A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.791/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Gulyás Renáta kamarai jogtanácsos A per tárgya: fás szárú növény kivágásának engedélyezése tárgyú közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
- sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 11.K.700.503/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria I.Kfv.37.791/2022/3 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- április
- napján előterjesztett, a Cím4 ingatlana előtti közterületen álló két darab kocsányos tölgy kivágásának engedélyezésére irányuló kérelme tárgyában hozott másodfokú közigazgatási határozatot a Győri Törvényszék a 11.K.701.559/2020/
- számú ítéletével - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Iránymutatásként előírta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak a felperest hiánypótlásra kell felszólítania a fás szárú növények védelméről szóló 346/
- (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Ezt követően vizsgálnia kell, hogy a fák áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű, illetve kivitelezhető-e, továbbá azt, hogy a fák kivágása sért-e természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket. A tényállás tisztázása körében a perben tanúként kirendelt szakértők szakvéleményében, valamint perbeli nyilatkozataiban foglaltakat figyelembe kell venni. [2] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság felhívta a felperest a Korm. rendelet 6. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelő fakivágási engedély iránti kérelem benyújtására. A felperes a felhívásra
- január
- napján benyújtott kérelmében elsődlegesen kérte, hogy a két kocsányos tölgyet Város1 Város Önkormányzata saját költségén vágassa ki, másodlagos kérelme arra irányult, hogy amennyiben az elsőfokú hatóság a fákat nem tekinti veszélyesnek, Város1 Város Önkormányzata azonnali hatállyal végeztesse el a szakértők által írt kezeléseket és gondoskodjon az
- számú kocsányos tölgy megtámasztásáról, harmadlagosan kérte, hogy amennyiben az önkormányzat a szakértők által javasolt kezeléseket rövid határidőn belül nem végezteti el, akkor az elsőfokú hatóság engedélyezze, hogy a fákat a felperes saját költségén kivágathassa. Előadta a kérelem indokait, továbbá kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú hatóság elmulasztotta a törvényben előírt ügyintézési határidőt, a Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése szerint, amennyiben a jegyző az ügyintézési határidőben nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni. [3] Az elsőfokú hatóság a
- január
- napján kelt VII/48-10/
- számú határozatával a két kocsányos tölgy kivágását engedélyezte, egyúttal pótlási kötelezettséget írt elő, amely szerint a felperesnek 1 darab négyszer iskolázott sorfa minőségű, földlabdás, 30/35 cm törzskörméretű kocsányos tölgyet és 10 darab háromszor iskolázott sorfa minőségű, földlabdás, 14/16 törzskörméretű vadgesztenyét kell ültetnie, a pótláshoz kapcsolódó további kötelezettségek teljesítésével. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- március
- napján kelt KE/4/207-11/
- számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, az engedély megadása mellett előírta, hogy a kivágott fa helyszínről történő Kúria I.Kfv.37.791/2022/3 3 elszállításáról - a kivágást követő 48 órán belül - a felperesnek gondoskodnia kell, a pótlási kötelezettség teljesítését pedig 2 darab négyszer iskolázott sorfa minőségű, földlabdás 30/35 cm törzskörméretű kocsányos tölgyben határozta meg. [4] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes - megismételt eljárásban hozott KE/4/207-11/
- számú határozatával szemben, kérte annak megváltoztatását, álláspontja szerint az ügyintézési határidő túllépése miatt az elsődleges kérelmének kellett volna helyt adni, a Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése alapján. Az alperes a védiratban a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [5] A Győri Törvényszék a 11.K.700.503/2022/
- számú ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy a megismételt eljárásra figyelemmel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az elsőfokú hatóság eleget tett-e a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdésében foglaltaknak. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság mulasztása miatt alkalmazandó a Korm. rendelet 6. §
(4)bekezdésében írt jogkövetkezmény, továbbá, hogy az elsőfokú hatóság az iránymutatásban előírtakat (áttelepíthetőség, természetvédelmi és környezetvédelmi érdek sérelme) nem vizsgálta, határozata szerint helyszíni szemlét tartott, azonban arról feljegyzést nem készített. Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy a fák kezelésének elvégzésével vagy annak hiányával kapcsolatban az elsőfokú hatóság és az alperes ellentétes megállapítást tett. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság nem tett eleget az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §
(1)bekezdésében rögzített tényállás-tisztázási és az Ákr. 81. §
(1)bekezdésében rögzített indokolási kötelezettségének, az eljárás során a kocsányos tölgyek állapotáról semmilyen adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság döntése az elsőfokú hatóság megállapításaival ellentétben áll. [6] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy a megismételt eljárás során lefolytatott bizonyítási cselekmények hiányában, illetve a helyszíni szemle eredményének rögzítése hiányában megalapozottan döntés nem hozható, az elsőfokú hatóság és az alperes a megismételt eljárásban jogszerűtlenül és nem a Kp. 97. §
(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el. A megismételt eljárásra előírta, hogy az elsőfokú hatóság köteles a tényállást tisztázni, az ehhez szükséges bizonyítási cselekményeket lefolytatni, az eljárásban Város1 Város Önkormányzatának ügyféli jogállását biztosítani, a Győri Törvényszék 11.K.701.559/2020/
- számú ítéletének iránymutatásában előírtakat vizsgálni, a tényállást és a döntés alapjául szolgáló bizonyítékokat a határozat indokolásában megjeleníteni és a bizonyítékokat értékelni úgy, hogy abból a döntés okszerűsége megállapítható legyen. Kúria I.Kfv.37.791/2022/3 4 A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Győri Törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását, mivel álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kp.
- §-ának,
- §
(1)és
(2)bekezdésének, 92. §
(1)bekezdésének, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésének,
- §-ának,
- §
(2)és
(3)bekezdésének, 265. §
(1)bekezdésének, 266. §
(1)bekezdésének, valamint 346. §
(4)és
(5)bekezdésének a rendelkezéseit. Perköltséget igényelt. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjára és
- b)pontjára alapította, mivel a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, hogy az ítéletbe foglalt jogalkalmazói döntést (a korábbi ítéletet) vagy a jogszabályi előírásokat (megváltozott előírások, megváltozott vagy beállt joghatások) kell-e irányadónak tekinteni egy megismételt eljárás során. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozva a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére figyelemmel kérte a befogadást, mivel az ítélet lehetetlenné teszi a jogszabályi előírások kétségbe vonhatatlan teljesítését (a határidő mulasztáshoz kapcsolódó joghatás vonatkozásában), illetve aggályosan és veszélyes precedenst teremtve vonja kétségbe a fakivágási eljárásokhoz kapcsolódó kötelezettséget. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)Kúria I.Kfv.37.791/2022/3 5 bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [13] A Kúria utal arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. [14] Az alperesi a felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára alapította. [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja vonatkozásában rámutat arra, hogy az - a fentiek szerint - több befogadási okot rögzít. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontja alapján a befogadás a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor indokolt, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. [16] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontja szerinti jogkérdés, amely a Kúria kialakult gyakorlatával ellentétes volna, vagy annak továbbfejlesztését indokolná. A Kúria hangsúlyozza, hogy a megismételt eljárásban hozott közigazgatási határozatok tekintetében egységes és következetes a joggyakorlat, a Kp. 97. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása is köti az eljáró közigazgatási szerveket (Kfv.IV.35.281/2020/3.), továbbá az anyagi jogerőhatás miatt a jogerős ítélet iránymutatása valamennyi megismételt eljárásban kötőerővel bír (Kfv.IV.35.266/2020/6., Kfv.V.37.770/2021/5.). Az ítéleti iránymutatás teljesítésének hiánya tehát nem hagyható figyelmen kívül és nem is áll fenn olyan indok, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését szükségessé tenné, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. A Kúria nem Kúria I.Kfv.37.791/2022/3 6 észlelt olyan körülményt és nem azonosított olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely folytán a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás érvényesítésének törvényi követelménye körében a joggyakorlat egysége nem állna fenn vagy valamely körülmény folytán meghaladott lenne. [17] Az alperes által befogadási okként nevesített Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja a felülvizsgálati kérelem tartalmára figyelemmel - amit az alperes a felvetett jogkérdés különleges súlyában vagy társadalmi jelentőségében határozott meg - a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontjaként azonosítható. Ez alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A perbeli ügyben e körülmények fennállását a Kúria nem látta megállapíthatónak, mivel - a fent kifejtettek szerint - a jogerős ítélet nem vet fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelynek vizsgálata indokolt lenne. Az alperes nem igazolta, hogy nagy számban fordulnának elő olyan fakivágási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos ügyek, amelyekben megismételt eljárásban előáll az ügyintézési határidő túllépése. Az alperes jogszabályi rendelkezések teljesítésére hivatkozva, de nem jogszabályváltozás miatt, hanem az ügyintézési határidő túllépése miatt nem tartja teljesíthetőnek az ítéleti iránymutatást. Ez nem minősíthető olyan új típusú, különös súlyú vagy társadalmi jelentőségű ügyként, amelyben a Kúria iránymutatása szükséges lenne. [18] A Kúria hivatalból megvizsgálta és úgy értékelte, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontja szerinti befogadási ok - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége - nem áll fenn. [19] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben nem támasztotta alá, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási ok, azaz valamely alapvető eljárási jogának sérelme állna fenn, vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés indokolná a felülvizsgálati kérelem befogadását. [20] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem értékelte befogadhatónak a felülvizsgálati kérelmet, mivel az alperes a befogadási okok között nem jelölt meg olyan közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [21] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria I.Kfv.37.791/2022/3 7 A döntés elvi tartalma [22] Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [24] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró