Kbf.39/2023/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét. . Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.39/2023/

1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. december
3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt A vádlott ellen indított büntetőügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
4. június
5. napján kihirdetett Kb.I.1/2023/
6. számú ítéletét helybenhagyja. A járművezetéstől eltiltás tartamába a
7. június
8. napjától a mai napig eltelt időt beszámítani rendeli. Indokolás [1] A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a
9. június
10. napján kihirdetett 42.Kb.I.1/2023/
11. számú ítéletével A vádlottat a Btk.
12. §

(1)bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétsége miatt 200 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint pénzbüntetésre, valamint 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az így kiszabott összesen 400.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítani rendelte a

1. július
2. napja óta eltelt időt. Kötelezte továbbá a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] A kihirdetett elsőfokú ítéletet az ügyészség tudomásul vette, míg a vádlott és védője elsősorban felmentésre, másodsorban enyhítésre irányuló fellebbezést terjesztett elő. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.39/2023/9-II. 2 [3] A védő utóbb csatolta fellebbezése írásbeli indokolását. Ebben az elsőfokú bíróság előtt tartott perbeszédében foglaltakat változatlanul fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a védence arra vonatkozó vallomását fogadja el valósnak, miszerint a járművet nem hozta mozgásba, azzal nem tolatott, csak rükvercbe tette, a tanúkat a tolatólámpa felvillanása zavarhatta meg. A védő álláspontja szerint a vádban, majd az elsőfokú ítéletben foglaltak nem kerültek teljes mértékben bizonyításra, kétséget kizáróan nem bizonyított tény pedig nem értékelhető a terhelt terhére. Mindezek alapján a vádlott felmentésére tett indítványt elsősorban bűncselekmény, másodsorban pedig bizonyítottság hiányában. [4] A védő másodlagos indítványt is előterjesztett, melyben a kiszabottnál enyhébb büntetés alkalmazását kérte az általa felsorolt enyhítő körülmények figyelembevétele alapján. [5] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.533/2023/
3. számú átiratában kifejtette, hogy a védelmi fellebbezések nem alaposak. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács eljárása perrendszerű volt, hatályon kívül helyezést eredményező abszolút vagy relatív eljárási szabálysértést nem vétett. A vádlott és védője az eljárásban törvényes jogaikat maradéktalanul gyakorolhatta, az eljárásban részt vevő személyek – terhelt és tanúk – figyelmeztetése a törvényi előírásoknak megfelelően történt. Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a törvényes keretek között lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bizonyítékok okszerű és az iratok tartalmának megegyező értékelésével döntően megalapozott tényállást állapított meg, melyet azonban a fellebbviteli főügyészség annak hiányossága okán részben megalapozatlannak tartott. A fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a részleges megalapozatlanság a Be.
4. §

(1)bekezdésének a) pontja értelmében a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján kiküszöbölhető. Indokoltnak tartotta a tényállásban feltüntetni azt is, hogy A vádlott cselekményével megszegte az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 4. [6] §

(1)bekezdésének c) pontjában írt rendelkezést, miszerint járművet az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Utalt arra, hogy a fenti kiegészítéssel a tényállás már mindenben megalapozott, mentes a hibáktól és hiányosságoktól, így a másodfokú eljárás során irányadó. A fellebbviteli főügyészség rámutatott arra, hogy a katonai tanács indokolási kötelezettségét megfelelően teljesítette. Valamennyi, a tárgyalás anyagává tett bizonyítékot az iratok tartalmának megfelelően ismertette, azokat egyenként és összességükben is értékelte. A bizonyíték-értékelő elsőbírói tevékenység logikus és ésszerű, iratellenes megállapítást nem tartalmaz. Utalt arra, hogy a vádlott felmentésére csupán eltérő tényállás mellett lenne lehetőség, amelynek megállapítására – a felülmérlegelés tilalmára és arra tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a fenti kiegészítéssel megalapozott – a fellebbviteli eljárásban nem kerülhet sor. Az elsőfokú katonai tanács az irányadó tényállásból okszerűen következtetett A vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése az anyagi jogi szabályoknak megfelel. [7] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a kiszabott pénzbüntetés és a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés együttesen megfelelően szolgálják a Btk. 79. §-ban írt Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.39/2023/9-II. 3 büntetési célokat. Az elsőfokú ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseit ugyancsak törvényesnek tartotta. Minderre figyelemmel az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [8] A vádlott és a védő által bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján teljes körűen felülbírálta. [9] A teljes körű felülbírálatra tekintettel a másodfokú katonai tanács vizsgálta az ügyben az eljárási szabályok megtartását, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét. [10] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését, ilyen eljárási szabálysértésre a jogosultak sem hivatkoztak. Törvényesen járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor – figyelemmel arra, hogy a vádirati indítványnak megfelelően, a jogszabályi feltételek fennállása mellett hozott büntetővégzéssel szemben a vádlott a törvényes határidőn belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő – az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Eljárása során betartotta a Be. LXXVI. fejezetében rögzített perrendi szabályokat. Helyesen járt el akkor, amikor az előkészítő ülésen hatályon kívül helyezte a Kbk.I.13/2022/

1. számú büntetővégzést, majd törvényesen tért át tárgyalásra, mivel a vádlott – bár a bűnösségét beismerte – nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt követően az elsőfokú katonai tanács a tárgyalásra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, a vádlottat és a tanúkat a törvényes figyelmeztetéseket alkalmazva megfelelően kioktatta. [11] Az elsőfokú katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a tényállás megállapításához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat körültekintően értékelte és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. [12] A vádlott a nyomozás során tett vallomásaiban tagadta a bűncselekmény elkövetését. Azt ugyan megerősítette, hogy a vádbeli napon alkoholt fogyasztott, azt is, hogy az autójába két alkalommal is beült és beindította annak motorját, de azt állította, hogy erre nem az elindulás szándéka miatt került sor, csak a levegő keringetése céljából, mivel felhúzott ablak mellett nagyon meleg volt az autóban. A vádlott az előkészítő ülésen és a tárgyaláson is tett olyan nyilatkozatot, miszerint beismeri a bűnösségét, azonban a kérdésekre adott válaszaiból kitűnően valójában továbbra is vitatta azt, hiszen tagadta, hogy az autóval tolatott volna, vagy hogy egyáltalán szándékában lett volna az elindulás az autóval. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.39/2023/9-II. 4 [13] A törvényszék katonai tanácsa a vádlott védekezésének ellenőrzésére a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta. Tanúként hallgatta ki a vádlottal szemben intézkedő tanú-2 rendőr őrmestert, tanú-3 rendőr őrmestert és felolvasással tette a bizonyítás részévé a tanú-1 tanúkihallgatási jegyzőkönyvében foglaltakat. [14] Ezen túlmenően az elsőfokú katonai tanács törvényesen ismertette a releváns okirati bizonyítékokat, köztük a vegyészszakértői véleményt az ittasság tekintetében, a feljelentést és a rendőri jelentést, továbbá a tanú-1 által tett telefonos bejelentésről készült hangfelvétel leiratát. [15] A törvényszék katonai tanácsa ítéletének indokolásában a [10] bekezdéstől [25] bekezdésig a szükséges terjedelemben számbavette és gondosan értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott védekezését fogadta el a tényállás alapjául. [16] A logika szabályainak megfelelő következtetés útján helyes érvekkel fejtette ki, hogy a bűncselekmény megvalósulása szempontjából releváns körülmény tekintetében tagadó vádlotti védekezéssel szemben a tényállást miért elsődlegesen a tanúvallomásokra és az azokkal összhangban álló okirati bizonyítékokra alapította. A törvényszék katonai tanácsa az indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. [17] A fentiek alapján az elsőfokú katonai tanács az ítélet [3] bekezdésétől a [9] bekezdéséig terhelő tartalmú történeti tényállást állapított meg. [18] A fellebbviteli bíróság nem tartotta szükségesnek kiegészíteni a történeti tényállást az ügyészség által indítványozottak szerint. Az irányadó kúriai joggyakorlatra figyelemmel, ami az ítélet indokolásában szerepel, az az ítéleti tényállás része, ezért az ítélet indokolása [28] bekezdésében foglaltak történeti tényállásba való átemelése szükségtelen. [19] A vádlottnak és védőjének felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. [20] A fellebbviteli katonai tanács álláspontja szerint a törvényszék ítéletének tényállása megalapozott, mentes a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálata alapjául elfogadta. [21] A Be. 591. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.39/2023/9-II. 5 hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A védő a fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott, az ügy előrevitelét szolgáló és az elsőfokú katonai tanács által vizsgált bizonyítékokon túli bizonyítékra vonatkozó bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ezért a védőnek a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére és ezen keresztül elsődlegesen a vádlott felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. [22] Az elsőfokú bíróság a ténybíróság, feladata és kötelessége, hogy a vád tárgyává tett tények szempontjából lényeges bizonyítékokat hiánytalanul, egyenként és összességében értékelje, amelynek eredményeként az ítéletben a vád tárgyává tett cselekmény történeti tényállását, valamint az elkövető személyével összefüggő, a cselekményére kiható, azt befolyásoló tényeket megállapítsa. [23] Az ítélőtábla álláspontja szerint e kötelezettségének a törvényszék katonai tanácsa maradéktalanul eleget tett. [24] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a vádlott közlekedési bűncselekményét. Az ítélet [27]-[29] bekezdéséig részletesen rögzített jogi indokolással a másodfokú katonai tanács teljes mértékben egyetértett. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a parkolóban ittas állapotban vezette a tulajdonát képező személygépkocsit, megvalósította a Btk. 236. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét. [25] A vádlottnak és védőjének a büntetés enyhítésére irányuló másodlagos fellebbezése nem alapos. [26] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítélete [31] és [32] bekezdésében helyesen sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint ezeket a bűnösségi körülményeket a súlyuknak megfelelően értékelve szabott ki a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdése szerinti pénzbüntetést. [27] A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek száma a vádlott terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyával arányban áll, míg az egy napi tétel összege a vádlott jövedelmi és vagyoni viszonyainak szem előtt tartásával került megállapításra. [28] Az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú katonai tanács által a Btk. 50. §

(4)bekezdése alapján engedélyezett részletfizetéssel is egyetértett. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.39/2023/9-II. 6 [29] Az eljáró katonai tanács a Btk. 55. §

(2)bekezdésében írt kógens szabály alapján törvényesen tiltotta el a vádlottat a Btk. 56. §

(1)és

(3)bekezdése szerint a közúti járművezetéstől. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint e büntetés tartama arányos a vádlott cselekményének és személyének társadalomra veszélyességével. [30] A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a Btk.

1. § -ban írt büntetési célok eléréséhez az így kiszabott pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás tettarányos, szükséges, egyben elégséges is, annak további enyhítésére azonban nincs törvényes indok. [31] Az elsőfokú katonai tanács ítéletének egyéb – a vezetői engedély elvételétől eltelt időnek a járművezetéstől eltiltás tartamába történt beszámítására, a pénzbüntetés helyébe lévő szabadságvesztésre, a részletfizetés engedélyezésére és a bűnügyi költségre vonatkozó – rendelkezései is törvényesek. [32] A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletét a Be.
2. §

(1)és

(4)bekezdése alapján – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. [33] A másodfokú bíróság a járművezetéstől eltiltás tartamába az elsőfokú ítélet kihirdetése napjától a másodfokú ítélet kihirdetése napjáig eltelt időt beszámította a Btk. 56. §

(2)bekezdése alapján. Budapest,

1. december
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.I.1/2023/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.39/2023/
4. számú végzése folytán
5. december
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.39/2023/9-II. 7 Budapest,
7. december
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke ..