A határozat elvi tartalma: Az alperesnek járó perköltséget az eljárás keresettől történő elállás miatti megszüntetése esetén valamennyi körülmény együttes értékelésével kell megállapítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.191/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi jogi képviselő: Dr. Burrat Husam ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: ... Önkormányzata (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Gábor ügyvéd (alperesi képviselő címe) A per tárgya: szabadságmegváltás tárgyában indult közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Pécsi Törvényszék 10.K.700.870/2021/12-II. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 10.K.700.870/2021/12-II. számú végzését fellebbezett részében megváltoztatja, és a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 114.300 (azaz száztizennégyezer-háromszáz) forintra felemeli. A feljegyzett 18.856 (tizennyolcezer-nyolcszázötvenhat) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Kúria III.Kpkf.45.191/2022/2-I 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A másodfokú eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a keresetében – 299.151 forint havi bruttó illetmény figyelembevételével – szabadságmegváltás címén 1.814.580 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közszolgálati tisztségviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (Kttv.)
- §
(6)bekezdés b) pontja, 107. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés b) pontja, 225/A. §
(1)bekezdése, 225/C. §
(1)bekezdése, valamint 225/L. §
(1)bekezdése alapján. Állítása szerint az alperesnél
- október 12-től
- augusztus 26-ig főállású polgármesterként eltöltött időszakban egyetlen nap rendes szabadságot sem vett igénybe. [2] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását és a felperes 250.000 forint + Áfa összegű perköltségben marasztalását kérte „a csatolt költségjegyzék szerint”, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Ezzel egyidejűleg 1.814.850 forint erejéig beszámítással is élt arra hivatkozással, hogy a felperes nem számolt el a ... programokkal, valamint a ... támogatásokkal kapcsolatos összegekkel, ezért az alperesnek kárt okozott. [3] Az alperes a 8 oldal terjedelmű védirathoz és a beszámítást tartalmazó irathoz – több más irat mellett – mellékelte a jogi képviselőjével kötött ügyvédi megbízási szerződést is, melynek
- pontjában a felek 175.000 forint + Áfa, valamint tárgyalásonként 25.000 forint + Áfa megbízási díjban állapodtak meg. [4] Az elsőfokú bíróság felhívására az alperes még egy – 1 oldal terjedelmű, mellékletekkel ellátott – beadványt is előterjesztett. [5] A felperes az ügyben kitűzött első tárgyalás előtti napon az elsőfokú bírósághoz érkezett beadványában bejelentette, hogy a keresetétől eláll. A tárgyaláson az alperes jogi képviselője megjelent, és úgy nyilatkozott, hogy „mérsékelt összegű perköltségigényét” fenntartja. Az elsőfokú végzés [6] Az elsőfokú bíróság a 10.K.700.870/2021/12-II. számú végzésével az eljárást megszüntette a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján. Kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30.000 forint mérsékelt összegű perköltséget. [7] Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a perköltség összegének megállapításakor arra volt figyelemmel, hogy a felperes a keresetétől még az első tárgyalás előtt állt el, és az alperes védiratot terjesztett elő, valamint a bíróság felhívására utólagosan iratokat csatolt. Az alperes fellebbezése [8] Az alperes a fellebbezésében kizárólag a perköltség vonatkozásában kérte a végzést megváltoztatni akként, hogy a Kúria kötelezze a felperest 200.000 forint + Áfa, összesen Kúria III.Kpkf.45.191/2022/2-I 3 254.000 forint perköltség megfizetésére. Jogszabálysértésként a Kp. 3. §
(1)-
(3)bekezdéseit, a Kp.
- §-át, a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-át és
- §
(1)bekezdését, valamint az IM rendelet 2. §
(1)-
(2)bekezdéseit jelölte meg. [9] Előadta, hogy a keresetlevél kézbesítését követően haladéktalanul jogi képviselőhöz fordult, akinek a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően 350.000 + Áfa összegű ügyvédi munkadíjat fizetett meg. A jogi képviselő a védirat elkészítéséhez áttanulmányozta az iratokat, beszámítással is élt, valamint megjelent a tárgyaláson. [10] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság végzése nem tartalmazott indokolást arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi munkadíjat milyen szempontok alapján mérsékelte 30.000 forintra. Álláspontja szerint az ügyvédi munkadíj ekképp megállapított összege nem áll arányban a jogi képviselő által kifejtett ügyvédi tevékenységgel. Sérelmezte továbbá, hogy a felperes – aki jogviszonyának fennállása alatt az alperesnek több millió forint kárt okozott – a jelen perrel további költségeket keletkeztetett, amelynek az elsőfokú bíróság végzése alapján csupán egytizedét köteles megfizetni. [11] A felperes nem tett észrevételt a fellebbezésben foglaltakra. A Kúria döntése és jogi indokai [12] Az alperes fellebbezése részben megalapozott, az alábbiak szerint. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Tekintettel arra, hogy az alperes fellebbezése az eljárás megszüntetéséről rendelkező döntést nem érintette, kizárólag a megítélt perköltség összegét támadta, a Kúria kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének a perköltség viseléséről rendelkező döntése sértette-e az alperes által megjelölt jogszabályokat. [14] Mindenekelőtt rögzíti a Kúria, hogy az alperes és a jogi képviselő között létrejött megbízási szerződés szerinti megállapodás 175.000 + Áfa, valamint tárgyalásonként 25.000 + Áfa megbízási díjra terjedt ki, ezért a védiratban megjelölt 250.000 forint + Áfa, illetve a fellebbezésben hivatkozott 350.000 + Áfa megbízási díj ellentétes az elsőfokú bírósághoz benyújtott megbízási szerződésben foglaltakkal. A védirathoz az alperes nem csatolt költségjegyzéket, ezért az arra való hivatkozása sem értékelhető. [15] Ugyanakkor az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem vont a mérlegelési körébe valamennyi körülményt, emiatt az alperesnek járó perköltség összegét nem az elvégzett munkával arányban állóan állapította meg. [16] Az alperesi jogi képviselő – a határidő-hosszabbítás iránti kérelmének való helyt adást követően – nemcsak védiratot, hanem azzal együtt beszámítást tartalmazó iratot is előterjesztett, majd – felhívásra – illetményre vonatkozó igazolásokat nyújtott be, valamint megjelent az elsőfokú eljárásban kitűzött tárgyalási napon. Ezen perbeli cselekmények közül az elsőfokú bíróság csak a védirat és a felhívásra csatolt iratok elkészítését értékelte, azonban ezen túlmenően a perköltség megállapításakor figyelemmel kellett volna lenni arra is, hogy a védirat terjedelmes volt, és azt egy 1.814.850 forint összegű pertárgyérték mellett terjesztette elő az alperes, akként, hogy beszámítást tartalmazó iratot is készített, valamint – az elállás bejelentésének tárgyaláshoz közeli időpontjára tekintettel – a tárgyaláson megjelent. E körülmények indokolttá teszik a megbízási szerződésben meghatározott összeghez közelítő perköltség megállapítását, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a lényeges Kúria III.Kpkf.45.191/2022/2-I 4 körülmény sem, hogy a felperes a keresetétől elállt, ezért az eljárást még annak korai szakaszában szüntette meg a bíróság. [17] A Pp. 85. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás megszüntetése esetén az alperes perköltségét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt kivétellel, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a felperes téríti meg. Jelen esetre a Pp. 85. §
(2)-
(4)bekezdéseiben említett kivételek nem vonatkoznak, a felek között e tekintetben megállapodás nem született, így az alperesnek a perrel összefüggő költségét a felperes tartozik viselni. [18] Az alperes és jogi képviselője között létrejött megbízási szerződésre tekintettel a perköltség meghatározása során az IM rendelet
- §-ának rendelkezéseit kellett alkalmazni, mely szerint az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel [IM rendelet
- §
(1)bekezdés a)-b) pontok]. Az
(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. [19] A megbízási díjat az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján indokolt volt mérsékelni, azonban kisebb mértékben, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette. Figyelembe véve, hogy a viszonylag magas pertárgyértékű ügyben az alperes jogi képviselője védiratot és beszámítást tartalmazó iratot is benyújtott, majd a bíróság felhívására további iratokat csatolt, végül a kitűzött tárgyalási napon megjelent, a Kúria az alperesnek a megbízási szerződés teljesítése folytán felmerült perköltségét a kifejtett jogi munkával arányban 90.000 forint + Áfa összegben látta megállapíthatónak. [20] Az elsőfokú bíróság aránytalanul alacsony összegben és a fenti körülményeknek csak egy részét értékelve állapította meg a mérsékelt perköltséget, ezért az elsőfokú végzést e részében a Kúria a Kp. 114. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. A döntés rövid tartalma Az alperesnek járó perköltséget az eljárás keresettől történő elállás miatti megszüntetése esetén valamennyi körülmény együttes értékelésével kell megállapítani. Záró rész [21] A részben pernyertes alperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem számított fel, ezért arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [22] A fellebbezés illetéke a Pp. 102. §
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad, tekintettel arra, hogy az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül, a felperest pedig a Kp. 35. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
- §-a szerint munkavállalói költségkedvezmény illeti meg. [23] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [24] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Kúria III.Kpkf.45.191/2022/2-I 5 Dr. Suba Ildikó s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő