← Magyarország

Gf.40167/2025/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A részvénykönyvbe bejegyzett részvényesek szavazatával meghozott közgyűlési határozatok a szavazati jog hiánya miatt nem jogsértőek; ezzel összefüggésben a felperes eredményesen nem hivatkozhat a perben nem támadott, a részvénykönyvbe bejegyző korábbi társasági határozat jogellenességére. A meghívóban szereplő napirendi pontra tekintettel és az ahhoz csatolt mellékletek alapján a részvényesek abban a helyzetben voltak, hogy a beszámoló elfogadásáról való döntésre felkészülhettek, e tekintetben az álláspontjukat előzetesen kialakíthatták, így az erről szóló döntés szintén nem jogsértő. Az elsőfokú bíróság helytállóan mellőzte a napirendi pont keretében e körben adott tájékoztatás valóságtartalmának az értékelését. Az a tilalom, amely szerint az új székhely bejegyzésére a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig nem kerülhet sor, nem jelenti azt, hogy a társaság ne határozhatna a székhely áthelyezéséről és ezzel összefüggésben változásbejegyzési kérelmet ne nyújthatna be a cégbírósághoz. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.167/2025/

  1. A felperes: felperes cím2 A felperes képviselője: Dr. Koczkás János Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Koczkás János ügyvéd) cím1 Az alperes: alperes cím5 Az alperes képviselője: Dr. Szilágyi Gergő ügyvéd cím4 Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 2 A per tárgya: közgyűlési határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.G.40.799/2024/24-I. A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részeit nem érinti, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 105.000 (Százötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében kérte az alperes
  2. március
  3. napján meghozott 37.határozatszámok és 9-13.határozatszámok számú közgyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését azok jogszabályba és az alperes Alapszabályába ütközése miatt. Álláspontja Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 3 szerint a meghívóban közölt napirendi pontokhoz képest eltérő tárgyakban is született döntés, valamint a társaság beszámolójának nagy része követhetetlen és átláthatatlan, a vállalkozás1 értékesítésével kapcsolatos értékbecslés és könyvvizsgálói elemzés, valamint a kizárt tag által végzett károkozással kapcsolatos vizsgálatról szóló napirendi ponthoz kimutatás vagy könyvvizsgálói jelentés nem került csatolásra, így az ezekről szóló döntés a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  5. §

(3)bekezdésébe és a 3:258. §
(2)bekezdésébe ütközik. Álláspontja szerint a székhely megváltoztatása a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 54. §
(2)bekezdése alapján – a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel – kizárt. Hivatkozott arra, hogy a dolgozói részvények kiosztása az Alapszabályba ütköző módon történt, erre tekintettel az kft nem volt jogosult részvényesi jogok gyakorlására, így a közgyűlésen meghozott határozatok ez okból is érvénytelenek. [2] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta a támadott határozatok jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző voltát. [3] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott és az alperes 2024. március 4. napján meghozott 6-79-10-12-13.határozatszámok számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte, míg a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Megállapította, hogy a peres felek perköltségüket maguk viselik. [4] A határozata indokolásában a Ptk. 3:35. §-ára, 3:36. §
(1)bekezdésére, 3:37. §
(1)bekezdésére, valamint a 3:273. §
(1)és
(3)bekezdéseire hivatkozott és megállapította, hogy a felperes nem vitatta a közgyűlésen döntést hozó részvényesek alperes részvénykönyvébe a közgyűlés megkezdéséig való bejegyzésének a megtörténtét. A Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésére is utalva rögzítette, hogy a jelen perben nem vizsgálhatta azt, hogy az alperes vezérigazgatójának a részvényesek részvénykönyvbe való bejegyzése tárgyában meghozott határozata jogszabálysértő, illetve az Alapszabályba ütköző volt-e; ennek eldöntése csak e határozat felülvizsgálata iránti külön perben lett volna lehetséges. [5] A Ptk. 3:17. §
(1),
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, továbbá a 3:258. §
(1),
(2)és
(3)bekezdéseire utalt és az alperes 3.határozatszám számú, a vezérigazgatónak a társaság
  1. évi üzleti évben folytatott tevékenységéről szóló beszámolóját jóváhagyó és a társaság adózott eredményét megállapító, a 4.határozatszám számú, a részvényesek részére kifizetendő osztalékról döntő, továbbá az 5.határozatszám számú, a vezérigazgató
  2. évben végzett tevékenysége megfelelőségéről döntő határozatai jogszerűségét vizsgálta és megállapította, hogy az alperes törvényes képviselője eleget tett a jogszabályi kötelezettségeinek, amikor a részvényesek számára megküldte a
  3. évre vonatkozó beszámoló tervezetét, a könyvvizsgálói és az üzleti jelentéseket; így a részvényesek rendelkeztek a döntéshez szükséges információval. Ezek a határozatok sem jogszabályba, sem pedig az alperes Alapszabályába nem ütköztek, ezért e határozatok vonatkozásában a felperes keresetét megalapozatlannak találta. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 4 [6] A 11.határozatszám számú, a társaság székhelyét és központi ügyintézésének helyét módosító határozattal összefüggésben azt állapította meg, hogy a Ctv.
  4. §
(2)bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a Fővárosi Ítélőtábla
  1. június
  2. napján kelt 10.Cgtf.43.242/2024/
  3. (valójában: 10.Cgtf.43.342/2024/4., helyesen pedig:
  4. január 16-án kelt 10.Cgtf.44.230/2024/2.) számú végzésével igazoltan jogerősen befejeződött. [7] Emellett utalt arra is, hogy ez a rendelkezés kizárólag az új székhely bejegyzésének tilalmát rögzíti a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetéséig, amiből azonban nem következik, hogy a gazdasági társaság ebben a kérdésben határozatot sem hozhat. [8] Megállapította, hogy az alperes 6.határozatszám és 7.határozatszám számú, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítéséről döntő, a 10.határozatszám számú, a társaság cégnevét módosító, valamint a 13.határozatszám számú, független szakértő megbízását elhatározó döntéseihez a
  5. február
  6. napján kelt meghívó nem tartalmazott a részvényesek döntését elősegítő tájékoztatást, így ezek a határozatok a Ptk. 3:
  7. §
(1)bekezdésébe ütköznek, míg a 9.határozatszám számú, a végjegy-használati megállapodást felmondó és a 12.határozatszám számú, a vezérigazgatót a vállalkozás1 értékesítésére felhatalmazó és a vállalkozás1 megszüntetésére vonatkozó határozatai a Ptk. 3:16. §
(2)bekezdés c) pontját [helyesen: 3:17. §
(2)bekezdés c) pontját] sértik, ugyanis a napirendi pontok között ilyen tárgyakban hozandó döntés nem szerepelt. [9] Mindezek alapján az alperes
  1. március
  2. napján meghozott 6-7-9-10-1213.határozatszámok számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte, míg a 35.határozatszám és a 11.határozatszám számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet elutasította. [10] A pernyertesség-perveszteség arányát (a felperes javára) 60-40% mértékben állapította meg, és a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1)és
(2)bekezdései alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [11] Az ítélet keresetet elutasító részével szemben a felperes fellebbezett, amelyben kérte az alperes
  1. március
  2. napján hozott 3-5.határozatszám és 11.határozatszám számú közgyűlési határozatait is hatályon kívül helyezni és az alperes első- és másodfokon felmerült perköltségei megfizetésére kötelezését. [12] Álláspontja szerint valamennyi, a jogszabálysértő és az alperes Alapszabályába ütközik. keresetében támadott határozat Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 5 [13] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdésének megsértésével nem vizsgálta a dolgozói részvények kibocsátásának a szabályszerűségét, az alperes korábbi vezérigazgatójának a részvényesek részvénykönyvbe való bejegyzése tárgyában meghozott határozatának a jogszerűségét. Állította, hogy amennyiben a támadott határozatokat az Alapszabály-ellenesen bejegyzett részvényesek szavazatával hozták, úgy maguk a határozatok is az Alapszabályba ütköznek. [14] Előadta, hogy a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében előírt megfelelő részletességet mindig az adott közgyűlési határozat tartalmához képest kell értékelni, ahogyan azt a BH
  2. számú eseti döntés is kimondja. Álláspontja szerint a 3.határozatszám számú közgyűlési határozat esetében a részvényesek megfelelő tájékoztatása elmaradt. Az elsőfokú bíróság ezzel szembeni megállapítását kizárólag a meglévő formalitásokra alapítottan hozta, nem volt tekintettel a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódi tartalmára, ezzel kiüresítette a jogintézményt. [15] Hivatkozott arra is, hogy nem teljesült a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdésében írt kellő részletesség és az a törvényi feltétel sem, hogy a felvilágosításnak a közgyűlés napja előtt legkésőbb három nappal meg kell történnie. [16] Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperessel szemben nincs folyamatban törvényességi felügyeleti eljárás, ugyanis a 10.Cgtf.43.342/
  1. (10.Cgtf.44.230/2024/2.) számon meghozott végzéssel szemben felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely eljárás folyamatban van. Ezen túlmenően a Cgt.01-24-
  2. ügyszámon további törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperes és a cég között létrejött szerződés irataiba történő betekintés engedélyezése céljából, amely jogerősen nem fejeződött be. Megjegyezte, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy az alperessel szemben folyamatban van-e törvényességi felügyeleti eljárás. [17] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek a helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [18] Akként nyilatkozott, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott, az elsőfokú eljárásban előadott érvelését fenntartja. [19] Az elsőfokú bíróság megállapításai a Ptk. 3:
  3. §-ában, 3:
  4. §-ában és 3:
  5. §ában foglaltaknak, továbbá a BDT
  7. és BDT
  9. számú eseti döntésekben kifejtett joggyakorlatnak megfelelnek. A részvénykönyvi bejegyzés alapjául önálló perben Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 6 támadható határozatok szolgálnak, ezek jogszerűségének vizsgálatára a jelen perben nem volt lehetőség. [20] A felperes állításával szemben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.264/2021/
  10. számú határozatában foglaltakra, amely szerint a beszámolóval egyidejűleg nem szükséges a meghívó mellékleteként az annak alátámasztására szolgáló dokumentumok megküldése is. [21] Állította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgtf.43.342/2024/
  11. (10.Cgtf.44.230/2024/2.) számú végzése a felülvizsgálati eljárástól függetlenül jogerős. Emellett az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a Ctv.
  12. §
(2)bekezdése csak az új székhely bejegyzését zárja ki, az annak alapjául szolgáló határozat meghozatalát nem. [22] Előadta, hogy a felperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott az újabb, Cgt.01-24-018498. számú cégtörvényességi eljárásra, így azt a fellebbezésében a Pp. 373. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján már nem teheti meg. [23] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  1. §-ában foglalt feltételek fennállta hiányában a felülbírálati jogkörét a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta, a felülbírálati jogkörében nem érintette az ítéletnek a fellebbezéssel nem támadott, a keresetnek helyt adó és az alperes 6-7.határozatszám, 910.határozatszám és 12-13.határozatszám számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyező és a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a Pp. 358. §
(5)bekezdése alapján jogerőre emelkedtek. [24] A fellebbezés megalapozatlan. [25] A Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy a Pp. 370. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében kizárólag a fellebbezésben megjelölt hivatkozásokat vizsgálhatta. A fellebbezési ellenkérelemnek az a megjegyzése, amely szerint az alperes az elsőfokú eljárás során előadottakat változatlanul fenntartja, a jogorvoslati eljárás során érdemi elbírálásra nem alkalmas. A fellebbezési ellenkérelemnek ugyanis szükségszerűen a fellebbezésben foglaltakkal szembeni vagy az ítéletre vonatkozó érvelést kell tartalmaznia, ezért felülbírálatra nem alkalmas az ítélettel már elbírált, elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatok fenntartására utalás. [26] Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállást a szükséges mértékben feltárta és annak alapján helytálló döntésre jutott, a Fővárosi Ítélőtábla a döntése indokaival lényegében egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 7 [27] A Ptk. 3:35. §-a alapján a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. [28] A Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése értelmében ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. [29] A felperes a keresetéből kitűnően valamennyi általa támadott határozat jogellenességét állította arra hivatkozással, hogy a döntéseket Alapszabály-ellenesen bejegyzett részvényesek szavazatával hozták. Ugyanakkor a felperes a teljes eljárás során, így a fellebbezésében sem tette vitássá azt, hogy a közgyűlésen a 3-5.határozatszám és 11.határozatszám számú határozatokról szavazó, a jelenléti ívben felsorolt részvényesek a közgyűlés időpontjában az alperes részvénykönyvében bejegyzett részvényesként szerepeltek. [30] A Ptk. 3:110. §
(1)bekezdése alapján a gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselő útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. [31] A
(2)bekezdés kimondja, hogy a társaság legfőbb szervében gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik. [32] A Ptk 3:90. §
(4)bekezdése értelmében a részvénytársaság tagjai a részvényesek. [33] A Ptk. 3:246. §
(1)bekezdése szerint a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. [34] A Ptk. 3:254. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a társasággal szemben a részvény vagy letéti, illetve tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. [35] A Ptk. 3:
  1. § alapján a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. [36] A fentiek alapján a tagsági jogokat megtestesítő részvénnyel rendelkező részvényesnek az tekinthető, aki a részvénykönyvben szerepel. A részvényest a részvény alapján különböző jogosultságok illetik meg, így a Ptk. 3:
  2. §-a szerinti közgyűlésen való részvétel és a szavazat joga. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 8 [37] A perbeli közgyűlésen a támadott határozatokat nem vitásan a részvénykönyvbe bejegyzett részvényesek szavazatával fogadták el és a közgyűlésen nem született olyan határozat, amely a részvényesek korábbi bejegyzésével hozható összefüggésbe. Ennek alapján a jelen perben nem volt vizsgálható a részvények korábbi átruházásának a jogszerűsége, illetve a perben támadott határozatokról szavazó részvényesek bejegyzése Alapszabálynak való megfelelése sem. [38] Erre tekintettel helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett részvényesek szavazatával meghozott határozatok a szavazati jog hiánya miatt nem jogsértőek és a felperes a jelen perben nem támadott, a részvénykönyvbe bejegyző határozat jogellenességére eredményesen nem hivatkozhat, annak vizsgálata a jelen eljárás kereteit meghaladná. [39] A Fővárosi Ítélőtábla továbbá utal arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  4. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. §
(3)bekezdése alapján a részvénykönyvbe bejegyzést esetlegesen kimondó bírósági ítélet hatálya csak annak jogerőre emelkedésével állna be, és – külön rendelkezés hiányában – a részvénykönyvbe bejegyzés alapjául szolgáló társasági döntés visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére nem kerülhetne sor, így a felperes által a jelen keresettel nem támadott, de jogellenesnek állított társasági döntés jogellenességének kimondása esetén is az lenne megállapítható, hogy a perben támadott határozatokat a közgyűlés időpontjában a részvénykönyvbe bejegyzett részvényesek szavazatával jogszerűen hozták. [40] Az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a 3.határozatszám számú, a beszámolót jóváhagyó közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet abból az okból, hogy a meghívóban szereplő napirend részletezettsége megfelelt a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében foglaltaknak és a vezető tisztségviselő a Ptk. 3:258. §
(2)bekezdése szerinti adatokat a részvényesek tudomására hozta. [41] Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor megállapította, hogy a beszámoló tervezete, a könyvvizsgálói és az üzleti jelentések a közgyűlés megtartását megelőzően a részvényesek részére megküldésre került, így a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében foglalt előírás e közgyűlési határozat tekintetében érvényesült. [42] Ezzel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a napirend Ptk. 3:17. §
(3)bekezdése szerinti kellő részletezettsége a kialakult bírói gyakorlat szerint azt a követelményt támasztja a meghívó tartalmával szemben, hogy abból a részvényes számára megállapítható legyen, hogy a döntéshozatalra milyen kérdésben fog sor kerülni, továbbá a rendelkezésére álljanak azok az információk, amelyek szükségesek a meghozandó döntéssel kapcsolatos álláspont előzetes kialakításához (BH
  1. 81., BDT
  2. 3768-III.). Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 9 [43] A perbeli esetben a meghívó tartalmából egyértelműen kitűnt, hogy a beszámoló elfogadása kérdésében kerül sor határozathozatalra és a beszámoló tervezetének a rendelkezésre állása folytán a részvényesek abban a helyzetben voltak, hogy a beszámoló elfogadásáról való döntésre felkészülhettek, e tekintetben az álláspontjukat előzetesen kialakíthatták. [44] Ezzel szemben nem foghat helyt a felperesnek a mérlegadatok megalapozatlanságára való hivatkozása. Az irányadó joggyakorlat (BDT
  3. 3139., BDT
  4. 4093-I.) értelmében a zárómérleg adatai, számszaki helyessége, annak számviteli törvény szerinti megalapozottsága a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben nem vizsgálható, az elsőfokú bíróság ezért helytállóan mellőzte a napirendi pont keretében adott tájékoztatás valóságtartalmának az értékelését. [45] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes a fellebbezésében akként hivatkozott e közgyűlési határozat vonatkozásában a Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdésében írt három napos határidő meg nem tartására, hogy a keresetében ilyen jogszabálysértést nem állított, hanem abban kizárólag a 6-7.határozatszám számú, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítéséről és ezzel összefüggésben megbízás adásáról, valamint a 13.határozatszám számú, a kizárt tag károkozásával kapcsolatosan független szakértő megbízásáról döntő határozatok tekintetében állította kimutatás vagy könyvvizsgálói jelentés csatolásának teljes hiányát, és ennek folytán a Ptk. 3:258. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértését. [46] A Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében foglaltakra, valamint az annak alkalmazása során kialakult, egységes joggyakorlatra (BDT
  1. 4020., BDT
  2. 4019., BDT
  3. 3085., PJD
  4. 18.) tekintettel a határozatok jogszabálysértő vagy társasági szerződésbe ütköző voltára történő hivatkozásokat a határozatról való tudomásszerzést követő harminc napon belül lehetett megtenni, ezért a 3.határozatszám számú határozat hatályon kívül helyezésének alapjául felperes által a fellebbezésében felhozott további indok a határozat jogsértő voltának megállapítása során nem volt figyelembe vehető. [47] A felperes a fellebbezésében akként kérte a 4-5.határozatszám számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasító ítéleti döntés megváltoztatását, hogy a fellebbezésében ezzel összefüggésben kizárólag a korábbi részvénykönyvi bejegyzés jogsértő voltára hivatkozott, az erre vonatkozó ítéleti döntés jogellenességét egyéb okból nem állította. [48] A felperes a jelen perben nem támadott társasági határozat jogellenességére és hatályának hiányára – a fent kifejtettek szerint – eredményesen nem hivatkozhat, erre tekintettel e vonatkozásban az ítélet megváltoztatásának a fellebbezésben felhozott indok alapján nem volt helye. [49] A 11.határozatszám számú közgyűlési határozat jogellenességének vizsgálata során az elsőfokú bíróság a Ctv.
  5. §
(2)bekezdésében foglaltakat helytállóan értelmezte. Ez a rendelkezés ugyanis csak azt tiltja meg, hogy az új székhely bejegyzésére a folyamatban Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II 10 lévő törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig sor kerülhessen (kivéve azt az esetet, amikor az új székhely bejegyzésével a törvénysértő működés orvosolható és a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető), a bejegyzés tilalma azonban nem jelenti azt, hogy a társaság ne határozhatna a székhely áthelyezéséről és ezzel összefüggésben változásbejegyzési kérelmet ne nyújthatna be a cégbírósághoz. A tilalom tehát a cégbíróság eljárásában érvényesül és a székhelyváltozásról szóló társasági határozat meghozatala nem lenne jogellenes önmagában a törvényességi felügyeleti eljárás folyamatban létére tekintettel. [50] Az elsőfokú bíróság ennek megfelelő, helytálló jogértelmezését a felperes a fellebbezésében sem tette vitássá. [51] Ennek alapján nincs jelentősége a törvényességi eljárás jogerős befejezésének, avagy folyamatban létének, a Fővárosi Ítélőtábla az erre vonatkozó indokolást az elsőfokú ítéletből szükségtelenként mellőzi. [52] Mindezek alapján a fellebbezéssel érintett 3-5.határozatszám és 11.határozatszám számú közgyűlési határozatok a keresetben megjelölt okokból nem jogszabálysértőek és azok az Alapszabály rendelkezésébe sem ütköznek, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el az e határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet. [53] A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett, a 6-7.határozatszám, 9-10.határozatszám és 12-13.határozatszám számú közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezéseit nem érintette, a fellebbezett, a keresetet részben, a 3-5.határozatszám és 11.határozatszám számú közgyűlési határozatok tekintetében elutasító részét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [54] Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, három órányi munkavégzésre és 35.000 forint + áfa mértékű óradíjra tekintettel megállapított 105.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.167/2025/8-II Dr. Kolozs Balázs s.k. előadó bíró 11 Dr. Matosek Edina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.