Pf.20212/2022/11 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a perorvoslatot tartalmazó beadvány mely szerkezeti eleme rögzíti, érdemi jelentőséggel nem bír. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.212/2022/

1. Kijavító végzés Pf.II.20.212/2022/
2. szám alatt, kiegészítő ítélet Pf.II.20.212/2022/11.szám alatt található! A felperesek: I. rendű: (I. r. felperes neve) ((lakcím).) II. rendű: (II. r. felperes neve) ((lakcím).) III. rendű: (III. r. felperes neve) ((lakcím).) IV. rendű: (IV. r. felperes neve) ((lakcím).) V. rendű: (V. r. felperes neve) ((lakcím).) VI. rendű: (VI. r. felperes neve) ((lakcím).) VII. rendű: (VII. r. felperes neve) ((lakcím).) VIII. rendű: (VIII. r. felperes neve) ((lakcím 2.).) A felperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Varga Endre Tibor ügyvéd ((cím).) Az alperes: (X) Zrt. ((alperes címe).) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kocsisné dr. Gyuris Ilona ügyvéd (ügyvéd címe.) A per tárgya: Sérelemdíj és kártérítés megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: (település
3. neve)i Törvényszék 4.P.20.199/2021/
4. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Alperes, 4.P.20.199/2021/
5. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit újraszövegezve az alábbiak szerint részben megváltoztatja: A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 7 000 000 (hétmillió) Ft, a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek személyenként 1 700 000 – 1 700 000 (egymillió-hetesszázezer-egymillió-hetesszázezer) Ft, az V. rendű felperesnek Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 2 1 300 000 (egymillió-háromszázezer) Ft, a VI. rendű felperesnek 800 000 (nyolcszázezer) Ft és a VII. rendű felperesnek 500 000 (ötszázezer) Ft sérelemdíjat, és ezen összegek
6. február
7. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá az I. rendű felperesnek 2 000 000 (kettőmillió) Ft, a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek 3 500 000 – 3 500 000 (hárommillió-ötszázezer-hárommillió-ötszázezer) Ft, az V. rendű felperesnek 2 500 000 (kettőmillió-ötszázezer) Ft, a VI. rendű felperesnek 2 000 000 (kettőmillió) Ft, a VII. rendű felperesnek 1 700 000 (egymillió-hetesszázezer) Ft-nak
8. február
9. napjától
10. április
11. napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a sérelemdíj fizetésére kötelező rendelkezését helybenhagyja. Az I. rendű felperest 40 000 (negyvenezer) Ft, a II-IV. rendű felpereseket személyenként 15 000 – 15 000 (tizenötezer-tizenötezer) Ft, az V-VII. rendű felpereseket személyenként 2 000 – 2 000 (kettőezer-kettőezer) Ft 15 napon belül perköltség megfizetésére kötelezi az alperes részére. A feljegyzett 880 000 (nyolcszáznyolcvanezer) Ft fellebbezési illetékből az alperes köteles 88 000 (nyolcvannyolcezer) Ft-ot megfizetni az adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak. Az ezt meghaladó 792 000 (hetesszázkilencvenkettőezer) Ft az állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A tényállás [1] (személy neve) a tulajdonát képező (gpjmű rendszáma) forgalmi rendszámú Suzuki Swift típusú gépkocsival
12. február 16-án (település
13. neve)en a (....) utcán a (főút száma). főút irányából (település
14. neve) térség irányába haladt. A
15. számú vasúti vonal átjáróba a vasúti fénysorompó villogó piros fényjelzését figyelmen kívül hagyva behajtott, amelynek következtében a jobbról érkező vonatszerelvény a kocsinak útközött. A baleset következtében a kocsiban utazó (gyermek
16. neve) és (gyermek
17. neve) a helyszínen életüket vesztették. Az elhunyt utasok az I. rendű felperes gyermekei, a II-VII. felperesek testvérei, és a VIII. rendű felperes unokái voltak. [2] A károkozó gépjármű az alperesi biztosító társaságnál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 3 [3] Az alperes a peren kívüli kárrendezés során összesen 1 000 000 Ft sérelemdíjelőleget utalt ki az I. rendű felperesnek. Ezt meghaladóan
18. március 24-én az I. rendű felperes részére további 2 000 000 forintot, a II-IV. rendű felpereseknek személyenként 1 800 000 Ft-ot, az V-VII. rendű alpereseknek személyenként 1 200 000 Ft-ot fizetett meg. A kereset és az ellenkérelem [4] A felperesek keresetükben a mentális egészséghez mint a személyiség megnyilvánulásához tartozó alapjog, valamint az egészséges családi élethez fűződő személyiségi jog megsértésével kapcsolatosan felmerült nemvagyoni hátrány kompenzálására sérelemdíj iránti igényt érvényesítettek. Az I. rendű felperes 10 000 000 Ft, a II-IV. rendű felperesek személyenként 7 000 000 Ft, az V. rendű felperes 5 500 000 Ft, a VI. rendű felperes 5 000 000 Ft, a VII. rendű felperes 4 000 000 Ft, a VIII. rendű felperes 6 000 000 Ft és annak
19. február
20. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Emellett az I. rendű felperes a balesettel és temetéssel felmerült 769 585 Ft és annak
21. március
22. napjától járó törvényes kamata, a jövőbeni a síremlék állítással felmerülő költségként 1 565 000 Ft, továbbá
23. március hónaptól minden hónap
24. napjáig előre esedékesen összesen havi 6200 Ft járadék megfizetését kérte. [5] Az alperes ellenkérelmében az I. rendű felperes 3 000 000 Ft, a II-IV. rendű felperesek személyenként 1 800 000 Ft, az V-VII. rendű felperesek személyenként 1 200 000 Ft sérelemdíj iránti igényét elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy az általa megalapozottnak tekintett sérelemdíjat
25. március 24-én az érintett felpereseknek kifizette. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 9 000 000 Ft, a II-IV. rendű felpereseknek személyenként 3 500 000 Ft, az V. rendű felperesnek 2 500 000 Ft, a VI. rendű felperesnek 2 000 000 Ft, a VII. rendű felperesnek 1 700 000 Ft sérelemdíjat és ezen összegek
26. február
27. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint az I. rendű felperes részére 109 000 Ft vagyoni kártérítést és annak
28. március
29. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 700 000 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 900 000 Ft eljárási illetéket, továbbá 267 000 Ft előlegezett költséget. Megállapította, hogy az ezt meghaladó 600 000 Ft eljárási illetéket, valamint 244 803 Ft állam által előlegezett költség az állam terhén marad. [7] Határozatának részletesen kifejtett indokai szerint az alperes helytállni tartozik a kötelező felelősségbiztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károkért. Helytállási kötelezettsége kiterjed mind a Polgári Törvénykönyvről szóló
30. évi V. tv. (Ptk.) 2:
31. §

(1)bekezdése szerinti sérelemdíjra, mind pedig a Ptk. 2:

1. §-a alapján a vagyoni károkra. A perben lefolytatott bizonyítás (tanúmeghallgatás, szakvélemény) alapján bizonyítottnak fogadta el, hogy a káreseménnyel összefüggésben az I-VII. rendű felpereseket olyan nemvagyoni hátrány érte, amely sérelemdíjjal kompenzálandó. A sérelemdíj mértékét a határozatának indokolásában részletezett körülményekre figyelemmel az I. rendű felperes vonatkozásában 10 000 000 Ft-ban, a II-IV. rendű felperesek tekintetében személyenként Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 4 3 500 000 Ft-ban, az V. rendű felperes esetén 2 500 000 Ft-ban, a VI. rendű felperes vonatkozásában 2 000 000 Ft-ban, a VII. rendű felperes kapcsán 1 700 000 Ft-ban ítélte megállapíthatónak. Az I. rendű felperes javára történő marasztalás kapcsán elszámolta a
2. március
3. napján megfizetett összesen 1 000 000 Ft-ot. [8] A vagyoni kárigényt 109 000 Ft erejéig ítélte megalapozottnak. A felperesek és az alperes pervesztességének-pernyertességének arányát 60-40 %-ban állapította meg a felperesek javára kedvezőbben. Ennek megfelelően határozott a költségek viseléséről. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [9] Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a sérelemdíj címén megállapított marasztalási összeg 14 700 000 Ft-ra történő leszállítását és a felperesek 32/
4. (VIII. 22.) IM rendelet (IM r.)
5. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti ügyvédi munkadíjból álló perköltségben való marasztalását kérte azzal, hogy a jogi képviselőt áfafizetési kötelezettség nem terheli. Előadta, az elsőfokú bíróság a felperesek sérelemdíj iránti igényét összesen 25 700 000 Ft és annak

1. február
2. napjától járó késedelmi kamata erejéig ítélte megalapozottnak, úgy, hogy figyelmen kívül hagyta az ellenkérelmében kifejtett indokokat, amelyek alapján megjelölte az általa megalapozottnak ítélt sérelemdíj összegét az egyes felperesek tekintetében. Álláspontja szerint a perben nem nyert igazolást olyan nemvagyoni hátrány, amely ezt meghaladó kompenzációt igényel. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a sérelemdíj megfizetésére kötelező rendelkezése meghozatalakor kizárólag 1 000 000 Ft sérelemdíjelőleget számolt el. Ezzel túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, mert ily módon az I. rendű felperest a keresetben érvényesített 10 000 000 Ft-tal szemben 12 000 000 Ft illetné meg. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság a II-VII. rendű felperesek részére a per során kifizetett összegeket. Ennek megfelelően kérte, hogy az ítélőtábla a sérelemdíj összegét az I. rendű felperes vonatkozásában 7 000 000 Ft-ra, a II-IV. rendű felperesek tekintetében személyenként 1 700 000 Ft-ra, az V. rendű felperest illetően 1 300 000 Ft-ra, a VI. rendű felperes tekintetében 800 000 Ft-ra, a VII. rendű felperes részére pedig 500 000 Ft-ra, azaz összesen 14 700 000 Ft-ra szállítsa le. [10] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes IM rendelet
3. §

(5)bekezdése alapján felszámított ügyvédi munkadíjból álló perköltségben való marasztalását kérték. Bejelentették, jogi képviselőjük általános forgalmi adó fizetésére kötelezett. [11] Másodlagos fellebbezési ellenkérelmük szerint nem ellenezték az I-VII. rendű felperesek javára megállapított sérelemdíj összegének alperes fellebbezésében megjelölt tőkeösszegre és annak 2020. február 17. napjától a kifizetés napjáig járó a Ptk. 6:48. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatára történő leszállítását. Kérték továbbá, hogy az ítélőtábla kötelezze az alperest a

1. április
2. napján teljesített összegek után
3. február
4. napjától
5. április 1.napjáig terjedő időszakra az előzőekben megjelölt késedelmi kamat megfizetésére. [12] Kérték a nem vitatott összeg erejéig a részjogerő megállapítását. [13] Elsődleges fellebbezési ellenkérelmük indokaként előadták, hogy álláspontjuk szerint a fellebbezés nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
6. évi CXXX. tv. (Pp.)
7. §án keresztül érvényesülő
8. §

(2)bekezdés a) pontjának, továbbá a Pp. 371. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjának, mert a fellebbezési kérelem nem kellően meghatározott. Nem értelmezhető ugyanis az a fellebbezési kérelem, amely szerint a felperesek részére megállapított sérelemdíjat az alperes 14 700 000 Ft-ra kéri leszállítani. Erre vonatkozó részletezést csak a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 5 fellebbezés jogi érvelése tartalmaz, megítélésük szerint azonban ezt a fellebbezési kérelemben kellett volna az alperesnek megtennie. [14] A fellebbezés érdemét illetően utaltak arra, az elsőfokú bíróság számítási hibát vétett, mert figyelmen kívül hagyta a per megindulása utáni alperesi teljesítést, holott annak tényét ők maguk sem vitatták. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [15] A fellebbezés részben alapos. [16] A Pp. 370. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a

(2)–

(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §

(1)bekezdés

1. a)–
2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [17] A fentiekre tekintettel az ítélőtáblának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a fellebbezés megfelel-e a Pp. 371. §

(1)bekezdésében írt tartalmi követelményeknek. [18] A Pp. 371. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésben – a beadványra vonatlakozó alaki kellékek mellett – fel kell tüntetni határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A felperesek álláspontjával szemben az alperes fellebbezése e jogszabályi követelményeknek megfelel: egyértelmű petítumot tartalmaz, konkrétan megjelöli, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt sérelemdíjat melyik felperes vonatkozásában milyen összegre kéri leszállítani, és annak indokát is adja. Az, hogy a Pp. 371. §

(1)bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelő kérelmet a perorvoslatot magában foglaló beadvány mely szerkezeti eleme rögzíti, érdemi jelentőséggel nem bír. [19] A Pp. 370. §

(1)bekezdésének idézett rendelkezéséből következően az elsőfokú ítélet felülbírálatának korlátját nem csupán az képezi, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik, továbbá, hogy a felülbírálati jogkörök közül melynek, vagy melyeknek a gyakorlását kéri a másodfokú bíróságtól. Erre figyelemmel az ítélőtáblának vizsgálnia kellett, hogy az alperes fellebbezése alapján milyen körben kerülhet sor az elsőfokú ítélet felülbírálatára. Az alperes fellebbezése indokai szerint vitatta, hogy az IVII. rendű felperesek olyan nemvagyoni hátrányt szenvedtek, amely annak az általa elismert és teljesített sérelemdíjat meghaladó összeggel történő kompenzálását indokolná. E hivatkozással adekvát fellebbezési kérelmet azonban nem terjesztett elő, a sérelemdíjat kizárólag a már teljesített kifizetés összegével kérte leszállítani, ezért ezen előadás érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor. [20] A felperesek nem vitatták, hogy az alperes a fellebbezésben megjelölt sérelemdíjat kifizette. Megalapozottan kifogásolta az alperes, hogy az elsőfokú bíróság azt a marasztalási összeg meghatározásakor valamennyi felperes tekintetében figyelmen kívül hagyta, amely az I. rendű felperes vonatkozásában a Pp. 2. §

(2)bekezdésében írt, a kérelemhez kötöttség elvét megsértve, a kereseten túlterjeszkedést is eredményezte. [21] Az alperes fellebbezésének petítuma szerint az elsőfokú ítélet késedelmi kamat fizetésére kötelező rendelkezését is támadta, az azonban alaptalan. [22] A sérelemdíj összegének leszállítása nem változtat a pervesztesség-pernyertesség arányán az elsőfokú eljárásban, az alperes ugyanis a per megindítását követően teljesítette az elsőfokú bíróság által el nem számolt összegeket, tehát azok vonatkozásában is pervesztesnek minősül. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 6 [23] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – annak nem fellebbezett részét nem érintve – részben a rendelkező részben foglaltak szerint újraszövegezve a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [24] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének megfelelően késedelmi kamat fizetésére is kötelezte az alperest. Az alperes perorvoslati kérelmében a sérelemdíj címén megítélt tőke összegére kérte a marasztalás leszállítását, de utalást nem tartalmaz arra nézve, hogy az elsőfokú ítélet kamatfizetésre vonatkozó rendelkezése milyen jogszabályt sért, ezért az elsőfokú ítélet késedelmi kamatfizetésre kötelező rendelkezésének felülbírálatára ugyancsak nem volt jogszabályi lehetőség. [25] Az I-VII. rendű felperesek a másodlagos fellebbezési kérelmükben a kereseti követelésük összegét leszállították, az alperes által kifizetett összegek után a késedelembeesés kezdő időpontjától a tényleges kifizetés napjáig terjedő időre kívántak késedelmi kamatot érvényesíteni. Erre a Pp 221. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján jogszabályi lehetőségük volt. [26] Az alperes által teljesített összeg nem vitásan nem fedezi az I-VII. rendű felperesek javára megítélt sérelemdíjat. Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:46. §-a akként rendelkezik, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezik, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Az I-VII. rendű felperesek másodlagos fellebbezési kérelméből kitűnően az alperesi részteljesítést a Ptk. általános rendelkezésétől eltérően elsődlegesen a tőkére számolták el, ezért az ítélőtábla ennek megfelelően rendelkezett a marasztalási összeg leszállításáról. [27] Az I-VII. rendű felperesek nem a Pp. 37. §
2. a)pontja szerinti kényszerű pertársak. A fellebbezési perérték a rájuk vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatására vonatkozó kérelemhez igazodik, így az I. rendű felperes tekintetében 3 000 000 Ft, a II-IV. rendű felperesek vonatkozásában személyenként 1 800 000 Ft, az V-VII. rendű felperesek vonatkozásában személyenként 1 200 000 Ft. A másodfokú eljárásban az ítélőtábla a pervesztesség-pernyertesség arányát a felperesekre terhesebben 90-10 %-ban határozta meg, figyelemmel a késedelmi kamat követelésre vonatkozó fellebbezés megalapozatlanságára. Ennek alapján kötelezte a felpereseket Pp. 83. §

(2)bekezdése alapján a fenti perérték és az IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja szerint meghatározott és a

(6)bekezdés alapján mérsékelt ügyvédi munkadíjból álló alperesi másodfokú perköltség megfizetésére. A mérséklés indoka, hogy a fellebbezés kis munkaidőráfordítást igényelt és jogilag egyszerű feladat volt, valamennyi felperes vonatkozásában azonos annak ténybeli és jogi alapja. Az egyes felperesek javára a fellebbezési perérték 10 %-ához igazodóan az IM rendelet alapján meghatározható ügyvédi munkadíj az alperesi perköltségben ugyancsak elszámolásra került, az ítélőtábla a pervesztesség-pernyertesség arányában rendelkezett a Pp. 101. §

(1)bekezdése, 102. §

(1)és

(6)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről. [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,

1. november
2. Dr. Béri András sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Dr. Lengyel Nóra sk. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 a tanács elnöke 7 előadó bíró táblabíró Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.212/2022/
3. A felperesek: I. rendű: (I. r. felperes neve) ((lakcím).) II. rendű: (II. r. felperes neve) ((lakcím).) III. rendű: (III. r. felperes neve) ((lakcím).) IV. rendű: (IV. r. felperes neve) ((lakcím).) V. rendű: (V. r. felperes neve) ((lakcím).) VI. rendű: (VI. r. felperes neve) ((lakcím).) VII. rendű: (VII. r. felperes neve) ((lakcím).) VIII. rendű: (VIII. r. felperes neve) ((lakcím 2.).) A felperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Varga Endre Tibor ügyvéd ((cím).) Az alperes: (X) Zrt. ((alperes címe).) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kocsisné dr. Gyuris Ilona ügyvéd (ügyvéd címe.) A per tárgya: Sérelemdíj és kártérítés megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: (település
4. neve)i Törvényszék 4.P.20.199/2021/
5. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Alperes, 4.P.20.199/2021/
6. KIJAVÍTÓ VÉGZÉS Az ítélőtábla a Pf.II.20.212/2022/
7. számú ítéletének rendelkező rész második bekezdését az alábbiak szerint javítja ki: A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 7 000 000 (hétmillió) Ft, a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek személyenként 1 700 000 – 1 700 000 (egymillió-hetesszázezer-egymillió-hetesszázezer) Ft, az V. rendű Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 8 felperesnek 1 300 000 (egymillió-háromszázezer) Ft, a VI. rendű felperesnek 800 000 (nyolcszázezer) Ft és a VII. rendű felperesnek 500 000 (ötszázezer) Ft sérelemdíjat, és ezen összegek
8. február
9. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá az I. rendű felperesnek 3 000 000 (hárommillió) Ft-nak, a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek 1 800 000 – 1 800 000 (egymillió-nyolcszázezer – egymillió-nyolcszázezer) Ftnak, az V., a VI. és a VI. rendű felpereseknek 1 200 000 – 1 200 000 (egymillió-kettőszázezer – egymillió-kettőszázezer) Ft után
10. február
11. napjától
12. április
13. napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kúriához a Szegedi Ítélőtáblán elektronikusan úton benyújtandó fellebbezésnek van helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy – egyebek mellett – 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 9 000 000 Ft, a II-IV. rendű felpereseknek személyenként 3 500 000 Ft, az V. rendű felperesnek 2 500 000 Ft, a VI. rendű felperesnek 2 000 000 Ft, a VII. rendű felperesnek 1 700 000 Ft sérelemdíjat és ezen összegek
14. február
15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. [2] Az alperes fellebbezése alapján az ítélőtábla Pf.II.20.212/2022/
16. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezéseit újraszövegezve részben megváltoztatta a következők szerint: [3] A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 7 000 000 Ft, a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek személyenként 1 700 000 – 1 700 000 Ft, az V. rendű felperesnek 1 300 000 Ft, a VI. rendű felperesnek 800 000 Ft és a VII. rendű felperesnek 500 000 Ft sérelemdíjat, és ezen összegek
17. február
18. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá az I. rendű felperesnek 2 000 000 Ft-nak, a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek 3 500 000 – 3 500 000 Ft, az V. rendű felperesnek 2 500 000 Ft-nak, a VI. rendű felperesnek 2 000 000 Ft-nak, a VII. rendű felperesnek 1 700 000 Ft-nak
19. február
20. napjától
21. április
22. napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. [4] Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásának indoka az volt, hogy az elsőfokú bíróság a sérelemdíjban marasztaló rendelkezésében figyelmen kívül hagyta az alperes által peren kívül megfizetett sérelemdíj összegét, így az I. rendű felperes tekintetében 3 000 000 Ft-ot, a II-IV. rendű felpereseket illetően személyenként 1 800 000 Ft-ot, az V-VII. rendű felperesek esetén pedig személyenként 1 200 000 Ft-ot. Ezért az ítélőtábla megalapozottnak találta az alperesnek azt a fellebbezési kérelmét, hogy a felperesek az elsőfokú bíróság által megalapozottnak ítélt és az általa peren kívüli eljárásban kifizetett sérelemdíj különbözeti összegére, az I. rendű felperes 7 000 000 Ft-ra, a II-IV. rendű felperesek személyenként 1 700 000 Ft-ra, az V. rendű felperes 1 300 000 Ft-ra, a VI. rendű felperes 800 000 Ft-ra, a VII. rendű felperes pedig 500 000 Ft-ra jogosult, továbbá megilleti a felpereseket ezen összegek Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 9 után a káreseménytől a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat. Egyetértett a felperesek másodlagos fellebbezési ellenkérelmével abban, hogy jogosultak a már kifizetett összegek után a kártérítés időpontjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatra. [5] Az alperes kérelmében a másodfokú ítélet sérelemdíj fizetésre kötelező rendelkezés második fordulatának kijavítását kérte akként, hogy a II., III. és a IV. rendű felpereseknek 1 800 000 – 1 800 000 Ft, az V. rendű felperesnek 1 200 000 Ft, a VI. rendű felperesnek 1 200 000 Ft és a VII. rendű felperesnek 1 200 000 Ft-nak
23. február
24. napjától
25. április
26. napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére köteles. [6] A kijavítás iránti kérelem alapos. [7] Megalapozottan hivatkozott arra az alperes, hogy az ítélőtábla számítási hiba folytán tévesen tüntette fel a sérelemdíj azon részösszegeit, amelyek tekintetében az alperest
27. február
28. napjától
29. április
30. napjáig terhelte késedelmi kamatfizetési kötelezettség. Ugyanakkor hivatalból észlelte, hogy az I. rendű felperest illetően ez az összeg ugyancsak számítási hiba folytán tévesen került feltüntetésre, mert az elsőfokú bíróság által megalapozottnak ítélt 10 000 000 Ft sérelemdíjból az alperes 3 000 000 Ft-ot fizetett meg, nem pedig az ítéletben feltüntetett 2 000 000 Ft-ot. [8] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla ítéletét a Pp.
31. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kijavította. Szeged,

1. január
2. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró 7-I. VÉGZÉS A
3. sorszám alatti végzés
4. február
5. napján jogerőre emelkedett. Szeged,
6. február
7. Dr. Béri András sk. tanácselnök Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.212/2022/
8. A felperesek: Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 10 I. rendű: (I. r. felperes neve) ((lakcím).) II. rendű: (II. r. felperes neve) ((lakcím).) III. rendű: (III. r. felperes neve) ((lakcím).) IV. rendű: (IV. r. felperes neve) ((lakcím).) V. rendű: (V. r. felperes neve) ((lakcím).) VI. rendű: (VI. r. felperes neve) ((lakcím).) VII. rendű: (VII. r. felperes neve) ((lakcím).) VIII. rendű: (VIII. r. felperes neve) ((lakcím 2.).) A felperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Varga Endre Tibor ügyvéd ((cím).) Az alperes: (X) Zrt. ((alperes címe).) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kocsisné dr. Gyuris Ilona ügyvéd (ügyvéd címe.) A per tárgya: Sérelemdíj és kártérítés megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: (település
9. neve)i Törvényszék 4.P.20.199/2021/
10. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Alperes, 4.P.20.199/2021/
11. KIEGÉSZÍTŐ ÍTÉLET Az ítélőtábla a Pf.II.20.212/2022/
12. számú ítélet rendelkező részét az alábbiak szerint egészíti ki: A bíróság kötelezi az alperest, hogy az állam által előlegezett 612 003 (hatszáztizenkettőezerhárom) Ft szakértői díjból fizessen meg az államnak külön felhívásra 61 200 (hatvanegyezerkettőszáz) Ft szakértői díjat, míg a további 550 803 (ötszázötvenezer-nyolcszázhárom) Ft szakértői díjat az állam viseli. Az ítélőtábla a fenti ítélet indokolásának [27] bekezdésének utolsó mondatát az alábbiak szerint egészíti ki: Az egyes felperesek javára a fellebbezési perérték 10 %-ához igazodóan az IM rendelet alapján meghatározható ügyvédi munkadíj az alperesi perköltségben ugyancsak elszámolásra került, az ítélőtábla a pervesztesség-pernyertesség arányában rendelkezett a Pp.
13. §

(2)Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.212/2022/11 11 bekezdése, 102. §

(1)és

(6)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési illeték és a felmerült szakértői díj viseléséről. A kiegészítő ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A (település

1. neve)i Törvényszék a 4.P.20.199/2021/
2. számú ítéletében – egyebek mellett – akként rendelkezett, hogy a felperesek közel 60 %-ban megállapítható pernyertességére figyelemmel az elsőfokú eljárás során felmerült összesen 612 003 Ft szakértői díjból az alperes fizessen meg az államnak külön felhívásra 367 200 Ft szakértői díjat, a további 244 803 Ft szakértői díj az állam terhén marad a felperesek költségmentességére tekintettel. [2] Az ítélőtábla
3. sorszámú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a pervesztesség-pernyertesség arányát a felperesekre terhesebben, 90-10 %ban határozta meg. Az ítélőtábla rendelkezett a perköltség viseléséről, azonban a szakértői díj vonatkozásában ezt elmulasztotta. Ezért a
4. sorszámú ítélete rendelkező részét, illetve annak indokolása [27] bekezdésének utolsó mondatát a fentiek szerint egészítette ki [Pp.
5. §

(1),

(7)bekezdés]. Az elsőfokú eljárásban felmerült és az állam által előlegezett szakértői költség peres felek általi viseléséről a megváltozott pervesztesség, pernyertesség arányában rendelkezett, figyelemmel a felperesek személyes költségmentességére is [Pp. 364. §, 82, §, 83. §

(2)bekezdés, 95. §

(1)bekezdés,

1. §]. [3] A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Pp.
2. §

(4),

(7)bekezdésén és 365. §

(2)bekezdésén alapul. Szeged,

1. október
2. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró