A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperes a keresetlevelét nem a jogszabályban meghatározott helyre nyújtja be, úgy a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)pontja alapján van helye a keresetlevél visszautasításának és nem az
- l)pont alapján. A „nem a jogszabályban meghatározott módon” tartozó benyújtás nem a téves helyre történő benyújtás, hanem a nem megfelelő elektronikus nyomtatványon történő téves módon való benyújtást jelenti. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.839/2020/2. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mészáros Gyula ügyvéd (cím2) Az alperes: Baranya Megyei Kormányhivatal (7cím3) Az alperes képviselője: Dr. Lénártné dr. Nyíri Dóra kamarai jogtanácsos A per tárgya: gondnoksági ügyben indult közigazgatási jogvitában a keresetlevél visszautasítása A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 6.K.700.799/2020/12. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] Az alperes, mint másodfokú hatóság a BA/13/00412-3/2020. számú határozatával helybenhagyta a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal BA-03/BCD/22820/2020. számú határozatát, amellyel a felperesnek a testvére hivatalos gondokának felmentésére, egyúttal a felperes gondnokként történő kirendelésére irányuló kérelmét Kúria VI.Kpkf.39.839/2020/2-I 2 elutasította. Az alperes a határozatában tájékoztatta a felperest, hogy a keresetlevelet a Pécsi Törvényszékhez címezve, az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. A kereset és a védirat [2] Az alperes határozatával szemben felperes, jogi képviselője útján, 2020. június 7-én, közvetlenül az elsőfokú bíróságnál keresetlevelet terjesztett elő. [3] Az alperes a védiratában kérte a keresetlevél visszautasítását. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a 6.K.700.799/2020/12. sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján figyelemmel és hivatkozva a Kp. 39. §
(1),
(3),
(3a)bekezdéseire. Megállapította, hogy a jogorvoslati záradékban történt tájékoztatás ellenére a felperes nem az elsőfokú közigazgatási szervnél nyújtotta be a keresetlevelét, ezért annak visszautasítása nem volt mellőzhető. Kifejtette, hogy a Kúria Kfv.VII.38.032/2019/9. sorszámú végzésében foglaltakkal ellentétben nem a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- l)pontja alapján, hanem az
- i)pontja alapján van helye a visszautasításnak. Ezzel összefüggésben utalt az időközbeni jogszabályváltozásra és ennek alapján arra, hogy az
- l)pont alapján történő elutasítás esetén a keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradhatnak, amennyiben a felperes 8 napon belül újra benyújtja a bíróságnál a keresetlevelét. Kiemelte azt is, hogy a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két egymással összefüggő feltétel, így bármelyik elvétése esetén a jogkövetkezmények is azonosak. Ez alól csak a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében enged kivételt a Kp. szabályozása. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő és kiemelte, hogy a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)pontja nem alkalmazható, mivel határidőn belül nyújtotta be a keresetlevelét. Hivatkozott a Kúria által hozott Kfv.VII.38.032/2019/9. számú végzésben foglaltakra, miszerint az
- l)pont alapján kell ilyen esetben visszautasítani a keresetlevelet. Mindezek alapján kérte, hogy a Kúria az elsőfokú határozatot a Kp. 109. §
(2)bekezdése szerint változtassa meg akként, hogy a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alapján utasítsa vissza a keresetlevelet. [6] Az alperes észrevételt nem kívánt tenni. Kúria VI.Kpkf.39.839/2020/2-I 3 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés alaptalan. [8] A Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül az elsőfokú bíróság végzését, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése helytálló, az abban foglaltakkal mindenben egyetértett, ezért a fellebbezés alapján csupán az alábbiakat emeli ki: A felperes által sem vitatottan a keresetlevél az elsőfokú közigazgatási szerv helyett – jogszerűtlenül – az elsőfokú bíróságnál került benyújtásra. A Kúria feladata jelen esetben az volt, hogy eldöntse, a Kp. 48. §
(1)bekezdés i), vagy l) pontja alapján van-e helye a keresetlevél visszautasításának. [9] A Kúria arra mutat rá, hogy a keresetindítási határidő megtartottsága kizárólag akkor állapítható meg, ha a felperes a keresetlevelét a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be. Amennyiben a felperes a keresetlevelét nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, úgy a határidőn belüli benyújtás ténye fel sem merülhet. Ez alól a Kp. szabályozása – a Kp. 39. §
(3)bekezdése - egyetlen kivételt enged, ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelét tévesen a bírósághoz nyújtja be. Jelen esetben azonban a felperes jogi képviselővel járt el, így a Kp. 39. §
(3)bekezdéséből a contrario következik, hogy a felperes esetében a keresetlevelet nem lehet határidőben benyújtottnak tekinteni. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt ezzel összefüggésben a Kommentárra is, amely a jogszabály értelmezésénél azt fejti ki, hogy mivel a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. [10] Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra is, hogy az időközbeni jogszabályváltozás folytán, az l) pont alkalmazása esetén értelmetlenné és feleslegessé válna, kiüresedne a Kp. 39. §
(3)bekezdésében foglalt kivételt tartalmazó szabály, továbbá a 39. §
(1)bekezdésének utolsó mondata is, hiszen ebben az esetben a jogi képviselővel eljáró fél akár a határidőn túl is benyújthatná közvetlenül a bíróságnál a keresetlevelét, továbbá a Kp. 49. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradásának szabályai kijátszásához vezetne a Kp. idevonatkozó szabályainak felperesi értelmezése. Megjegyzi a Kúria, hogy a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontjában foglalt „nem a jogszabályban meghatározott módon” kitétel nem a téves helyre benyújtást, hanem a nem megfelelő elektronikus nyomtatványon történő, téves módon való benyújtást jelenti. [11] A Kúria utal arra is, hogy a felperesnek rendelkezésére állt volna egy jogszerű lehetőség a mulasztásának a kimentésére, igazolási kérelmet nyújthatott volna be, mely lehetőséggel a felperes nem élt. [12] Mindezek miatt a Kúria – a jogszabályváltozásra is tekintettel – eltért a Kfv.VII.38.032/2019/9. számú végzésében foglaltaktól, és az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokainál fogva --–, a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [13] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. Kúria VI.Kpkf.39.839/2020/2-I 4 [15] Az alperesnek költsége nem merült fel és perköltség iránti igénnyel sem élt, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [16] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Márton Gizella s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Nagy Szabolcs s .k. előadó bíró