Bf.679/2025/12 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] minősíti, amelyet társtettesként követett el. A halmazati büntetésre utalást mellőzi. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500 (ezerötszáz) forintban állapítja meg, így a pénzbüntetés összege 450.000 (négyszázötvenezer) forint. A Terhelt1 III. r. rendű vádlottól lefoglalt és a Debreceni Törvényszék Gazdasági Hivatal Letéti Csoportja által BL.00623/2023/

1. tételszám alatt kezelt készpénzre vonatkozó rendelkezést mellőzi. Vagyonelkobzást Terhelt1 III. rendű vádlottal szemben a tőle lefoglalt és BL. 00623/2023/
2. tételszám alatt kezelt 91.345 (kilencvenegyezer-háromszáznegyvenöt) forint, valamint 519.655 (ötszáztizenkilencezer-hatszázötvenöt) forint, összesen 611.000 (hatszáztizenegyezer) forint erejéig rendel el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi Terhelt1 III. rendű vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 25.200 (huszonötezerkettőszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 2 Terhelt1 III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: Tiszalöki Országos Büntetésvégrehajtási Intézet. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a rendelkező rész szerinti ügydöntő határozatában I.r. elítélt I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [a Büntető törvénykönyvről szóló
3. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
4. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés

1. fordulat], II.r. elítélt II. rendű vádlottat új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. fordulat], Terhelt1 III. rendű vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], IV.r. elítélt IV. rendű vádlottat társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], míg V.r. elítélt (előző neve: V.r.előző neve) V. rendű vádlottat társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. [2] Ezért I.r. elítélt I. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 4 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 300.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, továbbá e vádlottal szemben 445.000 forint erejéig, valamint a tulajdonában álló személygépjárműre és forgalmi engedélyre vagyonelkobzást rendelt el, a tőle lefoglalt készpénzt a vagyonelkobzás biztosítására visszatartotta, [3] II.r. elítélt II. rendű vádlottat 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 150 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 150.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, illetve e vádlottal szemben korábban kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtásáról, valamint 14.000 forint erejéig vagyonelkobzás elrendeléséről, [4] Terhelt1 III. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 4 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 300.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint e Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 3 vádlottal szemben 608.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el és a tőle lefoglalt készpénzt a vagyonelkobzás biztosítására visszatartotta, [5] IV.r. elítélt IV. rendű vádlottat 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 100 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 100.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint e vádlottal szemben 5.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, [6] míg V.r. elítélt V. rendű vádlottat 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 150 napi tétel, 1.000 forint egynapi tétel összegű, 150.000 forintban megállapított pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélete. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint e vádlottal szemben 1.400.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [7] Rendelkezett még az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és az iratok részeként történő kezeléséről, kiadásáról, megsemmisítéséről, valamint elkobzásáról, illetve a bűnügyi költség viseléséről. [8] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a kihirdetést követően nyomban Terhelt1 III. rendű vádlott és védője, IV.r. elítélt IV. rendű vádlott védője és V.r. elítélt V. rendű vádlott védője jelentettek be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében, a nyilatkozattételre fenntartott három munkanapon belül az ügyészség I.r. elítélt I. rendű, II.r. elítélt II. rendű és V.r. elítélt V. rendű vádlottak terhére súlyosítás, I.r. elítélt I. rendű vádlott védője az ítélet valamennyi rendelkezése ellen, II.r. elítélt II. rendű vádlott védője felmentés, V.r. elítélt V. rendű vádlott enyhítés érdekében fellebbeztek. I.r. elítélt I. rendű, II.r. elítélt II. rendű és IV.r. elítélt IV. rendű vádlottaktól önálló fellebbezés nem érkezett. [9] Terhelt1 III. rendű vádlott vonatkozásában az ítélőtábla az ügyet elkülönítette, tekintettel arra, hogy védője a folytatólagos nyilvános ülésen, 2025. november 4. napján szabályszerű szóbeli idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, ezért az ülésre kérelmére előállított III. rendű vádlott az utolsó szó jogán nem nyilatkozhatott, vonatkozásában így nyilvánvalóan határozat meghozatalára sem kerülhetett sor. [10] Az ítélőtábla I.r. elítélt I., II.r. elítélt II., IV.r. elítélt IV. és V.r. elítélt V. rendű vádlottakkal szemben, 2025. november 4. napján Bf.III.132/2025/26. szám alatt hozott határozatot, így e vádlottakkal szemben az eljárás jogerősen befejeződött. [11] Terhelt1 III. rendű vádlott kirendelt védője fellebbezése írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés, pénzbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartama nem áll arányban sem a vádlott együttműködő magatartásával, sem a bűncselekmények tárgyi súlyával. A III. rendű vádlott részletes, tényfeltáró, önmagára és társaira is tett terhelő vallomására, megbánására, együttműködésére és arra tekintettel, hogy az általa megszerzett kábítószer jogellenes jellege számára később vált ismertté, a kiszabott büntetések enyhítésére adnak lehetőséget, ezért valamennyi joghátrány tekintetében azok mértékének csökkentésére tett indítványt. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 4 [12] A III. rendű vádlott az ítélőtáblához intézett beadványában kérte, hogy a másodfokú bíróság a büntetését felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítse, tekintettel hosszú tartamú, jelenleg is töltött büntetéseire, jövőbeni terveire, megváltozott, törvénytisztelő életmódjára és édesanyja betegségére. [13] A másodfokú bíróság a törvényszék ítéletének felülvizsgálatát a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen végezte el, amelyen a fellebbviteli főügyészség képviselője az elkülönítésre és a kizárólag enyhítés érdekében bejelentett fellebbezésre tekintettel korlátozott felülbírálat keretében kérte az ügy felülbírálatát. Álláspontja szerint a törvényszék által megállapított tényállás alapján a III. rendű vádlott bűnösségére levont következtetése helyes, büntethetőséget kizáró ok nem állapítható meg, az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt azonban a III. rendű vádlott cselekményének helyes minősítése egységesen 1 rendbeli, a Btk. 176.§

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette, a III. rendű vádlottra kedvezőbb elbíráláskori jogszabály szerint. A büntetés kiszabása körében további súlyosító körülményként kérte értékelni a bűnszövetségben történő elkövetést és a kábítószer mennyiségét is, erre, és különösen a III. rendű vádlott többszörösen büntetett előéletére figyelemmel a védelmi, enyhítést célzó fellebbezés nem vezethet eredményre, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A III. rendű vádlott és védője az enyhítésre irányuló fellebbezéseiket és azok indokolását változatlan tartalommal fenntartották. [14] A fellebbezések nem alaposak. [15] Az ítélőtábla – az ügyészi állásponttól eltérően - az elsőfokú bíróság ítéletét, az azt megelőző bírósági eljárással együtt, az elsőfokú ítélet ellen bejelentett mindenirányú perorvoslat miatt – hasonlóan az I., II., IV. és V. rendű vádlottakhoz – Terhelt1 III. rendű vádlott esetében is teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján, figyelemmel a

(10)bekezdésben foglaltakra és azon meggyőződésére, amely szerint az elkülönítés nem változtat a felülbírálat terjedelmén. Bár Terhelt1 III. rendű vádlott mellett I.r. elítélt I., IV.r. elítélt IV. és V.r. elítélt V. rendű vádlottak esetében is a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be (szankciós fellebbezés), azonban ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában II.r. elítélt II. rendű vádlott és védője az elsőfokú bíróság ítéletének bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezett. A másodfokú eljárásban a Be. 590. §

(10)bekezdése szerinti teljeskörű felülbírálatot megalapozó fellebbezések esetében ugyanazon bűncselekménynek kizárólag az ugyanazon törvényi tényállásba ütköző bűncselekmény minősül. Az ugyanazon kifejezés nem azonosítható a szorosan összefüggő bűncselekményekkel, de az ugyanazon bűncselekmény ugyanazon cselekményként sem értelmezhető (BH2021.327., Kúria Hkf.I.105/2021.). Ez okból – mivel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. és II. rendű vádlottaktól beszerzett kristályt a III. és IV. rendű, illetve kis részben az V. rendű vádlott értékesítette, ezáltal ugyanazon bűncselekményben érintettek – valamennyi vádlott esetében teljes revízió keretében vizsgálta az ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítását, a bűncselekmények minősítését, a büntetések kiszabását, intézkedések alkalmazását, az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását is (teljes revízió). Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 5 [16] A másodfokú bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a törvényszék a büntetőeljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be. 607. §

(1)bekezdés, Be. 608. §

(1)bekezdés a)-h) pontok], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-d) pontok], amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna, vagy amelynek kiküszöbölésére bizonyítást kellett volna felvenni. Perjogi hibára egyébként az eljárás résztvevői sem hivatkoztak. [17] Az ítélőtábla az eljárási szabályok megtartása kapcsán megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság relatív eljárási szabályt sértett akkor, amikor a Be. 549. §

(3)bekezdés és a Be. 445. §

(2)bekezdés g) pontjában foglaltak ellenére a szóbeli indokolás lényegét nem jegyzőkönyvezte, tekintve azonban, hogy az általa megállapított tényállás a vádirati tényállással egyező volt, így az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése szóba sem jöhetett. [18] A tényállás megalapozottságának vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, a Be. 163. §

(1)-

(3)bekezdéseiben írt ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, ítélete azonban részben megalapozatlan a Be. 592. §

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjai szerint, hiányos tényállás, iratellenes megállapítás és helytelen ténybeli következtetés okán. A részbeni megalapozatlanság a vádlottak rendszeres haszonszerzési céljának megállapítását, az egyes kábítószerek és új pszichoaktív anyagok besorolására vonatkozó jogszabályi változásokat, mennyiségeik és hatóanyagaik vádlottankénti összegzését, a lefoglalt tárgyak körét, valamint a fogyasztók toxikológiai szakértői vizsgálatának eredményeit érintette. Emellett az elsőfokú bíróság a Be. 609. §

(1)bekezdése, illetve

(2)bekezdés d) pontja alapján indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget, ez azonban szintén nem minősült olyan perjogi hibának, ami az érdemi felülbírálatot kizárta volna, mivel orvosolható volt, az ítélet hatályon kívül helyezésének szükségessége ezokból sem merült fel. Az ítélet tényállása továbbá nyilvánvaló elírási hibát is tartalmazott, valamint a személyi rész is kiegészítésre szorult a III. rendű vádlottat érintően. [19] A fenti hibák a Be. 453. §

(1)és

(6)bekezdései, valamint a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetők voltak, tekintve, hogy a megalapozatlanság a Be. 592. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaira figyelemmel nem volt teljes. A részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése a másodfokú eljárásban az ítélőtábla számára kötelező volt, mivel azt a törvény mérlegelést nem tűrő kötelezettségévé teszi (BH2019.220., Kúria Bhar.I.166/2019., EBH2018.B.8., Kúria Bt.III.1311/2017., EBH2019.B.9., Kúria Bhar.III.1436/2014.). [20] A személyi részt – a III. rendű vádlott személyi körülményeit és előéleti adatait a másodfokú bíróság az alábbiak szerint helyesbíti: Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 6 - Terhelt1 III. rendű vádlott magas vérnyomás betegségben szenved (/32. jegyzőkönyv), - az elsőfokú ítélet [14] bekezdésében feltüntetett, a Budapest Környéki Törvényszék 10.B.14/2020/71. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék 3.Bf.9/2021/39. számú határozatával jogerősen elbírált cselekmény társtettesként, jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, elkövetési ideje 2017. július 12., - jelenleg a [15] bekezdésben feltüntetett összbüntetését tölti, szabadságvesztés utolsó napja: 2027. november 23., (erkölcsi bizonyítvány, másodfokú iratok 13/sorszám) [21] egészíti ki: A történeti tényállást az ítélőtábla a következők szerint helyesbíti, illetve [22] A tényállások bevezető részét:„2025. június 15. napjáig az ismeretlen hatóanyagú kristály, illetve herbál, varázsdohány, biofű készítmények 97%-a új pszichoaktív anyagnak, 3%-a kábítószernek minősült, az MDMB-4en-PINACA 2021. november 25. napjáig új pszichoaktív anyagnak [55/2014 (XII.30.) EMMI rendelet 1/1. melléklet], azt követően kábítószernek. 2025. június 15. napjától valamennyi, korábban új pszichoaktív anyagnak minősülő anyag kábítószernek minősül a Btk. 459. §

(1a)bekezdése, valamint a 78/

1. (XII.28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. melléklete szerint.” A bevezető részt továbbá: „A vádlottak cselekményeiket rendszeres haszonszerzésre törekedve az alábbiak szerint követték el”. [23] Az
4. tényállás [30] bekezdését: „a III. rendű vádlott részére értékesített kristály hatóanyaga kétségkívül nem volt azonosítható”, -a [33] bekezdését: „az átvett kábítószert Terhelt1 III. rendű vádlott szintén tovább fogja értékesíteni fogyasztói részére”, -a [35] bekezdés utolsó mondatát mellőzi, -a [36] bekezdést: „Az I. rendű vádlottól az 0,92 gramm, 3-MMC hatóanyagú,
5. június
6. napjától kábítószernek minősülő anyag mellett 9 db alufólia darab, 1 darab öngyújtó, 1 darab digitális mérleg és 1 darab szívószál, valamint elfogása során 56.945 forint, a III. rendű vádlottól 91.345 forint készpénz is lefoglalásra került. -a [37] bekezdést: „Terhelt1 III. rendű vádlott I.r. elítélt I. rendű vádlotton kívül II.r. elítélt II. rendű vádlottól is szerzett be ismeretlen hatóanyagú kristályt továbbértékesítés céljából, amelyről a II. rendű vádlottnak is tudomása volt, oly módon …”. [24] A
7. tényállás [39] bekezdést: „Terhelt1 III. rendű vádlott az I. és a II. rendű vádlottaktól és egyéb ismeretlen forrásból
8. január
9. napját megelőzően megvásárolt, akkor még új pszichoaktív anyagnak minősülő, ismeretlen hatóanyagú kristályt több fogyasztónak értékesítette …”, -a [42] bekezdést: „a III. és IV. rendű vádlottak a következő 9 személynek az alábbiak szerint értékesítettek…”, Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 7 -az [51] bekezdés második mondatát: „értékesített ismeretlen forrásból származó 28 gramm MDMB-4en-PINACA port, így a fenti időszak alatt….”, -az [54] bekezdést: „IV.r. elítélt IV. rendű vádlott az átvett pénzt a III. rendű vádlottnak adta oda.”. -az [55] bekezdésből mellőzi a jelentős mennyiséghez viszonyított mennyiségi szorzókra történő megállapításokat, kiegészíti továbbá ezen bekezdést: „A III. és IV. rendű vádlottak vásárlói közül tanú5 és tanú8 vér-, illetve vizeletmintáiban N-etil-hexedron és amfetamin, tanú6 mintájában N-etil-hexedron, tanú4 mintájában MDMB-4en-PINACA és N-etilhexedron, Farkas József mintájában MDMB-4en-PINACA, tanú3 mintájából N-etil-hexedron volt kimutatható.” [25] A
10. tényállás [60] bekezdését kiegészíti: „Az V. rendű vádlott vásárlói közül tanú10 és tanú11 vér-, illetve vizeletmintáiból MDMB-4en-PINACA volt kimutatható.”, -a [61] és [62] bekezdéseket: „A cselekmény során I.r. elítélt I. rendű és Terhelt1 III. rendű vádlottak – legalább 15 gramm, 54,6 gramm és 17,94 gramm, I.r. elítélt I. rendű vádlott további 0,92 gramm, Terhelt1 III. rendű vádlott további 2 gramm - a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó mennyiségű kábítószerrel, II.r. elítélt II. rendű és IV.r. elítélt IV. rendű vádlott – legalább 15 gramm - csekély mennyiségű, V.r. elítélt V. rendű vádlott – legalább 2 gramm és 28 gramm - a csekély mennyiség felső határát meghaladó mennyiségű új pszichoaktív anyaggal kereskedtek.” [26] A tényállások bevezető részének kiegészítései a másodfokú elbíráláskor hatályos Btk.
11. §

(1a)bekezdés, valamint a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. számú mellékletében foglaltakon, továbbá a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által kiadott, a kation származékokat tartalmazó, kristály néven közismert készítmények és a por formátumú szintetikus kannabionidok hatóanyagaira vonatkozó adatain, a vádlottak tudattartalmára vonatkozó következtetések a III., IV. és V. r. vádlottak vallomásain, az e vádlottakra terhelő vallomást tett fogyasztók tanúvallomásain, a titkos információgyűjtés adatain (nyomozati iratok: 8.7.rész), a lefoglalt tárgyak körét érintő kiegészítései a lefoglalási jegyzőkönyveken és bűnjeljegyzékek adatain (nyomozati iratok: 593.,597.,661.oldal,8.9.rész), a IV. rendű vádlott bevétele – egyéb bizonyíték hiányában - e vádlott vallomásán (nyomozati iratok:
4. oldal), a lefoglalt kábítószerek és új pszichoaktív anyagok pontos mennyiségére vonatkozó megállapítások az igazságügyi vegyészszakértői vélemények és igazságügyi orvosszakértői vélemények adatain (nyomozati iratok 2962., 2975.,
5. oldal), míg az érintett tanúk (fogyasztók) szervezetében detektált anyagokra vonatkozó megállapítások az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemények megállapításain alapultak (nyomozati iratok 2695., 2701., 2717., 2797., 2813., 2829., 2879., 2897., 2911.,
6. oldal). A III. és IV. rendű vádlottak azonosított fogyasztóinak száma számolási hiba eredménye volt. [27] Az alább kifejtettek okán, az indokolási részt egészítette ki továbbá az ítélőtábla az egyes vádlottak, így Terhelt1 III. rendű vádlott cselekvőségéhez kapcsolódó lefoglalt, illetve le nem foglalt kábítószerek jelentős mennyiséghez viszonyított százalékos arányának meghatározásával. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 8 [28] A fentiek szerint pontosított, illetve kiegészített tényállás most már megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban, a Be.
7. §

(3)bekezdése alapján. Az ítélet teljes megalapozatlanságát eredményező ok hiányában, vagy a részbeni megalapozatlanság orvoslását követően ugyanis a másodfokú bíróság a határozatát a tényálláshoz kötöttség elvéből adódóan, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Ennek jogszabályi alapja a Be. 167. §

(3)-

(4)bekezdése, amely szerint a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük. A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti szabad értékelése és védett mikénti mérlegelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). [29] A törvényszék ugyanis ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, feltárta és beszerezte a lehetséges és releváns valamennyi bizonyítékot, részletesen foglalkozott a vádlottak, így Terhelt1 III. rendű vádlott védekezésével, azokat az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékokkal egybevetve részletesen indokolta, hogy az egyes vádlottakat értintő tényállásokat mely bizonyítékokra alapította. A tényállások megállapítása során nagymértékben támaszkodott Terhelt1 III. r. vádlott önmagára és I.r. elítélt I. r., II.r. elítélt II. r., valamint V.r. elítélt V. r. vádlottakra tett terhelő vallomására, részben II.r. elítélt II. r. vádlott nyomozás során tett önmagára és Terhelt1 III. r. vádlottra tett terhelő vallomására, IV.r. elítélt IV. r. vádlott nyomozás során részben önmagára és Terhelt1 III. r. vádlottra tett terhelő vallomására, V.r. elítélt V. r. vádlott önmagára és Terhelt1 III. r. vádlottra tett terhelő vallomására, valamint az ezen vallomásokat alátámasztó tanúvallomásokra, különösen a III., IV. és V. r. vádlottak fogyasztói által tett vallomásokra. A személyi bizonyítékok mellett különös jelentőséggel bírtak a titkos információgyűjtés során rögzített telefonbeszélgetések, a lefoglalási jegyzőkönyvek adatai, illetve az ügyben keletkezett aggálytalan igazságügyi toxikológiai, vegyész-, orvos- és genetikai szakértői megállapítások. A bizonyítékok értékelése során az elsőfokú bíróság a törvényi előírások és a logika szabályait nem sértve, a bizonyítékok gondos értékelése és mérlegelése alapján helytálló következtetést vont le I.r. elítélt I., II.r. elítélt II., IV. rendű elítélt IV. és V.r. elítélt V. rendű vádlottak bűnösségére, az I. és II. r. vádlottak csaknem teljes, míg a IV. és V. r. vádlottak részbeni tagadásával szemben. [30] A törvényszék büntethetőségi akadály hiányában törvényesen vont következtetést a III. rendű vádlott bűnösségére, a bűncselekmények jogi minősítése kapcsán azonban az ítélőtábla az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel, a Btk. 2. §

(2)bekezdésére figyelemmel eltérő következtetésre jutott. [31] Mindenekelőtt a bűncselekmények elkövetési tárgyát vizsgálva az irányadó tényállás szerint Terhelt1 III. rendű vádlotthoz – a 2021-ben már kábítószernek minősülő lefoglalt és szakértő által bevizsgált anyag mellett - 2020-ban 15+15+2 gramm le nem foglalt, kétséget kizáróan be nem azonosítható hatóanyagú kristály - vélhetően N-etil-hexedron, 4CMC - volt köthető. Az N-etil-hexedron és a 4-CMC 2021. január 1. napjától a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében kábítószernek minősültek. A kristály, illetve Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 9 varázsdohány, amely tehát lefoglalásra, így vizsgálatra sem került, az NSZKK Kábítószerkutató Laboratórium által kiadott feketepiaci adatok alapján 2020-ban 97%-os arányban új pszichoaktív anyagnak minősültek és csak 0,5-3%-ban tartalmaztak kábítószernek minősülő hatóanyagot. A kristály hatóanyag-tartalma 10-90%, míg a szintetikus kannabionidok por formában (varázsdohány, herbál, biofű) hatóanyag-tartalma 35100% közötti volt 2020-ban. A szintén a II. rendű vádlotthoz köthető 28 gramm le nem foglalt, por formátumú MDMB-4en-PINACA
2. november
3. napjáig az 55/
4. EMMI rendelet
5. melléklet
6. pontja szerint új pszichoaktív anyagnak, ezen időponttól kábítószernek minősült. Az elbírálás idején azonban, az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel (
7. évi XIX. törvény) a Btk.
8. §

(1a)bekezdése alapján valamennyi, a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. mellékletében meghatározott anyag egységesen kábítószernek minősül.
4. június
5. napjától ezzel egyidejűleg hatályát veszítették a Btk.
6. §, 184/A. §, 184/B. § és 184/C. §-ai (új pszichoaktív anyaggal visszaélés). [32] Az elkövetés idején hatályban volt Btk.
7. §

(1)bekezdése értelmében, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig, ugyanezen szakasz

(3)bekezdése értelmében, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el, öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. [33] Szintén az elkövetés idején hatályban volt Btk. 184. §

(1)bekezdése értelmében, aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ugyanezen szakasz

(2)bekezdés a) pontja értelmében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el. [34] Az elbírálás idején hatályos törvény szerint, mivel a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet 1.,
2. és
3. mellékleteiben meghatározott anyagok egységesen kábítószernek minősülnek, ugyanakkor a Btk.
4. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének alapesete és minősített esetei vonatkozásában a büntetési tételek nem változtak, a halmazat, ezáltal a halmazati szabályok alkalmazásának következtében emelkedett büntetési tételkeretre figyelemmel Terhelt1 III. rendű vádlott esetében nyilvánvalóan az elbíráláskori jogszabályok alkalmazása kedvezőbb [Btk. 2.§

(2)bekezdés]. [35] Mivel az elsőfokú bíróság a tényállásban elmulasztotta a vádlottak, így a III. rendű vádlott által forgalmazott kábítószerek mennyiségének összegzését vádlottankénti lebontásban, illetve e körben több számolási és határozatszerkesztési hibát is vétett, azáltal, hogy tényállásában jogi értékelést szerepeltetett ([35],[55],[61] és [62] bekezdésekben) az ítélőtábla a jogi indokolás ezen részét az alábbiak szerint korrigálja. [36] A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a tényállás része csak ténymegállapítás lehet. Nem ténymegállapítás és nem a tényállás része, amikor az akár az elsőfokú, akár a másodfokú bíróság határozatának indokolásában bizonyíték tartalmát idézi, avagy jogi értékelést végez (BH2019.209.II.), függetlenül attól, hogy az az indokolás tényállási vagy azon kívüli részében szerepel. A jogi értékelés ugyanis a valónak már elfogadott fizikai és Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 10 tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ez vonatkozik arra az esetre is – mint jelen ügyben – amikor a jogi értékelés kerül tévesen, határozatszerkesztési hiba folytán az ítélet tényállási részébe. [37] Jelen ügyben a tényállás részét képezik a kábítószerek ( új pszichoaktív anyagok) mennyiségére vonatkozó megállapítások, de nem részei a csekély és jelentős mennyiségekhez viszonyított arányokra vonatkozó megállapítások, ezáltal nem esnek a tényállás támadása tilalmának hatálya alá sem (BH2024.129., Kúria Bfv.II.432/2023/9.) [38] A kábítószerekre (és az új pszichoaktív anyagokra) elkövetett bűncselekmények értelmezése kapcsán is alkalmazandó Kúria 1/

1. Büntető Jogegységi határozatának I/
2. pontja értelmében, természetes egységet az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet, és ennyiben összegződnek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével a kábítószer (illetve új pszichoaktív anyag) mennyiségek. Fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása, a természetes egységbe tartozó részcselekmények esetében szükségszerű következmény a kábítószer (és új pszichoaktív anyag) mennyiségek összegzése (BJH II/
3. pont). A bűncselekmény minősítése szempontjából az összmennyiség az irányadó, nincs jelentősége annak sem, hogy az összmennyiség egésze vagy egy része valamilyen módon már megsemmisült. [39] A le nem foglalt, azaz meg nem lévő kábítószerek mennyiségének megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés, ahogyan az is, hogy a meg nem lévő kábítószer megállapított mennyiségének mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma. A lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószer mennyiség tiszta hatóanyag-tartalmának megállapítása nem a vegyészszakértő feladata, az a bíróság kizárólagos ténymegállapítási körébe tartozik (Kúria
4. BK vélemény II/5/c., BH
5. 279.). A hatóanyag-tartalom mennyisége képezi ugyanis a jogi minősítés alapját. A Be.
6. §

(4)bekezdésére figyelemmel, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyítható tény nem értékelhető a terhelt terhére, a másodfokú bíróság – a 28 gramm MDMB-4en-PINACA kivételével - valamennyi le nem foglalt anyag („kristály”) tekintetében megállapította, hogy annak pontos hatóanyaga nem volt meghatározható, e körben a védői kifogásokkal egyetértve, tekintettel arra, hogy a III. rendű vádlott vásárlói körében az N-etil-hexedron mellett esetenként amfetamin és MDMB4en-PINACA is kimutatásra került a biológiai mintákból, így a feketepiaci, vádlottakra jóval kedvezőbb alsó határértékek alapján számolt. V.r. elítélt V. rendű vádlott két fogyasztójának mintáiból ugyanakkor kizárólag MDMB-4en-PINACA került detektálásra, így ezen szer vonatkozásában egyértelmű megállapítás volt tehető. [40] A fentebb már kifejtettekre tekintettel, a számolásnál az in dubio pro reo elve alapján, a hatóanyag tartalom kiszámítása során minden esetben az alsó értékkel, az I. és II. rendű vádlottaktól beszerzett, és a III., illetve IV. rendű vádlottak által értékesített legalább 15-15 gramm kristály, illetve a III. rendű vádlott által az V. rendű vádlottnak értékesített legalább 2 gramm kristály esetében a 10%-kal, míg a 28 gramm MDMB-4en-PINACA vonatkozásában a 35%-kal számolt, úgy, hogy tényállásonként összeszámolva az érintett Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 11 vádlottak terhére róható le nem foglalt mennyiségeket szorozta a minimális hatóanyagtartalommal, és határozta meg annak százalékos arányát. [41] Terhelt1 III. rendű vádlott esetében a lefoglalt kábítószer mennyiségek vonatkozásában az igazságügyi vegyészszakértői vélemények, illetve az igazságügyi orvosszakértői vélemény számításait vette alapul és eszközölt korrekciókat az ítélőtábla, tekintve, hogy a tényállás [35] és [55] bekezdésben feltüntetett számadatok ellentétben álltak egymással, valamint az indokolás [130] bekezdésével, nyilvánvaló elírási hibát is tartalmazva. A kábítószer mennyiségek tekintetében a Btk. 461. §

(4)-

(7)bekezdései voltak irányadók. [42] Összegezve, a jogi indokolást azzal egészíti ki az ítélőtábla, hogy a I.r. elítélt I. rendű vádlott által értékesített, Terhelt1 III. rendű vádlottnál legfoglalt 68,66 g tömegű kristályos anyag N-etil-hexedron bázis tartalma legkevesebb 54,6 gramm volt, a kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 970 %-a, 9,7-szerese (a különösen jelentős mennyiség alsó határának több, mint 4-szerese), míg a 28,28 g kristályos anyag 4-CMC bázis tartalma 17,94 g volt, a kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 250 %-a, 2,5-szerese, összesen a kábítószer a jelentős mennyiség alsó határának több, mint 12-szeres mennyisége volt. A I.r. elítélt I. rendű és II.r. elítélt II. rendű vádlottól vásárolt 15+15 gramm le nem foglalt kristály a csekély mennyiség felső határának 75-75%-a (150%-a), a jelentős mennyiség alsó határának 3,75-3,75 %-a (7,5%-a). A V.r. elítélt V. rendű vádlottnak továbbértékesített 2 gramm kristály, valamint a 28 gramm MDMB-4en-PINACA új pszichoaktív anyag a csekély mennyiség felső határának 500%-a. [43] Az ítélőtábla a tényállások pontosításának eredményeképpen a IV.r. elítélt IV. rendű vádlott által eladott szer ellenértékét – elfogadva vallomását - a III. r. vádlott bevételéhez számolta, azzal, hogy az eljárás során kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a IV. rendű vádlott az új pszichoaktív anyagok árusításának ellentételezéseként a III. r. vádlottól összesen milyen, vagy milyen összegű ellenszolgáltatásban részesült. [44] A fentiek alapján az ítélőtábla tehát Terhelt1 III. rendű vádlott bűnösségét a Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulatába ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki, az elbíráláskori kedvezőbb jogszabályi rendelkezések alapján. [45] Az elkövetési magatartást illetően az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a III. rendű vádlott cselekvősége a kereskedés körébe volt vonható, az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel az ítélőtábla egyetértett, azzal, hogy a III. rendű vádlott nem csak továbbértékesítés, hanem haszonszerzési célból követte el cselekményeit. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 12 [46] Egyetértett továbbá az ítélőtábla a törvényszék bűnszövetségre vonatkozó megállapításaival és okfejtésével és az elkövetői alakzattal is. [47] Társtettesek [Btk.13.§

(3)bekezdés] azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Ez az alanyi oldalon a több elkövető közötti szándékegységet jelenti, azt, hogy a szándékos bűncselekményt közös egyetértéssel, teljes akarategységben valósítják meg, tudatuk átfogja, hogy milyen bűncselekményt követnek el, míg a tárgyi oldalon a törvényi tényállás – részben vagy egészben – együtt történő megvalósítását, a véghezviteli magatartás külön-külön vagy egymást kiegészítve történő tanúsítását, a törvényi tényállásba illő magatartás közös elkövetését jelenti. Ha a vádlottak cselekményeiket egymástól elkülönülten, önálló vevőkörben értékesítéssel valósítják meg, akik időnként egymás közötti ügyleteket is lebonyolítottak, a bírói gyakorlat szerint társtettesség csak az azonos oldalon fellépő személyek esetében állapítható meg (BH1983. 53., BH2004. 217.). Ennek megfelelően Terhelt1 III. és IV.r. elítélt IV. r. vádlottak magatartása azonos eladói oldalon kiegészítette egymást, szándékegységben egymással törvényi tényállási elemet valósítottak meg, ezért a III. rendű vádlott cselekménye – egyezően az elsőfokú bíróság álláspontjával - társtettesként elkövetett (Fővárosi Ítélőtábla Bf.264/2022/16.). [48] A Btk. 79. §-a értelmében, a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (speciális és generális prevenció). A Btk. 80. §

(1)bekezdése szerint a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [49] A büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket a törvényszék többnyire helyesen tárta fel, az ítélőtábla azonban a Kúria 56/2007. Büntető Kollégiumi véleményében foglaltakat figyelembe véve Terhelt1 III. rendű vádlott esetében további súlyosító körülményként értékelte a bűnszövetségben elkövetést és a kábítószer mennyiségét (BK vélemény I/8., III/3.). [50] Tekintve, hogy Terhelt1 III. rendű vádlott bűnösségét immáron egységesen 1 rendbeli társtettesként, jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében állapította meg az ítélőtábla, mellőzni volt szükséges a rendelkező részből a halmazati büntetésre vonatkozó megjelölést és az indokolás erre vonatkozó részét, valamint korrigálni volt szükséges a középmértékre vonatkozó megállapítást, amely 12 év 6 hónapra csökkent. [51] A bűncselekmény tárgyi súlyára és a súlyosító körülmények nyomatékára tekintettel, az ítélőtábla nem látott lehetőséget – a III. rendű vádlott esetében a középmérték javára történt változása mellett sem - a védelmi indítvány teljesítésére, azaz a büntetések Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII 13 enyhítésére, figyelemmel a bírói gyakorlatra is, a középmérték alatt kiszabott szabadságvesztés büntetés tettarányos, kifejezi az egyéniesítés követelményét és igazodnak az ítélet belső arányosságához is. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés szintén arányban álló volt a szabadságvesztés büntetés tartamával. A III. rendű vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés napi tétel száma és az egynapi tétel összege is helyesen és törvényesen került megállapításra, szükséges volt azonban az elbíráláskori jogszabály alkalmazása miatt korrigálni a pénzbüntetés egynapi tételének összegét, változatlanul a törvényi minimum szerint, a Btk. 50.§

(3)bekezdés második mondata alapján. Szükséges megjegyezni, hogy mindez még a pénzbüntetés összegének változása mellett is összességében jóval kedvezőbb helyzetet jelentett a III. rendű vádlott számára. [52] Az ítélet egyéb, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a pénzbüntetés átváltoztatásról szóló rendelkezései, valamint a vagyonelkobzás alkalmazása - helyesen a Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja alapján szintén helyes és törvényes volt, annak végösszegét kellett csak korrigálni, részben összeadási hiba miatt, részben a helyesbített tényállással összhangban. [53] Az elsőfokú bíróság helyesen rendelkezett a felmerült bűnügyi költségről és annak viseléséről, a jogszabályi hivatkozásokat kiegészítve a Be. 574. §

(1)és

(3)bekezdésével. [54] A fentebb kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a szükséges részben, a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta, feltüntetve Terhelt1 III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helyét a Be. 184. §

(2)bekezdés f) pontjára figyelemmel, a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontja alapján. [55] Az ítélet elleni további fellebbezés lehetősége a Be. 615. §

(1)-

(2)bekezdésében foglalt feltételek hiányában kizárt. Debrecen,

1. december
2. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, Dr. Mocsáry Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Deák Judit s.k. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 25.B.302/2023/
3. számú ítélete Terhelt1 III. rendű vádlott vonatkozásában a Debreceni Ítélőtábla jelen ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.679/2025/12/VIII Debrecen,
4. december
5. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke 14