A határozat elvi tartalma:
- A tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális visszaélés bűntette miatt elmarasztalt terheltet végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vegy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
- A BK vélemény nem jogszabály, ezért alkalmazása körében a visszaható hatály kérdése nem merülhet fel. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria ítélete Bfv.II.1.136/2021/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Sebe Mária, bíró Budapest tanácsülés
- december
- testi sértés bűntette és más bűncselekmények … Debreceni Járásbíróság, 34.B.255/2020/23., ítélet, tárgyalás, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:
- szeptember
- Másodfok: Debreceni Törvényszék, 2.Bf.283/2020/9., ítélet, nyilvános ülés,
- február
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt … terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 34.B.255/2020/23., illetve a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.283/2020/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terheltet végleges hatályú foglalkozástól eltiltásra is ítéli minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.136/2021/5 2 [1] I. A Debreceni Járásbíróság a
- szeptember 9-én kihirdetett 34.B.255/2020/
- számú ítéletével a terheltet testi sértés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] és 3 rendbeli, 2 esetben folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége [Btk. 205. §
(3)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 2 évi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Megállapította, hogy a terhelt a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. [2] Az ügyészség fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. február 10-én meghozott 2.Bf.283/2020/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terhelt terhére megállapított nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményeket 9 rendbeli, egy esetben folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségének [Btk. 205. §
(3)bekezdés] minősítette. A szabadságvesztés próbaidejének tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette és a pártfogó felügyeletet elrendeltnek tekintette. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás I. pontja szerint a terhelt
- február hónapban – utólag közelebbről meg nem határozható napon – este 19 óra körüli időben észrevétlenül követte a villamosról leszálló kiskorú, tizennyolcadik életévét be nem töltött sértettet, majd a egy elhagyatott területen szeméremsértő módon megfogta a sértett fenekét. A sértett sikoltozni kezdett, mire a terhelt elszaladt. [4] A tényállás II/
- pontja szerint a terhelt
- június
- napján 20 óra 40 perc körüli időben észrevétlenül követte a fülhallgatót használó kiskorú sértettet, majd egy kietlen részen szeméremsértő módon megfogta a fenekét, és elszaladt a helyszínről. [5] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.745/2021/
- szám alatt, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. §
(1)bekezdésében írtak szerint, a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [6] Az indítvány szerint törvényt sértett a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék, amikor a Btk. XIX. Fejezete szerinti, a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények körébe tartozó szeméremsértés vétségének a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére történt elkövetése miatt a terhelttel szemben a Btk. 52. §
(3)bekezdésében írt kötelező rendelkezése ellenére nem szabott ki foglalkozástól eltiltást. Szemben ugyanis a Debreceni Törvényszéknek a foglalkozástól eltiltás kiszabását az erre irányuló főügyészségi indítvány ellenére is mellőző határozatában írt állásponttal, a Kúria 1/2021. (V. 13.) számú BK véleménye alapján a Btk. 52. §
(3)bekezdése a büntetés kiszabása körében kategorikus, mérlegelést nem engedő kötelezettséget ró a bíróságra. [7] Ezen indokok alapján indítványozta, hogy Kúria a támadott határozatot változtassa meg, és a terheltet végleges hatállyal tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, egyebekben pedig az ítéletet hatályában tartsa fenn. [8] A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében kifejtette, hogy a jogerős ítélet érveinek ellentmondó 1/2021. (V. 13.) vélemény 2021. május 13. napjától hatályos, ezért azt a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék a jogerős ítélet meghozatalának időpontjában még nem alkalmazhatta. Következésképpen, a jogerős Kúria 2.Bfv.1.136/2021/5 3 ügydöntő határozat sem tekinthető törvénysértőnek, ezért annak hatályában fenntartására tett indítványt. [9] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [10] 1. A Be. 660. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LXVIII. törvény 212. §
(1)és
(2)bekezdése abban az esetben is lehetővé teszi a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen való elbírálását, ha az indítványt a Be. 660. §
(2)bekezdés a) pontja szerint nyilvános ülésen kell elbírálni, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálattal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya. [11] A fentiekre történő figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [12] 2. Az iratokból kitűnően a Debreceni Törvényszék 2021. március 24-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Legfőbb Ügyészség 2021. szeptember 15-én, a Be. 652. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt. [13]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [14] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [15] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. [16] Ez történik akkor is, ha a bíróság a büntetéskiszabás során eltekint attól a büntetési nemtől, amelynek joghátrányként való meghatározását az adott esetben a Btk. eltérést nem engedő szabályai a törvényi feltételek fennállása mellett mérlegelést nem tűrő módon kötelezővé teszik. [17] Az elkövetéskor hatályos, és a Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálat során is irányadó Btk. 52. §
(3)bekezdése alapján a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. [18] E rendelkezés a büntetés kiszabása körében kategorikus kötelezettséget ró a bíróságra. A törvényhelyben megjelölt feltételek teljesülése esetén a végleges, hatályú, fenti tartamú Kúria 2.Bfv.1.136/2021/5 4 foglalkozástól eltiltást a bíróságnak a terhelttel szemben ki kell szabnia. A büntetési nem kötelező kiszabását megalapozó feltételek objektívek; pusztán annak kell teljesülnie, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt kerüljön sor, és azt a terhelt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére kövesse el. További feltételt a törvény nem határoz meg, így a büntetés kiszabásához nem szükséges, hogy a terhelt a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan kövesse el, egyáltalán – szemben a Debreceni Törvényszék másodfokú határozatában kifejtett érvekkel – bármiféle foglalkozási szabály hatálya alatt álljon [1/2021. (V. 13.) BK vélemény]. [19] A védő észrevételében írtakkal ellentétben közömbös, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványában hivatkozott 1/2021. (V. 13.) BK vélemény közzétételéhez képest a jogerős ügydöntő határozat meghozatalára mikor került sor. A Btk. időbeli hatályára vonatkozó, a 2. §
(1)-
(3)bekezdésében meghatározott rendelkezések ugyanis a büntető törvény alkalmazására vonatkozó szabályokat írnak elő. A felülvizsgálati indítvány azonban nem az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépő jogszabályi rendelkezések érvényesülését kéri számon, ellenkezőleg: a jogerős határozatban alkalmazott büntető törvény szabályaitól való eltérést kifogásolja. [20] A Kúria kollégiumi véleménye nem jogszabály, hanem a jogegység biztosításának az eszköze, amely a BK véleményben vizsgált, és a jogerős ítéletben is alkalmazott jogszabályi rendelkezés egységes – az ország valamennyi bírósága által a jogszabály hatályban léte alatt mindvégig egyező – értelmezését hivatott elősegíteni. Az 1/2021. (V. 13.) BK vélemény tehát – közzétételének időpontjától függetlenül – irányadó a Btk. jelen esetben is alkalmazandó 52. §
(3)bekezdésének értelmezése során, hiszen e törvényhely BK véleményben feltárt helyes értelme
- május
- előtt és után is azonos. [21] Összegezve, miként a jogegységi határozat esetében sem (BH 2015.182.), úgy a BK vélemény alkalmazása körében sem merülhet fel a visszaható hatály kérdése. [22] A Debreceni Járásbíróság, illetve a Debreceni Törvényszék a támadott határozatában tehát törvénysértő módon mellőzte a foglalkozástól eltiltás kiszabását, noha a büntetési nem alkalmazását elkerülhetetlenül maga után vonó törvényi feltételek mindegyike teljesült: a jogerős határozat – részben – tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett, a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott, a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, szeméremsértés vétsége miatt marasztalta el a terheltet. [23] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot: a terheltet végleges hatályú foglalkozástól eltiltásra is ítélte minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [24] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, Kúria 2.Bfv.1.136/2021/5 5 hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. december 8. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró