A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat engedélyezésének egyik feltétele, hogy a bírói gyakorlat nem egységes a jogerős ítélet által felvetett, jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű, jogszabályi rendelkezés értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó anyagi jogi és/vagy eljárásjogi jogkövetkezményekkel összefüggő jogkérdésben. Az engedélyezés alapjául, mint jogerős ítélettől eltérő bírói döntés nem szolgálhat az a másodfokon jogerőre emelkedett határozat, amely más jellegű és tartalmú igényt érvényesítő, más jogalapon, és e jog alapjául szolgáló eltérő tényeken nyugvó kereseti kérelemről döntött. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Pfv.V.21.304/2021/
- dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Bartal Géza bíró felperes neve felperes címe Dr. Dobrovitz Magdolna Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Dobrovitz Magdolna ügyvéd cím1 Az alperes képviselője: alperes neve alperes címe Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd (cím2) A per tárgya: haszonbérlet felmondása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 5.Pf.20.120/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Dabasi Járásbíróság 9.P.20.756/2018/
- Rendelkező rész Kúria V.Pfv.21.304/2021/2 2 A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes, mint haszonbérlő és a Magyar Állam, mint haszonbérbe adó,
- szeptember 25-én, 20 évre, mezőgazdasági haszonbérleti szerződést kötött a b. 0600 hrsz.-ú ingatlan f) jelű kivett út, g) jelű rét és h) jelű kivett csatorna alrészleteire, a kikötött haszonbérleti díj 1.250 Ft/AK/év. A szerződés 3.
- pontja alapján a haszonbérbeadó jogosult a haszonbérleti díjat két évente felülvizsgálni és a szerződés módosítását kezdeményezni, a 3.
- pont kikötése szerint a haszonbérleti díj módosításáról közös megegyezéssel megállapodnak. [2] A felperes, miután a Magyar Állammal
- december 7-én kötött adásvételi szerződéssel megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, díjemelést kezdeményezett
- november 8-án a szerződés szerint, majd egyezség hiányában
- december 5-én igazságügyi szakvéleményre alapítva a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. §
(1),
(6)bekezdése és a szerződés 3.6 pontja alapján. A felperes a felemelt díjra vonatkozó eredménytelen fizetési felszólítást követően, 2018. október 25-én a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésére alapított keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alpereshez intézett érvényes és hatályos felmondása folytán a haszonbérleti jogviszony megszűnt, az alperest az ingatlan birtokba bocsátására kérte kötelezni [Fétv. 58. §
(1)bekezdés a), d) pont]. [4] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes a Fétv. 50/A. §
(1)bekezdésében rögzített határidő előtt kezdeményezte a szerződésmódosítást, ezért az azonnali hatályú felmondásra sem volt lehetőség. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásában a Fétv. 58. §
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontjában szabályozott azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmény hiányát állapította meg. Egyrészt a szakértői bizonyítás nem igazolta a haszonbérlő földhasználói kötelezettséget megszegő gyakorlatát; másrészt a felperes a bérleti díjat nem a Fétv. 50/A. § szabályai szerint változtatta meg: a haszonbérleti szerződés fennállása óta nem telt el az
(1)bekezdésben rögzített határidő. [6] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásában rögzítette, hogy fellebbezés nem támadta az elsőfokú bíróságnak az Fétv. 58. §
(1)bekezdés a) pontján alapuló felmondással kapcsolatos megállapításait, érveit. Kiemelte, hogy a Fétv. 50/A. §
(6)bekezdése szerint a rendelkezésektől a felek csak annyiban térhetnek el, hogy a szerződésmódosítási kezdeményezés feltételeként 5 évnél rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egyebekben a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. A jogerős ítélet jogkövetkeztetése szerint – egyetértve az alperes érdemi védekezésének indokaival – a felperes
- november 8-án, Kúria V.Pfv.21.304/2021/2 3 majd
- december 5-én kezdeményezett díjmódosítása az Fétv. 50/A. § szerinti eljárási rendnek nem felelt meg, a díjmódosítás kezdeményezésekor a törvény által előírt, a szerződéskötéstől számított 5 év ugyanis még nem telt el. Az alperes a jogszabályi feltételnek meg nem felelő, így joghatás kiváltására nem alkalmas felperesi nyilatkozatokkal szemben csak az ellene indított perben védekezhetett eredményesen. A jogszabályba ütköző díjmódosítási kezdeményezés ellen megállapítási kereset előterjesztésének sem lehet helye, az Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése szerinti perindítási kötelezettség csak az eljárási rendnek megfelelő kezdeményezés esetén terheli a kezdeményezéssel egyet nem értő felet. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen foglalt állást arról is, hogy nem volt jogszerű a felperes Fétv. 58. §
(1)bekezdés d) pontjára, a felemelt díj fizetésének az elmulasztására alapított azonnali hatályú felmondása. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. A jogerős ítélettel megsértettként megjelölt jogszabályok: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §
(1), 346. §
(5)bekezdése, a Fétv. 58. §
(1)bekezdés d) pont, 50/A. §
(1)-
(6)bekezdés, 110/A. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:
- §, 6:
- §, 6:
- §, 6:
- §, 6:
- §, 6:
- §
(2)bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/C. §
(1)-
(2)bekezdés. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértést azzal indokolta, hogy az alperes a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben nem vitathatta a díjmegállapítás kezdeményezésének jogszerűségét, e jogát korlátozza a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésben foglalt jogvesztő határidő. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [8] A felperes a felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(1)bekezdése, a
(2)bekezdés a),
- b)és
- d)pontjai alapján kérte. Az indokai szerint az ügyben felmerülő jogértelmezési kérdés eldöntése a joggyakorlat egységét biztosítaná; az elvi jellegű jogkérdés súlya, ill. társadalmi jelentősége a felülvizsgálat engedélyezését indokolja, továbbá a jogerős ítélet eltér a Kúria 7/2021. PJE határozatától és ítélkezési gyakorlatától. A kérelemben megsértettként megjelölt jogszabályok: a Fétv. 50/A. §
(4),
(6)bekezdés, a Ptk. 6:21. §. A kérelem „IV. [a] felülvizsgálat engedélyezése a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében” cím alatti
(13)pontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolt. Az ezt követően kifejtett indokolás szerint a bírói joggyakorlat eltérően értelmezi a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdését. Az egyik – a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.150/2020/8/I. számú jogerős ítélete által képviselt – álláspont az ott előírt jogvesztő perindítási határidőn belül nem érvényesített jogosultságot úgy értékeli, hogy az arra jogosult nem élt e jogával, ergo „egyetértett” a haszonbérleti díj módosításával, ennek a jogkövetkezményeként a díj a kezdeményezésben közölt haszonbérleti díjra módosult. Az e rendelkezéshez fűzött jogalkotói indokolás szerint is „ …ha a haszonbérlő, illetve a haszonbérbe adó nem fordul bírósághoz, pedig azt megtehette volna, és így a mulasztása folytán áll be a törvény erejénél fogva az emelt, illetve csökkentett díj mértéke…”. Mivel a kezdeményezést az alperes a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésében meghatározott határidőben megindított perben nem kifogásolta, és nem kérte a bíróságtól a piaci haszonbérleti díj megállapítását úgy e kifogását többé már a bíróság előtt nem érvényesítheti annak érdekében, hogy a kezdeményezés a kívánt joghatást ne érje el. A másik – a jelen perben hozott jogerős Kúria V.Pfv.21.304/2021/2 4 ítélet által képviselt – álláspont a jogvesztő határidővel előírt igényérvényesítés követelményét, a jogalkotói szándékot teljes mértékben lerontja. A kérelem szerint az ellentétes gyakorlat folytatása Kúriai iránymutatás hiányában továbbra is fennáll, így a Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontja szerinti ok megvalósul. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. [10] A Pp. szabályozásában a felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza [BH2020. 366.]. A Kúria ebben az esetben is kötve van a fél kérelméhez [Pp. 2. §
(2), 405. §
(1), 370. §
(1)bekezdése,
- §], a felülvizsgálat engedélyezése körében csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálja. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél kérelmén alapul, azon a Kúria akkor sem terjeszkedhet túl, ha az engedélyezés vizsgálata körében az ügy érdemére kiható jogszabálysértést észlel [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény
- és
- pont]. [11] A Pp.
- § alapján kizárt felülvizsgálat esetén a Kúria a felülvizsgálatot a Pp.
- §
(2)bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a
(3)bekezdés szerinti esetben engedélyezi. A Pp. 409. §
(2)bekezdés a), b), c) pontja és a
(3)bekezdés alapján a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének hat esete van: ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata - a joggyakorlat egységének biztosítása, vagy - a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása, - a felvetett jogkérdés különleges súlya, vagy - a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt, - valamint, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmi kellékeit a Pp. 410. §
(2)bekezdése határozza meg, az engedélyezés iránti kérelemnek és a felülvizsgálati kérelemnek egyaránt kötelező tartalma a jogerős ítélet és az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, a megsértett jogszabály pontos megjelölése [Pp. 410. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont, 413. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pont]. Ezt meghaladóan az engedélyezés iránti kérelem tartalma attól függ, hogy a fél az engedélyezést milyen okból kéri [Pp. 410. §
(2)bekezdés
- c)ca)-
- cd)pont]. [12] A felperes a kérelmében a felülvizsgálat engedélyezését – tartalma szerint – a Pp. 409. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében kérte. Arra, hogy kizárt felülvizsgálat esetén a kivételes engedélyezés ezen oka mikor teljesül, a Kúria az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése érdekében meghozott, a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/
- (XI. 13.) PK véleményben adott iránymutatást, amelyet e tekintetben megtartott az 1/
- (VII. 12.) PK vélemény
- pontja is. Aszerint [a] Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az Kúria V.Pfv.21.304/2021/2 5 engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat. [13] A felperes a felülvizsgálat engedélyezés iránti kérelmében azt állította, hogy a jogvita érdemi elbírálásakor alkalmazandó Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésének a rendelkezései alkalmazásakor a bíróságok között eltérés van a tekintetben, hogy azt miként kell értelmezni, azaz hogyan kell alkalmazni. E jogkérdés valóban elvi jelentőségű, mert jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel összefügg. A felülvizsgálat joggyakorlat egységének biztosítása érdekében történő engedélyezésének azonban további, konjunktív feltétele az is, hogy a jogerős ítélet által felvetett, jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű, jogszabályi rendelkezés értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó anyagi jogi és/vagy eljárásjogi jogkövetkezményekkel összefüggő jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes. [14] A perbeli esetben az engedélyezés alapjául nem szolgálhat a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.150/2020/8/I. számú, másodfokon jogerőre emelkedett határozata, mert más jellegű és tartalmú igényt érvényesítő, más jogalapon és e jog alapjául szolgáló eltérő tényeken nyugvó kereseti kérelemről döntött, ezért nem támasztja alá a széttartó bírói joggyakorlatra való hivatkozást. Abban az esetben a felpereseket megillette a Fét. 50/A. §
(1)bekezdése szerinti kezdeményezés joga és a kezdeményezésük megfelelt a Fétv. 50/A. §
(2)bekezdésének. A jogvita tárgya a haszonbérleti díj mértéke volt: a haszonbérbeadó felperes a keresetében annak megállapításával, hogy a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni, az alperest haszonbérleti díjkülönbözet megfizetésér kérte kötelezni. Az alperes marasztalásával befejezett perben a jogerős ítélet is rögzítette, hogy a felperesek a Fétv. 50/A. §-ának megfelelően kezdeményezték a haszonbérleti díj felemelését, ezért kellett a haszonbérleti díjat a kezdeményezésnek megfelelő mértékben módosítottnak tekinteni. Ezzel szemben a jelen esetben a felperes kereseti kérelmét, a felmondás jogszerűségét alátámasztani hivatott tényállás jogilag jelentős, a kereset elutasításához vezető eleme nem a fizetendő, megegyezés hiányában bíróság által megállapítható haszonbérleti díj volt, hanem a kezdeményezés törvényi, a Fétv. 50/A. §
(1)bekezdésében meghatározott előfeltételének, a szerződéskötést követő 5 év elteltének a hiánya. [15] A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálat engedélyezését a Kúria a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [16] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemről a Pp. 411. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül határozott. A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat engedélyezésének egyik feltétele, hogy a bírói gyakorlat nem egységes a jogerős ítélet által felvetett, jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű, jogszabályi rendelkezés értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó anyagi jogi és/vagy eljárásjogi jogkövetkezményekkel összefüggő jogkérdésben. Az engedélyezés alapjául, mint jogerős ítélettől eltérő bírói döntés nem szolgálhat az a másodfokon jogerőre emelkedett határozat, amely más jellegű és tartalmú igényt érvényesítő, más jogalapon, és e jog alapjául szolgáló eltérő tényeken nyugvó kereseti kérelemről döntött. Kúria V.Pfv.21.304/2021/2 6 Az alkalmazott jogszabályok a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. §
(2)bekezdés a) pont Budapest,
- november
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző