← Magyarország

Kf.700302/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.302/2022/

  1. A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: felperesi képviselő (felperesi képviselő címe; ügyintéző: felperest képviselő kamarai jogtanácsos) Az alperes: alperes (alperes címe) Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránti közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Miskolci Törvényszék 103.K.701.476/2021/
  3. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés szempontjából releváns tényállás [1] A felperes a
  4. április
  5. napjától
  6. április
  7. napjáig terjedő peresített időszakban az alperes szolgálati hely állományában hivatásos szolgálati jogviszonyban, körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot aKMB csoport neve (továbbiakban: KMB csoport), amelyhez település 1 település 2 település 3 településeken kívül település 4 Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/
  8. 2 település 5 település 6 település 7 település 8 település 9 település 10 település 11 település 12 település 13 település 14 település 15 és település 16 települések tartoznak. A felperes működési körzete település 1 település 2 és település 3 települések voltak. A felperes Felperes 05030/101-291/296.Szü. számú munkaköri leírása szerint munkavégzés helyeként aszolgálati hely illetékességi területét jelölte meg. [2] A felperes a perbeli időszakban teljesített szolgálatok során a körzeti megbízotti működési területén kívül és a KMB csoport működési területén kívül is a Tevékenységirányítási Központ (a továbbiakban: TIK) és az elöljáró utasítása alapján rendszeresen járőri beosztáshoz tartozó feladatokat, járőrszolgálatot látott el. Ezen kívül a veszélyhelyzet kihirdetését követően Szlovákia és Magyarország között az ideiglenesen visszaállításra került község határátkelőnél ellenőrzési feladatokat; átkísérési, kísérőőri beosztáshoz tartozó feladatokat is végzett.
  9. évben 3 alkalommal készített ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot,
  10. évben 2 alkalommal,
  11. évben 1 alkalommal készített szabálysértési őrizetbevételt elrendelő határozatot. [3] A felperes
  12. április
  13. napján szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben három évre visszamenően és a jövőre nézve az illetményalap 100 %-ának megfelelő mértékű havi megbízási díj és törvényes késedelmi kamatai megfizetését kérte. A panaszában arra hivatkozott, hogy körzeti megbízotti beosztásába nem tartozóan rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén, azaz illetékességi területén kívüli járőri feladatokat, járőrszolgálatot, átkíséréseket, kísérőőri beosztás feladatait, szabálysértési előkészítő eljárás feladatait, szabálysértési őrizetbevételről szóló határozat elkészítését, ideiglenes megelőző távoltartási feladatokat, államhatáron határszolgálatot. [4] Az elöljáró a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt felterjesztette az alpereshez, aki a
  14. május
  15. napján kelt, 05000-101/511-1/2021.Szü. számú határozatában azt, mint megalapozatlant elutasította. A határozat szerint a felperes nem jelölt meg olyan általa ellátott feladatot, amely a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  16. (XII.9.) ORFK utasítás (továbbiakban: KMB Szabályzat)
  17. pontjában írtak körén kívül esne. Nem tartalmaz a szolgálati panasz - az általános utaláson túl - egyetlen olyan feladatot sem, amelyet kizárólag a a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  18. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) említene, mint kizárólagos járőri feladatot. A KMB szabályzat egyes rendelkezéseinek (15., 21., 22.,
  19. és
  20. pont) felperes általi téves értelmezésére hivatkozott. A kereset és a védirat [5] A felperes keresetében elmaradt megbízási díj címén kérte kötelezni alperest
  21. április
  22. napjától
  23. április
  24. napjáig terjedő időszakra bruttó 1.072.556 forint, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékének, azaz havi bruttó 28.988 forintnak megfelelő megbízási díj és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  25. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  26. §

(5)bekezdése alapján alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. § és 6:
  3. §-a szerinti, középidőtől (
  4. november 6.) számított késedelmi kamata megfizetésére. [6] A szolgálati panaszban foglaltakkal egyezően állította, hogy a beosztásához nem tartozóan rendszeresen, nem eseti jelleggel látott el körzeti megbízotti működési és csoport működési körzetén kívül a KMB Szabályzat
  5. pontjában meghatározottakon kívül járőri Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/
  6. 3 feladatokat, járőrszolgálatot, az államhatáron határrendészeti feladatokat, átkíséréseket, kísérőőri beosztás feladatait, szabálysértési előkészítési eljárás, ideiglenes megelőző távoltartási feladatot úgy, hogy a határrendészeti és átkísérési feladatellátást a KMB Szabályzat tiltja (57-
  7. pont); a személyek be- és kiutazásával kapcsolatos ellenőrzések nem tartoznak a körzeti megbízotti működési körzet illetékességébe, a kísérőőri feladatellátásra a KMB Szabályzat alapján (
  8. pont) körzeti megbízott nem vehető igénybe, a kifogásolt járőrszolgálatok sem tartoznak beosztásába (15.,
  9. és
  10. pont); a körzeti megbízott járőr vezetőjeként járhat el, a közterületi szolgálatot pedig úgy kell szervezni, hogy a feladatellátás a 21.,
  11. pontban meghatározottak kivételével a körzeti megbízott működési körzetében történjen. A kifogásolt járőrszolgálatok idején rendszeresen előfordulóan más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, ezért a megüresedett, betöltetlen vagy az ellátásában tartósan akadályozott beosztás helyettesítése is megalapozhatja megbízási díj igényét, így a Hszt.
  12. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjában foglalt mindhárom jogalapot megjelölte. [7] Az alperes védiratában szolgálati panaszt elutasító határozatban foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a megbízási díj megfizetésének feltételei egyik jogalapon sem teljesülnek, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti feltétel felperes részéről csupán vélelmezett, nem teljesült továbbá a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti feltétel sem, mert felperes a munkaköri leírásában és a tevékenységét szabályozó normatív rendelkezésben foglaltakra figyelemmel nem látott el beosztásába nem tartozó feladatkört többletfeladatként. A KMB Szabályzat
  1. pontja alapján létrehozott körzeti megbízotti csoport több települést is magában foglaló körzeti megbízotti működési körzetet eredményez, így a csoport tagjaként felperes működési körzete a csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési körzetére bővült. A KMB Szabályzat szerint a szabálysértési előkészítői eljárás feladatai (
  2. pont), az ideiglenes megelőző távoltartási feladatok (
  3. pont), a határrendészeti feladatok (fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott szolgálatok) körzeti megbízotti feladatok, különösen, hogy Magyarországon veszélyhelyzet és különleges jogrend volt érvényben, mely a határellenőrzés időszakos visszaállítását is igényelte a belső határokon. A járőrrel közös közterületi szolgálat (15., 21.,
  4. pont) a KMB Szabályzat
  5. pontjában általánosan és az 50-
  6. pontban részletesen meghatározott körzeti megbízotti szolgálat keretében ellátandó rendészeti feladat, e feladatellátást a működési körzeten kívül is előírja a norma a
  7. és
  8. pontban foglaltak figyelembevétele mellett. Másodlagosan akként érvelt, hogy amennyiben felperes megbízási díjra lenne jogosult, úgy a Hszt.
  9. §
(5)bekezdésében meghatározott minimum mértéket havi díjazása nem haladhatja meg. [8] Az elsőfokú bíróság a felek indítványára a periratokhoz csatolta és a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése során alapul vette tanú1 tanúnak a 103.K.700.446/
  1. számú perben tett tanúvallomásáról szóló
  2. és
  3. számú tárgyalási jegyzőkönyv kivonatát, valamint tanú 2 tanúnak a 103.K.700.403/2021/
  4. számú és a 103.K.700.537/2021/
  5. számú perekben tett tanúvallomásáról szóló tárgyalási jegyzőkönyvek kivonatait. Az elsőfokú bíróság ítélete Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/
  6. 4 [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek
  7. április
  8. napjától
  9. április
  10. napjáig terjedő időre bruttó 1.072.556 forint megbízási díjat és annak
  11. november
  12. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát, valamint 66.628 forint perköltséget. A perben azt vizsgálta, hogy a felperesi feladatellátás kapcsán a Hszt.
  13. §
(1)bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak teljesültek-e, illetve, hogy a felperesi feladatellátás valamennyi esetben megfelelt-e a KMB Szabályzat rendelkezéseinek. Az ítéletében hivatkozott a Hszt. 2. § 25. pontra, 71. §
(1)-
(6)bekezdésre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1) 10. §
(2)bekezdésre, a belügyminiszter irányítása alatt álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2) 2. számú mellékletére, a KMB Szabályzat és a Járőrszabályzat számos pontjára. [10] Indokolásában a tényállás részeként rögzítette, hogy aszolgálati helyen a perbeli időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan nagyobb számban betöltetlen volt, a ténylegesen dolgozó járőrök és járőrvezetők aszolgálati hely területén felmerülő járőri munkát nem tudták ellátni az alacsony létszám miatt (Indokolás [9]). Felperes rendszeresen, szinte minden szolgálatban ellátott járőri feladatokat, járőrszolgálatot, a TIK és az elöljáró utasítása alapján a működési körzetében és a működési körzetén kívül is. (Indokolás [13]). tanú1 és tanú 2 tanúvallomása és az egyéb okiratok alapján a bizonyítékokat akként értékelte, hogy a perbeli időszakban nem vagy csak ritkán volt olyan szolgálat, amikor felperes csak a működési körzetében lévő településeken látott el szolgálatot, havi bontásban a szolgálatok 75%-ában - beleértve a KMB Szabályzat 21. pontjában foglalt eseteket is – felperes a KMB csoport működési körzetén kívül látott el feladatokat. A perbeli időszakban a felperes aszolgálati hely területén rendszeresen járőri feladatokat, határrendészeti, átkísérési és kísérőőri feladatokat, szabálysértési előkészítő eljárás feladatait és ideiglenes megelőző távoltartással kapcsolatos feladatokat is ellátott a járőrök létszámhiánya miatt, amelyet az alperes által csatolt állománytáblázat is rögzített (Indokolás [65]-[69]). [11] A bíróság nem értett egyet alperes összeadódott működési területre vonatkozó értelmezésével, kifejtette, hogy a KMB csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének megváltoztatását, melyet alátámaszt a KMB Szabályzat 72.
  1. c)pontja is, mely szerint a KMB csoport létrehozása esetén a KMB csoport működési körzet leírását oly módon kell elkészíteni, hogy a KMB csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza (Indokolás [71]-[78]). A körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó közterületi feladatellátás jellegét illetően rámutatott, hogy a járőri feladatellátással lehetnek átfedések, ugyanakkor a KMB Szabályzat 24. pontjában foglalt egyértelmű és kógens előírással szemben felperes a perbeli időszakban rendszeresen a működési körzetén és aKMB csoporthoz tartozó településeken kívül közterületi szolgálatot ellátott úgy is, hogy párja nem járőr, hanem sok esetben körzeti megbízott volt, ekként beosztásától eltérő többletfeladatot látott el. A KMB Szabályzat 24. pontja csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott alapvetően a működési körzetében járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kúria Kf.III.45.090/2021/4.). A KMB Szabályzat 15. pontja is csak a körzeti megbízotti feladatok ellátását írja elő a körzeti megbízott távolléte esetén, azaz csak a körzeti megbízott helyettesítéséről rendelkezik (Indokolás [83]-[90]). tanú1 tanúvallomása alapján azt is Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/4. 5 megállapította, hogy felperes átkíséréseket és a kísérőőri beosztás feladatait is ellátta a perbeli időszakban, mely a KMB Szabályzat 25.
  2. a)pontja szerint a körzeti megbízottak részére tilos (Indokolás [96]-[97]), illetőleg a KMB szabályzat 60. pont és 70.
  3. a)pontja alapján felperes ideiglenes megelőző távoltartási feladatokat is ellátott, ezen eljárásokban összesen 3 alkalommal szabálysértési őrizetbevételi határozatot és ugyancsak 3 alkalommal ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot készített, ugyanakkor a KMB Szabályzat 25. pont
  4. g)alpontja szerint a körzeti megbízottnak nem lehet feladata (Indokolás [98]-[102]). [12] A továbbiakban azt vizsgálta, hogy bizonyította-e alperes a KMB Szabályzat 21. pontjában előírt feltételek fennállását, és az összes alpontban írt esetet együttesen értékelte. Megállapította, hogy az eseti jelleg alapján a körzeti megbízott működési körzetéből nem rendszeresen, hanem kivételesen, alkalomhoz kötődően vonható el, ugyanakkor a
  5. d)pont vonatkozásában alperes nem bizonyította, hogy a TIK küldések valamennyi alkalommal különlegesen indokolt, késedelmet nem tűrő (élet, tesi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetése) okból történtek, a TIK küldések során felperes rendszeresen a működési körzetén, illetve csoportműködési körzetén kívül hajtott végre feladatot (Indokolás [103][110]). Alperes azért láttatott el a felperessel a körzeti megbízotti feladatai mellett rendszeresen járőri beosztásba tartozó feladatokat is, mert aszolgálati helyen a perbeli időszakban folyamatosan több járőri, illetve járőrvezetői státusz betöltetlen volt és az alperes a rendelkezésére álló létszámmal a járőrfeladatokat nem tudta ellátni, mely miatt felperes igénye a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja alapján is megalapozott (Indokolás [113]). Ezen túl számos kúriai ítéletre is utalt, amely alapján a bírói gyakorlat már kialakult, és állást foglalt a perbeli jogvitában is kifogásot jogkérdésben ([111],[114-118]). [13] A megbízási díj összegszerűsége tekintetében a mérlegelés során figyelembe vette, hogy a felperes rendszeresen valamennyi megjelölt hónapban a beosztásához nem tartozó járőri tevékenységet és emellett ritkábban a beosztásához nem tartozó egyéb, már részletezett többlettevékenységet látott el működési körzetében és azon kívül is; a munkáltató a felperessel saját munkaköri feladatain túl, rendszeresen jelentős mértékben a felperes munkaidejének nagy részét kitevő, a felperes munkakörébe nem tartozó feladatokat láttatott el, ez felperesnek jelentős többlet terhet jelentett. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [14] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Fellebbezését anyagi és eljárási jogi jogszabálysértésre egyaránt alapította, állította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(1)-
(6)bekezdésében,
  1. §-ában, a BMr
  2. számú mellékletében és
  3. §
(2)bekezdésében foglaltak téves értelmezésével hozta meg döntését; a közigazgatási perrendtartástól szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdését megsértve a tényállás körében (Indokolás [9], [13]) a perben rendelkezésre álló és beszerzett bizonyítékok értékeléséből meglapozatlan következtetést tett, tévesen értelmezte továbbá a KMB Szabályzat 2. pontjában, 3.
  1. d)pontjában, 15.,18., 20-22., 24-25., 31., 37., 57-58., 60-63., 70. pontjában írtakat, figyelmen kívül hagyta a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013. (XIII.21.) ORFK utasítás (továbbiakban: TIK utasítás) 3. és 28. pontját. A per adatai nem támasztották alá, hogy felperes rendszeresen járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el a TIK utasítása alapján, mivel felperes a KMB szabályzat 24. pontja alapján járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható volt, a KMB Szabályzat 37. pontja szerint pedig a körzeti megbízott szolgálatteljesítési ideje legalább 70%-át közterületi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/4. 6 szolgálatnak kell kitennie. Önmagában annak alapján, hogy felperes esetlegesen a működési körzetén kívül is ellátott közterületi feladatot, nem jelenthető ki magalapozottan, hogy járőrbeosztásba tartozó feladatot látott volna el, miként szakmai szempontból is megalapozatlan, hogy a TIK utasítása alapján ellátott feladatok kizárólag járőr beosztásba tartozó feladatok lennének. Megalapozatlan a tényállás körében az elsőfokú bíróság következtetése is: azon tényből, hogy aszolgálati helyen a fenti időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan, nagyobb számban betöltetlen volt, hatáskörén túlterjeszkedve vonta le azt a következtetést, hogy a ténylegesen dolgozó járőrök és járőrvezetők a felmerülő járőri munkát nem tudták ellátni az alacsony létszám miatt, ezért felperes megbízási díjra lenne jogosult. [15] Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát (Indokolás [71]-[78]) a csoport működési körzet fogalmának rögzítése nélkül. A KMB Szabályzat 15. pontja figyelembevételével – ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával – a körzeti megbízotti működési körzete annak külön rögzítése nélkül is kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontja éppen azt az alperesi álláspontot erősíti, hogy minden csoporttag körzeti megbízottnak van egy szűkebb működési körzete, de minden tagra vonatkozik a csoport működési körzetleírása is, amely a csoport működési körzetében történő zavartalan feladatellátást biztosítja, ily módon nem alkalmas annak alátámasztására, hogy a körzeti megbízotti működési körzet a csoport létrehozása esetén is változatlanul megmarad. Az elsőfokú bíróság (Indokolás [84]-[85]) tévesen értelmezte a közterületi szolgálat fogalmát is, az nem kizárólag körzeti megbízotti beosztásba tartozó feladat; azt beosztástól függetlenül a feladat ellátására kijelölt rendőr (közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálati ágak) köteles végrehajtani, amelynek legalapvetőbb formája a járőrözés. Ezzel összefüggésben vitatta az elsőfokú ítélet [88], [91] bekezdéseit is, tévesnek és jogsértőnek találta azon megállapítását, hogy a körzeti megbízott működési körzetében ellátott közterületi szolgálat csak akkor tekinthető a beosztásába tartozó feladatnak, ha azt járőrrel közösen látja el. tanú 2 tanú előadására hivatkozott, miszerint a körzeti megbízott a közrendvédelmi járőr valamennyi feladatát elláthatja működési körzetében, működési körzete a csoport illetékességi területe, illetőleg helyettesítés esetében akár az egész őrs egész területét is jelentheti. A körzeti megbízott - tanú által hivatkozott bővebb feladatrendszere indokolja a körzeti megbízotti beosztásnak a járőr és járőrvezetői beosztáshoz képest magasabb jogszabály szerinti besorolását, melyhez magasabb összegű illetmény is társul. Felperes kísérőőri beosztást nem látott el, az átkísérések, őrizetbevételi és ideiglenes távoltartást elrendelő határozatok csekély száma alapján megbízási díjra való jogosultsága nem állapítható meg. Tévesen és jogsértő módon vizsgálta összesítve az elsőfokú bíróság a KMB Szabályzat 21. pontjában szabályozott eseti jelleggel elvonhatóságot is, figyelmen kívül hagyta, hogy a TIK-be befutó állampolgári megkeresésekről azok beérkezése pillanatában kell eldönteni a hívást fogadó személynek, hogy különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedést igényel-e. Jogsértő módon figyelmen kívül hagyta a KMB Szabályzat 21.
  3. c)pontját illetően a perrel érintett időszak egy jelentős részében a veszélyhelyzet kihirdetését, mely időszakban, ha eseti jelleggel is, de elvonható volt a körzeti megbízott a működési körzetéből (2020. március 11-2020. június 18., 2020. november 42021. február 8., 2021. február 8-2022. május 31.). A tanúk és a felperes is alátámasztották, hogy bizonyos határrendészeti feladatokra kifejezetten csak a világjárvány kapcsán elrendelt veszélyhelyzet időszakában került sor. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben nem pusztán fizikai elmozdítását jelenti a körzeti megbízott körzetéből elvonása, hanem az eredeti feladatai végzésétől való eltérítését, más rendkívüli rendőri feladat végzésére történő utasítását is, mert a veszélyhelyzet idején olyan többletterhek, feladatok hárultak alperesre, melyeket kivételes jelleggel el kellett látnia Magyarország Kormányának döntése alapján, és a teljes hivatásos személyi állomány részére meg kellett határoznia arányosan elosztva. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/4. 7 [16] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, hogy alperes csupán vitatta a rendszeresen ellátott járőrfeladatot, járőrszolgálatot, de nem jelölte meg, hogy mit tart helyes ténynek, és azt milyen bizonyíték támasztja alá. A KMB csoport működési körzet nem arra ad felhatalmazást az alperesnek, hogy azon belül bármilyen rendészeti feladatot ellásson a körzeti megbízott, kizárólag a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén a KMB Szabályzatban meghatározott körzeti megbízotti feladatok végrehajtása történhet meg. Az alperesi álláspont elfogadása esetén sem lenne megalapozatlan az igénye, mert körzeti megbízotti csoport körzetén kívül is ellátott szolgálati feladatokat. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [17] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [18] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között - a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 77. §-a alapján tárgyaláson kívül eljárva - bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló peradatok alapján túlnyomórészt helyesen rögzítette, az abból levont jogi következtetése nagyobbrészt okszerű, érdemi döntése helytálló; azzal az ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben az alábbiakat emeli ki. [19] Az alperes fellebbezésében a tényállás bíróság általi megállapítása és a bizonyítékok értékelése tekintetében állított eljárási jogszabálysértést, illetőleg az elsőfokú ítélet téves értelmezésre alapított anyagi jogi megállapításainak felülbírálatát kérte. Az alperes fellebbezésében helytállóan sérelmezte, hogy megalapozatlan volt az elsőfokú bíróság tényállásának az a megállapítása, miszerint a ténylegesen dolgozó járőrök és járőrvezetők a peresített időszakban kimutatható alacsony létszám miatt a felmerülő járőri munkát nem tudták ellátni. A másodfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkör vizsgálata legfeljebb annak az alperes által sem vitatott körülménynek a megállapítását tette lehetővé, hogy aszolgálati helyen a perbeli időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan nagyobb számban betöltetlen volt; ebből azonban nem következett e jogalapon a megbízási díj fennállása, az elsőfokú bíróság hatáskörét túllépve, jogsértően vont le olyan következtetést a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a) pontja megalapozásaként, hogy az alperes azért láttatott el a felperessel a körzeti megbízotti feladatai mellett rendszeresen járőri beosztásba tartozó feladatokat is, mert aszolgálati helyen a perbeli időszakban a folyamatosan több járőri, illetve járőrvezetői státusz betöltetlensége miatt az alperes a rendelkezésére álló létszámmal a járőrfeladatokat nem tudta ellátni. E részben tényállási és bizonyíték értékelési megállapítás valójában olyan, az alperes működési körébe tartozó, munkaszervezéssel kapcsolatos kérdés, mely túlterjeszkedett a per tárgyán, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete tényállásából [9] bekezdés alatt szereplő megállapítást és az indokolásban ezzel kapcsolatos [113] bekezdés alatt szereplő megállapítást mellőzte. A felperes által ellátottként hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások a perben nem kerültek konkretizálásra és valamennyi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/4. 8 felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre, így a státuszok huzamos betöltetlenségéből nem következik okszerűen, további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. E helyütt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy habár a törvényszék a Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontjára is alapította döntését, e jogalapot illetően indokolással el sem látta, figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a megbízási díj jogalapja körében ténylegesen a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontján alapult a döntés, amelyben a huzamosabb időn át, nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, a felperes működési körzetén kívül ellátott, szolgálati beosztásába nem tartozó járőri és egyéb feladatokat vizsgálta, értékelte és indokolással ellátta, így az a körülmény, hogy emellett a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti esetkör fennállására tett megállapítás hiányosnak, okszerűtlennek, alaptalannak bizonyult, önmagában az ügy érdemére ki nem ható jogsértést eredményezett. A másodfokú bíróság mindezek okán megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megállapított tényállás tekintetében Kp. 78. §
(2)bekezdése körében olyan jogszabálysértést nem követett el, mely az ügy érdemére kihatott volna. [20] Az alperes alaptalanul állította, hogy a per adatai nem támasztották alá, hogy felperes rendszeresen, szinte minden szolgálatban járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el a TIK utasítása alapján a működési körzetében és a működési körzetén kívül is. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól, rájuk különböző, egyedi szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirány terv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat
  1. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőrvezetőként és járőrrel közösen, kizárólag – a
  2. és
  3. pontban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásának [13], [67], [88] bekezdés alatt szereplő megállapítása ezért jogszerű és megalapozott. [21] A téves jogszabályértelmezésre alapított anyagi jogi érvek között a körzeti megbízott működési körzetének értelmezése, a körzeti megbízotti csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a körzeti megbízotti beosztásba, és melyek haladják meg azt, az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartozott és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadt, amely jogértelmezést a Kúria – az alkalmazott jogszabályi rendelkezésekre nézve – már elvégezte. Nem volt vitatott, hogy a körzeti megbízott és a járőr két külön beosztást jelent. A Kúria a körzeti megbízott által működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Az elsőfokú bíróság ezzel egyezően helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatot láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, a körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. A felperes, mint körzeti megbízott a működési körzetén, vagy a csoport működési körzetén kívül is ellátott járőrfeladatokat, mely a beosztásától eltérő többletfeladat ellátást jelentett, ezért az a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti megbízási díjra jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, még a KMB Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/4. 9 Szabályzat 21. pontjában meghatározott fokozott ellenőrzés elrendelése, illetőleg a különleges jogrend időtartama alatt is. Emellett a Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kúria Kf.VII.45.156/2021/4., Kf. VII. 45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). [22] Az elsőfokú bíróság a normaalkotói szándék helytálló értelmezésével határozta meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát és a csoport létrehozásának indokát, mindezekből megalapozottan következtetett, hogy a csoport létrehozása esetén a működési körzet változatlanul megmarad. A KMB Szabályzat 15. pontja a körzeti megbízotti csoport létrehozásának lehetőségét azért írta elő, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen, ugyanakkor a KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott a csoport működési területén sem vehető igénybe járőrszolgálatra, csoport működési körzetében körzeti megbízotti feladatokat láthat el, járőrszolgálatot pedig csak saját működési körzetében járőrrel közösen végezhet. A KMB. Szabályzat 15. és 24. pontjából nem következik olyan értelmezés, hogy a csoporttag működési körzete, annak külön rögzítése nélkül, kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmarad, függetlenül a csoport megalakításától, melyet alátámaszt a KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontjában írt azon rendelkezés is, hogy a körzeti megbízotti csoport létrehozása esetén a csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A fentiekre figyelemmel a közterületi szolgálat fogalmát - szemben a fellebbezésben foglaltakkal - nem értelmezte tévesen az elsőfokú bíróság, a felperes körzeti megbízotti beosztásától eltérő többletfeladat ellátásnak minősülnek alperes utasítása alapján a KMB Szabályzat 24. pontjától eltérően teljesített rendszeres járőri feladatok felperes működési, akár csoport működési körzetén kívül, számos esetben nem is járőrrel, hanem másik körzeti megbízott párjával közösen. [23] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontja értelmezése során korábban több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként, erre figyelemmel a munkáltató jogszerűen megbízhatja olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódnak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állomány tagja által ténylegesen ellátandó feladatokat. A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezésére alapot adnak (Kfv.VII.45.115/2022/4.). tanú1 tanú nyilatkozta alátámasztotta, hogy felperes a peresített időszakban átkíséréseket, a KMB Szabályzatban tilalmazott kísérőőri feladatokat is ellátott [25.
  2. a)pont], továbbá nem vitásan a felperes néhány alkalommal őrizetbevételi és az ideiglenes távoltartást elrendelő határozatot is hozott [25.
  3. g)pont], amelyet körzeti megbízott nem végezhet, ezeket elsőfokú bíróság helytállóan értékelte felperes eredeti beosztásába nem tartozó többfetfeladatként. Önmagában ezek a feladatok, csekély számuk miatt nem Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/4. 10 jogosítanák a felperest ellenszolgáltatásra, azonban a peresített időszakban összességében ellátott többlettevékenységen belül értékelendő volt. [24] A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH2018. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kúria Kfv.VII.37.193/2020/8., Kf.VII.39.246/2020/4.). A KMB Szabályzat 21. pontja szerinti feltételek fennállását, amely alapján a körzeti megbízott a működési körzetéből kivételesen, eseti jelleggel elvonható, az alperes nem bizonyította. A nem rendszeresen visszatérően, hanem kivételesen, alkalomszerűen ellátott esetköröket, beleértve a
  4. d)pont szerinti esetkört is (különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedés), az alperes megfelelő alátámasztás nélkül állította, ami nem vezethetett sikerre. Tény, hogy a befutó hívásokra nem mindig valós tartalommal kerül sor, azonban felperes küldései kapcsán az elsőfokú bíróság is rögzítette, hogy csupán egy részük felelt meg a
  5. d)pontban írt feltételeknek. A különleges jogrend időszakában történt elvonás kapcsán is egyetértett a másodfokú bíróság a törvényszék megállapításával. [25] Az elsőfokú bíróság által megállapított összegszerűséget fellebbezésében az alperes konkrétan nem vitatta, fellebbezésében ugyan hivatkozott a BMr1. 10. §
(2)bekezdésének sérelmére, azonban ezzel összefüggő indokolást a felperesi igény jogalapjának vitatásán túlmenően nem adott elő, ezért a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság mérlegelése alapján megállapított megbízási díj helyességét vizsgálnia nem kellett. [26] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] Az alperes névváltozása az Alaptörvény
  1. január
  2. napjával hatályba lépett tizenegyedik módosítás F) cikk
(2)bekezdésén és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. [28] A pervesztes alperes a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [29] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (85.804 forint) a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [30] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.302/2022/
  1. 11 Budapest,
  2. április
  3. dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.