]. A Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a hiánypótlás ellenére a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevél benyújtását jelöli meg, míg a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie. [29] A Kúria a Pfv.IV.20.614/2025/
- számú közzétett határozatában (megjelent: BH
- 268.) már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat szabályozásának az érvényesülése annyiban speciális, hogy a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát ilyen szempontból önmagában az Infotv. nem korlátozza. Az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben azonban az Infotv.
- §
(1)bekezdésének utaló rendelkezése alapján már irányadó az a feltétel, hogy ugyanabból a jogviszonyból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggjenek a kereset tárgyát képező igények. A Pp. 173. §
(1)bekezdésének a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekű adat megismerése iránti perekben is alkalmazni kell. Ennek hiányában ugyanis azok az eljárási határidők és törvényi garanciák, amelyek az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében szabályozott információszabadság biztosításához tartoznak, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülését szolgálják, a peres felek számára más módon nem biztosíthatóak. [30] A bíróságoknak mindig egyedileg kell azt megvizsgálniuk és megítélniük, hogy a felperes közérdekű adatigénylése tárgyában a Pp. 173. §
(1)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll-e. A közérdekű adatigény teljesítése iránt előterjesztett kereseteknél is az ugyanaz vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszony [Pp. 173. §
(1)bekezdés] alapozhat meg– egyéb feltétel mellett– valódi tárgyi keresethalmazatot. Önmagában a konkrét történeti tények hasonlósága nem jelenti azt, hogy az egyes keresetek ténybeli alapon összefüggő jogviszonyból erednek. A Kúria jogértelmezése szerint önmagában az adatkezelő személyének azonossága, a közérdekű adatigénynek az Infotv. 31. §
(1)bekezdése szerinti Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 7 érvényesítése a Pp. 173. §
(1)bekezdése szerinti, a valódi tárgyi keresethalmazat megállapításához szükséges feltételt nem teremti meg. [31] A felperesnek a pert megelőzően előterjesztett két adatigénylése az alperes kezelésében levő, a nyilvántartását érintő, eltérő tartalmú közérdekű adatok kiadására irányult. Ezt követően egy perben érvényesítette ezeket, az
- és a
- keresettel összefüggésben azt adta elő, hogy „a
- adatkörnek nincsen köze az
- kérdésben szereplő adatkörhöz” (69.P.20.880/2025/8.jegyzőkönyv
- oldal), azaz a felperes sem hivatkozott arra, hogy a keresetek azonos, vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. Az alperes a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson kifejezetten hivatkozott is arra, hogy a felperes keresete „olyan tárgyi keresethalmazat, amely a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján meg nem engedett,” nem felel meg a Pp.173. §
(1)bekezdésének (
- jegyzőkönyv
- oldal), ez a védekezése azonban figyelmen kívül maradt. [32] A meg nem engedett keresethalmazatot a bíróság hivatalból veszi figyelembe, a Pp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint a bíróság az eljárást – a
- g)pont szerinti kivétellel annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha a keresetlevelet, többek között a 176. §
(2)bekezdés a)–c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. [33] A Kúria megállapítása szerint a felperes az
- és
- keresetében tárgyi keresethalmazatban álló igényt érvényesít, ennek ellenére az eljárt bíróságok nem vizsgálták hivatalból (az alperes védekezése ellenére sem), hogy fennállnak-e a Pp.
- §
(1)bekezdésében a valódi tárgyi keresethalmazat érvényesítésére meghatározott feltételek. Az elsőfokú bíróság a felperest nem hívta fel hiánypótlásra a meg nem engedett keresethalmazat megszüntetésére, ennek elmaradását a másodfokú bíróság nem orvosolta, nem tett eleget a Pp.
- §-ában foglalt kötelezettségének. A fent kifejtett indokok alapján a jogerős ítélet indokolás nélkül tért el a Kúria precedens határozatában fogalt jogértelmezéstől (Kúria Pfv.IV.20.614/2025./8., megjelent: BH
- 268.), ezért az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(5)bekezdésében foglalt jogszabályi feltételeket. [34] A kifejtettek miatt a jogerős ítélet a vizsgált eljárási jogszabályok megsértésére tekintettel az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. Mivel a kötelező hiánypótlás elmulasztása nem járhat azzal a következménnyel, hogy a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül, hivatalból megszüntetheti az eljárást, erre a felülvizsgálati eljárásban sincs lehetőség (Kúria Pfv.IV.20.614/2025/8.), ezért a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [35] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi szaktól kell lefolytatnia az új eljárást és a Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontjának megfelelő tájékoztatás mellett hiánypótlás körében fel kell hívnia a felperest, hogy csak olyan keresetet terjesszen elő, amely vonatkozásában az eljárás megszüntetésének oka (a meg nem engedett keresethalmazat) nem állapítható meg, illetve a hiánypótlás teljesítését követően fel kell hívni az alperest az ellenkérelem előterjesztésére. Amennyiben a felperes a keresetek között a ténybeli és jogi összefüggést nem teremti meg és a hiánypótlás ellenére fenntartja az egy perben nem érvényesíthető több keresetét, akkor az elsőfokú bíróságnak a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hivatalból az eljárás megszüntetéséről kell határoznia; megfelelő hiánypótlás esetén a jogszabályoknak megfelelő keresetet kell elbírálnia. [36] Az alperes védekezése miatt azt is vizsgálni kell, hogy a felperes adatigénylése az
- kereset tárgyában tartalmaz-e meg nem engedett keresethalmazatot, mivel az a „központi és önkormányzati költségvetési szervek” beszámolójára vonatkozik, ugyanakkor az alperes ellenkérelmében – azon túlmenően, hogy új adat létrehozására mint megtagadási okra is hivatkozott – az
- kereset tárgyában azt is előadta, ilyen formában nem tartja nyilván az adatokat, szűrés szükséges és ennek egyik eleme többek között a vármegyei kód beállítása és Kúria IV.Pfv.20.072/2026/6-II 8 részben eltérő jogszabályok írják elő a központi illetve önkormányzati költségvetési szervek jelentéseit. A döntés elvi tartalma [37] A közérdekű adatigénylés tárgyában indított peres eljárásban valódi tárgyi keresethalmazatban álló igények akkor érvényesíthetők, ha a kereset tárgyát képező igények ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek. Záró rész [38] A Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az elsőfokú bíróság dönt. A Kúria a felperes felszámított felülvizsgálati eljárási költségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 4 munkaóra, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét az IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján 25 munkaóra figyelembevételével állapította meg. [39] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [40] A Kúria az alperes kérelmére a felülvizsgálati kérelmeket a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával tárgyaláson bírálta el. [41] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró