Pfv.20273/2025/2 – Kúria

(2)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálat engedélyezését, amennyiben a fél kérelmében nem igazolta, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában nem egységes a bírói gyakorlat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.VI.20.273/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Dr. Péter Csilla ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Péter Csilla ügyvéd) Az alperesek: név2 (cím3) I. rendű név3 (cím4) II. rendű név4 (cím5) III. rendű A III. rendű alperes jogi képviselője: Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda (cím6; ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék, 3.Pf.20.688/2024/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Pfv.20.273/2025/2 2 Zalaegerszegi Járásbíróság, 8.P.20.044/2024/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából releváns tényállás [1] A felperes valamint az I. és a II. rendű alperesek ingatlan adásvételi szerződést kötöttek, amelynek tárgya a felperes tulajdonában lévő termőföld volt, az ingatlan vételárát 100.000 forintban határozták meg. A III. rendű alperes mint az elővásárlási jog jogosultja a kifüggesztett adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozatot tett. A Zala Vármegyei Kormányhivatal a szerződést jóváhagyta és megállapította, hogy a szerződés szerinti vevők helyébe az elővásárlási jog jogosultjaként a III. rendű alperes lépett. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperes keresetében az adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte elsődlegesen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő aránytalanság, másodlagosan a vételárban mint lényeges kérdésben való tévedésre alapítottan. [3] Az I. és II. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték. Kúria VI.Pfv.20.273/2025/2 [4] 3 A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indoklásában kifejtette, hogy a III. rendű alperes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
4. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)
5. §

(1)bekezdése alapján a szerződés szerinti vevők helyébe lépett, ezért a szerződés közte és a felperes között jött létre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:222. §-ának

(4)bekezdése szerint. Erre figyelemmel a felperes, valamint az I. és II. rendű alperes közötti szerződés megszűnt, így annak érvénytelenségét sem lehetett megállapítani. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. §

(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és osztotta a kifejtett jogi indokait is. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztette elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak – tartalma szerint – az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [8] Felülvizsgálati kérelmével egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyet a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjára, a joggyakorlat egységének biztosítására alapozott. Az engedélyezés iránti kérelmében megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 6:63. §

(1)és

(2)bekezdéseit, 6:118. §

(1)és

(2)bekezdéseit, a Földforgalmi törvény 21. §

(1),

(1a),

(1b)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)bekezdését, a Pp. 369. §

(3)bekezdését, valamint 370. §

(1)bekezdését jelölte meg. A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjával összefüggésben hivatkozott arra, hogy a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése tárgyában létrejött adásvételei szerződésekhez kapcsolódóan még nem alakult ki az ítélkezési gyakorlat, a joggyakorlat egységességének biztosítása szükséges. Érvelése szerint iránymutatás hiányában a pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti ok megvalósult. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Pfv.20.273/2025/2 [9] 4 A felülvizsgálat a kérelemben megjelölt okokból nem engedélyezhető. [10] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nem haladja meg az ötmillió forintot, és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, a Pp. 408. §

(1)és

(2)bekezdése, a 409. §

(1)bekezdése, valamint a 412. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [11] A felperes a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pont első fordulatára hivatkozással kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Ez alapján a Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet abból a szempontból vizsgálta, hogy az előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében. [12] A Kúria a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjában szabályozott engedélyezési ok első fordulata akkor teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, az általa a BHGY-ben közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ez utóbbi igazolására a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben be kell mutatni a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdéssel összefüggésben a nem egységes bírói gyakorlatot. A fél felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelmében egyértelműen azonosítható módon megjelölt (Kúria Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.V.20.992/2021/3., Pfv.I.20.307/2021/2.), másodfokon jogerőre emelkedett vagy legfelsőbb bírósági határozatokra hivatkozhat a vizsgált engedélyezési ok körében (Kúria Pfv.II.21.100/2022/2., Pfv.V.21.274/2022/2., Pfv.V.20.124/2024/2.). [13] A felperes ugyanakkor az általa elvi jelentőségűnek ítélt jogkérdéssel kapcsolatban nem jelölt meg olyan eltérő határozatokat, amellyel a széttartó bírói gyakorlatot szemléltette volna. A felperes engedélyezés iránti kérelmében csupán azt részletezte, hogy miért indokolt a Kúria részéről az állásfoglalás az adott jogkérdésekben. [14] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálat engedélyezésének Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjában foglalt feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. [15] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemről a Pp. 411. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [16] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Kúria VI.Pfv.20.273/2025/2 5 Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [17] 2016. évi CXXX. törvény 409. §

(2)bekezdés a) pont, 411 §

(1)bekezdés A döntés elvi tartalma [18] A Kúria megtagadja a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálat engedélyezését, amennyiben a fél kérelmében nem igazolta, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában nem egységes a bírói gyakorlat. Budapest,

1. június
2. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző