← Magyarország

Bfv.1294/2020/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése, mert a másodfokú eljárásban a terhelt nyilvános ülésről történő értesítése nem volt szabályszerű, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1294/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: hamis vád vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 20.B.10.424/2018/30., ítélet, nyilvános előkészítő ülés,
  4. október
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 24.Bf.12.109/2018/30., ítélet, nyilvános ülés,
  6. szeptember
  7. Harmadfok: - Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 2 Rendelkező rész A Kúria a hamis vád vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.12.109/2018/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja; Terhelt1 terhelt által a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek visszatéríteni rendeli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  9. október
  10. napján tartott nyilvános előkészítő ülésen kihirdetett 20.B.10.424/2018/
  11. számú ítéletében Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád vétségében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés], valamint folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont]. Ezért halmazati büntetésül, mint visszaesőt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. A Fővárosi Törvényszék a
  1. szeptember
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.12/109/2018/
  3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a hamis vád vétségének megjelölése helyesen a Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja. A szabadságvesztést különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [2] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint feltétlen eljárási szabálysértésre hivatkozással, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból. A terhelt indítványában kifejtette, hogy a
  1. február
  2. napján történt szabadulását követően a korábbi lakcíme megszűnt, mivel a házat, ahol az állandó lakása volt, időközben eladták és az új tulajdonos lebontotta. A ház helyén csak egy kis telek maradt, így a házszám is megszűnt. A posta a leveleit nem tudta hova kézbesíteni, a nyilvántartási rendszerből is törölték a lakcímét, az új lakcímkártyájára pedig már az került, hogy „lakcím nélküli”. Ezért postafiókot sem tudott bérelni, így nem tudta, hogy mikor, milyen levelek érkeztek az cím1 szám alatti címre, mivel azt a posta minden esetben visszaküldte a feladónak. Ekként a másodfokú nyilvános ülésre az idézést nem kapta meg, így nem tudott arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedett. Erről csak akkor értesült, amikor a rendőrök igazoltatták és őrizetbe vették. Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 3 [3] A terhelt kifogásolta azt is, hogy az eljárás során a védelemhez való joga sérült, mivel az első tárgyaláson már rögtön ítélet született. A bíróság a tárgyalás alatti pszichés állapotát figyelmen kívül hagyta, tekintettel arra, hogy pszichiátriai betegsége miatt az eljárást nem tudta „követni”, és arra sem számított, hogy a másodfokú eljárás ilyen gyorsan befejeződik, ezért indítványozta a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1372/2020/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. Rámutatott arra, hogy a Fővárosi Törvényszék
  4. szeptember
  5. napján a terhelt távollétében törvénysértően tartott nyilvános ülésen hozta meg a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügydöntő határozatát. Kifejtette, hogy a terhelt szabadságvesztés büntetéséből történt szabadulását követően ténylegesen nem rendelkezett lakóhellyel; kegyelmi kérelmének elbírálása érdekében elkészíteni rendelt környezettanulmányok pedig azért nem valósulhattak meg, mert a terhelt lakóhelye nem volt megállapítható. A törvényszék e körülményről való hivatalos tudomása ellenére szabályszerűnek tekintette a terhelt korábbi, már megszűnt címéről „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett idézését. Nem tette meg ugyanakkor a terhelt felkutatása és tényleges tartózkodási helyének megállapítása iránt szükséges intézkedéseket. Ez pedig a Be.
  6. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút hatályú eljárási szabálysértésként értékelhető, amely megalapozza a Be. 469. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot. [5] A terhelt pszichiátriai kezelésre vonatkozó érveivel kapcsolatban előadta, hogy ez nem vezethet a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ugyanis a Be. 659.
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az alapügyben eljárt bíróságok eljárása idején hatályos Be. nem minősítette feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. Ezen eljárási szabálysértés
  1. január
  2. napján történt módosítására figyelemmel a terhelt által hivatkozott ok a megismételt eljárás során érvényesíthető. [6] Indítványozta ezért, hogy – a másodfokú nyilvános ülés törvénysértő megtartására figyelemmel – a Kúria a megtámadott másodfokú határozatot a Be.
  3. §
(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a Fővárosi Törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására. [7] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alapos. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülést tűzött ki és a megtámadott határozatot a Be. 659. §
(4)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket. [9] A Be. 649. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatokat – a
(6)bekezdés szerinti kivétellel – csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 4 [10]
  1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt van helye [Be.
  2. § a), b) pont]. [11] A Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [12] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [13] E törvényi rendelkezés szerint a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság sértett-e eljárási szabályt akkor, amikor az ügyet nyilvános ülésre tűzte és azt a terhelt távollétében tartotta meg. [14] A Be. 598. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bírósági eljárásban a fellebbezés tanácsülésen intézhető el, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta. [15] Ez esetben a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek, továbbá a tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Be. 598. §
(4),
(5)bekezdés]. [16] A tanács elnöke tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést, vagy tárgyalást tűzhet ki [Be. 598. §
(3)bekezdés]. [17] Az adott ügyben a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést, a törvényszék pedig a fenti rendelkezés alapján a
  1. sorszám alatt
  2. június
  3. napján hozott intézkedésével
  4. szeptember
  5. napjára nyilvános ülést tűzött ki. [18] Az iratok tartalma szerint az elsőfokú eljárásban az előkészítő ülés időpontjában a terhelt bejelentett állandó lakóhelye az cím1 szám alatt volt, ugyanakkor más ügyben töltötte szabadságvesztését, ezért ténylegesen a bv intézetben tartózkodott, így az írásba foglalt ítéletet is
  6. november
  7. napján a bv intézetben, kézbesítési íven vette át. [19] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 5 [20] A bírósági ügyiratok alapján a terhelt
  8. február
  9. napján feltételes kedvezménnyel szabadult a szabadságvesztés büntetésből és azt követően, ténylegesen nem rendelkezett lakóhellyel. A tanács elnökének utasítására megkeresett lakcímnyilvántartó ugyanis azt közölte, hogy a terhelt érvényes lakcíme cím4 (elsőfokú bírósági iratok
  10. szám). [21] A Fővárosi Törvényszék a terheltet a nyilvános ülésre két lakcímről idézte, az cím5 szám alatti címről, melyről a tértivevény „a cím nem azonosítható” jelzéssel, míg a cím1 szám alatti címről, ahonnan az idézése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza (elsőfokú bírósági iratok
  11. szám alatti tértivevénye). [22] A tanács elnöke a
  12. szeptember
  13. napján tartott nyilvános ülésen megállapította, hogy a terhelt a nyilvános ülésen nem jelent meg, az idézése szabályszerű. A
  14. szeptember 3-án kelt hivatalos feljegyzés szerint a terhelt a fogvatartotti nyilvántartásban fogvatartottként nem szerepelt. A terhelt kirendelt védője a nyilvános ülésen jelen volt, így a másodfokú bíróság nem látta akadályát a nyilvános ülés megtartásának. [23] A törvényszék ekként a nyilvános ülést
  15. szeptember
  16. napján megtartotta, a terhelt és a védő fellebbezését elbírálva, az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a bűncselekmény minősítését pontosította és a terhelt különös visszaesői minőségének megjelölését pótolta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [24] A felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság eljárásával összefüggésben az alábbiakra mutat rá. [25] A Be.
  17. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le. A Be. 510. §
(1)bekezdése előírja, hogy a bíróságnak a kitűzött határnapra idéznie kell azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező. [26] A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre a törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A másodfokú eljárásban a Be. Tizenegyedik, Tizenharmadik, valamint a Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a LXXXII. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (589. §). [27] A Be. 599. §
(5)bekezdése értelmében a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében a nyilvános ülésen a fellebbezés akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. A nyilvános ülést tehát akkor lehet a vádlott távollétében megtartani, ha a vádlott idézése szabályszerűen megtörtént (1/
  1. BK vélemény 10/C. pontja). [28] E rendelkezések értelmében nyilvános ülés csak a szabályszerűen idézett terhelt távollétében tartható meg, következésképpen a másodfokú bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az idézés szabályszerű volt-e (BH 2015.152.). Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 6 [29] A Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint az idézés és az értesítés hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabály – a 335/
  1. (XII. 4.) Korm. rendelet – szerint kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával szóban történik. [30] A Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő
  1. munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [31] Az előbbiek szerint ismertetett iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a terhelt korábbi tartózkodási helyéről és lakóhelyéről a cím1 szám alatti címről az idézés „nem kereste” jelzéssel, a cím5 szám alatti címről pedig „a cím nem azonosítható” jelzéssel érkezett vissza. [32] Mint ahogy arra a Legfőbb Ügyészség átirata is utalt, a terhelt kegyelmi kérelmének elbírálása érdekében a környezettanulmány elkészítésének is az képezte akadályát, hogy a terhelt lakóhelye nem volt megállapítható (másodfokú bírósági ügyiratok 12-
  2. szám). [33] A Fővárosi Törvényszékre
  3. április 18-án érkezett átiratban a pártfogó felügyelő arról tájékoztatta a másodfokú bíróságot, hogy az cím1 szám alatti cím nem volt elérhető, mert a cím1 szám alatti üres telken építkezés folyik; ezt követően a pártfogó részére a másodfokú bíróság által megadott lakcím, az cím5 szám vonatkozásában
  4. május 14-én a helyszínen a pártfogó felügyelővel egy, a házban lakó személy közölte, hogy a terhelt e lakcímről évekkel korábban elköltözött. [34] A terhelt egyébiránt már az előkészítő ülésen is a cím1 szám alatti lakóhelyét jelentette be, így a bíróság által a pártfogó felügyelőnek megadott cím5 szám nem a terhelt által közölt, vagy a lakcímnyilvántartóban szereplő lakcím volt és az iratokból kitűnően a terhelt azt nem is tekintette sem lakó- sem tartózkodási helyének. [35] A másodfokú bíróság tanácsának elnöke
  5. június 3-án úgy rendelkezett a terhelt cím1 szám alatti címről történő idézéséről, hogy az épület már nem is létezett, következésképpen a terhelt ott nem tartózkodhatott, idézése nem lehetett szabályszerű. [36] A törvényszék tehát a pártfogó felügyelői jelentés ismeretében annak ellenére tartott nyilvános ülést, hogy a terhelt 1046 cím1 szám alatti lakcímének nem létezéséről hivatalos tudomása volt. [37] Nem szabályszerű a szabadlábon lévő terhelt nyilvános ülésre történő idézése, ha azt a bíróság a terhelt állandó lakóhelyére küldi, de elmulasztja azt a terhelt által a bírósági eljárásban már közölt, így a bíróság által is tudott, ismert tényleges tartózkodási helyére küldeni s az állandó lakóhelyre küldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (BH 2018.6., BH 2018.73.). Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 7 [38] Amennyiben viszont a terhelt nem jelenti be tartózkodási helyének megváltozását, a bíróság által ismert címre megküldött idézése pedig „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a másodfokú nyilvános ülés – amennyiben meghallgatása nem szükséges – a terhelt távollétében megtartható (BH 2014.364.). [39] Mindezekre figyelemmel a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartásának feltétele a terhelt szabályszerű idézése. [40] A nyilvános ülés megtartása – rendes jogorvoslati eljárásban vagy felülvizsgálat során – akkor is a határozat feltétlen hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha az idézés szabálytalansága a bíróságnak nem felróható (BH 2015.152.). [41] Amennyiben a terhelt tartózkodási helye nem ismert, és az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben meghozott intézkedések nem vezetnek eredményre, a Be. CI. Fejezetének rendelkezései szerint a terhelt távollétében történő eljárás lefolytatásának van helye [Be.
  6. §
(3),
(4)bekezdés]. [42] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésre nem idézte szabályszerűen, a terhelt felkutatása és tényleges tartózkodási helyének megállapítása iránt nem tette meg a szükséges intézkedéseket, illetve a hivatalos tudomása ellenére tekintette szabályszerűnek a terhelt idézését. Ekként a nyilvános ülés megtartásának nem lett volna helye. [43] Nem tekinthető szabályszerűnek az az idézés, amely nem a megidézett, bíróság által kétségtelenül ismert tényleges tartózkodási helyről történik, és így a megidézettnek nincs arra lehetősége, hogy az idézésről tudomást szerezzen. [44] Az adott ügyben ezért a terhelt idézése a másodfokú nyilvános ülésre nem volt szabályszerű, így annak jogkövetkezményei sem voltak alkalmazhatók. A terhelt idézésének szabályszerűtlensége miatt a távollétében a nyilvános ülés megtartására nem kerülhetett volna sor, így a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés és felülvizsgálati ok valósult meg (BH 2018.73.). [45]
  1. A terhelt indítványa szerint nem értette, hogy az előkészítő ülésen miért fejeződött be ilyen gyorsan az ellene indult büntetőeljárás; azzal összefüggésben hivatkozott arra, hogy korábban már állt pszichiátriai kezelés alatt. [46] A bírósági ügyiratok szerint a terhelt a
  2. október
  3. napján tartott előkészítő ülésen bűnösségét beismerő nyilatkozatot tett és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A terhelt beismerő nyilatkozata egyértelmű és ellentmondás mentes volt, valamint azt az eljárás ügyiratai is alátámasztották (elsőfokú bírósági iratok
  4. számú jegyzőkönyv, elsőfokú ítélet
  5. oldal utolsó bekezdés,
  6. oldal első bekezdés). Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 8 [47] A Be.
  7. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az előkészítő ülés és a másodfokú bíróság nyilvános ülése időpontjában (2019. szeptember 11.) hatályos Be. 504. §
(2)bekezdése szerint a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának feltételei az alábbiak voltak:
  1. a)a vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,
  2. b)a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozik, és
  3. c)a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. [48] Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása szerint a terheltnek korábban voltak idegi alapú problémái, pszichológushoz, pszichiáterhez járt a börtönévek miatt kialakult állapota miatt, gyógyszereket nem szed, nem is szükségszerű a rendszeres gyógykezelése. [49] Az előkészítő ülésen a terhelt ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a szakértői vélemények nála vannak és pszichiáterhez küldték (30. számú jegyzőkönyv 5. oldal). [50] Az iratok szerint a terhelt egy korábbi büntető ügyében hozott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.VI-VII.26152/2012/117. számú ítéletének indokolása rögzíti, hogy a terhelt olyan kóros elmeállapotban (hangulati-érzelmi-indulati élet szélsőséges állapotával is járó schizoaffektív betegségben) szenvedett, amely enyhe fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, vagy a felismerésnek megfelelően cselekedjen (bírósági ügyiratok 20. sorszám alatt beszerzett ítélet 6. oldal 2. bekezdés). [51] A Be. 504. §
(2)bekezdés b) pontja a beismerés önkéntessége és a beszámítási képesség tekintetében a kétkedést meg nem engedve határozza meg a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának egyik konjunktív feltételét. Amennyiben tehát a terhelt beszámítási képessége kétséges, a kétely kizárja a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását, egyúttal az ügy előkészítő ülésen történő elintézését. [52] Az elbírálás idején hatályos Be. 609. §
(2)bekezdés e) pontja szerint nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, hanem relatív eljárási szabálysértés volt, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. [53] Amennyiben tehát a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadása az adott ügyben eljárási hibának lenne tekinthető, a Be. 659. §
(2)bekezdésére figyelemmel az a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos törvény szerint legfeljebb relatív eljárási szabálysértés, ekként e kérdésben a Kúria nem vizsgálódhatott és az esetleges eljárási következményeket sem alkalmazhatta. A terhelt felülvizsgálati indítványa ebben a részében a törvényben kizárt. Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 9 [54] Megjegyzendő, hogy a 2020. évi XLII. törvény 223. §
(2)bekezdésével módosított,
  1. január
  2. napján hatályba lépett Be.
  3. §
(1)bekezdés h) pontja szerint a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában történő nyilatkozat elfogadása már a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértés. [55] Ekként tehát – miként arra a Legfőbb Ügyészség helyesen utalt – a beismerés elfogadásával kapcsolatos esetleges eljárási szabálysértés a megismételt eljárásban vizsgálandó. [56] A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó, további feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. [57] A Fővárosi Törvényszék által megvalósított, az 1. pont alatt részletezett, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértésre tekintettel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján, a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új másodfokú eljárásra utasította. [58] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése alapján iránymutatásként előírja, hogy a megismételt másodfokú eljárást a Kúria határozatában a fellebbezés elintézésére vonatkozóan kifejtettek figyelembevételével, az eljárási szabályok – Be. Tizenötödik Rész – maradéktalan betartásával, soron kívül [Be.79. §
(1)bekezdés c) pont] kell lefolytatni. [59] A terhelt beszámítási képességének korlátozottsága – önmagában és feltétlenül – nem zárja ki a beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504. §
(2)bekezdés b) pont első fordulatában írt feltétele megvalósulását és ekként a beismerő nyilatkozat bíróság általi elfogadását. [60] A Be. 504. §
(2)bekezdés b) pontjában írt, a terhelt beszámítási képessége iránti ésszerű kétely a terhelt beszámítási képességével kapcsolatos bizonytalanságot jelenti; amennyiben a terhelt beszámítási képessége iránt kétely merül fel, annak tisztázása további bizonyítást igényel (Kúria Bfv.II. 399/2020/7.szám). [61] A másodfokú bíróság ekként a terhelt beszámítási képessége tekintetében szakértői bizonyítást is elrendelhet, amennyiben a Be. 590. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálat során, a megismételt eljárás lefolytatása idején már hatályba lépett, Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megállapítására adhat okot a felülvizsgálati eljárásban felhozott kifogás, miután a terhelt beszámítási képességét érintő kérdéskörben további vizsgálódás lenne szükséges. [62] A Kúria
  1. január
  2. napján tartott tanácsülésen meghozott Bfv.I.1294/2020/
  3. számú végzésével a terhelttel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.10.424/2018/
  4. számú és a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.12.109/2018/
  5. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés végrehajtását a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig félbeszakította. Kúria 1.Bfv.1.294/2020/13-I 10 [63] A Kúria a bűnügyi költség címén befizetett összeg visszatérítéséről a Be.
  6. §
(1)bekezdés a) pontja alapján határozott. [64] A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró Záradék A Kúria Bfv.I.1294/2020/
  3. számú végzése
  4. május
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. május
  7. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.